Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-24 / 274. szám

4. oldal Horizont 1999. november 24., szerda Csökkenő zsúfoltság az otthonokban (Folytatás az L oldalról) Nevezetesen az egri Petőfi ut­cai és a mátraházi. Nyolc előtt áll a feladat, hogy megkapja a végleges engedélyt.-Nyolc működik ideiglenes engedéllyel. Mi ennek az oka?- Az ok többrétű: egyrészt a szakképzettségi arányuk még nem érte el a jogszabály által előírt mértéket, másrészt az ANTSZ által hiányolt higiénés feltételeknek nem tudtak még maradéktalanul megfelelni - válaszolja dr. Hompoth Emese irodavezető. - A zsúfoltság is az okok között szerepel. A sza­bályok szerint 6-8 négyzetmé­ternek kellene jutni gondozot­tunkként, illetve van olyan ott­honunk, ahol nem az alapterü­let jelent problémát, hanem a nagyméretű szobákban elhelye­zettek száma haladja meg a jogszabályok által engedélye­zett négy személyt. Otthonaink nagy része régi kastélyban, kú­riában van, ezeket az önkor­mányzat önerőből, pályázatok útján elnyert pénzekből folya­matosan korszerűsíti. Az ottho­nok maguk is pályáznak, ala­pítványokat hoznak létre és működtetnek. A dolgozók szak- képzettségi aránya a működési engedélyek kiadásakor 77,5 százalék volt, jelenleg 79 száza­lék. De sokan vesznek részt munka mellett szakképzésben, így az arány 94,8 százalékos lesz, ami országos viszonylat­ban jó arány.- Említette a zsúfoltságot. Jelenleg is nagyon sokan vá­rakoznak, miközben a terhelt­séget csökkenteni kellene...- Az idősek otthonaiban 287-en várakoznak elhelye­zésre: fogyatékos otthonainkba 23-an, mozgáskorlátozottak 6- an, pszichiátriai otthonunkba 40-en, szenvedélybetegek rész­legébe 8-an. Hogy lehet-e ezen javítani, illetve tovább romlik-e a helyzet? Erre azt tudom mon­dani, hogy az elmúlt fél év szükséges volt ahhoz, hogy megpróbáljam átlátni a megye szociális ellátásának helyzetét. A közeljövőben elsősorban a módszertani otthonnal, majd az intézményvezetőkkel áttekint­jük, mit kell tennünk azért, hogy a rászorultak igényeinek, s a nemrég módosított szociális törvény és a hamarosan megje­lenő ágazati rendeletek előírá­sainak meg tudjunk felelni. Fi­gyelembe kell vennünk, hogy Heves az ország egyik legöre­gebb megyéje, és az idősek számának növekedése várható. A magas színvonalú ellátásnak köszönhetően a fogyatékos személyek átlagéletkora meg­nőtt, a szenvedélybetegek száma elég magas, és a jelenleg rendelkezésre álló ötven férő­helyen csupán férfiak elhelye­zésére van lehetőségünk. Az igény ennél jóval nagyobb, ha ez a várakozók listájából nem is derül ki. Szem előtt kell tarta­nunk az újfajta, törvény által előírt ellátási formák kialakítá­sának lehetőségeit. Gondolok a hajléktalan-otthonra és a há­rom típusú rehabilitációs in­tézményre: pszichiátriai bete­gek, szenvedélybetegek és haj­léktalan személyek számára, de fejlesztenünk szükséges a fo­gyatékosok rehabilitációs inté­zetét is. A zsúfoltságot csök­kentheti az alapellátás fejlesz­tése, ami azonban nem megyei önkormányzati feladat. ' Van még lehetőség nem önkormány­zati intézmények létrehozására, gondolok alapítványra, egyesü­letre, egyházra, vállalkozóra.- Mennyi idő szükséges ah­hoz, hogy a működési enge­délyt az intézmények többsége megszerezze?-Ezt előre megjósolni nem tudom. Tény, amióta ezek az in­tézmények átkerültek a megyei önkormányzathoz, folyamato­san át- és kialakítás alatt áll­nak. Nehezebb helyzetben van­nak azok, amelyek helyi ön- kormányzati tulajdonban van­nak, de megyei fenntartás alatt. Ezeknél nagy segítséget jelen­tene a tulajdonosi hozzájárulás.- Gyakran felmerül a belső fegyelem kérdése. Változik-e valami az intézményén belüli szabályozásban?- Az otthonok belső rendjét az SZMSZ és a házirend szabá­lyozza, melyet jóváhagy az egészségügyi és szociális bi­zottság. Betartatása az intéz­ményvezető felelőssége. A he­lyi problémák orvoslására hoz­ták létre az intézményekben az érdekképviseleti fórumot. A fenntartó csak ennek eredmény­telensége esetén lép közbe, ám ez nem jellemző. Ezek az em­berek nagy figyelmet, szeretetet és gondoskodást igényelnek. Általános probléma, hogy akik­től igénylik, azok nagyon ala­csony bérekért sokszor ember- feletti munkát végeznek.- Szintén általános gond, hogy az alkoholista időseket nem lehet elválasztani az italt nem fogyasztóktól. Tervezik-e, hogy ezen változtatnak?- Erre a problémára egy két részleggel működő szenvedély­beteg-otthon jelenthetné a megoldást, melynek egyik rész­legében tudnánk elhelyezni az idős alkoholfüggő személyeket. A másik a már említett rehabili­tációs részleg, melyben a fiatal, még munkaképes, betegségük­ből „kigyógyítható” egyének nyerhetnének elhelyezést.- Megéri-e magán-szociá- lisotthont nyitni?-Az látszik, hogy az indu­láshoz megfelelő anyagi háttér, a működtetéshez szakképzett, elhivatott személyzet szüksé­ges. Az állami normatívát ezek is igényelhetik.-A gondozók, szakemberek utánpótlása ezen a területen mennyire nehéz?-Amilyen egyszerűnek tű­nik a kérdés, annyira bonyolult a válasz: intézményeinkből is meglehetősen nagy az elván­dorlás. Csak az igazán elhiva­tottak maradnak meg a szak­mában, reménykedve valami­kori anyagi megbecsülésükben is. Speciális szakemberek al­kalmazásánál - dietetikus, bel­gyógyász szakorvos, gyógytor­nász esetében - a jogszabály- változástól várunk könnyítést. Igyekezetünk a szociálpolitika szellemének megfelelő olyan szociális intézményrendszer fenntartása, illetve kialakítása, amely nem csupán elhelyezést biztosít a bentlakóknak, de ér­telmet is ad az életüknek. Szuromi Rita Újra módosítani kell a fedett uszoda szerződését Többe kerül, de visszahozza EGER - Ismét módosítani kell a Makovecz Imre által tervezett fedett uszoda kivitelezői szer­ződését, de ezt ezúttal nem a munkálatokat végző cég, hanem a beruházó, s majdan üzemel­tető városi önkormányzat szempontjai indokolják. Amint azt Gyula Zoltán, a megyeszékhely alpolgármes­tere elmondta, a sajtóban is nyilvánosságot kapott szakértői vizsgálat után részben áttervez­tették az épületet. A tervezés, az ebből adódó átépítés, illetve a kiegészítő funkciók - ilyen pél­dául a pezsgőfürdő - beépíté­sének költségei körülbelül har­minc-negyven millió forintra rúgnak. Ez az összeg azonban a számítások szerint hamar meg­térül majd - hangsúlyozta az alpolgármester. A változtatáso­kat éppen az tette szükségessé, hogy a beruházás befejezése után minél gazdaságosabban lehessen működtetni a megye- székhely új fedett uszodáját. A szerződés módosításáról várhatóan a soron következő, a jövő héten kedden tartandó ülé­sén dönt majd a város önkor­mányzata. (rm) Oktatás az Európai Unióban - Európai Unió az oktatásban Gondot jelenthetnek az alacsony pedagógusbérek Oktatás az Európai Unióban - az Európai Unió az oktatás­ban címmel került sor az EU Médiaklub rendezvényére, amelyen a téma szakértői - Boldizsár Gábor és Loboda Zoltán (Oktatási Miniszté­rium), Vass Vilmos (tanár), valamint Schütter Ta­más, az Új Pedagógiai Szemle ■ fő- szerkesztője - tartottak elő­adást az okta­tás és az in­tegráció kü­lönböző kér­déseiről. A beveze­tőben el­hangzott: fontos, hogy az Unióról ismereteink legyenek, ám az oktatásban mindezt tá- gabb össze­függésben kell értel­mezni. A belépés után (sőt előtte is) a társadalmi életre való felkészítés ma már nem csupán nemzeti keretek között értendő, hanem szélesebb, eu­rópai közegben. Abban meg­oszlanak a vélemények, hogy milyen formában adják át eze­ket az ismereteket. A szakér­tők szerint ma még erre talán a tanórán kívüli „terep” a legal­kalmasabb. Az úgynevezett európai di­menzió „oktatása” és tárgya­lása nem azt jelenti, hogy az unió intézményeivel kell csu­pán megismertetni a diákokat. Az Európa Tanács például kü­lönböző ajánlásokat tesz közzé a nevelés területén. A hangsúly azon van, hogy az ismereteket hogyan közvetít­sük úgy, hogy olyan képessé­geket alakítsunk ki a gyerme­kekben, amelyek segítségével aktívan vesznek majd részt a közéletben, egy új helyzetben, bizonyos fokú európai identi­tás birtokában. A szakemberek megjegyez­ték: talán meglepő, de a ma­gyarországi diákjogok fejlet­tebbek az európainál, ugyan­akkor azok érvényesítése ná­lunk sokkal kisebb hatékony­ságú. Franciaországot említve elmondták, ott nem telik el év anélkül, hogy a középiskolá­sok ne tüntetnének a kormány oktatáspolitikája vagy egyes rendeletek ellen. A magyar diákok nevelésé­ben viszont nagyobb hang­súlyt kell kapnia a sokszínűség - a multikulturális közeg - el­fogadásának, a toleranciának, s továbbra is elsőrendű fel­adat a nyelvoktatás színvona­lának emelése, valamint annak elérése, hogy a diákok megta­nulják használni azt a renge­teg információt, amely ma a legkülönbözőbb csatornákon eljut hozzájuk. Ki kell alakí­tani az igényt arra, hogy egész életük folyamán képezzék ma­gukat, s mindig képesek le­gyenek váltam. Általánosságban elmond­ható, hogy a magyar fiatalok nyitottak, művelődéstörténeti, irodalmi, történelmi ismere­teik alaposabbak nyugat-euró­pai társaikénál. Mindazonáltal az észak-európai, az ázsiai, az afrikai, vagy éppen a latin­amerikai országokról (ezek történelméről, irodalmáról, kultúrájáról) mi is nagyon ke­veset tudunk. A találkozón felvetődött: vajon a magyar tanárok felké­szültek-e az integrációra, il­letve a csatlakozás által felve­tett kérdések megválaszolá­sára. Ebben eltért a szakembe­rek véleménye. Egyesek sze­rint a pedagógusok felkészí­tése megfelelő ütemben halad, egyre többen vesznek részt ilyen jellegű szemináriumo­kon. Mások szerint viszont nem ilyen kedvezőek a tapasz­talatok. Gondot okoz, hogy a tanárok egy része nem tud azonosulni az unió ideológiá­jával, s gyakran előfordul, hogy a megszerzett ismeretei­ket nem tudják átadni a gyere­keknek (hanem például csu­pán kollégáiknak számolnak be erről). Igaz, ennek oka le­het az is, hogy a magyar isko­larendszer alkalmatlan az ilyen jellegű feladatok ellátá­sára. Fórumot kell teremteni erre, s ennek megvalósításán az oktatási tárcának is gondol­kodnia kell. Külön gond­ként került szóba a magyar taná­rok fizetése. Az uniós átvilágí­táskor ugyanis ennél a téma­körnél kiderült: a rendkívül ala­csony pedagó­gusbérek akadá­lyozhatják a csatlakozás fo­lyamatát. Első­sorban a közal­kalmazotti fize­tések - így tehát nemcsak a taná­rokról, hanem például az egészségügyi dolgozókról is szó van - olyan szinten vannak ma Magyaror­szágon, hogy azok gondot je­lenthetnek a későbbiek folya­mán. A hátrány „ledolgozása” ugyanis egyre nehezebb lesz. Némi optimizmusra adhat okot (persze, hosszabb távon), hogy Portugáliában, amely or­szág nemrégiben lett tagja az uniónak, a csatlakozást köve­tően 70 százalékkal növeke­dett a tanárok fizetése. A pénzt a strukturális alapokból, és nem csupán nemzeti források­ból teremtették elő. A szak­emberek egyébként megje­gyezték: az unió legtöbb or­szágában a versenyszférához képest szintén kevesebbet ke­resnek a közalkalmazottak, ám a szakadék jóval kisebb ezen bérek között, mint Magyaror­szágon. Sokakban felmerül a kér­dés: létezik-e közös EU-tan- terv? A jelenlévő előadók megerősítették, hogy - „sze­rencsére” - a tantervek nin­csenek összehangolva, s így nincsenek közös tankönyvek sem. Létezik ugyanakkor egy Európa Tanácsi Program, amely a huszadik század tör­ténelmi eseményeivel foglal­kozik, s azt vizsgálja, milyen alapismereteket kell minden­képpen eljuttatni a tanulókhoz. Végül megjegyezték azt is, hogy még ez a munka is rend­kívül nehézkesen halad. Havas András Buster Simkus 970 kilogrammot nyomott FOTÓ: PERL MÁRTON A döbbenet viasztárlata a HEMO-ban EGER - A számok tekinteté­ben ugyan alulmarad a londoni Madame Tussaud múzeum anyaga mögött, ám látványban mindenképpen világelső a Szentpétervári Viaszfigurák Múzeumának egyedülálló gyűj­teménye. A 300 darabos kol­lekció egyes darabjait az egri közönség is megtekintheti. Az orosz kultúra történeté­ben korántsem egyedülálló a valóság viaszból történő máso­lása. Nagy Péter cár rende­letbe foglalta: aki ismer vala­milyen testi rendellenességgel született egyént (10 rubel egy muzsik háromévi keresete), azonnal jelezze. Am aki ezt el­mulasztja, az 100 rubelre bün­tethető. Nagy Péter udvara ez­zel elindította a mai napig is gyarapodó gyűjtemény anya­gát, mely kiegészült a cári csa­lád tagjainak arc- és kézmáso­latával. Az 1917-es forrada­lomban sok értékes viaszalakot elpusztítottak, de sem a törzs­anyagot, sem a viasz-misztikum hagyományát nem voltak képe­sek semmissé tenni. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint a most bemutatott tárlat. Az arcok, a kezek, a lát­ható részletek a hagyományos viaszt egy speciális keverékkel ötvöző anyagból - pontos ösz- szetételük szigorú titok - ké­szülnek. Egy 15 tagú csapat dolgozik a valóság realista másolásán. A haj eredeti, mind a 40 ezer szál egyenként ra­gasztott. Maszkmesterek, szobrászok és az orosz művé­szet kiváltságosnak számító alkotói készítik a viaszbábukat. Az eredmény döbbenetes: a lá­togató minden percben attól fél, hogy megmozdul Hitler és megszólalnak a jaltai csúcsta­lálkozó résztvevői, vagy Eins­tein feláll a székről és kisétál. (Nem véletlen talán az sem, hogy egyszer egy látogató a bejárati ajtó mellett ülő tudós­nak akarta bemutatni a jegyét, majd megdöbbent, miért nem veszi el tőle...) A történelmi figurák mellett nagy számban láthatunk olyan bábukat, amelyek valamilyen genetikai rendellenességgel született különös sorsú, gyak­ran döbbenetes külsejű embe­reknek állítanak emléket. Tárlatvezetésünk a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reg­gelében olvasható. (szuromi) Európai dimenzió az oktatásban: nyitottság, aktivitás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents