Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

6. oldal Horizont 1999. október 1., péntek Az Európai Integráció rövid története Hazánk számára az európai uniós integrációval lehetőség nyílik arra, hogy gyorsan felzárkózzunk a kontinens fejlet­tebb, a demokráciában nálunk előrébb tartó részeihez. A reményeink szerinti 2002-es csatlakozásról népszavazás dönt majd. Ennek okán igen fontos az állampolgárok hiteles tájékoztatása az Európai Unió történetéről, intézménye­iről, valamint a csatlakozási folyamatról. Mindezt elősegítendő, az Európai Információs Pont és a Heves Megyei Hír­lap egy olyan cikksorozatot indít, amely választ ad az EU-csatlakozással összefüggő valamennyi lényegi kérdésre. Fi­gyeljék tehát írásainkat, amelyek a jövőben minden hónap utolsó péntekjén jelennek meg. Ne feledjék: itt mindent megtalálnak, amit az EU-ról csak tudni kell és tudni érdemes! A téma iránt érdeklődők bizalommal fordulhatnak az Európai Információs Pont irodájához: Landi Gábor, Eger, Dobó tér 6/A, tel.: 36/412-113. Az „európai gondolat” mindaddig csak a filozófusok és látnokok szá­mára létezett, amíg politikai koncep­cióként formát nem öltött és az Euró­pai Közösség tagállamainak hosszú távú céljává nem vált. Az „Európai Egyesült Államok” gondolata egy humanista-pacifista álom része volt, amelyet az európai kontinensen a század első felében oly sok pusztítást okozó konfliktusok meghiúsítottak. A II. világháború to­talitarizmus elleni harcra szerveződő ellenállási mozgalmai és az általuk életre hívott eszmék voltak azok, amelyek végül a kontinens újjászer­vezését, a nemzetek közötti ellensé­geskedéseken való túllépést ösztö­nözték. Altiero Spinelli olasz föderalista és Jean Monnet - aki annak a Schu- man-tervnek adott ösztönzést, amely 1951-ben az Európai Szén- és Acél­közösség megteremtéséhez vezetett - két fontos irányvonalat képviseltek, a föderalistát és a funkcionalistát. Mindkettő az európai integráció megvalósítását tűzte ki célul. A föde­ralista megközelítés lényege, hogy a helyi, regionális, nemzeti és európai hatóságoknak együtt kell működniük és ki kell egymást egészíteniük. A funkcionalista megközelítés azonban a szuverenitásnak a nemzetitől a kö­zösségi szintre való fokozatos átadá­sát támogatja. Mára a két irányvonal egy meggyőződéssé vált, amely sze­rint a nemzeti és a regionális hatósá­gok mellett szükség van független, demokratikus, európai intézmé­nyekre azokon a területeken, ahol a közös fellépések hatékonyabbak, mint az egyes államok önállóan tett lépései: az egységes piac, a monetá­ris poliüka, a gazdasági és társadalmi kohézió, a foglalkoztatáspolitika, a környezetvédelem, a kül- és bizton­ságpolitika, a szabadság és biztonság területének megteremtése. Napjainkban az Európai Unió azon erőfeszítések összességét jelké­pezi, melyeket a közös Európa létre­hozásának támogatói már 1950 óta folyamatosan tesznek. Az Unió olyan, számos szektort felölelő ma­gas fokú integrációs képződmény, amely a tizenöt tagállam gazdasági, szociális és politikai területein, vala­mint az állampolgári jogok és a kül- kapcsolatok vonatkozásában fejti ki tevékenységét. Az Európai Szén- és Acélközösséget (ÉSZAK) létrehozó Párizsi Szerződést (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerző­dést (1957) később az Egységes Eu­rópai Okmánnyal (1986), az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés­sel (1992) és végül az Amszterdami Szerződéssel (1997) módosították. Ezek szerződések képezik az Unió alkotmányos alapját, amelyek szoro­sabb köteléket jelentenek a tagálla­mok között, mint bármilyen, szuve­rén országok közötti hagyományos szerződéses viszony. Az állampolgá­rai számára közvetlenül alkalma­zandójogszabályokat hoz, és megha­tározott jogokat biztosít. A közösség tevékenysége a kezde­tekben a hat alapító tag (Belgium, Franciaország, Németország, Olasz­ország, Luxemburg és Hollandia) közös szén- és acélpiacának megte­remtésére korlátozódott. Akkor, a háború utáni időszakban a közösség elsődlegesen a béke garanciájaként jelent meg, mivel sikerült a II. világ­háború győzteseit és legyőzöttjeit olyan intézményes keretbe össze­hozni, ahol egyenlő felekként tudtak együttműködni. 1957-ben, három évvel azután, hogy a Francia Nemzetgyűlés visz- szautasította az Európai Védelmi Közösség gondolatát, a Hatok egy gazdasági közösség létrehozásáról döntöttek, melynek központi gondo­lata a munkavállalók, áruk és szolgál­tatások szabad mozgásának megte­remtése volt. A késztermékek vámját 1968. július 1-jén eltörölték, és a kö­zös politikák, nevezetesen a mező­gazdasági politika és a kereskede­lempolitika az évtized végére kiala­kultak. A Hatok sikere arra ösztö­nözte Dániát, Írországot és az Egye­sült Királyságot, hogy csatlakozási kérelmeiket benyújtsák. Nehéz tár­gyalásokat követően, melyek során Franciaország - De Gaulle elnöksége alatt - kétszer élt vétójogával (1961- ben, majd 1967-ben), a három ország 1972- ben felvételt nyert az Európai Közösségbe. A tagállamok számát hatról kilencre növelő első bővítés 1973- ban együtt járt a közösség fel­adatainak elmélyítésével, amely új közös politikák - szociális, regionális és környezetvédelmi - bevezetését foglalta magában. A gazdasági összefogás és a mone­táris unió szükségessége az 1970-es évek elején vált nyilvánvalóvá, ami­kor az Amerikai Egyesült Államok felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát. Ez a világméretű monetáris instabilitás kezdetét je­lezte, melyet 1973-ban és 1979-ben két olajválság is súlyosbított. Az 1979-ben létrehozott Európai Mone­táris Rendszer stabilizálta az árfo­lyamokat és bátorította a tagállamo­kat egy szigorú gazdaságpolitika ki­dolgozására, így téve lehetővé a tag­államok együttműködésének fenntar­tását és a fegyelem betartását. A közösség déli irányú bővítése Görögország 1981-es, Spanyolor­szág és Portugália 1986-os felvételé­vel valósult meg. A bővítés még in­kább szükségessé tette, hogy a Ti- zenkettek között tapasztalható gaz­dasági fejlettségbeli különbségek csökkentésére strukturális progra­mokat hozzanak létre. A közösség et­től kezdve tölt be nemzetközileg is fontos szerepet; új egyezményeket ír alá a déli mediterrán országokkal, va­lamint az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országokkal, melye­ket a négy (1975-ben, 1979-ben, 1984-ben és 1989-ben aláírt) egy­mást követő Lomé-i Egyezmény köt a közösséghez. Az 1980-as évek elején eluralko­dott az „euro-pesszimizmus”, amely a világméretű gazdasági válság és az uniós tagállamok között, a pénzügyi terhek megosztása körüli belső vias- kodás következtében alakult ki. 1985-től kezdődően azonban a kö­zösség „újjáélesztésének” lehetősége egyre reménykeltőbbnek tűnt. A Jac­ques Delors vezette bizottság által 1985-ben elkészített Fehér Könyv alapján a közösség az egységes piac kialakításának befejezését 1993. ja­nuár 1-jére tűzte ki. Ennek a célnak a megvalósítását segítette elő a kapcso­lódó jogszabályi rendelkezések lét­rehozásával az 1986 februárjában aláírt és 1987. július 10-én hatályba lépett Egységes Európai Okmány. A berlini fal leomlása, a német egyesítés 1990. október 3-án, a kö­zép- és kelet-európai országok szov­jet ellenőrzés alóli felszabadulása és demokratizálódása, valamint a Szov­jetunió felbomlása 1991 decemberé­ben lényegesen átalakították Európa politikai szerkezetét. A tagállamok kapcsolataik elmélyítéséről döntöt­tek, és egy új szerződést tárgyaltak meg, melynek fő vonalairól az Euró­pai Tanács 1991. december 9-én és 10-én megtartott maastrichti ülésén állapodtak meg. Az Európai Unióról szóló szerző­dés (Maastrichti Szerződés), amely 1993. november 1-jén lépett életbe, egy nagyratörő programot szabott a tagállamok számára: monetáris unió 1999-re, új közös politikák, európai állampolgárság, közös kül- és bizton­ságpolitika, valamint a belső bizton­ság megteremtése. A Maastrichti Szerződés felül­vizsgálati záradéka értelmében a tag­államok 1997. október 2-án aláírták az Amszterdami Szerződést, amely átalakította és megerősítette az. Unió politikáit és jogköreit, elsősorban a bírósági együttműködés, a szemé­lyek szabad mozgása, a külpolitika és a közegészségügy terén. Az Európai Parlament, az Unió közvetlen de­mokratikus szószólója új hatáskört kapott, így erősítve meg törvényho­zói szerepét. 1995. január 1-jén három újabb ország csatlakozott az Európai Unió­hoz. Ausztria, Finnország és Svédor­szág egyéni vonásaikkal gazdagítot­ták az Uniót, és új lehetőségeket te­remtettek Közép- és Eszak-Európa szívében. A Tizenötök Uniója most két je­lentős kihívással néz szembe:- sikeres bővítés 10 közép- és ke­let-európai ország, valamint Ciprus felvételével, amelyekkel az 1997. december 13-án Luxemburgban tar­tott Európai Tanács ülésén hozott döntés értelmében 1998 tavaszán kezdték meg a csatlakozási tárgyalá­sokat;-az 1998. május 2-án létrehozott euróra támaszkodva, a monetáris unió dinamikáját kihasználva elő kell segíteni a tagállamok gazdasági kap­csolatainak szorosabbra fűzését és a munkahelyteremtést ösztönző fenn­tartható növekedés biztosítását. Jelentős erőfeszítések nélkül a ki­hívásokkal lehetetlen megbirkózni. Hogyan is működhetne egy több mint 25 tagból álló Unió megerősített döntéshozó mechanizmus nélkül, és anélkül, hogy eredményesen és igaz­ságosan finanszíroznák a szolidaritás és a közös fellépések politikáit? Álta­lánosabban megfogalmazva, miköz­ben a bővítés fokozni fogja az Unión belüli érdekek és elképzelések hete­rogén jellegét, hogyan lehet az euró­paiak által kitűzött főbb célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszkö­zök esetében a tagállamok konszen­zusát fenntartani? A Jacques Santer vezette Európai Bizottság 1997 júliu­sában terjesztette elő az Agenda 2000 című dokumentumcsomagot, amely alapján a kormányok a strukturális politikák és a közös agrárpolitika át­fogó felülvizsgálatába kezdtek. Ettől kezdve az. Uniónak nincs más választása, tovább kell haladnia az úton egy olyan hatékony és de­mokratikus szervezet kialakítása felé, mely képes a döntéshozatalra és a cselekvésre, de megőrzi az őt alkotó államok identitását. Az Unió felhígul vagy megbénul, ha nem képes meg­erősíteni és ésszerűsíteni döntéshoza­talát. Egy születőben lévő „nagyobb Európa” csak akkor alakul szervezett hatalommá, ha úgy épül fel, hogy egységesen tud megszólalni és csele­kedni. A majdnem fél évszázados euró­pai integráció lényeges nyomot ha­gyott a kontinens történelmében, la­kosai mentalitásában, és megváltoz­tatta a hatalmi egyensúlyt. Ma már minden kormány politikai hovatarto­zástól függetlenül elismeri, hogy az abszolút nemzeti szuverenitás idő­szaka véget ért. Az ÉSZAK Szerződést idézve: Európa régi nemzetei csak akkor ré­szesülhetnek továbbra is a gazdasági és társadalmi fejlődésből és őrizhetik meg befolyásukat a világban, ha ösz- szefognak, és ezentúl egy „közösen megosztott sors” érdekében munkál­kodnak. A közösségi módszer, amely a nemzeti és közösségi érdekek egyen­súlyba hozását, a nemzeti hagyomá­nyok sokaságának tiszteletét és egy sajátos, európai uniós identitás kiala­kítását jelenti, ma is ugyanúgy érvé­nyes, mint valaha. Ezt a módszert az államok közötti kapcsolatokat oly nagyon jellemző, mélyen gyökerező ellenségeskedés, a felsőbbrendűségi érzés és a háborús­kodásra való hajlam legyőzésére te­remtették, és így elérték, hogy Eu­rópa demokratikus nemzetei egysé­gesen a szabadság mellett kötelezték el magukat a hidegháború idején. A kelet-nyugati szembenállás felszá­molása, a kontinens politikai és gaz­dasági újraegyesítése az európai szel­lem győzelmét jelenti, melyre az eu­rópaiaknak a jövőben nagyobb szük­ségük lesz, mint valaha. a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás . 488-5603 a. tolefonszám on Ráknak: 06 90 230-395 A hívás díja 99 Ft+áfa/perc+6,60 Ft+áfa A telefonszám asm hívható a 27, 28, 62, 63-ae körzetekből,rádiótelefonról, nyilvános utcai készülékről.1 Ejjal-nappal hívható! Axel Sf»inga-Bp. Kft Audiotext Tel:48XÍ615 Élelmiszer-ipari cég Kelet-Magyarország területére üzletkötőt keres. Amit kérünk:- érettségi- értékesítési gyakorlat- B. kát. jogosítvány Amit kínálunk:- fix jövedelem- személygépkocsi- mobiltelefon Önéletrajzot az alábbi címrejtéijük: CORNEXI RT. Czifrus István g 8000 Székesfehérvár, Virág B. u. 1. § ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiie 1 Egri Csillagok Szövetkezet 1 kékszőlő■ 17,1 18,1 19,1- Cabernet, = = Merlot _____ 90,- 100,- = = Kékfrankos «5,- 70,- _ Ü Verőszala 21. sz. alatt 11| = várjuk a szőlősgazdákat. IM Érettségizett fiatalok részére az EGRI NYOMDA KFT. szakmunkásképzési lehetőséget kínál • segédgépmester, • segédkönyvkötő szakmában. A képzés munka mellett történik, eredményes szakmunkásvizsgát követően tovább foglalkoztatunk minden új szakmunkást! Jelentkezni lehet személyesen Eger, Vincellériskola u. 3. alatt, vagy a 36/313-699-es telefonon a munkaügyi előadónál. HIDRAULIKA­TÖMÍTÉSEK KÉSZÍTÉSE BELÜL! 1 (Max. 24 óra) Bp. XVI. kér., Marcell u. 15. Tel.: (06-1) 405-4702 KÖZLEMÉNY A Mlinkó István Alapítvány a Siket Gyermekekért Eger, Klapka út 10. Adószám: 1913536-1-10) köszöni támogatóinak, hogy az 1997. évi személyi jövdelemadójuk 1 %-ával támogatták a hallássérült gyermekek oktatását. Az 1997. évi SZJA 1 % 276.588,- Ft felhasználása a Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola tanulóinak javára: Hallókészülék vásárlása 150.000,- Tátrai tábor 58.000,- Sítábor: 44.000,- Úszásoktatás 25.000,- Kérjük továbbra is támogassák a hallássérült gyermekeket segítő Mlinkó István Alapítványt . (60243) A Felső-Tisza vidéki Almafeldolgozó Kft. 4600 Kisvárda, Temesvári út 9. felajánlja megvételre az alábbi tartályokat:- 4 m’-es saválló keverőtartály keverőlapáttal, felső búvóréssel, keverőmotorral 2 db- 10 m’-es saválló keverőtartály keverőlapáttal, felső búvóréssel, keverőmotorral 2 db- 15 m’-es saválló keverőtartály keverőlapáttal, felső búvóréssel, keverőmotorral 2 db- 28 m’-es saválló tartály oldalirányú búvóréssel, hőmérővel 1 db- tartályok közötti saválló közlekedő pódium 1 db- emeletes, görgős raktári állványzat (117 raklapos) Érdeklődni lehet a 20-925-3433, 30-968-6750-es telefonszámon. V __________________(60286) V n ői rejtvény­és viccmagazin 20 .száma Már szombaton kérje az újságárusoktól! A család minden tagjának szól! A televízió - és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti Időjárás­előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. t « 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents