Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-21 / 246. szám
4. oldal Horizont 1999. október 21., csütörtök Semmi nem hallatszik az ajtón kívülre Már nem kis gyermek, de még nem is felnőtt. Egyszóval kamasz. Ilyenkor eszünkbe jutnak az ezzel a testileg-lelkileg zűrös korral együtt járó problémák: megtanulni úgy nemet mondani, hogy az a társak előtt ne legyen ciki. Beilleszkedni egy közösségbe úgy, hogy a serdülő érezze, azért fogadják be, mert megbecsülik képességeit. Ezekben és ehhez hasonló kérdésekben segít az általános iskolásoknak az életvezetési ismeretek és készségek elnevezésű foglalkozás, melyről Kabainé Katona Edittel, a Nagyfügedi Általános Iskola tanárával beszélgettünk. NAGYFÜGED - Mikor indult az életvezetési program, és ki volt a megalkotója?- 1995-ben amerikai trénerek azzal a céllal érkeztek hazánkba, hogy a magyar pedagógusokat is megismertessék azokkal a feladatokkal, melyek elősegíthetik az általános iskolás gyerekek személy iségfej lő- dését. Azok a tanárok, akik részt vettek a tanfolyamon, vállalták, hogy bekerülve egy országos mérési hálózatba, saját településükön a felsó' tagozatosok számára foglalkozásokat indítanak. A program kidolgozása Magyarországon Csendes Éva nevéhez fűződik.-Milyen témakörökre épülnek a beszélgetések?- A serdülők fejlettségi szintjének és érdeklődési körének megfelelően minden évben öt fő'kérdéssel foglalkozunk. Ilyen például az önismeret, a konfliktuskezelés, személyiség- és kommunikációs készség fejlesztése, valamint a gyerekek azt is megtanulják, hogyan mondjanak nemet úgy, hogy mások előtt azt ne kelljen szégyellniük. Hozzáteszem, hogy a tanterv szerint megállapított évi 12 óra nagyon kevés. Szerencsére lehetőségem nyílt arra, hogy az említett témaköröket 37 órában dolgozzam fel minden osztállyal, így az egyéni problémák közös megoldása is belefér az időnkbe.-Mennyire nyitottak a diákok egy pedagógus eló'tt?- A foglalkozásokon én nem mint felnőtt vagy tanár veszek részt, hanem mint egy facilitá- tor, aki a beszélgetést irányítja és nem befolyásolja, ami lényeges különbség. Ezért ilyenkor nem tanár néninek, hanem Edit néninek szólítanak a tanítványaim. Ilyenkor ugyanolyan résztvevője vagyok a beszélgetéseknek én is, mint a gyerekek, amit ők az első perctől kezdve elfogadtak. Persze, vannak olyan tanulók is, akiket nagyon nehéz megszólaltatni, annyira zárkózottak. De nálunk semmi nem kötelező', így a foglalkozásokon való részvétel sem. Ezért is lenne nehéz, ha mindez tananyagba kerülne. A találkozások alkalmával mindenki elmondhatja saját gondolatát, problémáját, ami soha nem hallatszik az ajtón kívülre.- Hogyan zajlik egy-egy délutáni foglalkozás?-Az egyéni feladatok megoldása mellett csoportos munkákat is végzünk. A célunk, hogy minél jobban megismerjük egymást és megtanuljunk közösen dolgozni. Ezért úgy választom ki a gyerekeket, hogy ne mindig a barátok alkossanak csoportokat. Azt még nem is mondtam, hogy játszunk Elsősorban szituációs és kommunikációs gyakorlatokat végzünk, ahol mindenki kipróbálhatja önmagát. De van, hogy tanácsokkal látjuk el egymást, hogyan változzunk meg vagy hogyan küzdjük le rosszkedvűnket. Érdekes, hogy mikor a stressz fogalmával ismerkedtünk, igyekeztünk olyan stresszoldó elfoglaltságokat keresni, melyeknek kezdőbetűit a szó betűi adják. Ilyenkor én is elmondom saját élményeimet, hiszen csak így érezheti a gyerek, hogy nem akarom őt becsapni, és így lehetek hiteles.- Négy év után mik a tapasztalatok, mennyiben segítik a beszélgetések, szituációs játékok a tanulók közösségbe, társadalomba való beilleszkedését?-Tavaly ballagott az a csoport, mellyel elkezdtem ezt a programot. Velük már odáig eljutottunk egymás megismerésében, hogy a szaktárgyi órákon már egy szempillantás elég volt, hogy megértsük egymást. Úgy vettem észre, hogy a gyerekek nyitottabbak lettek, köny- nyebben barátkoztak, felismerték mások és saját maguk jó tulajdonságait, ami egy középiskolai felvételi elbeszélgetésen jól jöhet.- Hogyan vélekednek minderről a szülők?- Fogadóórákon, szülői értekezleteken rendszeres visszajelzéseket kapok. Volt olyan szülő is, aki azzal fordult hozzám, úgy érzi: a fia neveli őt. Véleményem szerint ez nem baj, legalább mindkét fél rákényszerül arra, hogy minél többet beszélgessenek. Nekem, mint szülőnek, az jelentette a legnagyobb sikert, mikor a kamaszodó fiam azt mondta, ő is járni szeretne a szakkörre. Juhász Marianna Szüret - Idén is megrendezték a szüreti felvonulást Erdőkövesden. Az utcákat járó maskarások élén a kisbíró dobolta ki a hírt: kezdődik a mulatság. A helybeli Mákvirág néptánccsoport és a Bükkszenterzsébeti Férfi Népdalkor a főtéren adott műsort. fotó: suha Péter WÚISAg A család minden tagjának szól! A televízió • és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjáráselőrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. TH iran Keresse a hírlapárusoknál! A farm, ahol *»*■»«* RTk hétiótól péntekig: 16.55 A hét kedvence: Brad Pitt Tracy és Hepburn Valachi beszélni kezdett Szentek es Gyógyító horoszkóp Élő kert Ma nyílik a várban a lengyel menekültek történetét bemutató tárlat Szerelem és élet a világégés idején EGER - Hatvan esztendővel ezelőtt kezdődött és négy éven át tartott a lengyel emigráció Magyarországon. A második világháború borzalmai idején mintegy 60 ezer lengyelt fogadott be hazánk. Közülük kétezren Heves megyében találtak otthonra. A történelmi események emlékére nyílik ma 15 órakor kiállítás a Dobó István Vármúzeumban. A kiállítás anyagai között Szabó Jolán levéltáros kalauzolt bennünket.- A menekült lengyeleknek csupán egy része maradt hazánkban. Sokan a francia vagy az angol emigrációt választották, s az ottani ellenállásba kapcsolódtak be - mondja Szabó Jolán. - Heves megyében Selypen és Egerben szállásolták el a tiszteket, a civil lakosság Gyöngyösön az Orczy-kastélyban, Hatvanban a Grassalkovich-kastélyban, más településeken pedig magánházakban kapott menedéket. A lengyelek befogadásának emberi és politikai indítéka is volt. Teleki Pál miniszterelnöksége idején az erős angol orientáció is diktálta e humánus lépést, de a hagyományos lengyel-magyar barátság is motiválta az embereket. A menekültek ellátása részint a Belügyminisztérium IX. osztályának, részint a Honvédelmi Minisztérium 21. osztályának feladata volt. Az egri helyi lapok is címoldalon foglalkoztak a lengyel eseményekkel. Nem véletlen, hiszen a háború kirobbanása után Heves megyében is jelentős népmozgás kezdődött. Lengyelországból mindenki menekült, azzal, amivel tudott. Jöttek postaautóval, tűzoltókocsival, gyalog vagy sítalpakon. Az autók egy részét később az itteni ellátás szolgálatába állították. A kiállítás egyik érdekes része, s egyben a háború emberi oldalát bemutató dokumentuma- az a fénykép, amely egy elszállásolt katona és a befogadó család lányának esküvőjércíl készült. Marsi Margit és Roj- kowski Tadeusz Jan házassága a későbbiekben is példázza a lengyel-magyar barátságot. A család a háború után áttelepült Lengyelországba. Gyermekük viszont ismét visszatért Magyarországra, hiszen egy itteni fiúval kötött házasságot. A felvétel külön érdekessége a magyaros menyasszonyi ruha és a lengyel tiszti egyenruha ily módon „kötött” örök barátsága. Később Egerben, az Érsek utcában lengyel középiskola is alakult. Franköwski szervezte meg az oktatást, de a vizsgáztatási jogot a balatonboglári intézmény kapta. A háború idején élénk lengyel kulturális élet zajlott a városban. Az emigráns lengyelek pedig aktívan részt vettek a gazdasági Volt, aki sítalpakon jött FOTÓ: PERL MÁRTON életben, szüreteltek, munka- brigádokat szerveztek, s a mérnököknek igyekeztek szakmunkát biztosítani. A lengyelek és a magyarok élete a háború alatt szorosan összefonódott. Ezt nem csupán a családi kapcsolatok, hanem a társadalmi élet is jelezte. A háború végéig a fővárosban kiadnak lengyel nyelvű lapokat, és a könyvnyomtatás is alkalmazkodik az itt otthonra talált lengyelek igényeihez. S hogy az élet közel sem volt olyan zord, mint 60 év távlatából hinnénk, bizonyítják azok a karikatúrák, amelyeket a várban elszállásolt tisztekről készítettek. A tárlat levéltári, múzeumi és magángyűjtemények anyagaiból született. Szuromi Rita VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát leszállítjuk. További részletek Skoda, váltson velünk márkakereskedéseinkben. SKODA MARKAKERESKIDESEK: Gál Autócentrum 3300 Eger, Kistályaí út 28. Tel,: (36) 411-314 Fax: (36) 410-659 Sándor Autóház 3200 Gyöngyös, Pesti út 78. Tel/Fax: (37) 315-515