Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. november 9., kedd Ujjlenyomatbank készül Jövő év márciusában lép hatály­ba a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyít­ványról szóló új törvény. A válto­zásokról kérdeztük Balajcza Tibomét, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjét.- A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak pontosnak, naprakésznek kell lenniük, hanem könnyen, gyor­san hozzáférhetönek is. A bűn­üldözés és az igazságszolgálta­tás munkájának megkönnyítése érdekében az új törvény ötféle bűnügyi nyilvántartást vezet be.- Eddig milyen nyilvántartás állt a hatóságok rendelkezésére?- A büntetések nyilvántartá­sa volt érvényben. Ezt termé­szetesen megtartja a törvény. Bevezeti azonban a büntetési eljárás alatt állók - vagyis a gya­núsítottak és a vádlottak -, va­lamint a kényszerintézkedés alatt állók - azaz az előzetes le­tartóztatottak - külön nyilván­tartását is. A negyedik az ujj- és tenyérlenyomatok, az ötödik a DNS-nyilvántartás. Végül a ha­tósági erkölcsi bizonyítvány azért került be ebbe a törvény­be, mert annak adatait a bűnel­követők nyilvántartása alapján állítják majd ki.- Mennyi ideig őrzik meg a nyilvántartás adatait?- A tettesek nyilvántartási ideje a bűnügytől függ. A leg­súlyosabb elítéltek, a szándé­kos bűncselekmények elköve­tőinek adatait a büntetés le­töltése után még húsz évig tá­rolják. A gondatlan bűncse­lekmények miatt elítélteket szabadulásuk után még öt évig, a fiatalkorúakat, ha ad­dig letelik a büntetésük, leg­feljebb 30 éves korukig, míg a kényszerintézkedés alatt ál­lókat csak a kényszerintézke­dés megszűnéséig kell nyil­vántartani.- Aki a nyilvántartásban sze­repel, nem is kaphat erkölcsi bi­zonyítványt?- Erkölcsi bizonyítvány többnyire munkahely megszer­zéséhez kell. Ezért a kiadását nem tagadjuk meg, de ha vala­ki szerepel a bűnügyi nyilván­tartás valamelyik kategóriájá­ban, azt a bizonyítványban fel­tüntetik. így a munkára jelent­kezőről tiszta képet kap leendő munkaadója. Ha valaki gon­datlanságból elkövetett autó­baleset miatt ült, szabadulása után még lehet jó könyvelő.- Meddig érvényes az erkölcsi bizonyítvány?- A törvény előírása szerint három hónapig, ha sajátos esetben azt valamilyen rendel­kezés másképpen elő nem írja. Vannak olyan munkahelyek, ahol nagy elővigyázatosságra kell törekedni, ott akár két hét is lehet a lejárat ideje, (koós) Szavazás levélben A nyugati emigrációban élő magyar állampolgárok akár a mérleg nyelvét is képezhetik, amennyiben szavazati jogot kapnak, és azzal élnek is. Az alkotmányossági aggályok mellett leginkább a szavazás technikai kivitelezése okoz­hat gondot. Kanadai útján a miniszterel­nök szót emelt a külföldön élő magyar állampolgárok szava­zati jogáért. A választójogi törvény módosítása már az Antall-kormány idején is fog­lalkoztatta a politikusokat, ám hamar elfelejtődött. Feltehető­en azért, mert könnyű meg­ígérni, de nagyon nehéz meg­valósítani - vélekedik Takács Albert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola ta­nára szerint a külföldön élő magyar állampolgárok szava­zati jogának gyakorlati megva­lósítása hazánk uniós csatla­kozása után válik égetővé. Ak­kor, amikor hazánk polgárai tömegesen vállalnak majd kül­földön munkát. De akár előbb, akár később szánja el magát a politika e kérdés ren­dezésére, mindenképpen ko­moly technikai aggályokkal kell szembenézni - mondja Takács Albert. Attól ugyanis, hogy valaki magyar állampolgár, még nem bizonyos, hogy van szavazati joga. Itthon a választói név­jegyzékben sorolják fel mind­azokat, akik választhatók, és választók. Nyilvántartják ugyanis azokat a személyeket, akik valamilyen okból időlege­sen akadályozva vannak e jo­guk gyakorlásában. Például nem szavazhatnak az elmebe­tegek, a börtönbüntetésüket töltök, vagy a jogerős bírósági végzéssel e joguktól megfosz­tottak. Az imént felsorolt kizá­ró okokat a külföldön élőkkel kapcsolatosan is nyilván kelle­ne tartani valakinek. Ezen túl kérdés az is, miként és hol ad­hatnák le szavazatukat a kül­földön élők. Ausztriában pél­dául ismert a levélszavazás. Az alkotmányjogász szerint ebben az esetben garanciális szabályokat kell kidolgozni, amelyek kizárják a levelekkel való visszaélés lehetőségét. (horváth) „Egy politikai döntésnél a szakmai érvek másodrangúak” Egy bölcs döntés vagy a hivatalnoki „ármány”? (Folytatás az 1. oldalról) (Itt meg kell jegyezni: bár a dön­tés előtt felszólalók szinte mind­egyike a szakmai szempontok alapján történő állásfoglalás mellett érvelt, a név szerinti sza­vazást kérő kisgazdapárti Hor­váth Gábornak köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy a „bal­oldali" képviselők inkább a pri­vatizálást, míg a másik fél in­kább az apportálást részesítette előnyben.) Eszerint az irodának a decemberi közgyűlésre elő kell készítenie a két nevezett ingat­lan értékesítési menetrendjét. A határozat értelmében hasonló­an kell tennie a 100 százalékban megyei tulajdonban lévő, 10 millió forintos törzstőkéjű Egertourist Kft.-t illetően is. Itt azonban az a kitétel is szerepel, hogy az értékesítés - lehetőleg - a cégnév megtartásával és a dol­gozók átvételével történjen meg. Többet várt a megye A szintén megyei tulajdonú egri kemping sorsáról a grémi­um úgy döntött, hogy az 2000. december 31-ig „eredeti funkció­jának megfelelően működjön to­vább, az üzemeltetésre bérleti for­mában, az Egertourist Kft.-vel kö­tött szerződés alapján kerüljön sor. Az egri Tourist Motel és a Turistaszálló tartalék intézményi „státusban” marad azzal, hogy azokat átmenetileg még az Egertourist üzemeltesse. Kiss János szerint 2000-ben már azt kell megvizsgálnia a hi­vatalnak, hogy a jelenlegi 13 hektárról 5,5 hektárnyi terület­re csökkentett egri kempingben milyen fejlesztésekre kerülhet sor. (Az így felszabaduló terü­leten bizonyos elképzelések alapján egy kongresszusi és vá­sárközpont épülne fel. Az ere­detileg előterjesztett határozati javaslatban az is benne foglal­tatott, hogy ez a project elsőbb­séget élvez más elképzelések­kel szemben, ám ezt a tételt az MSZP-s Török Zsolt javaslatára elvetette a közgyűlés.) Az iro­davezető úgy véli, a fentebb említett két ingatlan és a kft. értékesítésére célszerű lenne már a jövő esztendő márciusá- ban-áprilisában pontot tenni. Miként arról az Egertou-rist- tal kapcsolatban már az 1999. október 9-i számunkban részle­tesen is beszámoltunk, a Heves Megyei Illetékhivatal tájékoztató jellegű becslése a Sástó kempin­get majd’39,5 millió, a szilvásvá- radi hegyi kempinget pedig 33,2 millió forintra értékelte. Ezzel kapcsolatban Kiss János kije­lentette: most már piaci vagyon­értékelési készíttetnek, s ez alap­ján mondja majd meg a közgyű­lés, hogy mekkora legyen az in­gatlanok kikiáltási ára. Hozzá­tette: ez a vagyonértékelés vár­hatóan valamivel magasabb ösz- szeget határoz meg, más kérdés azonban, a piac ezt mennyire igazolja majd vissza, miként azt, hogy a 10 milliós kft. meny­nyit is ér valójában. Kiss János azt is elmondta, hogy a két in­gatlan értékesítése után csupán három forgalomképes ingatlanja marad a megyének, az egri kem­ping, a Tourist Motel és a Turis­taszálló... A mátrafüredi kemping kap­csán szóba került az a lehetőség is, hogy azt ne kempingként, ha­nem közművesített telkekként ér­tékesítse a megye. A szakember úgy véli, az ilyenkor szükséges részletes rendezési terv készíttetése túl költséges és időigényes lenne, ráadásul célszerűbbnek tartaná, ha az idegenforgalmi szálláshely­ként maradna meg a Mátrában, s a majdani tulajdonosa is ebbéli funkciójában fejlesztené. A Hírlap azon kérdésére, mi­szerint valójában mi indokolja a kft. eladását, Kiss János kifejtet­te: az Egertourist „alsó hangon ’’ is megyeszerte egy 400 milliós va­gyontömeget üzemeltet. Ennek pedig évente legalább 20-30 mil­lió forint hasznot kellene hoznia a megyének. Ezzel szemben alig 1-2 milliót hozott az Egertourist, amit ráadásul ott is hagyott a me­gye a kft.-nél. Emellett a kft. által fizetett évi 5 milliós jelképes bér­leti díjat is visszaforgatta a tulaj­donos önkormányzat.- Meggyőződésem - folytatta az irodavezető -, még a meglévő, nem túl jó feltételek mellett is jobb eredményeket kellett volna produkálnia a kft.-nek. Az is igaz ugyan, a megye sem erősítette meg az Egertouristot, de ennek az volt az oka, hogy egyszerűen nincs rá pénze. A közgyűlésben is megfogalmazódott az a véle­mény, hogy akkor, amikor a köte­lező feladatainkkal is alig bí­runk, miért vállaljuk fel azt, ami nem kötelező. A befektetőkkel pe­dig a megye és az érintett telepü­lés is jól jár... Ki a felelős?- Az Egertourist Kft. vezetői - jó­magámat is beleértve -, a tulaj­donos megye által választott könyvvizsgáló, illetve a felü­gyelőbizottság elnöke és tagjai egyértelműen a szakmai érvek sorával igazolt, 7 éve elodázott apportálás és fejlesztés mellett tették le voksukat - mondotta a közgyűlés jelen döntéséről szól­va Vadócz Péter, a kft. ügyvezető igazgatója. - Ennek ellenére a grémium az egyes hivatalnokok­nak a tevékenységünk elértékte- lenítésére való törekvését emelte határozati szintre... Vadócz Péter szerint a társa­ság gazdálkodásának körülmé­nyei nem mutattak okot annak tarthatatlanságára és a döntés mindenáron való meghozatal­ára. Ezt - teszi hozzá - megerő­síti a kft. könyvvizsgálójának a megyei közgyűlés elnökéhez írt elemző jelentése, miszerint a je­len helyzet fenntartása is jobb, mint bármely vagyontárgy (kem­ping) értékesítése. A társaságnál úgy ítélik meg, hogy az egri kemping 5,5 hektárra csökken­tett területére megálmodott, s a kft. által menedzselt termálkem­ping korszakalkotó jelentőségű. Ennek létrehozására az Egertourist 17 éves szakmai ta­pasztalattal rendelkező partne­re is garanciát jelent. Ezen el­képzelést azonban - állítja az ügyvezető - a már említett hiva­talnokok közbenjárása miatt a közgyűlés már nem is tárgyalhat­ta meg, s a kft. jövőjét meghatá­rozó döntésénél sem tudta fi­gyelembe venni. Vadócz Péter arra is rámu­tatott: a közgyűlési döntésből fakadó instabilitás beigazolta, hogy a szálláshely-üzemeltetést érintő határozat mérhetetlen ká­rokat okoz a kiutaztató üzletág­ban is. Szerinte leszögezhető, hogy a dön tés előtti helyzet fenn­tartása az utazási tevékenység erősödését hozta volna a síszezon beköszöntével.- Ami tehát vizsgálandó, az az - teszi hozzá hogy ki vág}’ kik felelősek a társaságot ért káro­kért, a piaci részesedés csökkené­séért, illetve a kft. körüli bizony­talan helyzet kialakításáért. Megjegyzem: a gazdasági társa­ságokról szóló törvény szerint az ügyvezető minden körülmények között a társaság érdekeit köteles képviselni, ezt pedig a tulajdonos­nak is illik szem előtt tartania... Ami a jelen körülmények között célként fogalmazódhat meg: a pi­aci részesedésünk megtartása, a törzs- és leendő utasaink bizal­mának visszahódítása, illetve a kft. és ügyvezetője jó hírének megcsorbítására törekvők lehető legrövidebb időn belüli felelősség­re vonása. Végül, de nem utolsó­sorban azt is meg kell állapítani, hogy egy politikai döntésnél a szakmai érvek másodrangúak... Kühne Gábor Az államfő is aggódik. A közélet hangnemének foko­zódó eldurvulása a köztársa­sági elnököt is aggasztja - derül ki abból a levélből, amelyet Göncz Árpád inté­zett a Civil Fórum hétfőn Budapesten ülésező szerve­zeteihez. Az elnök ezzel arra a levélre reagált, amellyel a Civil Fórum korábban hoz­zá, valamint a kormányhoz, a parlamenti pártokhoz, a médiumokhoz és a magyar közélet szereplőihez fordult. A Civil Fórum a szélsőséges hangoktól való elhatároló­dásra hívta fel a figyelmet. Létminimumon. A közszol­gálat nyugdíjasainak csak­nem kétharmada a létmini­mum határán él, napi megél­hetési gondokkal küszködik - hangsúlyozta Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumának (SZÉF) elnöke a szövetségnek az idő­sek nemzetközi éve alkalmá­ból rendezett ünnepségén, hétfőn. Elmondta: a kor­mány által a közszférában ja­vasolt 8,25 százalékos bruttó béremelés, illetve a nyugdíjak 8 százalékos emelése nem ga­rantálja a reálpozíciók 2-2,5 százalékos javulását. Frakciófegyelem. Az év hát­ralévő részében kötelező lesz a kisgazda képviselők számá­ra a jelenlét a plenáris ülése­ken, a kivételes esetektől elte­kintve - jelentette be hétfőn Bánk Attila, az FKGP-frak- cióvezetője, a költségvetés el­fogadásához szükséges kor­mánytöbbség „törékeny és ki­csi” voltára utalva. I lJ táinogatás. Az Európai Unió a PHARE-programból jövőre társadalmi, gazdasági kohéziós célokat is támogat, évente 30 millió euró érték­ben - közölte Lünk Tamás, a földművelésügyi tárca Terü­letfejlesztési PHARE-prog- ramirányító Iroda igazgatóhe­lyettese hétfőn Budapesten. Az űj, kohéziós program ke­retében vállalkozásfejlesztés­re, ipari szerkezet-átalakítás­ra, infrastrukturális jellegű be­ruházásokra. valamint képzé­sekre a vállalatok közvetlenül is támogatást szerezhetnek. Elhunyt Lőkös Zoltán. Életének 75. évében, súlyos betegség után tegnap Buda­pesten meghalt a magyar újságírás jeles személyisé­ge. Lőkös Zoltán szegedi hírlapíróként indult, majd több országos napilapnak volt alapítója, főszerkesztő­je. 1963-ban Rózsa Ferenc- díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. VISSZASZAMLALAS Elzárva a külvilágtól - próbaképpen Pénzintézeteink, valamint a Malév és a légi forgalom irányításáért felelős LRI is felkészült az évszámváltásra - jelentették be az el­múlt napokban. A szakemberek szerint védelmi rendszereik állják a próbatételeket. LIgyanakkor mindkét szakma számol azzal a lehe­tőséggel is, hogy esetleg közbejön valami nem várt probléma. Pulai Miklós, a Magyar Bankszö­vetség főtitkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a munkáltatók legkésőbb december 27-ig juttas­sák el átutalási igényeiket a ban­kokhoz, mert csak így jelenik meg a pénz december 29-ig dol­gozóik számláján. A pénzintéze­teknél ugyanis december 30-tól január 3-ig szünnapok lesznek. Egyébiránt minden év végi zá­ráskor több bankszünnap szo­kott lenni, tehát ez nem különle­ges esemény. Az automaták ter­mészetesen ezeken a napokon is működnek majd. Egyes bankfi­ókok, főleg, amelyek üzletházak­ban működnek, vélhetően szin­tén nyitva tartanak. A telefonos ügyintézés is a normál menet­rend szerint történik. A bankoknál hármas védelmi rendszert fejlesztettek ki a „nem várt események” kezelésére. Va­gyis: a számlaegyenlegeket papí­ron is vezetik, így legrosszabb esetben lekérhetőek a pillanat­nyi adatok. Nemzetközileg egyébként nagyon jó minősitést kaptak a magyar pénzintézetek felkészülésüket illetően. A Malév és az LRI is túl van a munka nehezén - jelentette be Orbán József, az LRI 2000. év projectigazgatója. A Ferihegyi repülőteret egyébként úgy is vizsgálták, hogy lekapcsolták a külső energiaforrásokról, elzár­ták a külvilágtól. Az eredmény meglehetősen biztató, hiszen sa­ját üzemanyag-állomásuk 6 napi működést biztosít, míg akkumu­látorról 210 percig működhet­nek zavartalanul. Ez szintén ki­emelkedő teljesítmény. A Maiév­járatok jelentős részét törölték a kritikus időszakban, illetve ko­rábbra tették. Szalókv Eszter- Beleszerettem a- Ivádon mindenki Ivády- Becsönget a halott- A nyolcforintos benzin országában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents