Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-05 / 258. szám
2. oldal Megyei Körkép 1999. november 5., péntek Természetesen élni GYÖNGYÖS - Egész napos betegségmegeló'zési programot rendeznek november 6-án, szombaton a Mátra Művelődési Központban. A Natura-nap első előadója Ferencsik István lesz, aki 10 órától a természetes életmód fizikai és szellemi alapjairól, illetve gyakorlatáról beszél a hallgatóságnak, 13.30 órától pedig a természetes és öngyógyító kúrák alkalmazásáról. Vissza a szeretethez címmel tart előadást 17 órakor Kenderesi Tibor, és ugyanebben az időpontban zajlik majd Hadházi Zsuzsa si- kertréningje is. A program részét képező egyéb szolgáltatásokat (a masszázstól a grafológiai elemzésig) már 9 órától igénybe vehetik a látogatók. Szőlőtáblák, pincék és egy halastó Borutasok ülése RÓZSASZENTMÁRTON- Tegnap a községben tartotta közgyűlését a Mátraaljai Borút Egyesület. Láng Jánosné polgármester köszöntője után Szabó Gyula gyöngyösi polgármester, a szervezet elnöke ismertette az elkövetkező időszak főbb feladatait. Az érintett települések vezetőin kívül jelen volt a tanácskozáson Béres Deák Ferencné egyesületi titkár, Búzás Zoltán, a Mátraaljai Borvidék Hegyközségi Tanács titkára és Mák Zoltán, a Mátra Szálló igazgatója is. A fórumon egyebek mellett elhangzott, hogy pályázat útján jutottak forrásokhoz, ami lehetőséget biztosít két kiadvány megjelentetéséhez. Az egyikben bemutatják a borutat, a másikban- térképpel együtt - a szolgáltatásokat tárják a turisták elé. A megbeszélés után Ko- mendáné Nagy Márta jegyzőnő kalauzolásával a községgel ismerkedtek meg. Felkeresték a Pinceborozót, s elismerően szóltak a közelében nemrég megépült új halastóról, ami túl azon, hogy látványos, idegenforgalmi célokat is szolgálhat. Megnézték továbbá az épülő rózsakertet, a kialakítás alatt levő faluházat, valamint a bányászati kiállítást. A találkozó a Tarcoldi- dűlői pincesoron tett látogatással fejeződött be. F. A. Előretekintés a jövő évszázadra (Folytatás az 1. oldalról) Visszapillantott a XIX. és XX. század fordulójára, amikor a piacot elkülöníthetően osztották fel. A műszaki fejlődés iránya kiszámítható volt, és az akkori termékek hosszú ideig szolgálták a gazdaságot. Nem sokkal később azonban vágtázó ütemet vett a műszaki fejlődés, új piacok és vállalkozások jelentek meg, és ezzel megszűnt a nyugalom, amely rányomta bélyegét XX. század következő évtizedeire. Emlékeztetett, hogy a hazai gazdaság az utóbbi tíz évben a korábbi tervutasításos rendszerről áttért a piacgazdaságra, s ez komoly megrázkódtatásokkal járt. Középpontba került az üzlet és a pénz. Fontos azonban a prognózis a nemzetgazdaságban és a vállalkozásoknál, s ebben a tervezés is lényeges szerepet kap. Mint rámutatott: a XXI. században - az előrejelzések szerint - a változások bonyolultabbá válnak. Ezért figyelembe kell venni a globalizációt és számolni az informatikai forradalom újabb eredményeivel. Ehhez kapcsolódott Professzor dr. Mészáros Tamás (bal oldali képünkön), a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorhelyettesének előadása. Azt emelte ki, hogy a búcsúzó XX. században kiemelkedő szerephez jutott az informatika minősége, amely a ’90-es években berobbant az üzleti, a kereskedelmi, a műszaki-technológiai életbe, és ezeket hálózatok kötik össze a pénzvilággal. Ezzel az informatikai cégek nagyobb ’ nyereségre tettek szert, mint a világ élvonalához tartozó autógyártók. Eközben hazánk az uniós csatlakozásra készül. Több szakterületen ez már jelentősen előretart, de a környezetvédelemben, a mezőgazdasági birtokrendszer kialakításában vagy a munkanélküliség kezelésében még sok a tennivalónk. Fontosnak véli az állam szerepének újragondolását a gazdasággal való kapcsolatában. Professzor dr. Kovács Jenő (jobb oldali képünkön), címzetes egyetemi tanár a megújuló erdészeti energiaforrásról és a környezetgazdálkodásról beszélt. Mint mondta, az erdők bioenergiát szolgáltatnak, amelynek forrása a Nap. A fák levelei mint parányi erőművek működnek, és a napenergiát hasznosítják. Ez környezetbarát, és az élet minőségét javítja. A tudomány feladata, hogy rámutasson ennek nagyobb arányú hasznosítására. Erre jó módszerek vannak már például a faapnték, illetve a biobrikett előállításában, amelyek egyszerű és olcsó fűtőanyagok. A plenáris ülés után két szekcióban folytatódott a konferencia. Dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató például a nemesi közbirtokosságok Heves megyei kutatásainak eredményéről beszélt. Mint kiderült, Hevesen háromévente adták árendába a mészárszéket, és három árendás kocsma is volt, amelyek később konkurenciát jelentettek a kurtakocsmáknak. Az árendás boltok védelmére kénytelenek voltak törvényt hozni. A nemesi közbirtok része volt a közrend fenntartása és az infrastruktúra karbantartása is. Ezek mellett szó esett még a tokaji és az egri borokról, a minőségbiztosításról, illetve az idei napfogyatkozásról is. (mentusz - szuromi) Lokálpatrióta klubestek a megyeszékhelyen Tőkesúly-szerep és jövőkép EGER - Mától minden hónap első péntekjén klubestre várja az érdeklődőket a Megyei Művelődési Központba az Egri Lokálpatrióta Egylet. A rendezvénysorozat alap- gondolata az - mondta lapunknak Habis László tanácsnok, az egylet alelnöke -, hogy a lokálpatrióták egyfajta „tőkesúly-szerepet" szeretnének betölteni. A tőkesúly az értelmező szótár szerint „a vitorlás gerincén a hajó állékonyságát előmozdító tömb”, s az egylet - amely nem kíván politikai, hatalomcentrikus szervezetként mutatkozni - a város viszonylatában éppen erre a szerepre törekszik. Azon túl, hogy hagyomány- őrző eseményeket kezdeményeznek, Eger jövőképének folyamatos formálását tűzik ki célul. A nyilvános klubestek azoknak kínálnak rendszeres találkozási lehetőséget, akiket ilyen kérdések foglalkoztatnak. A mai közéletben az effektiv dialógusra alig akad fórum, sokan nem nyitottak mások gondolataira, nincs valódi párbeszéd. Holott éppen ellenkezőleg, egyfajta interaktivitásra volna szükség - fogalmazott Habis. A nyitó előadást ma fél hattól Várkonyi György, az egylet elnöke tartja „Modem özönvíz” címmel. Ezredvégi csillaghullás (Folytatás az L oldalról) A jelenség november 17-ről 18-ra virradó éjjel lesz a leglátványosabb. Az éjféli órákban akár több száz meteor is feltűnhet egy óra leforgása alatt. Este 11 óra előtt azonban felesleges keresni ezeket az égen, hiszen feltűnésük csak éjfél körül várható. Mivel a meteorok mozgása a tudomány mai állása szerint bizonytalan, ezért akik látni szeretnék a csillaghullást, azok már az előző éjjel is várhatják azt. Amennyiben az ég felhős lesz, abban az esetben szabad szemmel nem lesz látható az évezred utolsó nagy meteorraja. (-romi) Lábsérülésébe halt bele a beteg? (Folytatás az 1. oldalról) A térdéig begipszelt férfit augusztus 21-én vitték ellenőrzésre családtagjai, akik megkérdezték: nem lenne-e szükség újabb medicinákra? Azt a választ kapták, hogy a beteg pihenjen, s elég, ha csak az eddigi gyógyszereit - például nyugtatót - szedi. A kötözőben - állítja felesége - úgy bántak vele, hogy a gipsz eltörött a lábán. Bodóné ekkor a kezelőorvosnál rákérdezett a zárójelentésre, mivel férjének örökletes hajlam következtében csúnya volt a lába, s az asszony aggódott az uráért. (Előtte a körzeti orvossal is megbeszélte félelmeit, aki azt mondta: a férfinak azonnal véralvadásgátlót kellett volna kapnia; rögtön fel is írta az injekciót, s rendszeresen el is járt beadni.) A következő kontroll időpontja augusztus 28-ára, csütörtökre esett. (Addigra a gipsz ismét eltörött. Bodónénak ajánlottak egy speciális rögzítőt, amiért fizetni kellett ugyan, de az asszony azonnal megvásárolta, s még ott a kórházban rátetette férje lábára.) A vizsgálatot követően újfent a zárójelentésről érdeklődött, mire tájékoztatták, hogy nemrég postázták, így talán már aznap megkapja. Este 7 óra táján a férfi rosszul lett. Azelőtt soha nem tapasztalt tünetek - többek között légszomj - léptek fel nála. Felesége nyomban hívta az Ugyeletet, majd - miután Bodó Emil állapota pillanatok alatt még súlyosabbra fordult - pár perc múltán ismét tárcsázott. Mivel utóbb az orvos vette fel a kagylót, feltételezhető, hogy az első hívás után nem indult el azonnal - vélekedik a feleség, hozzátéve: a sürgetést követően azonban pillanatokon belül megérkezett. Csakhogy addig a beteg - este fél 8 körül - keserves kínok közepette meghalt. * A sors torz fintora, hogy Bodóné ezen az estén vette ki postaládájából a zárójelentést, amit azonban az ismertetett dráma miatt nem volt alkalma elolvasni. Csak később bontotta ki a borítékot, ám szerinte a dokumentum semmi érdemleges információt nem tartalmazott. Utasítást sem arra nézve, mit kellene tenni otthon a beteggel. Az orvos tüdőembóliát jelölt meg a halál okaként. A család nem nyugodott bele a történtekbe. Hatósági boncolást kértek, aminek eredményeként rendőrségi vizsgálat indult. Az egy évig tartott, majd lezárult, mivel az orvos szakértői vélemény sem orvosi műhibát, sem mulasztást nem állapított meg. Bodóné ezt megfellebbezte. „Igazságtalannak és képtelenségnek” tartotta a döntést annak alapján, hogy a dokumentumban leírták, miszerint férje jobb lábában a vizsgálat előtt egy héttel vérpangást észleltek. Ezúttal a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya is nyomozást kezdett, ami jelenleg is tart. Közben két újabb orvos szakértői vélemény is készült, amelyek egyértelműen megállapítják a mulasztás tényét. Ezek szerint - mint dr. Buris László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem igazságügyi orvos szakértője lejegyzi - „a bekövetkezett halál és a sérülés között okozati összefüggést állapítottunk meg”. Állásfoglalásából ezt követően egyebek mellett kitűnik, hogy „a véralvadásgátlás elmaradásáért a kórházat terheli egyedül felelősség”, „az esetleges kezelésről, kontrollvizsgálatokról vagy az áthelyezésről gondoskodni kellett volna. Ez nem történt meg, s ezzel megszegte a kezelőorvos a rá vonatkozó szabályokat", továbbá „a körzeti orvost nem terheli mulasztás, mert későn kapta kézbe a záró- jelentést. A mulasztás a kórházi orvosát terheli, azt a kezelőorvost, aki a zárójelentést ellenjegyezte". ...,,A bekövetkezett halál és a mulasztás között okozati összefüggés megállapítható" - áll Buris professzor szakvéleményében. * Bodó Emilné a dokumentumok kézhezvétele után polgári pert indított a kórház ellen. Ügyvédje, dr. Bódi János úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a két kezelőorvos ellen - akik a záró- jelentést aláírták, s felelősségüket a harmadik szakvélemény név szerint is megállapította - a rendőrség bűnügyi nyomozást indított. Az özvegy havi 60 ezer forintot, vagy egy összegben 5 millió forintos kártérítést követel. Az ügy tárgyalása november 30-án kezdődik a Hatvani Városi Bíróságon. Dr. Bódi János szerint megpróbáltak peren kívüli egyezségre jutni a gyógyintézmény- nyel, amely azonban erre nem mutatott hajlandóságot. Az ügyvéd annak alapján, hogy idáig nem keresték meg, úgy véli: a kórház illetékesei saját biztosítójukat sem tájékoztatták az esetről, ami ez utóbbira nézve hátrányos lehet, mivel így kizárták az „alkudozásból”, sőt a vagyoni és nem vagyoni kereset esetleges kamatait is nekik kell megfizetniük. * Rájár mostanában a rúd az Albert Schweitzer Kórházra. A fentebb ismertetetteken, valamint a közelmúltban a gyógyin- tézmény által - egyelőre nem jogerősen - elvesztett „csecsemőperen” túl lapunk olyan információk birtokába jutott, ami szerint egy Hatvan környéki településen élő család is hamarosan jogi orvoslást keres vélt vagy valós sérelmeire. Dr. Nagy László igazgatófőorvos nem ismeri pontosan a Bodó Emillel történteket; mint mondja, ez a jogászokra tartozik. Igaz, most éppen ügyvédváltás történik a kórházban, s az új jogi képviselő csak a jövő héten látogat Hatvanba. Az igazgató azonban általánosságban elmondja: a régebben, esetenként évekkel ezelőtt , keletkezett problémák sokat ártanak mostani megítélésüknek. Nagymértékben nehezítik, hogy az Albert Schweitzer Kórház folytassa az általa megkezdett utat, ami végül a gyógy- intézmény elismertségéhez, felemelkedéséhez vezet. Tari Ottó A Csepel teherautótól a háborús makettig s Á tláthatatlan káosz uralkodott a fejekben, amikor a második világháború hadszíntereihez értünk. Nem feltételeztük volna, hogy van ember, aki képes megérteni és megjegyezni, hol, mikor, miért történt. Aztán dr. Kozári József előadásán minden kitisztult. A kérdés persze ott motoszkált bennünk: hogyan lehetséges ennyi mindent ilyen mélységig megjegyezni? A választ csak évek múlva kaptuk meg. Akkor a tanár urat már tegeztük, s baráti csevegést folytattunk vele, nem pedig kérdés-felelet játékot. Csak akkor lett világos a tudásának gyökere: nagyon kell szeretni a történelmet, s az soha nem válik hadszíntér- halmazzá. Kozári tanár úr ténykibontó képességét a napokban ismerték el: tudományos diákköri munkájáért Mestertanár elismerést kapott. Az odafigyelés nem volt véletlen. Az idén hallgatói az OTDK-n első, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik helyezést értek el. Kijárt a Mestertanár elismerés. A Mestertanár - ahogy a területükön eredményt elérők közül sokan - nem akart kutató lenni. A gimnázium elvégzése után úgy érezte: sikkesebb, ha dolgozik, mintha tanul. Autószerelő lett, s Csepel teherautókat javított. Szülei nem nyugodtak bélé: egy motor volt a tét, amennyiben felvételizik a főiskolára. A motort soha nem kapta meg, ám a szülők vágya teljesült. Kozári József a főiskola után szerződéssel tanársegédi állást kapott, majd az egyetem elvégzése után oktatni kezdett az Eszterházyn. Időközben a teherautók szereléséről elfeledkezett. Ma már csak a saját autóját javítja, ha éppen nagyon muszáj. Ä régi szakma érdekesen köszönt vissza életében: második világháborús harci gépekkel makettezik, melyeket előadásain is bemutat. A másik oldaláról a hallgatók jobban ismerik: 1973 óta vezeti a nyári régészeti táborokat, kutatja az 1956-os eseményeket, publikálja a világháború csatáit és folyamatosan jelenteti meg ismeretterjesztő írásait. Amikor történészi munkájáról kérdezem, azonnal kijavít: nem történész, hanem tanár. Hiszen a mai napig a legfontosabbnak azt tartja, hogy az általános és középiskolai alapok után a kutatás lényegét értesse és szerettesse meg a hallgatóival. így született egy ’56-os, kötetnyi helyi kutatási anyag, mely publikálásra vár. Az igazi meglepetés azonban mégsem ez: a tanár urat szíve mélyén továbbra is az agrártörténet érdekli. E témakörből doktorált, és hallgatói is az agrártörténetben érték el első sikereiket. Mint mondja, ennek kutatási lehetőségei végFOTÓ: PIUSY ELEMÉR telenek. Ahogy a történelemé is. Nem véletlen, hogy a legváltozatosabb témák jegyzik nevét. Hiszen a Mestertanár lendülete, történelem iránti szeretete is végtelen. S most már a név is kötelez. (szuromi) Kistérségi esély a felzárkózásra PÉTERVÁSÁRA - Tegnap délelőtt a városban ülésezett a kistérségi társulás. A környék 16 polgármestere először beszámolót hallgatott meg a nyári természeti katasztrófák okozta károkról és a helyreállítási munkák alakulásáról. Ezt követően az Európai Unióhoz való felzárkózás esélyeiről - köztük a vidékfejlesztésre kidolgozott SAPARD pályázati program nyújtotta lehetőségekről - egyeztettek. A'tér- ségre vonatkozó átfogó helyzetértékelés elkészítésével a GATE Gyöngyösi Főiskolájának docensét, Szűcs Istvánt és a vele együttműködő teamet bízták meg, akik november 20- ig elkészítik a térség fejlesztésével kapcsolatos részletes elképzeléseket.
