Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

Európa demokratikus lelkiismerete Beszélgetés Szinyei Andrással, a Parlament Európa Tanácsba delegált képviselőjével A modern kori európai egység gondolatát elsőként Winston Churchill vetette fel 1946-ban, amikora háború utáni közhangulatban „Európai Egyesült Allamok”-ról szólt. Már ekkor megfogalmazta: az elsó' lépés ennek megvalósítására egyfajta Európa Tanács felállítása lehetne. Három esztendővel később tíz ország aláírta az erre vonatkozó egyezményt, s újabb három év múlva a franciaországi Strasbourgban megnyitották a Miniszteri Bizottság első ülését. Az alapítók elsődleges célul tűzték ki a földrész egységének megszilárdítását, az európai polgárok emberi méltóságának megőrzését, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását. Hazánk a demokratikus váltást követően, 1990-ben csatlakozott - rendes tagként - az Európa Tanácshoz. A Magyar Országgyűlés - a szervezetet alkotó 41 demokra­tikus ország egyikeként - 14 képviselőt delegálhat az Eu­rópa Tanácsba, amelynek székhelye Strasbourgban talál­ható. A mandátumokat a min­denkori parlamenti erőviszo­nyok alapján „osztják szét”. A jelenlegi küldöttségben 4-4 fi- deszes és szocialista honatya kapott helyet, míg a kisebb pár­tok - a MIÉP kivételével, amely a frakcióalakítás körüli huza­vona miatt nem jutott mandá­tumhoz - kevesebb képviselővel rendelkeznek. A hazai országgyűlési vá­lasztások után egy évvel, a bi­zottsági helyek felülvizsgálatát követően, két „poszt” megüre­sedett az Európa Tanácsban. Mint ismeretes, Rockenbauer Zoltánt államtitkárrá nevezték ki, Gyiirk András pedig más fontos beosztást kapott. Egyi­kük helyére Heves megye egyik országgyűlési képviselőjét, Hatvan korábbi polgármesterét, Szinyei Andrást jelölték. A Fidesz és a Keresztényde­mokrata Szövetség „színeiben” közéleti szerepet vállaló hon­atya szeptemberben már részt vett az Európa Tanács soros ülésén. Hazaérkezése után ta­pasztalatairól faggattuk.-A delegáció együtt utazott a franciaországi városba - ele­venítette fel benyomásait a képviselő, aki itthon tagja a Parlament Európai Integrációs Bizottságának is. - Már az első- Kiutazásunkat a Parlament külügyi hivatala segíti, amely koordinálja a munkánkat is. Strasbourgban három iroda áll a magyar delegáció rendelke­zésre: egy a kormánypártoknak, egy az ellenzéknek, egy pedig a titkárságnak. Telefonok, számí­tógépek könnyítik meg a mun­kánkat. A közelünkben kapott helyet a lengyel, a román és a cseh küldöttség is. Egyébként ezek a helyiségek társalgóként is funkcionálnak; gyakori ven­dégünk volt Frunda György, a romániai, illetve Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai delegáció tagja, akikkel hasznos eszme­cseréket folytattunk a vitákra való felkészülés során.- A tévé mind többször tudó­sít Strasbourgból, így a hazai nézők is megismerkedhetnek a küldöttségek munkájával...- A média képviselői eszkö­zöket - stúdiót, kamerát - is kapnak feladatuk ellátásához. Ennek is köszönhető, hogy a korábbiakkal ellentétben a ma­gyarországi sajtó sokat foglal­kozott az ülésszakkal. Az Eu­rópa Tanács palotájában min­dennek megvan a helye. Szá­momra imponáló volt a szerve­zés, a bizottsági és frakcióta­nácskozások összhangja a ple­náris üléssel. A témákat előze­tesen megtárgyaltuk a szakmai bizottságokban és politikai csoportunk tagjaival is.- Ön mely bizottsághoz, il­letve frakcióhoz tartozik?- Gyürk András helyére - fő Az Európa Tanács strasbourgi palotájának ülésterme pillanatokban feltűnt, hogy olyan „csapatba” kerültem, amelynek képviselői jó közös­séget alkotnak. Nyoma sem volt az itthoni feszült politikai vi­szonyoknak, gyűlölködésnek, noha teljesen „heterogén” a de­legációnk. Surján László kül­döttségvezető mellett a tagok között található Bársony And­rás, Eörsi Mátyás, Hegyi Gyula, Tabajdi Csaba, Braun Márton, Kelemen András... Mégis, az aktuálpolitikai kérdé­sek elkerültek bennünket.- Odakint - gondolom - eu­rópai körülmények közepette végezhették teendőiket.-Az idegen nyelvek isme­rete mennyire fontos a napi te­endők ellátásához?-Enélkül aligha boldogulna az ember. Az Európa Tanács hivatalos nyelve az angol és a francia, de német, orosz, olasz és spanyol tolmácsok is rendel­kezésre állnak. Magyar tolmács is lehetne, ha megfizetnénk, mert a Tanács csak a két hivata­los nyelvet biztosítja díjtalanul. Delegációnk tagjai valameny- nyien beszélnek idegen nyelvet, esetenként többet is. Én például a németet és az angolt.- Miként zajlanak a tanács­kozások? tagként - a migrációs, menekültügyi és demográfiai bizottságba kerültem, ahol Ta­bajdi Csabával dolgozom együtt. Emellett póttag vagyok a kulturális és gazdasági bizott­ságban. ígéretet kaptam arra, hogy a januári átszervezés so­rán a mezőgazdasági bizottság­ban kapok helyet. Ami a politi­kai tömörüléseket illeti, Surján Lászlóval az ÉPP (Európai Néppártok és Keresztényde­mokrata Pártok) frakciójának vagyunk a tagjai, míg fideszes képviselő-társaim - a szabad- demokratákkal együtt - a libe­rálisok sorait erősítik.- Az ülések „pergősek”. Ha­sonlóan az itthoni gyakorlat­hoz, egy-egy előterjesztést a bi­zottságok állásfoglalásának ismeretében kezdenek tár­gyalni, de az anyaghoz úgyne­vezett raportó'rök (szakértők) is készítenek szakmai véleményt, s a vita során ők védik meg az, előterjesztők álláspontját. Pél­dául a koszovói újjáépítés té­makörének négy raportőre volt, ebből ketten - Bársony András és Hegyi Gyula - magyarok, akik magas színvonalon látták el feladatukat. Érdekes volt a szlovákiai helyzet vizsgálata is; az ottani választások után északi szomszédunk demokra­tikus útra lépett, ezért szükség­telenné vált az EU Tanács mo­nitorozása, ellenőrzése. Koráb­ban, Meciar idejében, a helyzet könnyen az ország kizárásához vezethetett volna, de szeren­csére bekövetkezett a fordulat. Surján méltatta az ottani ered­ményeket, viszont Kelemen András kritikusan el­mondta: további lé­pésekre van szük­ség, hiszen a Benes- i dekrétumokat még mindig nem törölték el, s a nyelvtörvény sem elfogadható az ottani magyarság számára.- A mostani ülés­szak kapcsán itthon leginkább a „szél­sőséges pártok” megítélése váltott ki viharokat...- A napirendi pont az Extrém pár­tok veszélyei az eu­rópai demokráciára címet viselte. Az alap-előterjesztés mindenki számára elfogadható volt, ám az ehhez csatolt melléklet nagy port ka­vart. Utóbbi nem járta végig a szükséges előkészítő folyama­tot, „direktben” került a plénum élé. A dokumentum a szélsősé­ges szervezetek közé sorolta a Független Kisgazdapártot és a MlEP-et is. Surján delegáció­vezető már a nyitónapon je­lezte, hogy ebből probléma lesz, mert a kitétel a Kisgazda- pártra nézve elfogadhatatlan; a többi küldöttség is élesen rea­gált, mivel számos, extrémként feltüntetett párt kormányzati tényező az adott országban. A kisgazdákat a hazai ellenzék sem sorolja a szélsőségek közé. A MIÉP-ről külön nem esett szó, mivel képviselőjük nincs jelen a Tanácsban. Az eset nagy vitát eredményezett, aminek végeredménye a napirendi pont nagy többséggel történő eluta­sítása lett. Az előterjesztést visszautalták alaposabb előké­szítésre. Itt említem meg, hogy a küldöttségek tagjai a fonto­sabb kérdésekben felállva sza­vaznak. ­- Előfordul, hogy az Európa Tanácsot összekeverik az Eu­rópai Unióval. Pedig akadnak különbségek...- A Tanács a demokratikus működésért emel szót, s állás- foglalásait közvetett úton tudja tagállamaira „kényszeríteni”, míg az Unió gazdasági közös­ségként funkcionál, főleg pénz­ügyi területen alkot egységet. A Tanácsnak nincsenek konkrét hatalmi eszközei, ajánlásait mégis elfogadják az érintettek. Utóbbihoz tartozik a Stras­bourgs emberi jogi bíróság is.- Összegezve: milyen ta­pasztalatokkal tért haza Stras- bourgból?- Igazolódott a szlogen: az EU-tanács Európa demokrati­kus lelkiismerete. A legköze­lebbi ülésszakon, januárban még nem tervezek felszólalást, hanem továbbra is ismerkedem az ott folyó munkával. Tanul­mányozom az eddigi anyago­kat, hogy minél felkészültebben tehessek eleget megtisztelő fel­adatomnak, amivel az Ország- gyűlés felruházott. Tari Ottó Körülményes adakozás A napokban meghívást kapott a megyei sajtó valamennyi képviselője Vécsre abból az alkalomból, hogy egy Sza- bolcs-Szatmár megyei kft. nyílászárókat adott át a faluban egy árvízkárosult család számára. Szép gesztus, örült is a família az értékes ajándéknak. Azt azonban nem sejthették, hogy az ünne­pélyes ajándékozást megelőzően egyfajta, indulatoktól sem mentes megbeszélés zajlott le a hivatalban. Ezen a felajánló enyhén szólva mérgesen mesélte el, miként hiúsult meg a társa­ság adakozási szándéka. Történt, hogy 10 darab kész házat ter­veztettek meg, s kínáltak fel a Heves megyei károsult települé­seken élők számára. Mivel az ajánlatra semmilyen válasz nem érkezett, a cég hivatalosan visszavonta ajánlatát. A kft. ügyvezetője tohonya jelzővel minősítette a koordiná­cióban résztvevőket, akik nem éltek a cég által felkínált lehető­séggel. Az ingerült hölgy nem titkolta, hogy természetesen üzleti megfontolás is vezérelte őket a felajánláskor, hiszen az így fel­épített házak referenciaként szolgálhattak volna megyénkben, s talán további megrendelések is követték volna. A megbeszélésen jelen volt az illetékes megyei bizottság ve­zetője is, aki percekig higgadtan hallgatta a kirohanást. Amikor végre szóhoz jutott, tárgyilagosan elmondhatta a dologgal kap­csolatban a véleményét. Egyebek mellett azt is, hogy ebben az országban egyelőre demokrácia van, továbbá létezik az önkor­mányzatiság fogalma, s az sem utolsó szempont, hogy bizonyos piaci törvények is működnek. Érthetőbben: ha valaki így akar üzleti előnyökhöz jutni egy adott régióban, akkor tanácsos egyenesen a lehetséges megrendelőkhöz fordulnia, jelen eset­ben az önkormányzatokhoz. Ott majd eldöntik: rendelnek-e a típusházakból vagy sem. Rákényszeríteni egy ilyen adományt valamelyik településre nem éppen szerencsés dolog. Elég, ha az átányi házra gondolunk, amelybe végül is egy rászoruló sem költözhetett be. E gyébként a fenti történet pikantériája, hogy Vécsen a falu vezetői nem hallottak sem a cégről, sem a házakról a nyílás­zárók felajánlásáig. Az ünnepélyes átadás a zavaros előzmé­nyek után végül is megtörtént. A társaság vezetője személyesen gratulált a családnak. A sajtó is hírt adott az eseményről. Ezek után minden esély megvan arra, hogy dőljenek a megrendelé­sek. (barta) A családi ügy E rezték az óvodások, hogy baj van. Nem tudták, hogy mi tör­tént valójában, csak azt látták: Misi anyukája sír. Eddig minden alkalommal mosolyogni látták őt, mint a többi anyukát, amikor délutánonként megérkeznek a gyerekeikért, s bekuk­kantanak a csoportszobába. De most zokogott Misi anyukája, és összefüggéstelen szava­kat mondott. Eleinte az óvó néni sem értette az asszonyt, csak rémülten hallgatta, próbálta nyugtatgatni, s iparkodott össze­rakni a félmondatokat. Az alkoholista nagyapáról, aki a napjait rendre a kocsmában tölti, s ahol gyanús küllemű, mobiltelefonos, rosszarcú férfiak­kal barátkozott össze, akik némelykor haza is kormányozták, hogy ágyába fektessék. A saját házába, amely mellé - hatalmas a kert - kétszobás kis lakást építettek a fiatalok, hogy nyugodt helyük legyen a két pici gyerekükkel. Az ingatlan teljes egészé­ben az öregé volt, semmi értelmét nem látták a tulajdon-meg­osztásnak, évek múltán úgyis a nevükre száll a vagyon. Hanem a nagyapa egy mámoros estéjén szerződést írt alá. Másfél millióért a rosszarcúaké ä tízmilliót is megérő telek, a rajta lévő építményekkel együtt. Az új tulajdonosok másnap ki­rakták a bácsit - kerítettek neki valami rossz lakást -, s vagy harminc lármás, fenyegetően fellépő illetőt telepítettek a há­zába. Aztán - már birtokon belül - a jogilag megtámadhatatlan szerződést lobogtatva, a fiatalokat is kiűzték otthonukból. Az óvodások csak annyit hámoztak ki a hallottakból, hogy Misiké holnap már nem megy közéjük. Körülvették a fiúcskát, s igyekeztek megtudni: hová mennek és miért? A z ötéves kisgyerek felnőttesen tért ki a válasz elől, csupán ennyit mondott: - Ez családi ügy. Négyessy Zita HÍR(TELEN)KÉK... Egy szakmai előterjesztés szerint a nem is olyan távoli jövőben fokozatosan eltávolítják a testületből a meghájasodott, kövér rendőröket. De mi lesz azokkal, akik megtollasodtak... ? * Földünk országaiban - a nemzeti sajátosságoknak megfelelően - pénteken tartották meg a tojás világnapját. Csak a tyúkok tojtak rá... * Az 50 filléres bevonásával megszűnik hazánkban a váltópénz, ám továbbra is megmarad, mint pénzügyi elszámolási egység. Amikor béremelésről lesz szó... * A holland rendőrség létrehozta a nemzetközi számítógépes há­lón, az Interneten nyomozó különleges részlegét. Wvi’vv. szélmalomharc @fakabát... * Nagy sikerrel mutatták be a francia Gilles Dufour jövő tavaszi ruhakollekcióját, melynek egyik felső darabja mindössze egy elnyűtt halászhálóból áll. Bimbózik az új divat... (szilvás) •iz ínyei András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents