Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

4. oldal Horizont 1999. október 21., csütörtök Semmi nem hallatszik az ajtón kívülre Már nem kis gyermek, de még nem is felnőtt. Egyszóval kamasz. Ilyenkor eszünkbe jutnak az ezzel a testileg-lelkileg zűrös korral együtt járó problémák: megtanulni úgy nemet mondani, hogy az a társak előtt ne legyen ciki. Beilleszkedni egy közösségbe úgy, hogy a serdülő érezze, azért fogadják be, mert megbecsülik képességeit. Ezekben és ehhez hasonló kérdésekben segít az általános iskolásoknak az életvezetési ismeretek és készségek elnevezésű foglalkozás, melyről Kabainé Katona Edittel, a Nagyfügedi Általános Iskola tanárával beszélgettünk. NAGYFÜGED - Mikor indult az életvezetési program, és ki volt a megalkotója?- 1995-ben amerikai tréne­rek azzal a céllal érkeztek ha­zánkba, hogy a magyar peda­gógusokat is megismertessék azokkal a feladatokkal, melyek elősegíthetik az általános isko­lás gyerekek személy iségfej lő- dését. Azok a tanárok, akik részt vettek a tanfolyamon, vál­lalták, hogy bekerülve egy or­szágos mérési hálózatba, saját településükön a felsó' tagozato­sok számára foglalkozásokat indítanak. A program kidolgo­zása Magyarországon Csendes Éva nevéhez fűződik.-Milyen témakörökre épül­nek a beszélgetések?- A serdülők fejlettségi szint­jének és érdeklődési körének megfelelően minden évben öt fő'kérdéssel foglalkozunk. Ilyen például az önismeret, a konflik­tuskezelés, személyiség- és kommunikációs készség fejlesz­tése, valamint a gyerekek azt is megtanulják, hogyan mondja­nak nemet úgy, hogy mások előtt azt ne kelljen szégyell­niük. Hozzáteszem, hogy a tan­terv szerint megállapított évi 12 óra nagyon kevés. Szerencsére lehetőségem nyílt arra, hogy az említett témaköröket 37 órában dolgozzam fel minden osztál­lyal, így az egyéni problémák közös megoldása is belefér az időnkbe.-Mennyire nyitottak a diá­kok egy pedagógus eló'tt?- A foglalkozásokon én nem mint felnőtt vagy tanár veszek részt, hanem mint egy facilitá- tor, aki a beszélgetést irányítja és nem befolyásolja, ami lénye­ges különbség. Ezért ilyenkor nem tanár néninek, hanem Edit néninek szólítanak a tanítvá­nyaim. Ilyenkor ugyanolyan résztvevője vagyok a beszélge­téseknek én is, mint a gyerekek, amit ők az első perctől kezdve elfogadtak. Persze, vannak olyan tanulók is, akiket nagyon nehéz megszólaltatni, annyira zárkózottak. De nálunk semmi nem kötelező', így a foglalkozá­sokon való részvétel sem. Ezért is lenne nehéz, ha mindez tan­anyagba kerülne. A találkozá­sok alkalmával mindenki el­mondhatja saját gondolatát, problémáját, ami soha nem hal­latszik az ajtón kívülre.- Hogyan zajlik egy-egy délutáni foglalkozás?-Az egyéni feladatok meg­oldása mellett csoportos mun­kákat is végzünk. A célunk, hogy minél jobban megismer­jük egymást és megtanuljunk közösen dolgozni. Ezért úgy választom ki a gyerekeket, hogy ne mindig a barátok al­kossanak csoportokat. Azt még nem is mondtam, hogy ját­szunk Elsősorban szituációs és kommunikációs gyakorlatokat végzünk, ahol mindenki kipró­bálhatja önmagát. De van, hogy tanácsokkal látjuk el egymást, hogyan változzunk meg vagy hogyan küzdjük le rosszked­vűnket. Érdekes, hogy mikor a stressz fogalmával ismerked­tünk, igyekeztünk olyan stresszoldó elfoglaltságokat ke­resni, melyeknek kezdőbetűit a szó betűi adják. Ilyenkor én is elmondom saját élményeimet, hiszen csak így érezheti a gye­rek, hogy nem akarom őt be­csapni, és így lehetek hiteles.- Négy év után mik a tapasz­talatok, mennyiben segítik a beszélgetések, szituációs játé­kok a tanulók közösségbe, tár­sadalomba való beilleszkedé­sét?-Tavaly ballagott az a cso­port, mellyel elkezdtem ezt a programot. Velük már odáig el­jutottunk egymás megismeré­sében, hogy a szaktárgyi órá­kon már egy szempillantás elég volt, hogy megértsük egymást. Úgy vettem észre, hogy a gye­rekek nyitottabbak lettek, köny- nyebben barátkoztak, felismer­ték mások és saját maguk jó tu­lajdonságait, ami egy középis­kolai felvételi elbeszélgetésen jól jöhet.- Hogyan vélekednek mind­erről a szülők?- Fogadóórákon, szülői ér­tekezleteken rendszeres vissza­jelzéseket kapok. Volt olyan szülő is, aki azzal fordult hoz­zám, úgy érzi: a fia neveli őt. Véleményem szerint ez nem baj, legalább mindkét fél rá­kényszerül arra, hogy minél többet beszélgessenek. Nekem, mint szülőnek, az jelentette a legnagyobb sikert, mikor a ka­maszodó fiam azt mondta, ő is járni szeretne a szakkörre. Juhász Marianna Szüret - Idén is megrendezték a szüreti felvonulást Erdőkövesden. Az utcákat járó maskará­sok élén a kisbíró dobolta ki a hírt: kezdődik a mulatság. A helybeli Mákvirág néptánccsoport és a Bükkszenterzsébeti Férfi Népdalkor a főtéren adott műsort. fotó: suha Péter WÚISAg A család minden tagjának szól! A televízió • és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás­előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. TH iran Keresse a hírlapárusoknál! A farm, ahol *»*■»«* RTk hétiótól péntekig: 16.55 A hét kedvence: Brad Pitt Tracy és Hepburn Valachi beszélni kezdett Szentek es Gyógyító horoszkóp Élő kert Ma nyílik a várban a lengyel menekültek történetét bemutató tárlat Szerelem és élet a világégés idején EGER - Hatvan esztendővel ezelőtt kezdődött és négy éven át tartott a lengyel emigráció Magyarországon. A második világháború borzalmai idején mintegy 60 ezer lengyelt foga­dott be hazánk. Közülük kétez­ren Heves megyében találtak otthonra. A történelmi események emlékére nyílik ma 15 órakor kiállítás a Dobó István Vár­múzeumban. A kiállítás anya­gai között Szabó Jolán levéltá­ros kalauzolt bennünket.- A menekült lengyeleknek csupán egy része maradt ha­zánkban. Sokan a francia vagy az angol emigrációt választot­ták, s az ottani ellenállásba kapcsolódtak be - mondja Szabó Jolán. - Heves megyé­ben Selypen és Egerben szál­lásolták el a tiszteket, a civil lakosság Gyöngyösön az Orczy-kastélyban, Hatvanban a Grassalkovich-kastélyban, más településeken pedig ma­gánházakban kapott menedé­ket. A lengyelek befogadásá­nak emberi és politikai indí­téka is volt. Teleki Pál minisz­terelnöksége idején az erős angol orientáció is diktálta e humánus lépést, de a hagyo­mányos lengyel-magyar ba­rátság is motiválta az embere­ket. A menekültek ellátása ré­szint a Belügyminisztérium IX. osztályának, részint a Honvé­delmi Minisztérium 21. osztá­lyának feladata volt. Az egri helyi lapok is cím­oldalon foglalkoztak a lengyel eseményekkel. Nem véletlen, hiszen a háború kirobbanása után Heves megyében is jelen­tős népmozgás kezdődött. Lengyelországból mindenki menekült, azzal, amivel tudott. Jöttek posta­autóval, tűz­oltókocsival, gyalog vagy sítalpakon. Az autók egy részét később az itteni ellá­tás szolgála­tába állítot­ták. A kiállítás egyik érde­kes része, s egyben a há­ború emberi oldalát bemu­tató doku­mentuma- az a fénykép, amely egy el­szállásolt ka­tona és a be­fogadó csa­lád lányának esküvőjércíl készült. Marsi Margit és Roj- kowski Tadeusz Jan házas­sága a későbbiekben is pél­dázza a lengyel-magyar barát­ságot. A család a háború után áttelepült Lengyelországba. Gyermekük viszont ismét visszatért Magyarországra, hi­szen egy itteni fiúval kötött házasságot. A felvétel külön érdekessége a magyaros menyasszonyi ruha és a len­gyel tiszti egyenruha ily mó­don „kötött” örök barátsága. Később Egerben, az Érsek utcában lengyel középiskola is alakult. Franköwski szervezte meg az oktatást, de a vizsgáz­tatási jogot a balatonboglári intézmény kapta. A háború ide­jén élénk lengyel kulturális élet zajlott a városban. Az emigráns lengyelek pedig ak­tívan részt vettek a gazdasági Volt, aki sítalpakon jött FOTÓ: PERL MÁRTON életben, szüreteltek, munka- brigádokat szerveztek, s a mérnököknek igyekeztek szakmunkát biztosítani. A lengyelek és a magyarok élete a háború alatt szorosan összefonódott. Ezt nem csu­pán a családi kapcsolatok, ha­nem a társadalmi élet is je­lezte. A háború végéig a fővá­rosban kiadnak lengyel nyelvű lapokat, és a könyvnyomtatás is alkalmazkodik az itt ott­honra talált lengyelek igénye­ihez. S hogy az élet közel sem volt olyan zord, mint 60 év távlatából hinnénk, bizonyít­ják azok a karikatúrák, ame­lyeket a várban elszállásolt tisztekről készítettek. A tárlat levéltári, múzeumi és magángyűjtemények anya­gaiból született. Szuromi Rita VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát leszállítjuk. További részletek Skoda, váltson velünk márkakereskedéseinkben. SKODA MARKAKERESKIDESEK: Gál Autócentrum 3300 Eger, Kistályaí út 28. Tel,: (36) 411-314 Fax: (36) 410-659 Sándor Autóház 3200 Gyöngyös, Pesti út 78. Tel/Fax: (37) 315-515

Next

/
Thumbnails
Contents