Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám

1999. november 3., szerda 3. oldal Megyei Körkép Sírfelirat Igaz, nem kőbe vésve, de azért jól olvashatóan láttam az egyik egri temetőben: „Kedves hölgyem/uram! Kérem, ne vigye el a koszo­rút, mert messziről utazva hoztam azt a szüleim sír­jára. ” A kérés foganatja ? „ Csak ” a hat, selyemből ké­szült sárga rózsát húzták ki a síremléken elhelyezett ke­gyeleti virágkoszorúból. Mit lehet ilyenkor tenni? Átkot szórni, s remény­kedni, hogy annak is lesz legalább részeredménye... (b. s.) * A belvároshoz tartozó ke­rületek lakóinak szól a mai egri lakókörzeti fórum. Az érintetteket 17 órára váija a Dobó-gimnáziumba dr. Nagy 7/wre polgármester és a képviselők. Füzesabonyi trombitás, a most zenei tanulmányait Mezőkövesden folytató Nagy Zoltán nyerte meg a zeneiskolások I. korcsoport­jában az országos Lubik Imre-versenyt. Felkészítő tanára Panyi Zoltán volt. Parancsnoki fogadónapot tart csütörtökön 9-12 óra között Egerben Módi János ezredes. A Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnok­ság ügyfélszolgálata szer­dán 8-15.30 között is felke­reshető. Pulitzer-díjas újságíró, Se­res László, az Elet és Iroda­lom szerkesztője tart ma 17.30-tól előadást Egerben, a főiskola B-épületében. A Liberális Fiatalok Társa­sága vendégeként a sajtó- szabadság tíz évéről fejti ki gondolatait. Mezőtárkányban a Moz­gássérültek klubja meghívá­sára Adorján Gábor pol­gármester beszámolt az ön- kormányzat egyéves mun­kájáról és válaszolt a felme­rült kérdésekre. A borászati kurzus követ­kező előadására ma 18 óra­kor kerül sor Egerben, a Lí­ceum 1-es számú előadó­termében. A téma - A bor­törvény és a hegyközségi törvény - ismertetője dr. Dula Bence. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. Négy év: öt intézményvezető (Folytatás az 1. oldalról) Kosa Miklós ez év júniusának elején képviselői indítványt ter­jesztett az egészségügyi és szo­ciális bizottság elé, arra kérve a grémiumot, hogy vizsgáltassa meg a családsegítő és az ESZI között kialakult helyzetet. A vá­rosatya indítványában többek között tudni véli, hogy az Igaz­gató nem informálja a család- segítőben dolgozókat a feladat- ellátáshoz szükséges esemé­nyekről, az is megtörténik, hogy akadályozza a programok meg­valósítását. Nincs jóváhagyott munkaterv, elmaradnak a meg­hirdetett programok, a munka­köri leírások nem teljes körűek és nem tárgyszerűek, nincsenek szakmai és munkajogi megbe­szélések. Az irányítói feladato­kat sem látja el megfelelően az egyesített intézmény vezetője. A városatya a Demokrata Liga Szakszervezet országos al- elnökeként, a családsegítőben dolgozók jelzései alapján szembesült az intézménybeli problémákról. Júniusi előter­jesztésében megkérdőjelezi az integráció létjogosultságát is. A képviselői indítványt kö­vetően Szabó Gyula polgármes­ter vizsgálatot rendelt el a szakmai, működési, munkajogi problémák feltérképezésére, s annak kiderítésére, hogy érvé- nyesül-e a családsegítő szakmai önállósága. A kontrollt köve­tően a képviselő-testület hiva­tott eldönteni, hogy fenntart­ható-e a jelenlegi mamutintéz­mény. (Pillanatnyilag az egyesí­tett intézethez tartozik a család- segítő mellett az időskorúak otthona, az idősek nappali ellá­tása, a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, a hajlékta­lanok átmeneti szállása, éjsza­kai menhelye és nappali mele­gedője, valamint a családok átmeneti otthona is.) A polgármester kezdemé­nyezte vizsgálat a szeptember végi határidőre nem készült el. Krizsány Gyuláné, az Intéz- ményfelügyeleti és Ellenőrzési Igazgatóság vezetője a késést az osztály túlterheltségével in­dokolta. A kifogásokat Kosa Miklós^ elfogadhatatlannak tartja. Úgy véli, a város szociá­lis problémáit orvosolni hiva­tott intézménnyel kapcsolatos vizsgálatot határidőre el kellett volna készíteni. Időközben szeptemberben nemcsak a családsegítő akkori vezetője, Törökné Bakos Judit távozott, hanem a hét alkalma­zottból négy is. Törökné immár az értelmi fogyatékosok nap­közi otthonát vezeti. Hat hóna­pig állt a családsegítő élén. Tá­vozott, mivel az általa irányí­tott intézmény semmilyen szak­mai önállóságot nem kapott. Tarr Józsefné sorra hozta igaz­gatói utasításait, anélkül, hogy a családsegítő vezetőjével kon­zultált volna. A kemény utasítá­sokat az ott dolgozók betartha- tatlanoknak ítélték, ezért Tö- röknével együtt az alkalmazot­taknak több mint a fele elment. Pardi Beatrix szociális mun­kásként dolgozott a családsegí­tőben. Azt mondja, kivitelezhe- tetlenek voltak az igazgatói utasítások, hiszen azok figyel­men kívül hagyták a családse­gítő intézethez kapcsolódó fel­adatok ellátásához szükséges szakmai szempontokat. Munka­rendjük szabályzatánál az igaz­gatónő bevezette az úgynevezett törzsidőt, mely szerint napi négy órát az intézményben kel­lett tölteniük, függetlenül attól, hogy mennyi házon kívüli munkájuk adódott. Az útidő nyilvántartását is megkövetel­ték, azaz percre meg kellett ha­tározni, hogy ki, hol, mennyi időt tölt, holott sokszor váratlan feladatokat is meg kellett ol­dani, s ez az útidőtől való elté­rést, azaz fegyelmetlenséget je­lentett. Mindez sértette a dol­gozók önérzetét. Ezért távoz­tak. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tarr Józsefnét is, aki úgy látja, hogy a családse­gítő szakmai autonómiája megmaradt. - Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyszemélyes vezetés a legfőbb felelősség terhét is az igazgató vállára helyezi, s ezt a döntések meghozatalánál, a számonké­résnél sem lehet figyelmet kívül hagyni - jegyezte meg az egye­sített intézet vezetője. Tóth Attila a családsegítő első igazgatója volt. Az integ­rációt kezdettől ellenezte. Tá­vozott az intézmény éléről, amikor a képviselő-testület az egyesítést szavazta meg. To­vábbra is úgy véli, hogy a haté­kony szociális ellátás alapfelté­tele a szakmai autonómia. A családsegítő ügye vélhe­tően még e hónapban az egész­ségügyi és szociális bizottság, majd a képviselő-testület elé kerül. Akkor döntés születhet arról is, hogy egyben marad vagy több részre szakad a vá­rosi mamutintézet. Tompa Z. Mihály Egy operatőr, aki lát bennünket Hogy 85 éves, az megfellebbez­hetetlen tény. De az is ily moc­canatlan, hogy a műtermi fé­nyeken kívül máig megmaradt sugárzó meleg embersége a magyar filmkészítés rangidősé­nek. De nem a rang és az idő jut eszembe most sem, hanem csak annyi, hogy ember. Nem is le­het másként, ki annyi arcot fo- tografált, csupaszított le, öltöz­tetett föl a részvétlen lámpák és kemény fényű objektívek mö­gött. Az sokat, majdnem min­dent lát, majdnem mindent tud és megért. Megérti a küzdő, szenvedő, bolond, mámoros embert, akiben önmagára is­mer. Nem kulcslyukon keresztül lesi meg az életet, lopott titkok hatásvadász reményében, ha­nem maga a kulcs. Ajtót nyit. Kulcs önmagunkhoz egy olyan zárban - amit elfeledtünk vagy szívesen eltagadunk -, hogy az­tán ki-ki bátorsága szerint be­léphessen a hetedik szobába. Ha akar. És tudja azt is, hogy az élet á legközönségesebb és legszemérmetlenebb utolérhe­tetlen hatásvadász, ami megtör­ténik velünk. Végtelenül önző ember. Tudja, hogy adni a leg­nagyobb adomány. És minél többet ad és vet ki magából, annál több lesz neki. Jelenlété­ből távoli generációk meleg­szenek. Jelzőtűz. Viszonyítási pont. Irány mutat. Navigál. Tá­volról is. Illés György jelzőtüzét 85 éve láthatja az, aki odafi­gyel. * Illés György operatőr 1914. no­vember 2-án született Egerben. A magyar film ifjúkorával együtt nő fel. Operatőrként mintegy száz film fűződik a nevéhez. Mind a mai napig ak­tív, jelenleg a Film és Tévémű­vészek Szövetségének, s a Ma­gyar Operatőrök Társaságának elnöke. Művészi teljesítményé­hez fogható pedagógusi mun­kássága. A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola operatőr tan­székvezető egyetemi tanára, egy ideig rektorhelyettes, majd 1990-től egy éven át rektor. Ok­tatói munkája során olyan vi­lághírességek kerültek ki a ne­vével fémjelzett operatőri isko­lából, mint Zsigmond Vilmos, Kovács László, Jean Badal, Koltai Lajos. Elismertségét többek között két Kossuth-díj, a kiváló művészi cím, számos életműdíj jelzi. A magyar filmművészet doyenjét, a világszerte ismert és elismert Illés Györgyöt ma este köszönti a filmes szakma és a kulturális közélet. Lapunk szombati magazinjában közöl­jük a vele készült interjút. (kovács) Tollvégen Ésszerűtlen takarékosság Semmi újat nem mondok azzal, hogy a két év­vel ezelőtt életbe lépett gyermekvédelmi tör­vény kötelezte az önkormányzatokat a gyer­mekjóléti szolgálatok létrehozására. Tény, hogy megyénkben nem hamarkodták el e köte­lezettségek teljesítését. Nemcsak azért, mert az új fogalommal és a feladat lényegével ismer­kedni kellett, hanem azért is, mert a szűkös ke­retekből gazdálkodó önkormányzatoknak nem kis fejtörést okozott az is, hogy miből fedezzék a szakemberek bérét, illetve az ehhez szükséges intézmények fenntartását. így a legtöbb helyen az olcsóbb megoldást választották: nevezete­sen megbízták például a védőnőt, hogy részmunkaidőben vé­gezze el ezeket a pluszfeladatokat is. A gyámhivatali szakember hiába érvelt, hogy a szolgálat eredményes működtetését fizikai képtelenség ily módon meg­oldani, az illetékesek elengedték a fülük mellett a figyelmezte­tést. Nem véletlen, hogy a folyamatos ellenőrzések tapasztalatai nem túl rózsásak. Sok helyen a szolgálatok csak formálisan működnek, intézményi háttér nélkül. így azon sem lehet cso­dálkozni, hogy az alapfeladatként megjelölt családgondozás te­rületén sem értek el átütő eredményeket. Ritka az a település, ahol a döntéshozók megértették, miért érdemes a szolgálatok létrehozására és normális működtetésére áldozni, de akadnak példák. A minap egy kis falu jegyzője úgy fogalmazott: ez az az intézmény, ami közvetve segíthet megfé­kezni az éve óta romló közbiztonságot, ami lehetőséget adhat az egzisztenciálisan lecsúszott rétegek felkarolásához, s morális felemelkedéséhez. Ahol ezt felismerik, és minden eszközzel segítik a gyermekjólétisek hatékonyabb munkáját, ott van re­mény arra is, hogy a most nevelkedő fiatalokból a társadalom számára igazán hasznos emberek váljanak. Ahol félmegoldá­sokkal is beérik, és továbbra is ezen próbálnak takarékoskodni, ott évek múltán szembesülnek a jóvátehetetlen mulasztás kö­vetkezményeivel. (barta) „Új” járat a vonalon? (Folytatás az 1. oldalról) A Volán szeptember vége felé ugyan tartott már egy utas­számlálást, ám az akkor mér­tek a közlekedési vállalat sze­rint nem igazolták a sürgős beavatkozás szükségességét. Ám hozzátették: a napokban megismétlik a vizsgálatot, s ha kiderül, hogy jogosak a recskiek panaszai, úgy keres­nek megoldást a zsúfoltság enyhítésére. Nos, e vizsgálatra a múlt hét keddjén került sor. Ezzel kapcsolatban Varró Gyuláné recski jegyzőasszony a Hír­lapnak elmondta, az ominó­zus járatok közül kettőn rend­kívül nagy volt a zsúfoltság, míg a harmadikon még ma­radt néhány állóhely. Ez utóbbinál azonban megje­gyezte: itt gyakran olyan bu­szokról van szó, amelyek üléstámláján nincs kapasz­kodó, ekképp a mátrai hegyi úton a 45 perces utazás igen­csak megerőltető és veszélyes. Különösen igaz ez a téli idő­szakban, amikor az utak már csúszósak is. Nem mellesleg - tette hozzá - az utasszámlá­lást megelőző és az azt követő napon tudomása szerint egy- egy diák el is ájult a buszon...-A másodszorra megejtett utasszámlálás sem igazán in­dokolta a recskiek többletigé­nyét, ám mi is tisztában va­gyunk az utazóközönséget érő kellemetlenségekkel, illetve azzal, hogy a tél beálltával mind többen kívánják majd igénybe venni ezeket a járato­kat - mondotta az ügy kap­csán Pintér Lajos, az Agria Volán személyszállítási igaz­gatója. - Éppen ezért mi is ke­ressük a megoldást, ám saj­nos, nekünk sincsenek üresen álló buszaink. így a helyzeten csak egy másik járat elvételé­vel tudunk segíteni. A szakember állítja: a Recsk - Eger vonalon regge­lente jelentkező problémán valamelyik Sírokból induló busz áthelyezésével lehetne enyhíteni. Két változat jöhet szóba: vagy 6.15-kor, vagy pedig 6.40-kor indulna egy „pótbusz” Recskről, így on­nan immár négy jármű szállí­taná be az utasokat Egerbe. Ehhez persze - fűzte hozzá Pintér Lajos - még további egyeztetésekre van szükség, elsősorban a két érintett ön- kormányzattal. Ha minden jól alakul, akkor talán már de­cember elején rendszerbe áll­hat az új járat. Kühne Gábor Farkas Kálmánná polgármester asszony elhelyezi Hatvan város szalagját a csapatzászlón FOTÓ: T. O. Évtizedes álom vált valóra Új objektumba költözött a Hatvani Rendőrkapitányság Tegnap teljesült a hatvani rendőrök több évtizedes álma: a városi rendőrkapitányság a száz évvel ezelőtt épült Balassi Bá­lint úti objektumból átköltözött új, minden igényt kielégítő - az eddiginél több mint kétszer na­gyobb alapterületű - Ratkó Jó­zsef úti „otthonába". A tegnap délelőtti ünnepé­lyes avatáson megjelent dr. Kontrát Károly, a Belügymi­nisztérium politikai államtit­kára - aki tolmácsolta Pintér Sándornak, a tárca irányítójá­nak az üdvözletét is -, dr. Or­bán Péter r. vezérőrnagy, or­szágos rendőrfőkapitány, dr. Lantos Bálint r. dandártábor­nok, a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője, dr. Ba­lás István, a megyei közigazga­tási hivatal irányítója és Sós Tamás, a Heves Megyei Köz­gyűlés elnöke. Eljött Érsek Zsolt és Szinyei András, a térség két országgyűlési képviselője, s jelen voltak a városi képviselő- testület tagjai, valamint a von­záskörzet településeinek pol­gármesterei is. Az ünnepségen - amelyen felsorakozott a Hatvani Rend­őrkapitányság díszegyenruhába öltözött állománya - dr. Lantos Bálint, dr. Kontrát Károly és Miklós József r. alezredes, vá­rosi rendőrparancsnok köszön­tötte a megjelenteket, s adott hangot abbéli örömének, hogy mintegy 130 millió forintos be­ruházással megvásárolhatták, illetve átalakíthatták az egykori ifjúsági otthon épületét. Farkas Kálmánná polgármester asz- szony csapatzászlót adományo­zott az egységnek, amelyre a környező települések vezetői szalagot kötöttek. Ezt követően a vendégek megtekintették az európai szín­vonalú létesítményt, ahol a jö­vőben sem az itt dolgozóknak, sem az ügyfeleknek nem kell összezsúfolódniuk. Orbán Péter vezérőrnagy po­hárköszöntőjében egyebek mel­lett arról is szólt, hogy elégedett a hatvani kollégák munkájával, s reméli, hogy a körülmények kedvezőbbé válása a közbizton­ság további javulásához vezet majd. (t. o.) A HEVES "»"HÍRLAP tat ru rtuuwn uAJ.liannra*tuti-iMottiiOnnt» ÜGYELETE: Újságíró: Tari Ottó Telefon-(36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Ágnes Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Hancsák Orsolya Telefon-(36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents