Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

Vasárnap Reggel 45. szám

SZENVEDÉLYBETEG­SEGÍTŐ SZOLGÁLAT >zsvári u. 49. Lakatlan sziget és három kívánság Nem általános Megkíséreltünk utánanézni: szőkébb hazánkban mennyi­ben minősül gyakorlatnak, hogy egy alperes a kórházzal szemben nem vagyoni kárté­rítéses pert nyer, illetve az összeget tekintve általában mekkora summáról szól az ítélet. Dr. Hunyadi Búzás Ágnes, a Heves Megyei Bíróság elnö­ke elmondta: külön erről nem vezetnek nyilvántar­tást, így csak az összes, ha­sonló ügyekben keletkezett irat áttanulmányozását kö­vetően lehetne pontos vá­laszt adni a kérdésre. Annyi azonban bizonyossággal ki­jelenthető - tette hozzá hogy a rendszerváltás előtt elvétve akadtak ilyen jelle­gű orvosperek, s azóta sem mondható általánosnak a fentiekre irányuló kereset. Emlékeztetőül: a bíróság megállapította, hogy bár or­vosi műhiba feltehetően nem történt, a szülésnél közreműködők - valameny- nyi szakértői álláspontot fi­gyelembe véve - nagyobb körültekintéssel elkerülhet­ték volna a csecsemőre nézve káros következmé­nyeket.- Melyik három kívánság az, amelyek teljesü­lését igencsak szeretné?- Tulajdonképpen mindenem megvan - ruk­kol elő a rendhagyó válasszal némi töprengés után. - Talán „csupán” annyi, hogy a gyereke­imet megfelelően engedjem el az életbe.- Egy lakatlan szigetre - egyetlen dologként - mit vinne magával?- Zene nélkül nem tudom, mi lenne velem - nevet. - Sienkiewicz könyvét, a Quo vadis?-t mindenképpen. De inkább ne kerüljek lakat­lan szigetre!- Mi az, amit még okvetlenül elmondana saját magáról az olvasóknak?- Mindent elmondtam, ami a nyilvánosságra tartozik. 1999. november 7. * KÖZELRŐL * 3 Quo vadis, Zsuzsanna? Érdekes tudomá­nyos előadásokkal készültek a Dobó István Vármúze­um kutatói a no­vember 4-i tudo­mány napjára. Nem tudni, hogy a tájékoztatás volt-e rossz, avagy az érdek­lődés ilyen csekély, de a kutatók csu­pán kollégáik előtt kény­szerültek kutatásaik eredmé­nyének ismerte­tésére. Veres Gábor n é p r a j - zos-mu- zeoló- g u s- A gyengébbik nem képviselőinek - még ak­kor is, ha elnőiesedett ez a pálya - nagyon meg kell dolgozniuk a tárgyalóteremben a si­kerért - állítja Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna. - Ahogy az élet minden területén.- Mindig ilyen ön- és céltudatos?- Nem szívesen jellemezném magam. ítélje­nek mega munkám alapján. Ami biztos: nem szoktam megalkudni, de ha meggyőznek, tu­dók bocsánatot is kérni.- Keresztényi szemléletre vall...- Vallásos vagyok, s ezt vállalom is. •k Banális kérdésekkel is megpróbálkozom. So­se lehet tudni; volt, amikor bejött, s közelebb kerültem a másik fél megismeréséhez. Pusztán a látványa végett is érdemes tárgyalásra járni. Feltűnően dekora­tív hölgy... Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna azonban nemcsak küllemével cáfol rá a beidegződéseken alapuló teóriára: legutóbb - igaz, egyelőre nem jogerő­sen - nem mindennapi jogi procedúrából került ki győztesen. Ehhez hason­ló sikerrel kevés pályatársa dicsekedhet. Riportalanyom a jogi képviselője annak az édesanyának, aki azért perelte be a hatvani Albert Schweitzer Kórházat, mert állí­tása szerint gyermeke születése­kor az orvosok nem kellő körül­tekintéssel jártak el. Ennek kö­vetkeztében az apróság mara­dandó károsodást szenvedett. A bíróság közbenső ítéletével a fel­peres javára döntött. A testület az összegszerűségről csak a verdikt jogerőre emelkedése után hatá­roz majd; akkor, ha a magasabb fórum - a gyógyintézmény kép­viselőjének kilátásba helyezett fellebbezését követően - jóvá­hagyja az első fokon született végzést. Nem kis pénzről van szó; az anya összességében - nem vagyoni kártérítésként - 7 és fél milliót követel gyermeke és saját maga számára, továbbá 2-3 milliót a költségekre. Lehetséges, hogy mostani si­kerével a gyöngyösi Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna a sztárügy­védek sorába lépett? Erre utal legalábbis, hogy az ítélet kihir­detése után a helyi és az orszá­gos sajtó több munkatársa is megkereste. Lapunk az elsők között kért „randevút” az ügyvédnőtől. A ta­lálkozás során e sorok szerzőjé­nek - már csak habitusából adó­dóan is - esze ágában sem volt kerülni a provokatív kérdéseket. Beszélgetőtársamnak pedig - ha­bitusából eredően? - esze ágában sem volt elutasítani ezeket.- Miként került kapcsolatba az édesanyával a ma még ritka­ságnak számító ügyben?- Teljesen véletlenül. Egy másik perben képviseltem, amikor - magánbeszélgetés ke­retében - elmesélte kálváriáját. Felfigyeltem a történetre, s megkértem, hozza el a papírja­it. Amikor orvos ismerőseim­nek is megmutattam a doku­mentumokat, elképedtek. Azt mondták, érdemes megpróbál­ni. Elvállaltam.- Feltehetően anyagilag is motiválta az esetleges pozitív végeredmény...- Ez alkalommal sikerdíjért dolgozom, vagyis egyelőre in­gyen.- Akkor tehát szakmai ki­hívás...?- Nem. Egyszerű empátia. Én is anya vagyok.- Specialistának számít az említett területen? Máskor is volt már orvospere?- Ez az első. Illetve, időköz­ben lett másik is.- Nem tartott a kudarctól? Hiszen köztudott: az orvosok igen zárt, összetartó közeg­ben élnek...- Erre is gondoltam, de úgy véltem, nem hátrálok meg. Min­denesetre az ügyfelemet úgú ké­szítettem fel, hogy nem biztos a siker. Ezzel a rizikóval együtt be­levágtunk. A kockázat egyébként minden perben benne van.- Az alperes képviselője már a tárgyalóteremben kije­lentette, hogy megfellebbezi az ítéletet...- Én erről a sajtóból értesül­tem. Szerintem csak taküka.- Mi lesz, ha kórházba ke­rül? Nem fél?- Mások is rémisztgettek ez­zel, de miért félnék? Ez a per ugyan Hatvanban zajlik, de a másik Gyöngyösön, ahol élek; ennek ellenére úgy vélem, nincs mitől tartanom.- Az önök keresetében sze­replő összeg meglehetősen ma­gas. Enyhén szólva szokatlan ezen a környéken!- Megítélés kérdése. Úgy lát­juk, egy gyermeknek már a szü­letése pillanatában elvették a normális élethez való jog esé­lyét. Ha úgy vesszük, ez megfi­zethetetlen. Tan Ottó hatalma például a szokásjogok hatalmáról és tovább- élési gyakorlatáról ér­tekezett. A szokásjog - az egyik legrégibb írat­lan törvény az emberi­ség életében - ugyanis gyakran erősebbnek bizonyult, mint az írott törvény. Egyetlen törvényalkotó - legyen az az orosz cár vagy az angol parlament - sem alkothatott úgy tör­vényt, hogy a nép kö­rében élő szokásjogok­kal nem ismerkedett meg. Hazánkban épp­úgy éltek ezek a szo­kásjogok, mint Európa más országaiban. Amikor a század­előn az öröklésjogban alkottak törvényt, fel­mérették a nép köré­ben honos és még élő szokásjogokat. Hiába, hogy száz évvel ezelőtt már kimondják: a lány éppúgy örökölhet, mint a fiú, a hagy­omány mégis többnyi­re a fiút teszi örökös­nek. Hasonló megállapí­tásra jutott az a kutató, aki a megye jegyzőit kérdezte végig a vég­rendelkezési gyakor­latról. Itt ugyancsak megállapítható volt, a szokásjog a fiúörökös részére erősebb, mint az írott törvény. Ám a szokásjog leg­erősebb túlélése mégis a házasságkötésekkor nyilvánult meg. Egy faluba „betolakodó idegent” a több évszá­zados beidegződés alapján akár el is pá- holhatták. Az idegen udvarló megbüntetőjét a nép hősnek tekintet­te, míg a törvény elítél­te. Ugyanilyen anomá­lia érvényesült a ko­masági viszonyban- is. A nép a komaságot olyan erős kötelék­nek tekintette, hogy mint rokoni kapcsola­tot, nem fogadta el a törvény előtti vallo­mástételét. A bírósá­gok ezzel szemben a vérrokoni kapcsolato­kat nem feltételező ko­mákat igenis vallomás­tételre kívánták bírni. A kutatások koránt­sem teljesek - zárta mondanivalóját Veres Gábor. - A Heves me­gyében élő szokásjo­gokat ugyanis csak or­szágos kutatásokhoz használták fel. Ilyen jellegű megyei kiad­vány megjelentetése még várat magára. (szuromi) A HÍRLAP gyermeki SZAVAZÓLAP A fotó száma: !/ ! ] A gyermek neve: ................................................................. l akhelye: ......................................................... A szavazólap kitöltésekor kérjük, az első négyzetekbe írják be a kategória számát, a perjel után pedig értelemszerűen a fotó számát a következőképpen: pl.: □ [DCD/IZlHU A gyermekszépségverseny 7ÍÍCyí íj— támogató,: GROSZ [ATEK KFT JÁTÉK NAGYKERESKEDÉS SIPOTEKA 3 ÍZ KÖNYVESBOLTOK 1 RUHÁZATI Szavazni csak a Heves Megyei Hírlapból kivágott szavazólapon lehet! Célszerű az újságból kivágott szavazólapokat összegyűjteni és játékunk végén egy borítékban beküldeni a Heves Megyei Hírlap címére: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Ügyvéd, nő RÉV Mi tagadás, a köztudatban nem ilyen kép éi az ügyvédekről. Ha a magamfajta férfi­ember meglát egy magas, vörös hajú, kar­csú bombázót, aki ráadásul az ingereket a tűréshatárig csigázóan rövid szoknyát visel, nem föltétlenül a tárgyalótermek „miliője” sejlik fel előtte. Lehet, hogy praktikus megfontolá­sok alapján határoztak a törvény- alkotók, amikor a személytelen, „uniszex" talár újbóli bevezetése mellett voksoltak? Hogy ott, a pulpitus előtt a lényeg legyen a lényeg? Istennek hála, amikor Tuzáné dr. Ta­kács Zsuzsannával beszélgetek, „ci­vilben” van. Barna kosztüm, sárga blúz, bőrcipő. Na meg az a szemet vonzóan fényes harisnya...- Harisnyanadrág - pontosít. - A harisnya­tartó kényelmetlen.- Ön nagyon szép!- Köszönöm. Mondták már mások is.- Az asszonynevét viseli. Mi ez? Páncél?- így alakult. Nem tudom. Nem. Nem tu­dok válaszolni...- Ha egy korosabb, Inkább érdekes, semmint bájos küllemmel felruházott bírónővel akad dolga, utóbbi - kimondva-kimondatlanul - nem „faragja” önt?- Még soha nem tapasztal­tam ilyet.- ...És ha férfi ül a magas­laton?- Most mondjam, hogy volt, akin észrevettem, hogy szimpatikus vagyok neki..? Mindenesetre ez nem befolyásolta objektivitását.- Ön nyerte meg azt a pert?- Bebizonyítottam védencem ártatlanságát. * Hó Ilik Opel Omega 2.0i CD 1988. 146 ekm-rel, sok extrával eladó. T: 36/316-979 (63322) Samara ‘90-es 47 ekm-rel, bordó, nagyon megkímélt állapotban eladó. Telefon.: 30/9281-753 (63371) MÁRPEDIG AZ ORVOSPEREKET IS MEG LEHET NYERNI szokásjog

Next

/
Thumbnails
Contents