Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnap Reggel 43. szám
1999. október 24. * KÖZELRŐL ★ 3 KOZÁRI JÓZSEF ÖSSZEÁLLÍTÁSA 1956. október 23. - október 28. Hevesben Október 23. Eger korábbi mindennapjait élte, csak a főiskolán érződött a készülő változás szele. Az első nyugtalanító hír az volt, hogy az egri ezredet riadókészültségbe helyezték. Október 24. Hajnalban több Heves megyei alakulatot is riadóztatták. A 26. közepes harckocsi zászlóaljat Hatvanban, a 8. sz. lőszerraktárat Kálban, a 35. nehézharckocsi ezredet Verpeléten, a 3. sz. robbanóanyag-raktárat Recsken. Egerben este csoportosulások voltak, a civil lakosság megjegyzéseket tett a katonákra, és felszólította őket a sapkacímer eltávolítására. Gyöngyösön is riadókészültséget rendeltek el, és a teljes katonai állományt felfegyverezték. A városba felderítő járőrök indultak, amelyek nem tapasztaltak semmi rendkívülit. I Október 25. * A megyeszékhely és a megye üzemei már csak csökkentett munkaidőben, vagy egyáltalán nem dolgoztak. Eger utcáin és terein délelőtt egyre nagyobb csoportosulások voltak, melyek jelentős részét a pedagógiai főiskola kerti szovjetkatona-szobor- hoz vonult, s azt ledöntötte. Ezután került sor a Vorosilov téri szovjet hősi emlékmű ledöntésére. Megkezdődött a városban az önkényuralmi jelképek eltávolítása. A pedagógiai főiskola előtt közel 8000 fős tömeg követelte a vörös csillag eltávolítását a Líceum tornyáról. Gyöngyösön az intézmények és üzemek megszokott munkájukat végezték, a lakosság nagy részének figyelmét a szüret kötötte le. Kálban 18 órakor a község lakói fáklyás felvonulást rendeztek. A tüntetés fegyelmezetten zajlott, majd a tömeg feloszlott. Hatvan nyugodt volt. Késő délután Hatvantól 2 km-re egy szovjet harckocsiezred jelent meg, és készenléti állást foglalt. Október 26. Az egri üzemek már egyáltalán nem dolgoztak, az emberek az utcán csoportokban vitatták az eseményeket, és az újabb híreket várták. A tömeg nőtt, és hangulata egyre erőteljesebben fordult a szovjetek és a kommunisták ellen. Gyöngyös keleti bejáratánál hajnalban megjelent négy teherautónyi fegyveres fiatal. Az egyik gépkocsi utasai feltörtályparancsnok utasította telefonon a hatvani zászlóaljat, hogy tartóztassák föl, és fordítsák visz- sza a szóban forgó gépkocsikat. Hajnali három és négy óra között a hatvani zászlóaljparancsnok jelentette, hogy a jelzett gépkocsikat feltartóztatta és visszaindította. Délután 5 óra körül zömében fiatalokból álló tömeg lepte el Gyöngyös utcáit, akikhez a város lakossága nagy számban csatlakozott. A tömeg 18 óra tájban a városi pártbizottság elé vonult, eltávolította az épületről a vörös csillagot, majd ugyanezt tette a középületeken lévő címerekkel is, miközben „Ruszkik, haza”, „Vesszen Gerő” és „Rákosinak kötelet” jelszavakat kiabáltak. A többezres tömeget a laktanya előtt a hadosztályparancsnok fogadta, a géppiszto- lyos tiszti őrséggel. A fegyverek láttán a tömeg megtorpant. Ezt kihasználva a hadosztályA vörös csillag veszte 1956. október27-én távolították el a Líceum tornyáról a vörös csillagot Az egriek már napok óta követelték. A Vas- és Fémipari Ktsz vezetője elvállalta a munkát, de csak ha a megyei pártbizottságtól erre engedélyt kap. Az azonban késett. A munkákat azzal igyekeztek elodázni, hogy a csillag leszerelése a toronyról állványozás nélkül életveszélyes. Ez igaz is volt, hiszen azel- távolítandó szimbólum 7 mázsát nyomott A mintegy 30 perces helyszíni szemle után, 10 óra tájban érkeztek a szerelők a Líceumba. Mint Kaknics Alajos, a csillag egyik leszerelője elmondta: tíz óra felé járhatott az idő, amikor megjött az engedély az MDP megyei bizottsága harmadtitkárának aláírásával. A vörös csillagot az egri lakatosárugyár készítette. Forgószerkezet volt, a kupola alatti teremben egy másfél méter átmérőjű fogaskerék volt elhelyezve. Ennek a középpontjából nyúlt ki a csillagot tartó csőszerkezet, amelyet sebességváltó közbeiktatásával egy 10 lóerős villanymotor forgatott. A váz akkora volt, hogy egy ember kényelmesen sétálhatott benne. A csillag szárnytávolsága 6 méter volt, középpontja a kupola fölött nyolc méterrel helyezkedett el. A leszerelés nem kis szakértelmet igényelt, de legalább ennyi bátorságot is, hiszen az 53 méter magas torony tetején magasló szerkezeten egyensúlyozni embert próbáló feladat. Ezt Kaknics Alajos és Győifi István, a ktsz 1-s műhely dolgozói végezték el. Legelőször felhágóbilincseket szorítottak a szerkezetet tartó rúdra, melyen felkapaszkodtak a csillag belsejébe. Ezután az egyik oldalt borító üveglapokat, majd a másik oldalt fedő lemezborítást távolították el. Minthogy a beszáradt gitt eltávolítása nagyon sok időt és energiát vett volna igénybe, ezért az üvegtáblákat kalapáccsal verték ki. Ez a csörömpölés hívta fel a Líceum környékén járó emberek figyelmét a munkálatokra, s rohamosan terjedt a hír a városban: »verik a csillagot a Líceum tetejéről".- Nyírókalapáccsal „elcvikkoltuk” a csavarokat - emlékezett Kaknics Alajos -, aztán a szárnyakat, egyiket a másik után, kötélen leeresztettük. A legnehezebb az utolsó szárny leeresztése volt, hiszen akkor már csak az egy szál rúd és a felhágóbilincsek álltak rendelkezésünkre. Dél felé járhatott az idő, amikor az utolsó szárnyat is leengedtük, s ott állt magában a tartóoszlop. hallgatói, a Dobó István Gimnázium diákjai, illetve tanárai alkották. A dohánygyár előtt nagy tömeg alakult ki, amely a népték a gyöngyösi TEFU-telep benzinkűtját, így szerezve üzemanyagot az út folytatásához. Miután eltávoztak Budapest felé, a gyöngyösi hadoszparancsnok kijelentette, hogy a nép hadserege természetesen nem fog lőni a népre, de a laktanyát megszállni nem engedi. Javaslatot tett, hogy a tüntetők válasszanak bizottságot, amely bejöhet és meggyőződhet arról: a laktanyában nincsenek fogva tartott polgári személyek. A tömeg a parancsnoktól kapott harckocsival a szovjet emlékműhöz vonult, és ledöntötte. Október 27. Forró hangulat uralkodott Egerben. Különösen a rendőrség és a pedagógiai főiskola előtt volt nagy a csoportosulás. A tüntetők a szovjet csapatok kivonását követelték, illetve fegyvert, hogy Budapestre vonulhassanak harcolni. Az egyik fegyvert követelő csoport megpróbált az utcán egy tisztet lefegyverezni, de az a levegőbe lőve elszaladt, és befutott a megyei pártbizottságra. Ott egyre nagyobb tömeg gyűlt össze. Több lövés is eldördült, de a pártházból nem viszonozták. Sebesülés nem történt. Végül a tömeg behatolt az épületbe, ahol addig kutattak, míg a keresett tisztre nem találtak. Kivonszolták az utcára, miközben többen bántalmazták. A rendőrség azonban közbelépett, és a hadnagyot bevitték a rendőrségre. A tömeg azonban követte őket, és az általuk ÁVO-snak tartott tiszt kiadását követelték. Mind a források, mind a szemtanúk egybehangzóan állítják, hogy a hadnagyot kidobták a rendőrség épületéből. A kinyíló kapuszárny mögött egyesek a megyei első titkár alakját vélték felfedezni. Andrásfi hadnagyot a tömeg a Dobó tér felé hurcolta. Útközben többen odakiáltottak a több sebből vérző hadnagy kísérőinek, hogy engedjék el, mert nem ÁVO-s, ők ismerik. A hadnagyot végül a főiskolások szabadították ki, és bevitték a kórházba. A tömeg azonban a kórházhoz is követte őket, és tovább követelte a tiszt kiadását. A diákok vezetője ezt megtagadta, mondván: sebesültet nem akasztunk, ítéletet pedig csak a bíróság hozhat. Egerben megkezdődött az ÁVH-s beosztottak és a pártfunkcionáriusok összegyűjtése, hogy alkalmas időben átadhassák őket az ügyészségnek. Többen jelentkeztek önként a börtönben, mert nem érezték biztonságban magukat. Jobb László, az egri forradalmi események egyik irányítója még egy harckocsit is kivezényelt a börtön védelmére, nehogy valakinek bántódása essen. Gyöngyös is felzaklatott állapotban volt. Az esti órákban többezres tüntetés kezdődött. A tüntetők a középületek elé vonultak, majd az épületek birtokbavétele után az ott található okmányok égetéséhez fogtak. A helyszínre érkezett Ezen a napon választották meg a városban a Forradalmi Nemzeti Tanácsot. A választásra a. színházban megtartott nagygyűlésen került sor. 17 órakor parancs érkezett az egri laktanyába, hogy mindenki vonuljon a kis kultúrterembe. Miután mindenki felsorakozott, megérkezett Jobb László főhadnagy, az egri ezred itthon maradt hadműveleti tisztje három főiskolai hallgató kíséretében, akik valamennyien az Egri Forradalmi Nemzeti Bizottságot képviselték. Nagy Pál főiskolai hallgató közölte, hogy a forradalmi bizottság átvette a helyőrség feletti parancsnokságot, és egyben bejelentette, hogy a Nagy Imre kormányt nem ismerik el, ezért a Honvédelmi Minisztériumtól semmiféle utasítást nem szabad elfogadni. Bemutatta a forradalmi katonatanács vezetőjét, Jobb Lászlót, és felhívta mindenki figyelmét, hogy parancsokat ezután csak tőle fogadhatnak el. Gyöngyösön is a várost irányító forradalmi testület, a munkástanács megalakításának napja volt. A munkástanács a hadsereggel karöltve igyekezett fenntartani a rendet a városban, és előkészületeket tett a nemzetőrség felállítására is. Összegzésképpen az eddig ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a hadsereg parancsra várt az októberi napokban, de azt nem kapott. Legalábbis Heves melóiigjioi uyuio ej i/umuiui luiiqii nciiuciuiun harckocsiszakasz azonban szétzavarta a tüntetőket. A hatvani harckocsizászlóalj a megyében elsőként megválasztotta a forradalmi katonatanácsot. Ezen a napon jött létre Hatvanban a Nemzeti Forradalmi Munkástanács is. A munkástanács és az utcákon tüntető tömeg harckocsikat kért a szovjet emlékmű ledöntéséhez, de ezt a parancsnok megtagadta. Október 28. Nagy tömeg hömpölygött Eger főutcáján, a Széchenyi úton. gyében nem. A katonák és a parancsnokok, ha kaptak valamilyen utasítást a kormánytól a Honvédelmi Minisztériumon keresztül, azt igyekeztek végrehajtani, de olyan is előfordult, hogy megtagadták azt. Az egyes alakulatok parancsnokai - ami számukra korábban teljesen szokatlan volt - belátásuk szerint voltak kénytelenek dönteni. Ki jól, ki rosz- szul. Az viszont mindenképpen becsületükre válik, hogy az októberi napokat nem festette vörösre értelmetlenül kiontott vér Hevesben. Forradalmi krónika
