Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
8. oldal Agrártermelőknek 1999. szeptember 30., csütörtök Jövedéki termék lesz - A dohányáruk, az égetett szeszes italok mellett várhatóan a jövő év januárjától a bor is jövedéki termék lesz. Az erre vonatkozó törvény a Parlament előtt van. A szakértők ezt azért tartják indokoltnak, mert a törvény erejével jobban megvédhetik a minőségi bortermelőket, miközben kiszűrik a hamisításokat. fotó: pilisy elemér Magyar „burgonya-forradalom” Minden esélye megvan a keszthelyi kutatóközpontban kinemesített, s két évvel ezelőtt államilag bejegyzett White Lady fehér és a Százszorszép rózsaburgonyának, hogy felkerüljön az EU-fajtalistára - mondta Horváth Sándor, a helyi agráregyetem tanára, a burgonyakutatási osztály vezetője. A nemzetközileg elismert szakember elmondta: a külföldi tudósokat is meglepték a White Lady és a Százszorszép tulajdonságai. Különösképpen az ellenálló képességük keltett figyelmet. Ez a két fajta még mesterségesen sem fertőzhető meg a burgonya egyik legnagyobb ellenségének számító Y-vírus- sal. Ebben a vonatkozásban földrészünkön csak egyetlen fajta - a holland Santi - hasonlít hozzá. Emellett korán vethetők, hozamuk, eltarthatóságuk és használati értékük kiváló, s a jelenlegihez képest lényegesen olcsóbban lehet előállítani a vetőgumójukat. Ez az első számú magyarázata a gyors és élénkülő külföldi érdeklődésnek a két „sztárjelölt” iránt. Négy országban: Olaszországban, Skóciában, Svájcban és Romániában máris megkezdték tesztelő termelésüket. A kutató azt is elmondta, hogy még további öt, hasonlóan ellenálló burgonyafajtát sikerült előállítaniuk. Biztatónak nevezte, hogy a hazai ve- tőgumó-szaporító terület nyolc százalékán már az új fajták teremnek, és ez a 20-30 százalékot is elérheti az ezredforduló elejére. Horváth Sándor egy másik, kutatási szenzációnak számító újdonságként beszámolt arról, hogy szövettenyészet útján sikerült „feltámasztani” az utóbbi 50-70 év 17 közkedvelt magyar burgonyafajtáját. Közöttük van a Gülbaba, a Kisvár- dai rózsa, a Mindenes és a Margit. A négy évvel ezelőtt elkezdett szövetkísérletekkel azt vizsgálják, milyen marad a termőképességük, ha vírusmentesítik őket, és hogyan viszonyulnak az új fajtákhoz. Érdekesség, hogy e régi magyar burgonyák sejtanyagának zömét külföldi génbankokból szerezték vissza. Többlettej-támogatás visszamenőleg Műholdas talajmintavétel A bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. még idén ősztől megkezdi a műholdvezérlésű talajminta-vételi rendszer kiépítését. Az Egyesült Államokban GPS- módszemek nevezett műholdas helyzetmeghatározás segítségével előre programozható a termőföld minőségtől függő javítása. Azaz célirányosan és takarékosan teríthető a műtrágya. A Magyarországon precíziós gazdálkodásként ismert rendszert az IKR jövőre várhatóan kereskedelmi forgalomba hozza. A Magyar Közlöny szeptember 1-jei számában jelent meg a szezonális tej- többlet exporttámogatásáról a 76/1999. (IX. 1.) szóló földművelésügyi és vidék- fejlesztési minisztériumi rendelet. A tehéntej minőséghez kötött támogatásának emeléséről pedig a 77/1999. (IX. 1.) FVM rendelet rendelkezik. A minisztérium arról is tájékoztatott, hogy az exporttámogatási keretet az Földművelésügyi Minisztérium nem utalja át a Tej Terméktanácshoz, a feldolgozók az exporttámogatások ügyintézésével megbízott Agrárintervenciós Központhoz benyújtott pályázatokon keresztül részesülhetnek szubvencióban. Szeptember itala: a must Sokan kedvelik a szőlővesz- sző gyümölcséből préselt kellemes ízű italt, a mustot, amelyet általában szüret idején ihatunk, mert belőle készül, a bor. Ha valaki mégis úgy érzi, szívesen inna máskor is mustot, ennek sincs akadálya, mert tartósítható. Ehhez a muston kívül üvegre, tüllre és benzoesa- vas nátriumra van szükségünk. A friss mustot dupla tül- lön átszűrjük és literes üvegekbe töltjük. Az üvegben lévő must tetejére - nem ösz- szekeverve a musttal - egy késhegynyi benzoesavas nátriumot teszünk. Tiszta vászondarabbal lekötjük az üvegeket, és hűvös helyen tartjuk egy hónapig. Utána ledugaszoljuk az üvegeket. Az így eltett must édes marad, nem forr ki. Amikor később felbontunk egy üveg mustot, a tetejéről egy ujjnyit öntsünk le, mert ez a rész tartalmazza a tartósítót. Elektronikus mezőgazdasági termékpiac Elektronikus mezőgazda- sági termékpiacot indított el az Agromarkt-2000 Információs Szövetkezet - jelentette be a cég elnöke, Házy Tamás. A májusban alakult új típusú szövetkezet Internet-alapú szolgáltatásával szeretné a mező- gazdasági termékek értékesítését előmozdítani Magyarországon, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területein. A szövetkezetét hat magán- személy alapította, fejenként 50 ezer forintos alaptőke-befizetéssel. A szövetkezet honlapján hozzáférhető Internet- szolgáltatással a magyar mezőgazdasági termékek a világ minden táján elérhetővé válnak. Ezzel a szolgáltatással - mint azt Wirth Gyula ügyvezető igazgató mondta - a szűk piaci értékesítési lehetőségeket tágítanák annak érdekében, hogy a gazdák minél több árut adhassanak el. Házy Tamás elmondta, hogy szolgáltatásaik ára mindenki számára megfizethető, mivel havonta a kistermelők 2500 forintért már kínálhatják árujukat, a kft.-knek ugyanezért 5000 forintot, a részvénytársaságoknak pedig 7500 forintot kell fizetniük. Eddig a szolgáltatás elindításába mintegy másfél millió forintot invesztáltak. A szövetkezet forgalma az év végére elérheti a 10 millió forintot. Agrárstratégia szakmai szemmel Vélemények az ágazat 413 milliárd forintos állami támogatásáról A mezőgazdaság 1989 óta évente 250 milliárd forint veszteséget kénytelen elviselni az agrárolló fokozatos kinyílása következtében, s ez a helyzet tovább nem tartható - jelentette ki Torgyán József Gödön azon a tudományos tanácskozáson, amelyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiatervezési szakértőbizottságának meghívására politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek vettek részt. A tárcát vezető miniszter beszédében arról is szólt, hogy a jövő évi költségvetéstől a tárca számára igényelt 413 milliárd forintra azért van szükség, mert az EU-hoz a 2002-ben várható csatlakozás idejére az ágazatnak a lehető legnagyobb arányban pótolnia kell lemaradását. A kvótarendszer miatt ugyanis e szint jelenti majd az alapot, amely hosszú időre meghatározhatja az ágazat, ezáltal az egész ország gazdasági fejlődését. Az agrárium nézete szerint a legszegényebb, de egyben a legbecsületesebb ágazat, és meggyőződése szerint a Parlament meg fogja szavazni a 413 milliárd forintos összeget. A felszólalók között Szu- kics József, a Siófoki Gyümölcstermesztési Rt. igazgatója kifejtette: új típusú támogatási rendszer bevezetésére van szükség az ágazat megújulásához. Példaként említette, hogy tavaly szinte valamennyi szántóföldi növény termesztése veszteséges volt, s jellemző adat, hogy nálunk kétszer annyi búzát kell fizetni a műtrágya egységéért, mint Németországban. Elmondása szerint 10 év alatt ezer milliárd forint vagyonvesztés állt elő a mező- gazdaságban. Megyeri Zsolt, a Mezőhe- gyesi Ménesbirtok Rt. igazgatója a kedvező hazai természeti adottságok kihasználását szorgalmazta, főként a szuperintenzív növénytermesztés fellendítésével. Ezzel jelenleg is évi 33 millió ECU értékben exportál az ágazat, ám ennek többszörösét is el lehetne érni. Ugyancsak fontosnak ítélte a zöldség- és gyümölcstermesztés öntözéses módszereinek elterjesztését. Rózsa Attila, a Vetőmagtermeltető Rt. vezérigazgatója kifejtette: az EU-orszá- gokban növekednek az agrárkömyezettel kapcsolatos támogatások, s ezzel összhangban van a magyar kormány törekvése is. Sólymos Rezső akadémikus szerint jó befektetés az erdőtelepítés. Papp János, a Kertészeti Egyetem rektora azt taglalta, hogy a több százezer családnak megélhetést nyújtó kertészet fejlesztése az agrárium egyik kitörési pontja lehet. Udovecz Gábornak, az Agrárkutató Intézet igazgatójának álláspontja szerint megfelelő támogatással évi 70-80 milliárd forint többlet- jövedelem nyerhető az agrárágazattól. Felszólalt a tudományos tanácskozáson Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke is. A mostani fórum is bebizonyította - mondta -, hogy az agrár- és a vidékfejlesztés szorosan összefügg egymással. Szükségesnek tartotta az el- halóban lévő Alföld-program újraélesztését, ezen belül a Tisza-tó vízszintjének emelését és egy tiszai híd építését a térségben, ami e tájegység gazdasági megerősödését szolgálná. Olyan törekvést szorgalmaz, melynek eredményeként nyugalom és stabilitás teremthető az agrári- umban. Adatszolgáltatás agrártámogatáshoz A 67/1999. (V. 5.) Kormányrendelet alapján kibővül az adatszolgáltatásra kötelezettek köre azokkal a mezőgazdasági kistermelőkkel is, akiknek az előző évi - év közben induló vállalkozások esetén a tárgyévi várható - árbevételének legalább 50 százaléka mező- gazdasági bevételből származik. Ebből a nettó árbevétel a 250 ezer forintot eléri. Adatszolgáltatásra kötelesek az öt hektár alatti külterületi szántón gazdálkodó őstermelők, akik 1999-re vállalják, hogy az őstermelői igazolványban igazolnak hektáronként 50 ezer forint mezőgazdasági tevékenységből származó bevételt. A támogatás igénybevételéhez évente egy alkalommal, de legkésőbb május 31- ig - kezdő vállalkozás esetén a mezőgazdasági tevékenység megkezdését követő 30 napon belül - két példányban adatlapot kell kitölteni, és azt be kell küldeni a földművelésügyi hivatalhoz. Az adatlap egy példánya a mezőgazdasági termelőnél marad. Darányi Ignácra emlékeztek Lefektette a mezőgazdasági kutatás, fejlesztés és oktatás alapjait Nem elég a mezőgazdaság mozgásterét tágítani, ahhoz a költségvetési vonzatokat is biztosítani kell - ezt a tanulságot emelte ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Darányi Ignác, a 150 éve született agrárpolitikus tevékenységét értékelve. A neves agrárpolitikus emlékére a Mezőgazdasági Múzeumban tartott tudományos emlékülésen Torgyán József szólt arról, hogy a korszerű magyar mezőgazdaság megteremtése Darányi Ignác nevéhez fűződik, aki a századfordulón 12 évig volt az agrártárca vezetője. Méltatva elődje munkásságát, kiemelte, hogy nemcsak a mezőgazdaságban fontos kutatás, fejlesztés és oktatás alapjait vetette meg, hanem annak működéséhez szükséges költség- vetési forrásokat is biztosítani kívánta. Ezért a miniszter Darányi Ignácot valóságos géniusznak nevezte, akinek tevékenysége idején a hazai mezőgazdaság többet fejlődött, mint más miniszterek tevékenysége során évtizedek alatt. A miniszter, utalva a mai feladatokra, aláhúzta: a 2002-es EU-csatlakozás lehetséges időpontja elodázhatatlanná teszi a mezőgazdaság szerkezetátalakítását. Ezt követeli meg szerinte az unióban működő kvótarendszer. Az ágazatból élőknek emberi méltósággal élhető életet kell teremteni, mivel ez alapvető emberi jog - hangsúlyozta. Kevesebb a körte Az idén várhatóan 17 ezer tonnával kevesebb körte terem Magyarországon, mint tavaly - tájékoztatta Lux Róbert, a Gyümölcs Terméktanács illetékese az MTI-t. A nyár eleji jégverés és a bő csapadék okozta gombás betegségek következtében a tavalyi 58 ezer tonnás termés után az idén mindössze 41 ezer tonnát várnak a szakemberek. Valószínűleg a körte minősége is elmarad a megszokottól. A jó minőségű körtéért a kereskedők 80-100 forintot adnak a termelőknek, s azután 120-180 forintért kerül a piacra.
