Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-12 / 238. szám

4. oldal Horizont 1999. október 12., kedd Környezeti károk az áradások után (Folytatás az 1. oldalról) A tisztítóberendezést rövid idő alatt helyreállították. A markazi kis szennyvíztisztítót is elöntötte az eső. A műtárgyakat kiöblí­tette, sárral, zaggyal telítette. A vizsgálatok itt is azt mutatták, a telepről olyan híg szennyvíz folyt el, amely káros szennye­ződést nem okozott a befogadó vízfolyásokban, a Nyiget- és a Tamóca-patakban. A csapadék hatására Sírok­ban a szeméttelepen kritikus helyzet alakult ki. A hulladék- lerakó a Sirok-Eger közötti út mellett egy domboldali völgy lezárásával épült. A domboldal­ról lefolyó vizek a lerakó még üres tárolóterét feltöltötték, ott egy kisebb tó keletkezett. Az összegyűlt csapadékvíz akkora nyomást jelentett a zárógátra, hogy annak átszakadásától és a közút sárral, szeméttel való el­árasztásától kellett tartani. A polgármesteri hivatal kérésére a környezetvédelmi felügyelőség megvizsgálta a víz minőségét, és vagyonvédelmi, kármeg­előzési szempontból engedé­lyezték a híg csapadékvíz kis vízsugárban történő szabályo­zott levezetését. A második hullámban, július 10-én és az azt követő napok­ban, különösen a július 14-én bekövetkezett felhőszakadások ismételten a Mátrát, a mátraal­jai településeket, Eger, Füzes­abony térségét érték. Ezekben a napokban a visontai, a gyön­gyöspatai, a gyöngyöstarjáni és a markazi szennyvíztisztító te­lepek a csapadékvizekkel túl- terhelten, de fennakadás nélkül üzemeltek. Az Észak-magyar­országi Regionális Vízmű Rt. parádfürdői üzemvezetőségé­hez tartozó siroki és parádsas- vári telepeket elöntötte a víz, a kiáradó Tama-patak körülzárta a létesítményeket, a műtárgya­kat, de az üzemet fenn tudták tartani. Recsk szennyvíztisztító­ját is elöntötte az árvíz, ám itt is biztosítani tudták a fennakadás nélküli működést. A recski érc­bányától arról számoltak be, hogy a Baláta-völgyi oldaltáro­zót az árvíz nem érintette, vi­szont a Kincstári-tó vízszintjét egy méterrel csökkenteni kel­lett, mert a víznyomás megrop- pantotta a gátzáró „I” gerendát. A Mátrai Erőmű Rt. kommuná­lis szennyvíztisztítóját túlter­helő csapadékvíz miatt a ki­egyenlítő tározót ismét csak le kellett üríteni. A gyöngyösoro- szi bányavíz kezelésében is ki­sebb fennakadás keletkezett a több órán át tartó áramszünet miatt, ám szerencsére zagyle- mosódás az ülepítő tóból nem történt. A makiári és füzesabo­nyi szennyvíztisztító telepeket az árvíz elöntötte, az iszap egy ré­szét kimosta. A Visonta keleti II. külszíni bányába a Tamóca- patakból mintegy kétmillió köbméter víz tört be. Füzesabonyban a Laskó-pa- tak töltése szakadt át, és a 33-as út melletti üzemanyagtöltő ál­lomás került néhány órára mintegy 40 centiméteres víz alá. Környezetszennyezés itt sem történt. Ahol településrészek is víz alá kerültek, az ámyékszékek- ből, szennyvízgyűjtőkből, trá­gyatárolókból, s a melléképüle­tekből, de a külterületről is nagy mennyiségű szerves és szervetlen szennyező anyagot sodort magával az áradat. A Heves Megyei Növény-egész­ségügyi. és Talajvédelmi Állo­más közlése szerint az árvizek érintette területeken növény­védő szeres szennyeződés nem volt. A makiári, a siroki, a pa- rádsasvári, a visontai erőműi, illetve a Visonta községi és a markazi kommunális szennyvíz- tisztító telepek ellenőrzése so­rán az elfolyó szennyvízből vett vízminták minőségének vizsgá­lati eredményei kapcsán egy esetben sem merült fel kifogás. A szennyvízcsatorna-hálóza­tok műszakilag nem sérültek, kivéve Párád és ParádfUrdő községeket. Párádon az egyik szivattyúházat bemosta a víz a Tamába, és. elvitt egy csőhidat is. Parádfürdőn a strand fölött a domboldal elmozdult, és a csa­tornahálózatból hat méter „el­tűnt”. Verpelét csatornahálózata vákuumos rendszerű, így a tisz­títótelep műtárgyait az iszap feltöltötte. Mind a csatornahá­lózatban, mind a tisztítótelepen jelentős károk keletkeztek. Fü­zesabonyban az elöntött terüle­teken a szennyvízcsatorna-há­lózat és az átemelők egy része víz alatt volt. A felügyelőség megállapította: az esőzések ide­jén veszélyeshulladék-gyűjtőket nem öntött el a víz, ebből eredő környezeti kár nem keletkezett. A megyében Verpeléten me­rültek fel a legkomolyabb vízel­látási és szennyvíztisztítási gondok. A település szennyvíz­csatorna-hálózatát és -tisztítóját üzemeltető, önkormányzati tu­lajdonú VIKOM Verpelét Kft. levélben kérte az Eszak-ma- gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséget az „özönvíz- szerű katasztrófaállapot meg­szüntetésére” a vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás mielőbbi helyreállítása érdeké­ben. A szennyvíztisztító telepet a kiáradó Tama öntötte el, a műtárgyak sárral, hordalékkal szennyeződtek. Több - mintegy 50-70 - bekötött ingatlanról szippantós kocsival kellett a szennyvizet elszállítani. Né­hány helyen a szennyvíz így is az utcára folyt ki. A normális működés helyreállítása - és a rendszer kitisztítása komoly költséggel és munkával járt. A kiáradó Tama a községi víz­müvet és annak védőterületét is elöntötte. A vízellátást két 25 köbméteres tartálykocsival, egy Multicar 800 literes tartállyal, s a tiszti lakótelep törpe vízmü­vével oldották meg. Az ivóvízel­látást tasakos víz szállításával oldották meg. Sallai Ferenc elmondta: a verpeléti szennyvíztisztítót sike­rült rendbe hozni, új oltóiszapot vittek a kimosott helyére. Na­gyobb gondot jelent a település sérülékeny vízellátása, a két szennyeződött sekély vízműkét nem teljesen alkalmas erre a célra. Hosszabb távú megoldást az jelentene, ha két új mély ku­tat fúrnának, vagy a vízhálóza­tot egy közeli hálózathoz csat­lakoztatnák. Mindkettő több millió forintot igényelne. Meg­oldásra vár a viszneki, a vécsi és a siroki szemételhelyezés, a szeméttelepek problémája is. Az utóbbi esetében kis tó ala­kult ki a szeméttelepnél, és utóbb volt rá példa, hogy nyolcméteres vízoszlop nyo­mása áztatta a hulladékot, (kj) Remény közös összekötő útra GYÖNGYÖS, NAGYRÉDE- Közös pályázatot nyújt be a két önkormányzat a települése­ket összekötő út megépítésére. Az új építmény mintegy hat ki­lométerrel rövidítené meg a két helység között az utat. Balázs József nagyrédei pol­gármester elmondta: a Közle­kedési és Hírközlési Miniszté­rium várhatóan októberben írja ki a II. félévi pályázatát, ame­lyen a két önkormányzat jó eséllyel indulhatna, hozzájutva a jövőre esedékes beruházáshoz szükséges pénzösszeghez. A ki­vitelezés mintegy 150 millióba kerülne, ám az összegnek 80 százaléka a pályázat révén a két önkormányzat rendelkezé­sére állhatna. A közel 2,5 mil­lióba kerülő tervek már elké­szültek. Gyöngyös vállalja a gesztor szerepét. Az összekötő út megépülése után további fejlesztésként ke­rékpárúnál bővítenék, s így a biciklizést kedvelők is percek alatt eljuthatnának egyik hely­ségből a másikba. (tompa) Az északi régió EU-támogatásra számít A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Országos Területfejlesztési Központja október 27-én Miskolcon rendezi a Magyarország régiói - régiók Magyarországa című sorozatá­nak negyedik fórumát - jelentették be tegnap a hevesi megye- székhelyen tartott sajtótájékoztatón. Ezen észak-magyaror­szági régióban tevékenykedő politikai, gazdasági szakemberek találkoznak a kormány és az EU felelős képviselőivel. EGER - A közös tájékoztatón Sós Tamás, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács el­nöke elmondta: a régió tagjai - szűkebb hazánk, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye - együttműködnek a térség fejlő­déséért. Programot dolgoznak ki, amelyben fontosnak tartják az M3-as autópálya továbbépí­tését Füzesabonytól Miskolc felé, továbbá az idegenforga­lom és az Ózd-Bátonyterenye- Pétervására vállalkozói övezet fejlesztését. Becsó Zsolt, a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnöke arra utalt, hogy össze­hangolt marketingtervet készí­tenek a régió fejlesztésére. Eb­ben figyelembe veszik a terme­lési szerkezetet és a foglalkoz­tatást is. Dr. Ódor Ferenc, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Terü­letfejlesztési Tanács elnöke az infrastruktúra és az idegenfor­galom közös gyarapítását emelte ki. Ez magában foglalja a Mátra, a Bükk, Hollókő, Agg­telek értékei- ■§ ' V Eger és Rét­tők már jelen- tős fejleszté­seket valósítottak meg. Francsics László (képün­kön), az FVM Területfejlesztési Központ regionális igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a régiók fejlesztése szorosan kapcsoló­dik a hazai terület- és vidékfej­lesztéshez. Kiemelte a Phare- 2000 területfejlesztési prog­ramját, amely új alapokon, 2000-2003 között várhatóan évi 10 millió ECU-vel támo­gatja az északi régió fejlesztési törekvéseit. (mentusz) Euro-próba: uniós iskolai verseny HEVES MEGYE - A hazai középiskolások tudása megle­hetősen hiányos, ismereteik fe­lületesek az Európai Unióról és a magyar csatlakozásról, s mindezt alig képesek alkal­mazni a gyakorlatban. Ugyan­akkor ez az a korosztály, amely a legfogékonyabb, s már most is profitálhat, illetve a jövőben, a csatlakozás után ténylegesen is élhet az Unió kínálta sokféle lehetőséggel. A fiatalok felkészítése ér­dekében - akik pályafutásuk nagyobb részét előreláthatóan a közösség polgáraiként töltik el - a középiskolások számára az idén harmadik alkalommal rendezik meg az Európai Unióról és a magyar integrá­cióról szóló Euro-próba című országos műveltségi és tanul­mányi versenyt. A december­ben induló több fordulós Euro-próba vagy másként - az Unió egyik atyjáról, Robert Schumanról elnevezett - Schuman-versenyen a diákok lexikális tudásukat élmény­szerű játékokon és szituációs gyakorlatokon keresztül is el­mélyítve tehetik próbára fel- készültségüket. A versenyt a Külügyminisz­térium megbízásából Phare- támogatással a DHV Magyar- ország Kft. szervezi. A minden középiskola számára nyitott, áprilisig tartó vetélkedősoro­zat megyei válogató versenye­inek legjobbjai regionális elő­döntőkön mérhetik össze tu­dásukat, s a döntő győztesei brüsszeli jutalomutazáson bő­víthetik tapasztalataikat. A to­vábbi nyeremények között lesz külföldi nyelvtanfolyam, Internet-előfizetés, EU-s aján­déktárgy is. Pataki Zsolt, a Külügymi­nisztérium EU-politikai kap­csolatok főosztályának veze­tője a verseny indításakor el­mondta, hogy a kormányzat európai uniós közvélemény­felkészítő programjának ré­szeként a kommunikációs stra­tégia megvalósítására évente 200 millió forintot fordítanak a költségvetésből, és nagyjából ugyanennyit kapnak Phare- támogatásból is. Ez alapvető része a magyar uniós felkészü­lésnek, és célja, hogy a lakos­ság széles rétegei számára is kézzelfogható közelségbe hozza az integrációról és az Unióról szóló aktuális infor­mációkat. A DHV Magyaror­szág Kft. projectvezetője, Nyáry Gábor elmondta: az ál­taluk koordinált tervek első­sorban a közvélemény tájé­koztatásában, formálásában kulcsszerepet játszó szakem­berekre, újságírókra, pedagó­gusokra építenek. Egyebek között szemináriumokat, kon­ferenciákat szerveznek, lap- mellékleteket támogatnak, il­letve az EU-információs köz­pontok hálózatba szerveződé­sét segítik elő. Az Euro-próba verseny je­lentkezési határideje: 1999. október 15. Információ: Víg Erzsébet, telefon: (06-1) 343- 5029. A DHV Magyarország Kft. a Schuman-verseny mel­lett novemberben az Interne­ten is elindít egy európai uniós játékot. A játék a világhálón a a http://www.dhv.hu/suli/eu- verseny.html címen érhető el. (kovács) Kabinos lanovka a kilátóba SZILVÁSVÁRAD - A turis­táknak nem újság, ám az al­kalmi kirándulóknak meglepe­tés lehet, hogy létezik a telepü­lésen egy csúcs, a Kalapat, ahonnan jó időben nemcsak a Bükköt és a Mátrát látni, ha­nem még a Tátra vonulatait is. A 800 méter magasan talál­ható helyre eddig csak a ki­tűnő hegymászók jutottak el, vagy akik vették a fáradságot, s több órán át gyalogoltak. Mikor felértek és széttekintet­tek, csodát láttak. Nagyobb lehetett volna az élvezet, ha a bércen egy kilátó is várta volna őket. Dr. Várhelyi András or­szággyűlési képviselő, az FKgP frakcióvezető-helyet­tese, a falu szülötte a község fellendítésén fáradozik, s így jutott arra a gondolatra: a Ka- lapatra kilátó kell. De hogy ne csak azok gyönyörködhesse­nek, akik vállalkoznak a hosz- szú menetelésre, egy kabinos lanovkát is álmodott ide. To­vábbá egy tanösvényt a gyere­keknek, hogy az erdőben, va­lódi helyén ismerkedhessenek a Bükk élővilágával. Egyelőre csak az elgondo­lás született meg, de a képvi­selő, aki egyben a Regionális Idegenforgalmi Bizottság ki­nevezett elnöke, keresi a meg­oldást, hogy a tervhez kivite­lezőt és pénzt is találjon - tud­tuk meg Egri Zoltán polgár- mestertől. (n. z.) Hatvan Istvánnak Hogy rru-rrt> Mos mert a csaíáíijato1 épp a? mént kíipcrt e születésnapjára egy 0660-as mobiltelefon! K O. díjcsomaggal. Ráadásul most egy évig meg havi díjat sem kell fizetnie1 Ez a C660 ajándéka, amely István meliett V az összes új előfizetőnknek is W szól. Gondoljon csak bele! Most * akár nettó 14900 Ft-ért* vásárolhat 0660-as telefont K.O. díjcsomaggal és egy évig Önnek sem kell majd havi díjat fizetnie. Ne várjon a kővetkező születésnapig! Ingyen hívható információs teiefonszám: 06 80 660 660 *Havt díjas konstrukció esetén készülékek már nettó 6 900 Ft-tól kaphatók. Internetes rendelésnél további 15% kedvezmény a készülékárból. WESTEL-IR0DA: EGER, 3300 BAJCSY-ZS. ÚT 3., TEL.: (06 36) 411-900. MOBIL: (06 601415-100 KÉRÉSÉRE ÜZLET­KÖTŐNK FELKERESI ÖNT: MELEGH LÁSZLÓ MOBIL: (06 60) 415-161. WESTEL-FORGALMAZÓK: GYÖNGYÖS. APEX ELEKTRONIKAI KFT, 3200 FÖ TÉR 10.. TEL.: (06 37| 311-665, MOBIL: (06 60) 327-678 • EGER, M0BILKER KFT, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 1-3., TEL.: (06 36) 432-900, MOBIL (06 60) 614-450. TÉRERŐ GSM. 3300 DŰZSA GY. TÉR 2. TEL.: (06 36) 414-081, • HATVAN, APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3000 HORVÁTH M. ÚT 15., MOBIL: (06 60) 316-914., JÄGER JÁNOS. 3000 HORVÁTH M U. 20 TEL.: (06 30) 968-5172, KOVÁCS Z. ATTILA, 3360 ERZSÉBET TÉR. 4-5. TEL.: (06 30) 949-6221. oooo Készülékárak (12 hónapig 0 Ft havi díjjal) Nokia 540 kis akkuval nettó 14 900 Ft (bruttó 18 625 Ft) Nokia 540 nagy akkuval nettó 17 900 Ft (bruttó 22 375 Ft) Benefon Titan nettó 17 900 Ft (bruttó 22 375 Ft) Nokia 650 _____________ nettó 39 900 Ft (bruttó 49 875 Ft)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents