Heves Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
4. oldal Horizont 1999. november 10., szerda Eger felett a csillagok A hazát a magyar néha anyaföldnek hívja, az orosz pedig Oroszország-anyácskának becézi. Angolul: motherland. A hazát elárulni az anyagyilkossággal egyenértékű bűn. Ha nem az, akkor semmi sem az: az „egyszerű” emberölés, a rablás, a betörés - semmi. Akkor mindent szabad... 1. A Legfelsőbb Bíróság 1997-ben - a salgótarjáni sortűzperben hozott másodfokú ítéletének indoklásában - kimondta: „... 1956. november 4- én a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között - a szovjet támadás folytán hadüzenet nélkül - a IV. genfi egyezmény 2. cikkelyében írt nemzetközi fegyveres összeütközés alakult ki. ” Vagyis háború, utána pedig a IV. genfi egyezmény szerinti megszállás volt Magyarországon. Mindkettőben részt vettek a „szovjet erőkkel együttműködő', azokkal közös akciókat végrehajtó” karhatalmisták. Az idegen hódító oldalán saját népe ellen fordulóra - legyen nyilas vagy pufajkás - a magyar nyelv a „hazaáruló” kifejezést használja. 2. Az egyes fontos tisztségeket betöltő' személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény a közéletben nem- kívánatos személyeknek tekinti azokat, akik 1956-1957-ben karhatalmisták voltak. Velük szemben a lemondásukra irányuló, a Hivatalos Közlönyben megjelentetett felszólításnál arányosabb szankció nem hozható, mivel az Alkotmánybíróság 11/1992. (III. 5.) AB határozata szerint a már elévült bűncselekmények újból bün- tethetővé tétele sérti az alkotmányt. Van, akinek „papírja van róla”, hogy kicsoda, saját pártja - az MSZP - mégsem őt szólítja fel lemondásra. 3. Az „állatok” itt vannak közöttünk: a fegyvertelen tömegbe lövetők, a kínvallató pribékek, a verőlegények, azok, akik gyerekeket ítéltek halálra, akik hagyták, hogy Mansfeld Péter negyedóráig fuldokoljon a kötélen, akik kátránypapírba csavarva, arccal a földnek kaparták el a kivégzetteket, s azok is, akik ehhez a parancsokat kiadták, akik a „politikai döntést” meghozták. - És itt vannak a megkínzottak, a hazájukból a hazaárulók által elűzöttek, és itt vannak a sortüzek áldozatainak hozzátartozói, a Mansfeld Péterek testvérei; a megalázottak, a letaposottak, a ma is kigúnyoltak. 4. Én a hazaárulókat sem gyűlölöm. Személyes elszámolnivalóm senkivel sincsen. Én csak megvetem őket, undort érzek irántuk. Lehet, hogy mindez csupán „mániás - és velejéig természetellenes - paranoia". Lehet, hogy tényleg annak kell szégyellnie magát, aki a gyilkost gyilkosnak, a hazaárulót hazaárulónak nevezi, és nem annak, aki a gyilkosságokat, a hazaárulást elkövette, s nem azoknak, akik még ma is - az Országgyűlésben és azon kívül is - büszkén vállalják elvtársaik tetteit. Lehet, hogy tényleg mi vagyunk „deviánsak”. Lehet, hogy tényleg ide jutottunk... 5. Miután nekem is „jelent még valamit az ország hangulata és közérzete”, hát legyen! Bocsánatot kérek - helyettük: a gyilkosok és hazaárulók helyett -, ha már őket erre a Jogállam rákényszeríteni nem képes, s ha már ők erre maguktól képtelenek. És szégyellem is magam - Havas András és a hozzá hasonló írástudók helyett. Tisztelt Havas András: Ha önnek még megvan otthon egy Gárdonyi nevű szerző Egri csillagok című műve, vesse tűzre! írja meg helyette Hegedűs hadnagy hőstörténetét. Próbálja meg. Nagy siker lesz. Kövér László Politika a hősök felett Szomorú és ízléstelen, ahogy Ön a mártírhalált halt Mansfeld Péter alakját használja fel arra, hogy aktuálpolitikai indíttatású parlamenti beszédét igazolja. Maga az '56-os hősök emlékével takarózik, miközben gyakorlatilag szimpla pártvitát folytat politikai ellenfelei ellen. A hatalomért és a pozíciókért folyó aktuális hatalmi harcból nem vezethető le egy nemzet története. A hazaárulásról nekem legalább olyan pontos fogalmaim vannak, mint Önnek. Tudom, hogy vannak dolgok, melyekre nincs bocsánat. Mégsem lehet egy demokratikusan a Parlamentbe küldött egész pártot (s ennek folytán annak szavazóit is) lehazaárulózni. Vagyis lehet, de akkor legyen következetes: ha minden MSZP-s hazaáruló, akkor az egykori MSZMP- tagok is azok. Ebben az esetben viszont - az Ön „logikáját” figyelembe véve - sajnálatos módon polgári kormánya minisztereinek egyharmada volna hazaáruló, hiszen tagjai voltak a forradalmat leverő Magyar Szocialista (kommunista) Munkáspártnak. Képtelenség. Én erről többet nem tudok mondani Önnek, mert egyrészt nem voltam tagja a fenti szervezetek egyikének sem, másrészt a forradalom után fél évtizeddel születtem, úgyhogy erről a problémáról tárgyalni Önökkel nemigen tudok. Egyébként válaszának az én cikkemhez semmi köze nincsen. Szerény írásomban mindössze azt vetettem fel: jó volna, ha a magyar közélet főszereplői higgadtabban fogalmaznának, mert a durva hangnem rosszat tesz a közhangulatnak. Ezt szerintem sokan gondolják így, nem lehet véletlen, hogy a kormánytelevízióban, főmúsoridőben kellett megmagyaráznia kijelentéseit. Végül, ha lehet ilyet kérni: ne szégyellje magát se helyettem, se más írástudó helyett. Van magának elég dolga. Havas András Az építmény nem tölti be funkcióját - Vajon ki lehet a tulajdonos? Elárvult kilátó Péter-hegyesén Immár két éve annak, hogy a galyatetői vállalkozók szóvá tették: nem tölti be funkcióját a Péter-hegyesén található kőkilátó. A körülötte levő fák ugyanis túlnőtték az építményt. A mátraszentimrei önkormányzat minden tőle telhetőt megtett, ám kiderült: nincs gazdája. GALYATETŐ - Furcsa helyzet állt elő - mondta érdeklődésünkre dr. Bekecs Andrea (képünkön) jegyzőnő. - A fák ugyanis a Nógrád megyei erdészethez tartoznak. Megkerestük őket, majd helyszíni szemlét tartottak. Kijelentették, hogy a fákat nem tá- volítják el, mert már elérték a lombkorona-magasságot, tovább már nem növekednek, s tájromboló lenne a kivágásuk.- Milyen javaslatot tettek a szakemberek?- Úgy vélték, ha a természet már megtette a magáét, most tegye meg az ember is - válaszolta a jegyzőnő. - Azt mondták, próbáljuk meg a kilátó magasságát pár méterrel megemelni, mert az alap is elbírná. Az önkormányzat azonban fejlesztést és beruházást csak a tulajdonában levő ingatlanokon végezhet.- Miért, nem az önkormányzat tulajdonában van az építmény?- Kikértem a tulajdoni lapot a földhivataltól, illetve egy térképmásolatot is. Ekkor ért a legnagyobb meglepetés, mert a kőkilátó az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve. Egyébiránt ez az okmány tanúsítaná közhitelűen a tulajdonjogot. Az építmény alatti földterület tulajdonosa pedig a Hunguest Rt. További érdekesség, hogy a térképmásolalon az érintett 1187-es helyrajzi számú területen a kilátó mint épület, nincs feltüntetve.- Valahol csak szerepelnie kellene, ki és mikor építette.- Nincsért olyan iratunk, amely bizonyítaná, hogy az önkormányzaté lenne - tárta szét a kezét dr. Bekecs Andrea. - A kilencven előtti okmányok pedig már levéltárban vannak. Megkerestük az EgererdőRt. illetékesét is. Azt a választ kaptuk, hogy az ő nyilvántartásukban sem szerepel az építmény, és a területen illetékességük sincs. A levél azt is tartalmazza, hogy egy helyismerettel rendelkező idősebb úriember elmondása szerint a világháború idején építették, vélhetően akkor, amikor a galyatetői Nagyszállót. A hotel viszont a Hunguest Rt.- hez tartozik.- Akkor elképzelhető, hogy a tulajdonos a Hunguest Rt. ?- Amikor a SZOT-vagyont felosztották, azt vélhetően a földhivatal nyilvántartása szerint tették. Azon az okmányon pedig nem szerepel a kilátó. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti. Ám ez nem mindig van így, ezért a jogalkotó további bekezdésekben szabályozza, miként kell eljárni akkor, ha a föld és a felépítmény tulajdonosának személye eltér. Ez egy igen bonyolult jogi procedúra. Kénytelenek leszünk megkeresni a Heves Megyei Levéltárat, hátha ott találunk valami hiteles iratot.-És ha mégis az önkormányzaté a kilátó?- Akkor az önkormányzati vagyonleltárba be kell vezetni, s csak ezt követően tudunk ott fejleszteni, beruházni, adott esetben a forrásokat pályázat útján előteremteni - magyarázta dr. Bekecs Andrea. - Szó nincs aktatologatásról, a felelősség elhárításáról, de a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy mit tehetünk. Fáczán Attila A Kincstári Takarékkötvény fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amely 3 teljes évre nyújt kiszámítható biztonságot a befektetőknek. A Kincstári Takarékkötvény rendkívüli előnye, hogy futamideje alatt bármikor visz- szaváltható. A Kincstári Takarékkötvény névértékének és kamatainak visszafizetését az állam garantálja. Az aktuális jegyzési árfolyamokat a Kibocsátó minden pénteken a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé. Jegyezhető: Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztára Budapest XIII., Váci út 71. • Magyar Államkincstár Megyei Fiókjai ABN-AMRO (Magyar) Bank, Inter- Európa Bank, OTP Bank, CIB Bank kijelölt fiókjaiban valamint a CIB Értékpapírforgalmazó és Befektetési Rt., az IE-New York Bróker Befektetési Rt. és az OTP Értékpapír Rt.-nél. RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24 KINCSTÁRI TAKARÉKKÖTVÉNY Öi'ilvy&Mather
