Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

6. oldal Mozaik 1999. október 7., csütörtök Méltó emlékezés a zenei világnapon Jövőre ráadást várnak a zenerajongók A Capella Savaria szombathelyi kamarazenekar Közép-Eu- rópa első, korhű hangszereken játszó együttese. Felléptek már Európa valamennyi országában, Kanadában, az Egye­sült Államokban és Izraelben is. Október 4-én, a zene világ­napján koncerteztek először Egerben, a Minorita-templom­ban FOTÓ: PIL1SY ELEMÉR EGER - A régi görög mítosz szerint Orfeusz úgy el tudta lá­gyítani dalával az isteneket, hogy azok megengedték neki azt, amit más emberfiának soha. Nevezetesen azt, hogy visszavihesse szerelmesét az élők közé. A muzsika persze nemcsak az isteneket bűvöli el, hanem bennünket, földi halan­dókat is. Valóban csodálatos élmény­ben lehetett részük azoknak, akik a zene világnapján, októ­ber 4-én, hétfőn este a megye- székhelyen elmentek a Capella Savaria kamarazenekar hang­versenyére a Minorita-temp­lomba. A Heves Megyei Művelődési Központ hangversenyévadának első koncertjén a legnagyobb barokk mesterek muzsikáit tűzte műsorra a nemzetközi hírnévnek örvendő szombathe­lyi együttes. A barokk zene korhű meg­szólaltatásában úttörő munkát végzett zenekar korabeli hang­szereken - XVII-XVI1I. szá­zadi hangolásban - úgy ját­szotta el a gyönyörű hangzású műveket, ahogy azok a saját korukban ténylegesen is elhan­gozhattak. Egy háromtételes Vivaldi- szimfónia után az est egyik fénypontja egy Johann Sebas­tian Bach-mű, a g-moll hege- dűkoncert következett. A két erőteljes, lendületes tétel kö­zötti lassú részben egyetlen he­gedű énekelt a templomban. Ezt követően egy Hándel-mu fényes menüettjei és a többi té­tel szólamainak önfeledt játéka töltötte be a templomi hajók légterét. A zene világnapjának hang­versenyén méltó befejezés volt G. P. Telemann e-moll fuvola­furulya concertója. Az utolsó tétel - egy sziléziai ihletésű táncos rész - után a közönség hatalmas tapssal próbálta ráa­dásra bírni a zenekart. Sajnos, eredménytelenül.. De talán jövőre ismét hall­hatjuk a Capella Savariát váro­sunkban, mivel saját bevallásuk szerint a szervezésnek és a nagy számban megjelent lelkes közönségnek köszönhetően máskor is szívesen jönnek Egerbe muzsikálni. Bimbó Melinda Egy nyertes pályázat margójára Napjaink világjelensége a regionalizáció Heves megye és a szlovákiai rimaszombati járás együtt­működését támogató EU Phare Credo pályázati szer­ződést a Heves Megyei Ön- kormányzat elnöke. Sós Ta­más nemrég írta alá. Napjainkban egyre több olyan jelet vél felfedezni a hevesi ember, ami egy egészségesebb világ felé mutat. Az egyik ilyen jel az új közösségek szü­letése. A „közösségi” kifejezés sajnálatos módon elkoptatott és rossz emlékeket is felidéző gondolatai helyett használhat­nánk a civil (polgári) közössé­gek megnevezést is, ám attól félek, már ennek sem olyan pozitív a csengése. Maradok tehát a szakmánál, a területfej­lesztésben használatos „társu­lás " fogalmánál. A területfejlesztés új elveit kidolgozó szakemberek jól vették észre, hogy az előreha- ladás legfontosabb láncszemei az önkéntesen szerveződő' terü­leti társulások. Az elmúlt kö­zel egy évtized legsikeresebb kezdeményezései a települési önkormányzatok által létreho­zott kistérségi társulások. Ezekben a kicsi, szegény, gyenge települések egymással társulva akár csak egy-egy konkrét feladat (több telepü­lést érintő közcsatorna-hálózat kiépítése, térségi hulladéktá­roló-beruházás) vagy egy komplex fejlesztési stratégia megvalósítására társulva jóval nagyobb esélyt kapnak a si­kerre, a támogatások elnyeré­sére. Másik jel a regionalizáció. E folyamat világjelenség, és párhuzamosan bontakozik ki a globalizáció mellett, mely el­sősorban a multinacionális vál­lalatok érdeke. A regionalizá­ció jelentheti a régiók Európá­ját is, ami szimpatikusabban értelmezhető - nekünk magya­roknak különösen -, mint az országok Európája. A mi fo­galmaink szerint a régió egy olyan területi egység, mely egy magyar megyénél tágabb tér­séget foglal magában, és amelyben közös gondok és közös feladatok fogalmazód­nak meg úgy, hogy a megol­dásra is jó esélyek vannak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék vezetői a közelmúltban döntöttek az Észak-magyarországi Regio­nális Tanács létrehozásáról. A grémium megszületését siet­tette az Európai Unió terület- fejlesztési támogatási rend­szere. A Strukturális Alapok pénzügyi kereteire jó eséllyel csak a régiók pályázhatnak. Az EU Credo pályázati rendszere a határ menti térsé­gek együttműködését hivatott támogatni. Heves megye föld­rajzi fekvéséből adódóan leg­közelebbi külföldi potenciális partnere a szlovákiai gömöri térség. A Heves Megyei Önkor­mányzat által benyújtott pá­lyázat célja a megye (főként a legjobban érdekelt Észak-He­ves) és a szlovákiai rimaszom­bati járás együttműködésének fejlesztése. Elsőként a lehető­ségeket feltáró tanulmány ké­szül, majd szakmai konferen­ciákat rendeznek a partnerek a határ mindkét oldalán. A tanulmány első része számba veszi mindkét térség jelenlegi (társadalmi, gazda­sági, infrastrukturális és kör­nyezeti) helyzetét, másik része a feladatok meghatározását tartalmazza: a célokat, a meg­valósításukhoz szükséges esz­közök, módszerek megfogal­mazását, majd az elvárt ered­ményt. A fő cél a határ mind­két oldalán élő népesség élet- színvonalának javítása, közös erőfeszítéssel. Ehhez a kor­mányzati, helyi államhatalmi és politikai, illetve önkor­mányzati szervezetek, a ver­senyszférát képviselő vállal­kozások és szervezetek, vala­mint a lakosság bevonásával intézményi keretek kiépítése és működtetése is szükséges lesz. A tanulmány elkészítésé­hez, illetve a határ mindkét ol­dalán a lehetséges partnerek részvételével 2-2 konferencia és workshop megrendezéséhez az EU-alapok igen jelentős pénzügyi támogatást adnak. Az első gyakorlati cél így szól: a társadalmi, gazdasági kap­csolatok felújítása, a korábbi eseti együttműködés felélesz­tése. Sajnos, a mi generációnk­nak már nem olyan kézen­fekvő, hogy az Egertől légvo­nalban 70 km távolságra lévő Rimaszombat és a gömöri tér­ség a századfordulón még Észak-Magyarország szerves részét képezte. Érdemes vissza­tekinteni arra az időszakra. A KSH 1900., illetve 1910. évi népszámlálási köteteiből érde­kes adalékokat tudhatunk meg. Az akkori Heves és Gömör - Kishont - vármegyék főbb sta­tisztikai mutatói az országos átlaghoz igen közel álltak. A népesség iskolázottsági muta­tói (a 6 éven felüli népességből az analfabéták aránya, a 8 kö­zépiskolai osztályt megszer­zettek aránya) vagy az ipari aktív keresők aránya Heves­ben 11, Gömörben 16, orszá­gosan 12 százalék volt. A két térség etnikai összeté­telében - történelmi okok foly­tán - szintén van hasonlóság. Heves megye 280 ezres század eleji népességének 99 száza­léka vallotta magyarnak ma­gát. A mintegy 1000 fős szlo­vák nemzetiségűek egy részét (főként Mátraszentimréről, Markazról és Kisnánáról) az 1940-es évek végi népesség­csere keretében éppen gömöri falvakba telepítették - azóta is szoros a kapcsolat a települé­sek között. Gömör-Kishont vármegye népessége 190 ezer volt, hat tizede vallotta magát magyarnak az 1910-es nép- számlálás idején. A vármegye déli, határ menti járásainak zöme magyar, északi része szlovák többségű volt. Jelen­leg a magyar nemzetiségűek aránya a déli járásokban is ala­csonyabb, mint volt. Az életkörülmények fontos eleme a lakáshelyzet. A szá­zadforduló utáni években a népességnek még csak kis há­nyada lakhatott kőből vagy téglából épített lakóházakban (országosan és Hevesben egy­aránt 22%, Gömör-Kishontban 29%), illetve a lakóépületek kisebb hányada volt cserép-, pala- vagy bádogtetős (az előbbi sorrendben 40, 33, 49%). Hevesben az építési le­hetőségeknek és táji hagyo­mányoknak megfelelően az épületek 49%-a vályogból és sárból (főleg a Tisza mentén), Gömör-Kishontban 25%-a fá­ból épült. Mára mindkét térség veszített korábbi pozícióiból. Heves a fajlagos GDP or­szágos rangsorában 1997-ben a 19 megye és főváros között a 17. volt. A megyén belül jelen­tősek a területi fejlettségi kü­lönbségek. A gazdasági poten­ciál túlnyomó része a megye középső sávjában, a nagyobb városokban (Eger, Gyöngyös, Hatvan) helyezkedik el. A vál­lalkozások jelentős hányada túljutott a rendszerváltásból adódó megrázkódtatásokon, és szerencsésen alkalmazkodott az új piaci követelményekhez. A megye déli és északi térsé­geiben kedvezőtlenebb a hely- ■ zet. Magas a munkanélküliség (15-20%), nehezebb a népes­ség megélhetése. Ebben szere­pet játszik a két szomszédos megye válságosabb helyzete: Észak-Hevesből a hagyomá­nyos ingázás minimálisra csökkent Ózd, illetve Salgótar­ján irányába. A gömöri térségben hasonló folyamatok zajlanak, mint He­vesben, a krízis azonban ké­sőbb kezdődött. Rimaszombat és a kisvárosok (Tomaalja, Nyustya, Tiszolc) üzemeinek nagy része még nem esett át a privatizáción, a munkanélküli­ség még nem érte el a maxi­mumot. A legtöbb nagyvállalat alacsony kapacitással termel. A két térség együttműkö­dése mindkét fél részére hasz- nös lehet. Erre jóval kedve­zőbb lehetőségek vannak, mint az elmúlt évtizedekben. A kon­taktus erősödését segítik a pi­acgazdaság törvényszerűségei. A közlekedési helyzet javítá­sát, új határátkelőhely nyitását csak központi segítséggel lehet megoldani. De ez már az együttműködés lehetőségeit feltáró tanulmány feladata. Gelsei Sándor területfejlesztési menedzser gyszer volt..., egyszer van! Születésnapi villámakció a Suzukinél Egyszer volt... A XX. század legvégén. A teljes éves hiteldíjmutató 7%-kal csökkent, SUZUKI 1 A márkakereskedőinknél lévő táblázatból válassza ki az Önnek legmegfelelőbb feltételeket! 2 A Winter és a Manager modellek nem vesznek részt az akcióban. A futamidő így nagyjából azonos részletek mellett 12 hónappal rövidült.1 Kezelési költséget nem kellett fizetni. Mindez i^sszes, Magyarországon gyártott, új, október'/^«» november 7. között befizetett és vissza$MÍpuzukira2 vonatkozott, a Merkantil Bankkal kötött szerződések esetén. A készpénzfizető vevők ugyanekkor részlep^ayítés helyett egy garnitúra téli gumit és rádíőscmagnót kaptak. Ez volta Magyal: Suzuki Rt. és a Suzuki-márka­raBF * ¥ idők ajándéta a magyar Suzuki ,$*öletésn apjára. Aki nem hiszifjárjon utána a Suzuki-márka- kereskedőknél. Mert mindez nerb mese. M *VW Ki s ' '■ W:W;: " COOPTOURIST RT. 3300 Eger, Dobó tér 3. T./F.: 36/320-115, 320-333 Keresse 1999/2000. évi prospektusainkat! Síelések, exkluzív téli nyaralások, városlátogató programok és bel-, külföldi SZILVESZTERI ajánlatok gazdag választéka. ÜDÜLÉSI CSEKKjét nálunk szilveszteri útra is beválthatja! SZILVESZTEREZZEN KIS HAZÁNKBAN! Pl.: Szeged 4 nap félpanzióval szilveszteri programmal 29.000.-/ÍŐ Gyógyfürdők mellett már 31.900.-/főtől! ÍZELÍTŐ KÜLFÖLDI AKCIÓINKBÓL! TUNÉZIA 3 hét félp.-val, repülővel 79.900.-/ÍŐ CIPRUS-IZRAEL-EGYIPTOM körút 8 nap ellátással, repülővel okt. 12. 149.900.-/16 (60836) a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás alapdíjas: .488-5603 .. telefon szám on Fiúknak: 06 90 230-395 A Wvd* dflo 99 Tt+dJa/pcrc+6,60 Tt+dfo Atelejömzóm «croMvkató a 27,25,62,63 körzetekből, rdcSötefejoHróf, nyitván« utcol készülékről. Éjjel-nappal hívható! Axel Springer-Bp. Kft. Audiotext Tel.:4ffff-561S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents