Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-11 / 289. szám

1999. december 11., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Extrakönnyű olaj - extrakönnyű pénz? A kilencvenes évek a nagy olajüzletek kora. Az olajkeres­kedelem liberalizációját köve­tően, az 1991-től 1997-ig tartó aranykor idején a szőkítők és forgalmazók kezén a becslések szerint mintegy 500 és 1000 milliárd forint közötti összeg vándorolt (az államkassza he­lyett) a magánzsebekbe a meg nem fizetett adókkal és járulé­kokkal. A gomba módra alakult és üstökösszerűen hirtelen fel­futó cégek, vállalkozások az olajemlőre tapasztották szom­jas ajkukat. így történhetett meg, hogy néhány taggal és minimális, egymillió forintos alaptőkével kft.-k százmilliár­dos forgalmat bonyolítottak röpke néhány hónap alatt. Az „olajtej” elapadását, a csatornák szűkítését, az ellen­őrzések szigorítását követően látványosan omlottak össze olyan, kívülről szilárdnak tűnő társaságok, vállalatbirodalmak, melyek alapvető léte végső so­ron erre a csúszós talajra épült, így történhetett meg az is, hogy az olajcégek bukása számos tá­voli, váratlan helyen is válság­tüneteket idézett elő a magyar társadalomban. A jövedéki terméknek minősülő olajjal szerzett könnyű pénzekből ugyanis az évezred utolsó évti­zedében például számtalan sportmecénás lépett elő a sem­miből. Emlékezetes történet a '90-es évek derekáról az egri röplabdacsapatot bőkezűen egészen a hazai és nemzetközi csúcsokig támogató Kordax Rt. esete. Kelemen Iván, a cég ve­zetője minta-szponzornak bi­zonyult mindaddig, míg az rt. ellen egy szlovák-magyar olaj- bérmunka-ügylet - 3,5 milliár­dos értékben - kapcsán indult eljárás meg nem pecsételte az üzleti birodalom sorsát. A magyar olajpiacon a kez­detek kezdetén alapvetően két­fajta társaság tűnt föl, egyrészt a kitűnő helyzetfelismeréssel, jó vállalkozó- és szervezőkész­ségei rendelkezők, nevezzük őket „ügyeskedőknek”. A kép árnyasabb oldala, hogy mi­helyst kiderült, a hagyományos bűnözési ágazatokban - gép- járműlopás, rablás, kábítószer-, lány- és fegyverkereskedelem, prostitúció, vendéglátás, szesz­pancsolás, pénz- és zárjegyha­misítás - pillanatnyilag keve­sebb jövedelem szerezhető, vagyis a haszon itt jóval meg­halad minden korábbi elkép- zelhetőt, a masszív bűnözők és a bűnözői pénzek is megjelen­tek az olajkereskedelem körül. Később a körülmények válto­zásával, a szabad lehetőségek korlátozásakor befolyásuk egyre nőtt. Megteremtődtek a komoly hazai szervezett bűnö­zés biztos gazdasági alapjai. Az induláskor ez még nem volt szükségszerű, ugyanis az olajon akkora volt a tiszta nyereség, annyit lehetett rajta keresni s olyan gyorsan forgott a pénz - ez vonzotta persze a bűnözőket is -, hogy az újszülött cégek akár a magas banki hitelkama­tokat vagy a normál baráti köl­csönöket is simán tudták tör­leszteni, és nem szorultak alvi­lági uzsoraügyletekre. Mindezeket az általános ta­pasztalatokat alátámasztja a Vám- és Pénzügyőrség Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves Me­gyei Parancsnokságának olaj­ügyben tett nyilatkozata is. A parancsnokság véleményére legutóbb az extrakönnyű fűtő­olaj kapcsán voltunk kíván­csiak. A hűvösebb idő és a fű­tési szezon közeledtével elsza­porodtak az északi országrész­ben is azok a felhívások, ame­lyekben mérsékelt - 70-99 fo­rint literenkénti - áron nagyobb tétel (minimum ezer liter) ext­rakönnyű fűtőolajat kínálnak eladásra. Az extrakönnyű fűtőolaj pa­ramétereiben meglehetősen kö­zel áll a motorhajtó anyagként alkalmazott gázolajhoz. Értesü­lésünk szerint némi adalékolás­sal elősorban mezőgazdasági felhasználásra, erőgép-üzemel­tetésre alkalmas és használható. A vámparancsnokság ebbéli szakmai állásfoglalása viszont - a közvetlen szócska megen­...a haszon itt jóval meghalad minden korábbi elképzelhetőt... gedő jellege nélkül - meglehe­tősen egyértelmű: a fűtőolajok üzemanyagként történő közvet­len felhasználása nem lehetsé­ges. A dolog viszont úgy fest, és a tapasztalatok is azt mutat­ják, hogy eddig is történtek si­keres kísérletek erre, ami tág te­ret biztosít a szakmai szöveg ér­telmezésére. A telefonszámmal jelzett eladóknál potenciális vevőként magunk is érdeklőd­tünk a dolog igazsága felől, az egyik válasz így hangzott: - le­het. Majd a válaszoló azért ön­kritikusan hozzátette: - de ez nem szabályos. A gyakorlat szerint az olajér­tékesítők csak egy mobilszámot adnak meg a hirdetésekben, ahol a bróker, egy külső közve­títő fogadja a hívásokat és to­vábbítja az igényeket a tényle­ges eladónak, aki az üzlet meg­kötése után gondoskodik arról, 1990 és 1999 között Heves megyében 34, olajjal kapcsolatos ügyről tud a Heves Megyei Ügyészség. Azokról az esetekről van szó, melyeknél valamilyen hatósági eljárás indult. A Heves Megyei Ügyészség a közelmúltban készítette el erről szóló jelentését a legfőbb ügyésznek. Az országban az olaj­botrányok őszi felszínre kerülése nyomán a miniszterelnök szorgalmazására történt meg az olajügyek megyénkénti összegzése. Mint dr. Misi László megyei helyettes főügyész elmondta: a 34 ügyben találhatók adócsalással kapcsolatos esetek, zár­törés, a már lefoglalt áru önkényes elvétele, olajtermék ha­tósági eljárás alóli kivonása, rossz minőségű termék for­galmazása és olajtermék árának meg nem fizetése miatti adósságbehajtás is. Az egyes ügyekben forgó elkövetési érték a néhány millió forinttól - 10-20 milliótól - a több száz millióig terjed. A legnagyobb 600 milliós elkövetési érték között szerepei az egri vámosok által Mezőkövesden lefoglalt 20 vagon szőkí­tett olaj. Leggyakoribb a néhány tízmilliós visszaélés. Az összérték több mint másfél milliárd forint.- Heves megye nem volt az olajügyek főszereplője. A ha­tármente és a tanyavilág rejtekhelyei alkalmasabbak erre. Az esetek nagy számában a helyi vállalkozások mellett ren­geteg gazdasági társaság érintett egy-egy olajügyben, a sze­replők jelentős része pedig sejthetően fantomcég - szögezi le a helyettes főügyész. Ami igaz lehet, hiszen az egyik alap­vető módszer - már csak a nyomok eltüntetése miatt is - az olaj országon belüli utaztatása volt. Felvételünk illusztráció hogy az or­szág külön­böző részein veszteglő vasúti tartály- kocsikból vagy földbe süllyesztett tárolókból el­jusson az áru a rendeltetési helyére. így mindez jó és szép, legális és nem is üt­közik törvé­nyi korlá­tokba. Rossz, aki rosszra gondol. A szerte­ágazó olaj­ügyletek nyomon kísé­rése nem kis feladatot je­lent az érintett hatóságoknak - vám- és pénzügyőr­ség, vám­nyomozók, rendőrség, gazdaságvé­delem, adó­nyomozók, polgári titkosszol­gálatok -, akiknek szoros együttműködése, információ- cseréje nélkül ezen a területen lehetetlen hatékonyan föllépni és eredményeket elérni, s amint látható is, eddig többnyire az eseményeket követő kényszer- pályák irányították a felderítést. Az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy a hatóságokat és a bűnüldözést a hivatalos állami politika, a kormányzati lépések és maga a törvényhozás hozta nehéz helyzetbe. Kiskapu vi­szont nem volt. A szabályozás ugyanis maga volt a létező fe­kete lyuk, ami szabad átjárást biztosított - a meggazdagodás felé. A kuszaságra példa, hogy az 1998 január elseje előtti szabá­lyozás szerint vámszempontból a vámtarifa, adószempontból viszont a statisztikai hivatal (KSH) ipari termékjegyzéke (ITJ) volt az irányadó. A két árubesorolási rendszer nem volt egységes és összehangolt. Az ismert vámtarifaszámú olajter­mék ugyanis több ITJ szám alá is besorolható volt, amely - a kedvező, alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelentő tételként való minősítéssel - jelentős visszaélésekre adott lehetősé­get. A jelenleg alkalmazott vámtarifa szerinti árubesorolás már a nemzetközi szabályozást követi - tudtuk meg a Borsod és Heves megyei vámparancs­nokságon. 1992 előtt a vám és a kapcsolt közterhek megfizeté­sére két hónap állt az ügyfelek rendelkezésére. Ez idő alatt le­hetőség volt minél nagyobb számú behozatalra, majd az importcég felszámolására. Nem csoda, ha rendkívüli mértékben megnőttek a vámáruk utáni kintlevőségek. A kiskapu bezá­rása meglehetősen felemásan sikerült. Bár 1992 nyarán beve­zették az azonnali vámfizetési kötelezettséget, ám - ki tudja, mi okból - a halasztott vámfi­zetésre 15 napos határidő állt rendelkezésre. Ekkor kezdődött az okmányok szerint létező, de konkrét személyekkel nem azonosítható fantomcégek megalakulása. Az ügyfélkör a gazdaság fejlődése miatt is ro­hamosan bővült, a gazdálkodók száma olyan nagy lett, ami a ha­tósággal szembeni korrekt kap­csolatot kizárta - ismeri el a megyei vámfőhatóság. 1993-tól bizonyos magasabb adótartalmú - például olaj- származékok - termékek vám­kezelését csak az erre kijelölt vámhivataloknál lehetett kez­deményezni. Ebben az időben a legfontosabb varázsszó a ház­tartási tüzelőolaj, röviden a HTO volt. 1993 júliusa előtt a tüzelőolaj üzemanyagcélú fel- használását ugyan kormány- rendelet tiltotta, ám betartását az állam nem ellenőrizte rend­szeresen. 1993 derekától a HTO felhasználását a vám- és pénzügyőrség ellenőrzi, ez ki­terjed az importra, a belföldi előállításra, a forgalmazásra és a továbbfelhasználásra. Az ek­kori jogsértések összes eset­számának egyharmadát tették ki a háztartási "tüzelőolaj tiltott felhasználásával kapcsolatos ügyek. A gázolaj és a HTO ára a fogyasztási adó mértékével, valamint a köztük lévő, 25, il­letve 10 százalékos forgalmi- adó-különbözettel tért el egy­mástól. Az adatok szerint a ki­lencvenes években annyi fűtő- és tüzelőolaj került be az or­szágba - egy olyan időszakban, amikor a gázprogram miatt amúgy is a földgáz fűtési föl- használása vált uralkodóvá -, amely egy Magyarországnál háromszorta nagyobb állam igényét is fedezte volna. A gáz­olaj és a háztartási tüzelőolaj minőségi paraméterei jelentő­sen a HTO magasabb kéntar­talmában és a feloldott szín­anyagban tértek el. Az „olaj­szőkítők” épp ezt az árulkodó színezést igyekeztek eltüntetni, lekötni a savazással. 1995-ben a vámtörvény, illetve a jöve­déki szabályozás jelentős mó­dosítása értelmetlenné tette a HTO-val kapcsolatos vissza­éléseket, mivel a tüzelőolaj és a gázolaj adótartalma gyakorlati­lag azonos volt. Csakhogy. A jogszabályok szerint a fűtőolajnak minősülő termék viszont továbbra is adómentességet élvezett. Ez az olajfajta ráadásul meghatáro­zott eljárással alkalmassá vált motorikus célokra is. Sokan tudtak a meghatározott eljárás­ról. Ezt bizonyítja, hogy bár a vámhatóság ellenőrizte a fűtő­olajok behozatalát és értékesí­tését, ám az olaj felhasználására az engedélyt minisztériumi szinten adták ki. A miniszté­rium a jogszabály szerint nem volt köteles vizsgálni a felhasz­náló tényleges gazdálkodási vi­szonyait. Az engedély kiadásá­hoz elegendőek voltak a céga­lapítási okmányok, a cégbíró­sági bejegyzés. A tátongó jog­hézag miatt az importőrök tel­jes körű elszámoltatása nem va­lósult meg, mert a felhasználók fantomcégek voltak. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE latot tett az Egri Városi Ügyészségnek a megyei vám­parancsnokság két vámtisztje ellen. A hivatali bűnpártolás gyanúját az olajtermék vissza­adására szóló utasítás szolgál­tatta. (Később a fővárosban le­foglalták a szállítmányt, majd 600 millió forintos jövedéki bírságot szabtak ki.) Az ügyészség ’98 júliusában ter­jesztette a vádiratot az Egri Vá­rosi Bíróság elé. Pillanatnyilag az alapügyben folyó nyomozás idejére jogerősen felfüggesztet­ték az eljárást. A lappangó, lá­tens visszaélésekre becslések­kel - a termelési, az import-ex­port és forgalombahozatali ada­tok értékelésével - lehet követ­keztetni. A legfrissebb értéke­lés 2000. februárban várható. A hazai olajmúltból kivilág­lik: a jogalkotóknak, a kor­mányzatnak és a szakhatósá­goknak alapvető és meghatá­rozó szerepük volt abban, hogy gondatlanságból vagy hozzá nem értésből - a szándékosság körülménye sem zárható ki né­hány eleménél - jelentős pénz­hez juttatták a feketegazdaságot és az alvilágot, jelentős bevétel­től fosztva meg a költségvetést és a legális nemzetgazdaságot. Számtalan olyan lobby, érdek- csoport működött és működik a mai napig, amely valamilyen módon kapcsolatba kerül az olajjal. Az Országgyűlés októ­ber közepén például a kormány elutasító álláspontjával szem­ben megszavazta Zsikla Győző (FKGP) képviselő indítványát, amelynek lényege: a mezőgaz­dasági termelőknek a gázolaj jövedéki adójának 80 százalé­kát 30 napon belül térítse vissza az állam. Az eredeti előterjesz­tés az adó 65,6 százalékának 60 napon belüli visszatérítését írta volna elő. A Borsod és Heves megyei vámparancsnokság te­rületén az első fél évben 8668 igénylést dolgoztak fel a mező- gazdaságban felhasznált gáz­olaj jövedéki adójának vissza­térítése kapcsán, s 768 millió forintot utaltak vissza az érin­tetteknek. Több esetben régi vagy hamis számlákkal is meg­kísérelték a visszatérítést. A jo­gosulatlan visszaigénylés mint­egy 10 millió forintra rúgott. Az olajügyeket vizsgálják, a kis- és nagyobbacska kapukat elrekesztették - ilyesmiket hal­lani. Az olajra mindenesetre szükség van, a szükségnek pe­dig ára - amit meg kell fizetni. A hazai olaj történetnek nincs vége. Az új fejezetet most írják. Kovács János A jövedékiadó-törvény mó­dosított rendelkezése szerint a felhasználó 1998. január elsejé­től közvetlenül ellenőrizhető, elszámoltatható. Jelenleg azo­nos az adó mértéke (de mint lát­tuk, a beszerzési ára nem!) a gázolajnak és a tulajdonságai­ban közel azonos(!) minőségű fűtőolajnak. A megyei vámpa­rancsnokság szerint a vámható­ság tevékenységét jelenleg meghatározó eljárási szabályok a kor színvonalának megfele­lőek, és biztosítják bármely jö­vedéki termék útjának teljes körű nyomon követését. A jö­vedéki tevékenységet folytatók esetében az engedélyezési sza­bályok alkalmazása pedig ki­zárja a fantomcégek tevékeny­ségét. A szakmai nyilatkozat ugyanakkor azt is hangsú­lyozza, hogy visszaélésre bár­mely termékkel kapcsolatban Ásványi olajok és desztil­lációs termékeik A/ „könnyűpárlat”: mo­torbenzin céljaira. B/ „speciális benzin”: mo­sóbenzin, nem motorikus felhasználásra, nem tar­talmaz kopásgátló készít­ményt. C/ „lakkbenzin”: festék­ipari alkalmazás. D/ „középpárlat”: petró­leum, nehéz gázolaj. E/ „nehézpárlat”: kenő­olajok. F/ „gázolaj”: motorhajtó- anyag. G/ „fűtőolaj”: fűtésre használt gázolaj - fűtőolaj, főbb tulajdonságai a gáz­olajjal közel azonosak, pl. extrakönnyű fűtőolaj. Forrás: Kereskedelmi Vám­tarifa Jegyzék, szakértők van lehetőség, de például az extrakönnyű fűtőolaj kapcsán sem nagyobb erre az esély, mint bármely más esetében. A felderített és komolynak nevezhető ítélettel végződő ha­zai olajügyek száma minimális. Nincs még döntés például ab­ban az ügyben sem, ami az egri vámhivatal munkatársainak el­lenőrzése nyomán indult, s melyről korábban lapunkban is hírt adtunk. A Benefit 2000 Kft. mezőkövesdi telephelyén 20 vagon savazott olajterméket foglaltak le még 1997 áprilisá­ban. Az egri ügyészségi nyo­mozóhivatal az ügyben 1998 márciusában vádemelési javas­

Next

/
Thumbnails
Contents