Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

6. oldal Körkép 1999. szeptember 1., szerda Simicska lemondott A személyét ért támadásokra hivatkozott Lemondott Simicska Lajos, az APEH elnöke - jelentette be a tegnapi kormánytájékoz­tatón Borókai Gábor kor­mányszóvivő. Az előzményekhez tartozik, hogy Simicska hétfőn telefo­non konzultált Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd teg­napra tőle és Járai Zsigmond pénzügyminisztertől személyi találkozót is kért. A megbeszé­lésen a családjában történt tra­gikus eseményekre és a szemé­lyét ért sorozatos támadásokra hivatkozva közölte, hogy idegi­leg kimerült, elfáradt, ezért le­mond posztjáról. Borókai szerint Járai Zsig­mond kifejezetten elégedett volt Simicska Lajos munkájá­val, és nagyon fájlalja, hogy az elnök nem kívánja tovább foly­tatni tevékenységét, ám a talál­kozón mégsem került szóba, hogy más posztot ajánljanak neki. Az utód szeptember else­jétől dr. Vida Ildikó, az APEH eddigi elnökhelyettese. Információink szerint Si­micska úgy érezte, hogy édes­apja és apósa egymást követő hirtelen halálában nagy szere­pet játszottak a személyét ért támadások. Különösen Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus „rágalomhadjárata” borította ki az APEH elnökét, ezért egyik nyilatkozatában közve­tetten gyilkossággal vádolta meg a képviselőt. Ez a nyilat­kozat az ellenzéki pártok he­ves felháborodását és tiltako­zását váltotta ki. Borókai úgy fogalmazott: „nem volt szükség arra, hogy a miniszterelnök kezdeményezze az APEH elnökének távozását”. Bejelentették: Simicska Lajos nem kért és nem kap vég- kielégítést. Az orosz pénzügyi botrány szálai Dollármilliárdok útvesztői Egyre dagad az Oroszország­ból elszivárgó pénzek botránya. A hét elején a The Washington Post már havi egy-két milliárd dollárra becsülte az összeg nagyságát. „1992 óta becslé­sek szerint 100-150 milliárd dollárt menekítettek külföldre” - írta az amerikai napilap. A történetnek van egy olyan szála is, amely egyenesen az orosz elnökhöz vezet. Fény de­rült ugyanis arra, hogy Jelcin­nek és családjának svájci bank­számlái vannak - meglehető­sen kétes eredetű pénzekkel. Az amerikai bankvilágot egyébként az rázta meg a leg­jobban, amikor a New York Ti­mes nyilvánosságra hozta: az orosz alvilág egyik keresztapja, a Magyarországon is ismert Szemjon Mogiljevics („Szeva”) nem kevesebb mint 10 milliárd dollárt mosott át egy neves bankházon (Bank of New York) keresztül. Kiderült, hogy e bank egyik munkatársnője, aki­ről feltételezik, hogy szerepet játszott a pénzmosási tranzak­ciókban, a felesége annak a Konsztantyin Kagalovszkijnak, aki 1992-95 között Moszkva képviselője volt a Nemzetközi Valutaalapnál. Tehát nemcsak az orosz alvi­lág pénzmosási hadműveletei­ről van szó, hanem esetleg ar­ról (is), hogy a Valutaalap ál­tal Oroszországba pumpált pénz nyugati magánbankszám­lákon köthetett ki. Ez pedig már belpolitikai kérdéssé vált Amerikában, hiszen Al Gore-t Oroszország gazdasági megse­gítésének fő támogatójaként tartják nyilván. Az alelnök mindig is hangsúlyozta, hogy a béke - és Amerika nyugalma - érdekében gazdaságilag segíte­ni kell Oroszországot. Most, hogy kiderült: a pénz egy része korántsem arra fordítódott, amire szánták, Gore magya­rázkodásra kényszerült. Már­pedig a jövő évi elnökválasztá­si kampány egyik valószínű je­löltje a jelenlegi alelnök. A Bank of New York vezető­je, Thomas A. Renyi elnök-ve­zérigazgató közleményben hangsúlyozta: a bank mindent elkövet a törvénytelenségek felszámolására. Konkrétumo­kat nem említett, de együttmű­ködést ígért a bankon belül vizsgálódó hatóságoknak. A pénzintézet két vezető tiszt­ségviselőjét felfüggesztették, egyiküket később el is bo­csátották. Megszólalt az orosz pénz­ügyi élet nagyágyúja, Borisz Berezovszkij is, aki arra figyel­meztetett: „ha nem sikerül tiszta vizet önteni a pohárba, az ügy nyomán az egész orosz üzleti világot bűnözőkkel azo­nosíthatják”. Persze neki is előbb válaszolnia kellene pél­dául arra kérdésre, hogyan ke­rültek az Aeroflot, az orosz nemzeti légitársaság hatalmas pénzei svájci bankokhoz. Jel­cinnek és családjának nyugati bankbetéteivel kapcsolatban egyébként Berezovszkij - le­het, hogy éppen ezért? - sok­kal liberálisabban fogalmazott a szokásosnál: „Nincs olyan törvény, amely megtiltaná egy orosz polgárnak, beleértve az elnököt is, hogy külföldön tartsa a pénzét...” Ferenczy Europress Több mint 30 milliárd jut a fogyatékosok támogatására Csonka volt a kiskabinet első ülése Egyebek mellett az okmánycsereprogramról, a fogyatékosok támo­gatásáról, a foglalkoztatás elősegítéséről, valamint az árvíz- és vi­harkárok helyreállításáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, ám a miniszterek ezúttal inkább a döntések előkészítésével foglalkoztak. A kabinet ülését követő tájékoz­tatón a Szociális és Családügyi Minisztérium három előterjesz­téséről Harrach Péter szakmi­niszter adott információkat. A minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Program végre­hajtásának mikéntjéről, a támo­gatás mértékéről, valamint a fog­lalkoztatási törvény módosításá­ról kérte a kormány döntését. A kabinet 30 milliárd 700 mil­lió forintot szán a program első szakaszának végrehajtására. A pénzt a szociális minisztériumon kívül nagyrészt az oktatási és a közlekedési minisztérium költhe- ti el jövőre, máshová csak akkor jut belőle, ha azt a fogyatékosok közlekedésének könnyítésére, akadálymentesítésre fordítják. Finomításra visszaadta a kor­mány a foglalkoztatás elősegíté­sét célzó javaslatokat, ám az már biztosnak tűnik, hogy egy évről kilenc hónapra szállítják le a munkanélküli-járadék fizetésé­nek időtartamát. A tervek sze­rint a 9 hónap letelte után az érintetteknek nem járna jövede­lempótló támogatás, helyette közmunkát ajánlana fel a helyi önkormányzat. A kabinet ülésén nem került szóba az úgynevezett VIP-lista, mert a kormány szerint olyan banki ügyletekről van szó, amelyeknek kivizsgálására az il­letékesek már megtették a szük­séges lépéseket - válaszolta a Ferenczy Europress kérdésére Borókai Gábor. Elmondta azt is, hogy Bártfay Béla és Bogár László, a MÉH két érintett államtitkára visszafizeti a kedvezményes és a piaci kamat közötti különböze- tet. Mint kiderült, a miniszterel­nök kérésére a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal vezetője felol­dotta a Postabank 150 milliárdos veszteségeinek okait részletező KEHI-jelentés titkosságát, így egy rövidebb összefoglaló nyilvá­nosságra kerülhet. Még kedden reggel megtartot­ta első ülését a kormányzati egyeztetés új fóruma, az úgyneve­zett kiskabinet - jelentette be a kormányszóvivő. Az öt állandó résztvevő - Orbán Viktor minisz­terelnök, Torgyán József földmű­velésügyi miniszter, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, . Kövér László titkosszolgálatokat fel­ügyelő miniszter és Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter - közül csak a kisgazda elnök nem jelent meg a megbeszélésen.- A miniszter úr szerint nyil­ván nincsenek olyan koalíciós fe­szültségek, amelyek okot adná­nak arra, hogy részt vegyen egy ilyen egyeztetésen - tolmácsolta Borókai. Takács Mariann Bizottsági nagyüzem az őszi ülésszak előtt Tegnap a parlament több állandó bizottsága is ülést tartott, amelye­ken elsősorban az előkészítés alatt álló törvények javaslatait vitat­ták meg a képviselők. A törvényjavaslatok nagy részét a bizottságok alkalmasnak találták az általános vitára. A mezőgazdasági bizottság ülé­sén a testület nem találta általá­nos vitára alkalmasnak a szövet­kezetek gazdálkodásával kap­csolatos ideiglenes szabályozás­ról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint a kormány a szövetkezetek átalakulásának átmeneti felfüggesztését kezde­ményezné, és azt, hogy a szövet­kezeti ingatlan tulajdonjogát 2000. június 30-ig ne lehessen átruházni. A bizottság szocialis­ta képviselői szerint a törvényja­vaslat könnyen kijátszható, és elfogadása esetén alkotmányel­lenes helyzetet hozna létre, így nem kizárt, hogy ebben az eset­ben az Alkotmánybírósághoz fordulnának. A bizottság megvitatta a terü­letfejlesztésről és területrende­zésről szóló törvény módosítá­sához benyújtott 128 javaslatot is, amelyeknek túlnyomó több­ségét nem támogatták. A bizott­ság - szemben a kormány kép­viselőjével - elfogadásra java- ' solta Kis Zoltán szabad demok­rata képviselő kiegészítő indít­ványát, amely arra irányul, hogy a területfejlesztési önkormány­zati társulások kistérségi taná­csot hozhassanak létre. Általános vitára alkalmas­nak találta az adó- és járulékbe­fizetések módosítására beter­jesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. A be­nyújtott indítvánnyal kapcso­latban a Magyar Szocialista Párt törvényhozói kifogásol­ták, hogy elmarad a kormány­programban 2000-re ígért adó­reform. A Pénzügyminisztéri­um előterjesztése szerint azon­ban az 1999. évi gazdasági kör­nyezet olyan terhelést okozott a gazdaság szereplői számára, amely miatt elsődleges szem­ponttá a folyamatosság és a stabilitás vált. Mádi László (Fidesz) szerint az Országgyűlés elé benyújtott módosítás semmivel sem rosz- szabb az elmúlt évekénél. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a táppénzfizetéssel kap­csolatos változások jövőre más­fél milliárd forint kedvezményt jelentenek a munkáltatóknak. A. bizottság egyhangúlag ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az ülésen arról is döntöttek, hogy határozati javaslatban kérik majd annak vizsgálatát: az egyéni és a tár­sas vállalkozási kört miként le­hetne munkanélküli-segélyben részesíteni. Az Egészségügyi Minisztéri­umhoz érkezett adatok alapján megállapítható, hogy a 13 szá­zalékos bérnövekedés nem va­lósult meg az ágazatban - kö­zölte Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára az Or­szággyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottságának ülésén. A testület az egészségügyi dolgo­zók bérhelyzetéről és a kórhá­zak adósságállományának ala­kulásáról tájékozódott. A kulturális bizottsági lésén általános vitára alkalmasnak minősítették az adókról és járu­lékokról szóló törvény módosí­tására benyújtott előterjesztést. Az MSZP-s képviselők nem­mel szavaztak, mert a 25 tör­vény módosítását igénylő elő­terjesztést áttekinthetetlennek tartják, és nem ismerik az „esetleg elkészült” hatásvizsgá­latok eredményét sem. Szlovák igen a hídra A szlovák kormány kedden jóváhagyta a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria-híd újjáépítéséről szóló egyezményt, és felhatalmazta Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szeptember 16-án írja alá Orbán Viktor magyar minisz­terelnökkel. A felújítás költségei a számí­tások szerint 19,404 millió eurót (5 milliárd forintot) tesznek majd ki. MSZP-s nem A Fidesz - választási ígéreteivel szemben - jövőre sem hajt végre egyszeri és nagyará­nyú adócsökkentést - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke pártja keddi el­Hírek röviden nökségi ülését követően. Az elnökség egyetértett a frakcióval abban, hogy egy hét kevés az adó- és járulékváltozásokat tartalmazó törvénycsomag általános vitájá­ra való felkészülésre. Ezért az MSZP frak­ciója nem fogja támogatni, hogy a parla­ment szeptember 6-án megkezdje a tör­vénycsomag vitáját. Forgalmi fennakadások A Kelenföldi pályaudvaron kedden reggel elszakadt a felső vezeték, emiatt a délelőtti órákban 30-40 vonat csak tetemes késéssel indulhatott útjára - mondta el a MÁV fő­diszpécsere. Azonnal megkezdték a hiba kijavítását, a kora délutáni árúkban be is fe­jeztek, ennek ellenére a forgalom rendje csak a késő délutáni órákra állt helyre. Drágul a kenyér? A liszt szeptember elejére várható mintegy 20-25 százalékos drágulása, illetve a január óta bekövetkezett alapanyag- és energiaárak emelkedése miatt a pékek a fehér kenyér árának 10-15 százalékos emelését tartják in­dokoltnak - közölte Bánki László, a Ma­gyar Pékek Ipartestületének elnöke kedden. Folyósítják a kártérítéseket A nyári rendkívüli időjárás által országszer­te okozott 6,4 milliárd forintos út-, híd- károk helyreállításához napokon belül meg­kezdik az állam által nyújtott 50 százalékos támogatás folyósítását - jelentette be ked­den a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcakö­zi Bizottság szóvivője, Schieber József. Nem sikk amerikai alelnöknek lenni Mostanában sokat írnak arról, hogy Al Gore amerikai alelnöknek a jövő évi elnökválasztáson sikerül-e legyőznie vetélytársát, a korábbi elnök fiát, ifjabb George Bush texasi kormányzót. FOTÓ: FEB/ARCHÍV Szinte minden róla szóló cikkben szerepel, hogy Gore-nak kettős fel­adatot kellene megoldania: le kel­lene aratnia Clinton kormányzásá­nak babérjait, ugyanakkor el kelle­ne határolódnia az elnök vélt vagy valós hibáitól. A problémával egyébként min­den alelnök találkozik. A világ régóta tévedésben van az ameri­kai alelnökök hatáskörét illetően: messze nem olyan nagy üzlet - jo­gilag - az USA második emberé­nek lenni, mint azt még ma is na­gyon sokan hiszik. A statisztika megsemmisítő ítéletet mond a hi­vatalban lévő alelnökök elnöki esélyeiről. Al Gore-nak a megelő­ző 210 esztendőben összesen 44 alelnökelődje volt, és ebből mind­össze háromnak sikerült erről a posztról „természetes úton” el­nökké választatnia magát. A leg­utóbbi 1988-ban éppen Gore rivá­lisának édesapja, idősebb George Bush volt. Előtte 152 év telt el ha­sonló fejlemény nélkül: Martin van Burent 1836-ban választották alelnökből első emberré. Gyakori fordulat a cikkekben, hogy „az al- elnököt végül is egyetlen szívdob­banás választja el az elnöki szék­től”. Ez igaz, de csak akkor, ha az államfő hivatali ideje alatt meg­hal. Helyét akkor a ciklus lejártá­ig az alelnök örökli. Ez történt Lyndon B. Johnson alelnökkel, mi­után Kennedy elnököt Dallasban meggyilkolták. Harry Truman is azután foglalhatta el a főnöki szé­ket, hogy 1945-ben Franklin Delano Roosevelt elnök meghalt. Az ő esete egyben jó példa arra, milyen korlátozott a második em­ber hatalma. Truman ugyanis csak elnökként értesült arról, hogy országa atombomba előállí­tásán dolgozik. A profi politikusok között az alelnökség az egyik legnépszerút- lenebb poszt. A legutóbbi évszá­zadban a kongresszus nyolc alka­lommal futott neki, hogy megvizs­gálja, nem kellene-e - az elnök­höz hasonlóan - az.alelnököt is a népnek megválasztania. A kísérle­tet mindannyiszor az a hagyo­mány hiúsította meg, hogy az el­nökjelölt joga a neki minden szempontból megfelelő legköze­lebbi munkatárs kiválasztása. így aztán nem véletlenül nevezik az amerikai toliforgatók a második férfiút „ámyékembernek”. Nelson Rockefellernek kétszer ajánlották fel úgy ezt a tisztséget, hogy kijelentette: egy Rockefeller nem vállalhat megalázó szerepet. Végül 1974-ben, amikor megértet­te, hogy elnöki esélyei a nullával egyenlők, elvállalta Gerald Ford mellett a másodhegedűs szerepét. Ugyanebben az évben lehetett először az alelnöknek saját irodá­ja a Haditengerészeti Központ­ban. Elődei addig hotelekben él­tek, főleg a Willardban, amely kö­zel van a Fehér Házhoz. Amikor egyszer tűz ütött ki a szállodában, Calvin Coolidge akkori alelnöknek menekülnie kellett. Az oltás után vissza akart menni a szobájába, de egy tűzoltó feltartóztatta. „Az alelnök vagyok” - erősködött Coolidge. „Minek az alelnöke?” „Az Egyesült Államoké...” Csak 1977-ben költözhetett be a Fehér Ház nyugati szárnyába A népes Al Gore család Walter Mondale. Ő az első alel­nök, akinek saját irodája volt az elnöki palotában. Eisenhower tá­bornok-elnök különgép használa­tát engedélyezte Nixon alelnök­nek. Ez volt az Air Force-2. (Az elnöké közismerten a Légierő-1. vagyis az Air Force-1.) Reagan ezt is megszüntette, mondván: ha az alelnöknek repülnie kell, me­het az elnöki géppel. Harmat Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents