Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnap Reggel 44. szám
12 * KÖZELRŐL * 1999. október 31. Apropó, Kepes Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy újságíró, aki jól tudta, hogy a vacsora után jólesik egy kis Desz- szert. Cseveré- szett vendégeivel, ám egy idő után az édesség elmaradt, s a „kávéházat” stúdióra cserélte. Apropó! Még nem mondtam volna? Kepes Andrásról van szó. Több mint másfél éve, hogy barátok, kollégák, művészek társaságában utoljára láttuk desszertezni Kepes András újságírót. Aztán néhány hétre előbukkant a TV2 képernyőjén, ám közel egy éve teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Sokan azt beszélték, a kereskedelmi csatorna vezetőivel megromlott viszony az oka annak: nem láthatjuk a képernyőn. De olyan is akadt, aki halálhírét költötte. Végül - mint azt az egri Ifjúsági Házban, a Fidelitas által szervezett Hólabda című rendezvényen is elmondta - bejelentette: betegség miatt nem láthatja egy ideig a közönség. Az elszigeteltség azóta is tart. Talán jövőre visz- szatér a kamerák mögé. De hogyan került egyáltalán oda? Édesapja diplomata volt, így gyermekkorát Argentínában töltötte. Akkoriban vetítettek egy tévésorozatot - ott már régen is divat volt -, mely egy hongkongi újságíró izgalmas történeteit mutatta be, sok bonyodalommal és szép nőkkel. Az egyes részek azzal végződtek, hogy az újságíró ül a lakásában, az írógépe előtt, és megírja történetét. Kepes András úgy gondolta: ő is ezt akarja csinálni. Mindent meg is tett azért, hogy a balhés életű hongkongi újságíróhoz hasonlítson. II. osztályú ökölvívó lett, tanult fényképezni, gyorsírni, s 17 évesen már cikkeket küldött haza Magyarországra. Hűsítő édességek - mit, mennyit, mikor és hol nyalunk? Kis egri fagyikörkép Egy gombóc fagyiban száz, ha tejszínes, százötven kalória van. Egy közepes adag fagylalt tejszínhabbal akár 400-500 kalóriát is tartalmazhat, ami egyenértékű két szalonnás tükörtojással. Fogyókúra ide, torokfájás oda, mégsem tudunk lemondani róla. Legújabb szokások szerint az esős őszi, de a fagyos téli időkben sem. Katalin (53 éves):- Nem szeretem a jégkrémet, fagylaltból is csak a gyümölcsösöket, mert azok nem tejjel készülnek. A legjobb a hagyományos citromfagyi. Nálam ez áll az első helyen, aztán jöhet a málna, a barack és a többi gyümölcsízű. Általában tölcsérbe kérem, csak vendéglátás vagy vendégeskedés esetén ülök be cukrászdába. Ezt is egyre ritkábban, ma már elég drága a fagyi. Márta (25 éves) és Ildikó (21 éves):- A jégkrémet jobban szeretjük, mert tejszínesebb, lá- gyabb, krémesebb. A fagyi sokszor nincs rendesen eldolgozva, jégdarabkák vannak benne. Az az igazság, sokszor sajnáljuk rá az ötven forintot. Inkább veszünk egy doboz jégkrémet, az sokáig eltart, és úgy variálja az ember otthon, ahogy akarja: keksszel, gyümölccsel, tejszínhabbal. Józsi (28 éves):- Az idén nyáron kétszer ha fagyiztam, akkor is csak egy-egy gombócot ettem. Se jégkrémet, se fagylaltot nem szoktam venni. Nagyon drágák, s azok a régi jó ízek, amik gyerekkoromban voltak, már eltűntek. Gábor (19 éves):- A fagyit szeretem jobban, jégkrémet nem eszem se nyáron, se télen. Leginkább a karamellát, a vaníliát, a puncsot kedvelem, s a gyümölcsös fagyikat. Általában tölcsérbe kérem, mert sokszor nincs időm helyben fogyasztani. Nyáron szinte mindennap fagyizom, ősszel ha jó idő van, télen csak nagyon különleges esetben. Ircsi (30 éves):- Nagyon szeretem a fagyit is és a jégkrémet is. A kedvencem a gyümölcsös joghurt, a császárkörte és az othello, ami piros szőlőből készül. Hétköznapokon tölcsérből nyalogatom el, cukrászdába különleges alkalmakkor ülök be, olyankor fagylaltkelyhet rendelek. Nyáron gyakran fagyizom, van, amikor mindennap, télen ritkábban veszek jégkrémet. Jani (37 éves):- Fagyizni nem szoktam, csak jégkrémet veszek. A legtöbb helyen nem főzött fagyi van, hanem porból készítik, és a tölcsér sem olyan finom. Inkább a jégkrémet, a parfét szeretem. Harmos Mariann (üzletvezető-helyettes) :- Nagyon sokan szeretnek fagyizni. Nyáron jóval többen választják az édességnek Fagyi-definíció „A gyümölcsfagylalt vizes cukorszörpből és gyümölcsből, a tejfagylalt tejes cukorszörpből és tojássárgájából készül keveréssel, pasztőrözéssel, homogéne- zéssel, hűtéssel, fagyasztással és érleléssel” - magyarázza a lexikon. De abban, hogy melyek a legkedveltebb ízek, mikor, milyen gyakran, hogyan és hol fagyizunk, már megoszlanak a vélemények. ezt a formáját, mint a süteményeket. Leginkább a hagyományos vanília, puncs, csoki vezet az eladási listán, de a kedvencek közé tartoznak a különböző jog- hurtos fagylaltok is. Persze, vannak egészen különleges ízűek is. Az idén is próbálkoztunk eggyel, és nagy sikere lett. A legtöbben tölcsérbe kérik, és az utcán sétálva nyalják el, kevesebben ülnek be a cukrászdába. Az, hogy mennyi fagyi fogy, teljesen időjárásfüggő. Rossz időben jóval kevesebben vásárolják, és érdekes, de gyümölcsidényben, augusztus táján is visszaesik a fogyasztás, tavasszal sokkal nagyobb a forgalom. Egerben sok fagyizó van, de sajnos, egyre kevesebb helyen lehet hagyományos, főzött fagylaltot kapni. Szilvás Krisztina Később - már itthon - az ELTE BTK magyar szakán tanult. A szó szoros értelmében, hiszen akkor a tanulás még sikk volt. Nem volt Internet, hatalmas bulik, mindenki a teljesítményére koncentrálhatott. Később beleszeretett a művészetfilozófiába is, s akkortájt író szeretett volna lenni. Szakállt növesztett, pipázott és szivarozott, édesapja kinőtt zakóját öltötte magára, hogy esztéta hatását keltse. Persze, ez a viselkedés és öltözet akkor még nem volt kirívó. Végül mégis az újságírásnál maradt. S mivel akkor még ez kötelező volt, beiratkozott a MUOSZ újságíró-iskolájába. A Magyar Rádiónál a spanyol nyelvű szekcióban alkalmazták, amely jó gyakorlati lehetőséget biztosított. Úgy kísérletezhetett, hogy - az idegen nyelv miatt - nem volt sok rizikója. Ez remek alkalom volt arra, hogy megtanuljon híreket szerkeszteni, belpolitikai és gazdasági műsorokat készíteni, s a pálya minden szegletébe belekóstoljon. Ma úgy érzi, a szakma színvonala hanyatlik. Szerinte azonban nemcsak a szakmai kvalitások hiányoznak. Ez számára sokkal inkább a belső tartás kérdése. A szakmai fogások megtanulhatók, de az is kell, hogy az újságíró akarjon valamit elmondani a világról. Ez azonban a legtöbb zsurnalisztából hiányzik, ami főleg a tanárok hibája. Ő maga nagyon keveset néz televíziót, nem igazán érdekli, amit láthat benne. Kedveli például a Heti hetes című műsort, amikor nem nagyon közönséges, s ugyanez a véleménye Fábry show-járól. Kepes Andrásnak hivatalosan 2000. májusig van szerződése a TV2- vel, folyamatosan várják, de mint mondja, valószínűleg csak jövő ősszel tér vissza a televíziózáshoz, s heti rendszerességgel nem vállal műsorkészítést. Addig sem kell azonban nagyon hiányolnunk az újságírót, hiszen egy hónap múlva jelenik meg egy könyve Kepes Krónika - Beszélgetések címmel, melyben a Desszertből válogatott „finomságokat” találhatunk. S a folytatás kétharmad része is kész van, melyet a következő év tavaszán adnak ki Kepes Krónika - Történetek címmel. Elek Eszter
