Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

1999. november 13., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Kétszázhuszonöt éves a felsőoktatás a Líceumban / Palcsóné dr. Zám Éva: „Olyan örökség birtokában vagyunk, melyre büszkék lehetünk” Csaknem kétszázötven esztendeje annak, hogy az Egerben létesítendő egyetem gondolatát először megfogalmazta Barkóczy Ferenc püspök, és pontosan ezen a héten, november 8-án volt 225 éve, hogy az Eszterházy Károly egri főpásztor elgondolásai alapján 1762-től épülő Líceum falai között megkezdődött az oktatás a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei számára. (Az orvos­képző intézet ekkor már ötödik éve működött az irgalmasok egri kórházában.) Az egyetemszervezési terveknek Egerben - mint arra Mészáros István professzor is rámutatott a fő­iskola 1990-es névadó tudományos konferenciáján - több hulláma volt. Ezek legjelentősebbike gróf Eszterházy Károly nevéhez kötődik. A püspök főpásztori szolgálatának kezdetétől, 1762-tól széles körű tevékenységet fejtett ki tervének, az egri egyetem létrejöttének megvalósításáért. Ennek érde­kében hatalmas anyagi áldozatokat vállalt mind az egyházmegye, mind saját birtokai terhére. Lé­nyegében 1769-től mind a négy egyetemi fakultás tanulmányi törzsanyagát oktatták Egerben, egye­temi cím és jogosítványok nélkül, az uralkodói egyetemmé nyilvánítást nélkülözve. A hivatalosan is „bejegyzett” egyetemi képzésnek a második világháborút követően kínálkozott a legnagyobb esélye. Mindszenty József bíboros közvetlen környezetében ébredt újra a gondolat: egy katolikus egyetem alapítása. Hivatalosan 1946. március 14-én került a püspöki kar elé az ügy. Cza- pik Gyula érsek ordináriusként tett javaslatot a katolikus egyetem megszerzésére és ehhez az állami hatóságok jóváhagyásának megszerzésére. A püspöki kar 1947. évi februári ülése után elvben ki­mondta: „az Egerben már működó' katolikus jog- és államtudományi karnak egyelőre közgazdaság- tudományi, valamint bölcsésztudományi karral való kiegészítésével Szent István Tudományegyetem néven - átmenetileg háromfakultásos - magyar katolikus egyetemet létesít”. Az ismert történelmi okok miatt ez a szándék azonban ismételten megvalósíthatatlan maradt. Ennek ellenére a tény tény marad: 225 éve él és működik a felsőoktatás a Líceum falai között, jelentős hatással bírva az egész észak-magyarországi régió szellemi életére. Ezt a 225 éves jubileumot ünneptik hivatalosan is a no­vember 19-ére, a magyar tudomány napjához kötődően összehívott emlékülésen, melyet Pokorni Zoltán oktatási miniszter nyit majd meg. Palcsóné dr. Zám Éva, az Esz­terházy Károly Tanárképző Fő­iskola főigazgatója szerint na­gyon lényeges kérdés, hogy időnként tisztázzuk a történeti hátteret: hogy milyen hatása volt ennek a 225 esztendőnek az egész észak-magyarországi régió kultúrájára, szellemi éle­tére, benne a felsőoktatásra. Mint ahogyan tisztázandó az is, mennyire tekinthetjük alapnak ezt a történelmi múltat.- A köztudatban kevésbé is­mert tény: Magyarországon a Líceum volt az első épület, amely kifejezetten egyetemala­pítási céllal építtetett fel. Az egyetem alapítási szándékának Egerben valóban több „hul­láma” volt. Éppen ezeknek az elképzeléseknek a következté­ben itt mindig komoly képzés és tudományos munka folyt. Olyan, ami az egész régióra meghatározó hatással volt. Ezért is kell a főiskolának ápolnia mindazt az örökséget, ami fontos a múltból és egyút­tal hosszú távú elképzeléseit is befolyásolhatja - fogalmazott Palcsóné Zám Éva. A főigazgató sajátosnak tartja azt a szituációt, ahogyan az egri egyetemalapítási gondo­latok más városokban váltak valóra. Ez a tény egyúttal azt is alátámasztja, hogy még ebben is rendkívüli hatással volt Eger Észak-Magyarország felsőokta­tására.- Eszterházy Károly csak­nem két és fél évszázaddal ez­előtti tette a mai napig szolgál­hat számunkra hasznosítható tanulságokkal. Ahogyan pél­dául a létesítmény épült. Esz­terházy a Rómában eltöltött évek hatására az akkori kor fej­lettségének - európai értelem­ben vett - megfelelő, sőt az eu­rópai élvonalba tartozó feltéte­Szellemi központként mű­ködni a régióban leket teremtett a tervezett egye­temi képzés számára. Eszter­házy szellemiségét „viszi to­vább” a tanárképző főiskola abban is, amikor megfogal­mazza a régió humán erőforrá­sai fejlesztésében való széle­sebb körű részvételi szándékát, illetőleg amikor profilját ennek a gondolatnak a jegyében bő­víti, s mindazokat a képzési ágakat, amelyek a korábbi el­képzelések között szerepeltek - természettudományi, bölcsész, közgazdasági -, továbbra is a képzés szerves részeként ke­zeli. Mint a felsőoktatási integ­ráció során önállóan maradt in­tézmény, továbbra is vállaljuk a szellemi központ szerepet, amire csak akkor van esélyünk, ha minőségileg kiemelkedő színvonalú szolgáltatást va­gyunk képesek nyújtani, ha szellemi, személyi hátterünk­ben produkálni tudjuk mindazt, amit az elmúlt 225 év történe­tében is láttunk: mindig is ki­váló nevelők és kiváló tudósok tevékenykedtek itt. A jövőről szólva a főigaz­gató elmondta: nem készülnek az egyetemalapítás következő hullámára, de nem mondanak le arról, hogy a minőségileg ki­magasló szakterületeken egye­temi szakalapítást kezdemé­nyezzenek, ezzel is hozzájá­rulva az Eszterházy által végig­gondolt elképzelések legalább részbeni megvalósításához.- Olyan örökség birtokában vagyunk, ami benne van az in­tézmény múltjában, és amire csak büszkeséggel tekinthe­tünk. Észak-Magyarország szellemi központja akart lenni a tervezett egyetem, és ezt a sze­repet nagyon sokáig be is töl­tötte. A 225 év olyan múlt és olyan örökség, amiben nagyon kevés magyarországi felsőokta­tási intézménynek van része. Je­lenlegi elképzelésünk az, hogy a hagyományokat tovább éltes­sük saját tevékenységünkben, alkalmazkodva természetesen a modem kor legújabb kihívásai­hoz. Mikolai Vince, a Hittudomá­nyi Főiskola főigazgatója örö­mének adott hangot amiatt, hogy a rendszerváltást köve­tően - 1992 óta - ismét folyik teológiai oktatás a Líceum épü­letében, a tanárképző főiskolá­val közösen meghirdetett hitta­nári szakon.- Az egyházmegyében folyó teológiai oktatás egyébként jó­val megelőzte az Eszterházy Károly által építtetett Líceum birtokbavételét. Kisdi Benedek egri püspök 1657-ben hozta létre a Kassai Akadémiát, melynek működése 1660-ban uralkodói megerősítést nyert, majd Pálffy Tamás püspök négy Nem szűnt meg az egyetemi szintű képzés gondolata évvel később kiadta a kassai szeminárium alapítólevelét. A 95 éven keresztül Kassán mű­ködő szeminárium növendékei - megszűntét követően - átjöt­tek Egerbe, az itt 1709-ben Te- lekesy István püspök által alapí­tott szemináriumba. A Hittudományi Főiskola fő­igazgatója a csaknem három­száz éves múltra visszatekintve elmondta: a teológiai szeminá­rium első ötven évében az okta­tást a jezsuita rend irányította. Székely Ferenc volt az első ki­nevezett tanára, majd csatlako­zott hozzá Pécsi Ferenc. A képzésben a döntő fordulatot 1754. november 5. jelentette, amikor Barkóczy Ferenc püs­pök megnyitotta a Püspöki Teo­lógiai Iskolát Kiss János nagy­prépost házában, a mostani Szent József Kollégium épüle­tében. A teológiai oktatás 1767-től a Foglár-kollégium épületében (ma az angolkisasszonyok gimnáziuma) folyt, majd 1774. november 8-ától 1944. március 19-éig, a német megszállás nap­jáig folyamatosan a Líceum­ban. Ez a 170 év folytatódik immár az 1992-es hittanári sza­kindítással.- Visszatérve a Püspöki Teo­lógiai Iskola alapítására: Amb- rasovszky Mihály szabolcsi fő­esperes, Török Mihály kassai, Deli János sátoraljaújhelyi és Kovács József nádudvari plébá­nosok voltak az első kinevezett tanárai. Az Eszterházy Károly által létrehozni kívánt egyetem megvalósításának folyamatát a II. József-féle egyházpolitika gyakorlatilag derékba törte. Et- tőlfogva mindig kényszermeg­oldások születtek, legyen szó akár a Pyrker érsek által 1827- ben alapított tanítóképzésről, akár a jogakadémiáról, vagy az 1947-ben újra napirenden lévő katolikus egyetem indításáról. Ez utóbbit rövid távon meg­akadályozta az akkori hatalom.-Az egri teológiai oktatás­ban - az elmúlt és a jelen szá­zadban is - számos kimagasló személyiség működött: Danie- lik János, Tóth Tihamér, Ta­kács József egyetemi tanárok, akadémiai tagok, világszerte ismert pedagógusok. Őket és a teológia tudományát képviselné a Líceumban lévő Pedagógiai Múzeumban Kiss István em­lékképe, aki 1947-ben nagy be­szédet mondott a katolikus egyetem fontosságáról, aki ké­sőbb országgyűlési képviselő is volt, és aki Egerben közmegbe­csülésnek örvendett. Ami a Hittudományi Főis­kola jövőjét illeti, a rektor úgy véli: a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemhez való affiníció- val, vagyis kapcsolódással va­lósíthatják meg a már 225 évvel ezelőtt célként kitűzött egye­temi szintű képzést. Dr. Hunyadi-Buzás Agnes, a Heves Megyei Bíróság elnöke kérdésünkre fontosnak tartotta kiemelni:’ az Egerben 1740 és 1949 között működött Érseki Jogakadémia az ország egyet­len katolikus jogakadémiája volt. Az 1740-es dátumból is látszik, hogy működését nem is a Líceumban, hanem a jelenlegi angolkisasszonyok gimnázi­uma épületében kezdte, amit emléktábla is megörökít.- Az egri egyetemalapítási szándék - legjobb tudomásom szerint - Mária Teréziának a teljesen más irányú oktatáspoli­tikai elképzelésein akadt el több mint két évszázaddal ez­előtt. Később, a „trianoni idők­ben” újra napirendre került a jogi egyetemi képzés beindítá­sának kérdése. 1917-ben szüle­tett egy memorandum is az egyetemi fejlesztésről, valamint ebben az időben vetődött fel a jogakadémia kapui nők szá­mára való megnyitásának gon­dolata is. Ez utóbbi elgondolás mellett érvelők arra hivatkoz­tak, hogy a leánygimnáziumok tanulói számára ez a képzés ta­nulmányaik természetes folyta­tása lehetne. Amennyiben sike­rült volna megvalósítani ezt a tervet és megnyitni a férfi és női intemátust, akkor az egri in­tézmény létszámában veteke­dett volna más vidéki egyete­mekkel. Az 1949-ben megszüntetett akadémiával sajnálatos módon egy, akkor már 229 éves múlt­tal rendelkező képzést szüntet­tek meg Egerben. A megyei bí­róság elnökének véleménye szerint azáltal, hogy időközben számos honi egyetemen beindí­tották a jogi képzést, a hevesi megyeszékhelynek erre már nem szükséges törekednie. An­nál is inkább, mert mára már kellően „elaprózódott” a jo­gászképzés Magyarországon. Reális elképzelés a jogtechni­kai képzés lehetne.-Ami a felszámolt jogaka­démiát illeti, arról elmondható: a gimnáziumi tanulmányok természetes folytatását jelen­tette, és hallatlan előnye volt, hogy lehetőséget biztosított a kevésbé tehetős családból származó tehetséges helybeli fiatalok továbbtanulására is. Mint megtudtuk, az egri jog­akadémiai képzősöknek az ab­szolutóriumig lehetett eljut­niuk, ám a képesítéshez szük­séges záróvizsgáztatás jogával Debrecen és Pécs rendelkezett. A 229 éven át működött egri in­tézmény számos jeles szemé­lyiséget mondhat magáénak, akik közül is kiemelkedik Óriás Nándor munkássága. A neves szakember 1914 és 1939 között volt az akadémia tanára a római jogi tanszéken, melyet hosszú ideig vezetett is.-Úgy vélem, szükség van a közeljövőben megtartandó em­léküléshez hasonló alkalmakra, már csak azért is, mert azt, hogy volt itt valaha jogi képzés, nem szabad elfelejteni - mon­dotta Hunyadi-Buzás Ágnes. Dr. Gyetvai Gyula osztályve­zető főorvost, a megyei kórház egykori főigazgatóját az Eger­ben működő orvosképzésről kérdeztük. A szakember szerint a török XVII. századi kiűzését követően félig-meddig virágzó, más szempontból ugyanilyen mértékben lepusztult vidék ma­radt utánuk, az értelmiség teljes hiányával.-Az újjáépítés a városban rohamléptekkel indult meg. Er- dődi Gábor püspök 1728-ban létesítette az irgalmasrendi kórházat. Ennek jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk: Mária Terézia csak 40 évvel később hozott rendeletet arról, hogy minden megyében legalább egy tiszti fizikus (or­vos) legyen. Ebben az időben a magyarországi kórházak jobb esetben alapítványi intézetek­ként, más esetekben mint men- hely működtek. Az egri volt az első létesítmény, amely eleve Az ország második egyeteme lehetett volna fotó: Gál kórháznak épült, s benne tíz be­teg ellátására volt mód.- Barkóczy püspök még há­rom fakultásban - teológia, jog és bölcselet - gondolkodott, a Rómában Collegium Germani- cum Hungaricumot végzett, olaszos, barokk kultúrával ren­delkező Eszterházy viszont vi­lágosan látta azt, hogy az egye­temi képzéshez kapcsolni kell a természettudományt is. Vagyis abban állt a püspök zseniali­tása, hogy teljes komplexitásá­ban látta a tudomány helyzetét. A főorvos szerint ebbe a képbe illik, ahogyan Eszterházy Károly felkarolta az orvoskép­zést. Éz abban a korban teljesen egyedülálló dolog volt. Amikor felvetődött az egri universi- tas gondolata, Markhot Fe­renc felaján­lotta szolgála­tait. Az általa készített ter­vezetet be is terjesztették az uralkodó­hoz. Mária Terézia jóvá is hagyta, de a diplomakia­dási jogot nem adták meg Egernek, ezzel - nem tudni, milyen okból - Nagy­szombatot ruházták fel. Az első orvosképzés 1769-től lényegében hat évig működött a városban, ’74-től már a Líce­umban, ahol bonctani demonst­rációk folytak, és kémiai, orvosi laboratóriumok álltak rendel­kezésre. Az oktatás ’75-ben sem szűnt meg teljesen: további öt éven át folyt a sebész- és bá­baképzés. Később Markhoték még egyszer megpróbálták az orvosképzést Budáról Egerbe hozni - sikertelenül. Sike Sándor A Líceum épülete a századelőn archív fotó pilisy elemér gyűjteményéből Sajnálatos a jogi képzés felszámolása ■m V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents