Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. szeptember 29., szerda Eger Csillaga - először Folytatást ígérnek a versenyszervezők EGER - A Magyarországi Kárpát Egyesület és a Bükki Nemzeti Park közös szervezé­sében rendezték meg - idén első ízben - az Eger Csillaga 50, 40 és 25 kilométeres telje­sítménytúra-versenyeket az el­múlt hét végén. Amint azt Lukács László fő­rendező a Hírlapnak elmondta, a jól sikerült versenyt az időjá­rás is a kegyeibe fogadta: a 65 induló kellemes napsütéses időben vághatott neki a távok­nak. Az ország szinte minden pontjából, Nyíregyházától Veszprémig érkeztek a túrázók a most debütáló versenyre. Igaz azonban - tette hozzá -, Eger középiskoláiból meglepőén ke­vesen érdekló'dtek az esemény iránt.- Terveink szerint jövőre is­mét ez idő tájt rendezzük meg az Eger Csillaga teljesítmény­túrákat - mondotta Lukács László de a pontos időpontot az országos eseménynaptártól tesszük függővé. Nem szeret­nénk ugyanis, hogy az Eger Csillaga más rendezvénnyel üt­közzön. (-ne) Pénztárak és hajózás A Duna Televízió reggeli ma­gazinműsora, a Virradóra csü­törtökön a magánnyugdíjpénz­tárakkal foglalkozik, valamint arra is keresik a választ a szer­kesztőség munkatársai, hogy mennyire törékeny az agrár­béke. További témaként arról tud­hatunk meg részleteket, hogy vajon mikor lesz hajózható a Duna. Salamon István Frankfurtban készülő könyvéről, a Hadifog­ságom emlékei című munkáról is szó lesz a műsorban, amely reggel negyed ötkor kezdődik. Munkák az övároknál MEZŐSZEMERE - A telepü­lés északkeleti része szenvedte meg legjobban a nyári nagy esőzések nyomait. Az ár- és belvíz hat lakóházat rongált meg, az önkormányzat tárgya­lásokat folytat a tulajdonosok­kal a kárenyhítés formájáról. Megkezdődött a mintegy 4,3 millió forintba kerülő úthelyre­állítás, hiszen a vízelvezetéshez a kritikus napokban az utakat is fel kellett bontani. A kivitelező a Dózsa, a Május 7., a Partizán és a Rákóczi utcákban helyre­hozza a sérült átereszeket. A község külterületi védelmét biztosító övárok helyreállítása is feladatot ad. Az önkormányzat öt köz­hasznú munkást biztosít a károk felszámolásához. Alattomos pusztulás: romokban a falu Ezúttal kicsit korainak bizonyult a bejelentési határidő: szeptember 5-ig csak az azonnali károkat tudták továbbítani az országos helyreállítási bizottság felé. A víz azonban alat­tomosabb ellenségnek bizonyult. Azután is támadott, miután az utcákról, kertekből eltűnt az áradat. Most a vályogtéglá­kat vette célba: több ház is megroggyant, újabb életveszélyes lakásokról kaptunk tájékoztatást a térségből. KÖMLŐ, TISZANÁNA ­Szeptember 5-ig Komlón 308 család jelentette, hogy házá­ban jelentős kárt okozott a víz. Mára négyszáz családnál is többet érint a probléma.- A településen 715 ház van - mondja Cseh József polgár- mester. - Az árvíz idején úgy tippeltem, a vályogházak ará­nya 60 százalék, tehát négy­száz épülettel számoltam. A szeptember 5-i határidőig 308 család jelentkezett. Mór ákkor tudtuk, ez jóval több lesz. Je­lenleg ott tartunk, hogy a 60 százalék beigazolódott, tehát a falu házainak több mint fele romos állapotú. Ezt a szakértői vélemények is jelezték. Július végén figyelmeztettek bennün­ket, a kárunk nem annyi lesz, amennyinek most látszik. Ez beigazolódott. A száradás után újabb 100 ház vált veszé­lyessé. A településen már elhelyez­ték azokat a családokat, akik­nek a víz döntötte romba ott­honaikat. Ezzel a probléma korántsem oldódott meg. A helyreállítási munkálatok kö­zel sem haladnak úgy, mint ahogy szeretnék. A hét végén egy ház tatarozását le kellett állítani, ugyanis a külszíni re­noválással a szerkezeti gon­dok nem oldhatók meg. Ugyancsak nem célszerű ott sem helyreállítani, ahol a re­noválás költségei magasab­bak, mint az épület értéke.- A település 100 millió fo­rintot kapott - mondja a pol­gármester. - Ha ezt elosztjuk - mondjuk az első körben mért 308-cal, akkor alig jut valami egy-egy épületre. Arról pedig fogalmunk sincs, hogy a most jelentkező károsultaknak ki és miből fizet. A falu lakásainak 60 százaléka romos állapotú. Hasonló problémákról szá­moltak be Tiszanánán is. Dr. Joó István jegyző szerint a na­pokban újabb két ház vált életveszélyessé. A víz ugyanis még mindig támad. S azt sem tudni, meddig. Az is elképzel­hető, hogy a fagyok beálltáig érkeznek folyamatosan a je­lentések falrepedésről, szerke­zeti stabilitásvesztésről.-Szeptember 5-ig 150 csa­lád jelezte kárigényét. Ez a szám most 210-re emelkedett - összegzi a jegyző. - Az újabb hatvan bejelentő által jelzett kár még nincs „forintosítva”. A felmérések és a kárbecslé­sek folyamatosan történnek. Tiszanánáról a múlt héten el­küldték a pótigényt az Orszá­gos Helyreállítási Bizottság­hoz. Kérdés, hogyan bírálják majd el ezeket, s van-e még tartalék az országos alapban. A probléma korántsem erre a két falura korlátozódik. Atányban egyes becslések sze­rint az épületek 80 százaléká­ban keletkezett kár, de utóla­gosan Hevesvezekényről is ér­kezett jelzés.- Nem egyedi a kömlői jel­zés - mondta Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke. - Mivel a térségnek jellegzetes sajátossága a vályogépítkezés, így számítottunk az utólagos kárjelzésekre. A legfrissebb adatok szerint 3800 lakás sé­rült, 170 pedig megsemmisí­tésre vár. A központi tartalék- alapból 5 százalékot különítet­tünk el, számítva az utólagos bejelentésekre. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az érintett települések polgármestereivel, és a helyszínen egyeztetünk a gyarapodó károkról. A polgármesterek pedig igyekszenek több vasat is a tűzben tartani: a nyári károk kifizetésével és a lakásvásár­lásokkal egy időben újabb tá­mogatásért futkosnak. Pedig a vályog még mindig nem szá­radt ki... Szuromi Rita Zsarolás plusz nyolcvanmillióval? (Folytatás az 1. oldalról) A műszaki átadáshoz végül a fővállalkozó DUTI-SCHOLA Kft. nem járult hozzá.- Tettünk kifogásokat, de a pótlások 1,5-2 millióból elvé­gezhetők lennének. A fővállal­kozó viszont tízmilliós nagy­ságrendű pénzügyi követelés­sel állt elő - jelezte Gulyás László, miközben kerülte az összeg pontos nagyságára való utalást. Mi a kft. központjában hi­ába kerestünk illetékest, ott azt mondták: „Az ügyvezető csak holnap lesz. ” Azt a hírt, hogy az önkor­mányzatoktól még plusz 80 millió forintot szeretne kapni a kecskeméti cég, hivatalosan senki nem erősítette meg. Ilyen előzmények után ült össze tegnap a két képviselő- testület, hogy elbírálja a rend­szer koncessziós üzemelteté­sére kiírt pályázatokat. A napirend tárgyalásához tudni kell, hogy összesen há­rom pályázat érkezett, de a ki­írásnak csak egy felelt meg. Éppen a beruházást megvaló­sító DUTI-SCHOLA ajánlata (371 Ft/köbméter) felett mondhattak ítéletet a képvise­lők. Dr. Mann László (Füzes­abony) határozottan kijelen­tette:-A kft. sérti az általunk képviselt érdekeket, ezért te­kintsük érvénytelennek a pá­lyázatát. Kalóz András polgármester a besenyőtelkiek nevében kö­zölte:-A lakosság már kopogtat nálunk, hogy rá szeretne csat­lakozni a csatornára, de véle­ményem szerint a DUTI- SCHOLA alkalmatlan arra, hogy a rendszert üzemeltesse. A szolgáltatásra várók irreá­lis tehertétele, a teremben ke­resett, de hiányzó kecskeméti képviselő okán jegyezte meg Úri József (Besenyőtelek):- Egyetértünk a polgármes­terünkkel! Ha a befektető itt lenne, akkor volna néhány kérdésünk hozzá... A teremben tapasztalt egy­hangú leszavazáshoz további elutasító voksokat kell oda­számolni. A szennyvíztisztító telep bővítésében ugyanis Fü­zesabonyhoz és Besenyőte­lekhez társult Szihalom, Mező- tárkány, Egerfarmos és Mező- szemere önkormányzata. Utóbbi falvak a szippantott szennyvíz elhelyezését várják az átadásra váró beruházástól. Nos, az előterjesztést vala­mennyi helyen megvitatták, de az egyetlen pályázót sehol nem támogatták. Az abonyi polgármesteri hivatalban ezt követően - zárt ülés keretében - a képviselő- testületek a beruházás befeje­zésének lehetőségeit vették számba. A bejelentett szándék szerint azt szeretnék elérni, hogy a műszaki átadás tíz na­pon belül véglegesen megtör­ténjen. Az abonyi önkormányzat tagjai döntöttek még az ár- és belvízi kárenyhítés támogatási formáiról is. (budavári) Áremelés után lejárt műszakival? (Folytatás az 1. oldalról) A motorkerékpárok új vizsga­díja 2250 forint. A 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművek ese­tében 6000 forint a fizetendő díjtétel. Utóbbi pótkocsi esetén duplázódik. A mezőgazdasági vontatók és lassú járművek vizsgáztatásáért ötezret kell le­szurkolni. A vizsgáztatás kelléke, az érvényesítő körcímke csak az áfa miatt drágult 275 forintra. Szintén csak az általános for­galmi adó tartalma miatt emel­kedett - a korábbi kétszázról ­250 forintra a zöldkártya érvé­nyességéhez szükséges környe­zetvédelmi igazolólap. Kormos Emil a változások kapcsán kedvezőtlen tapaszta­latairól is beszámolhatott:-A negyedéve bevezetett, az új vizsgarendben megkövetelt szorosabb felügyeleti jelenlét óta a megye 23 külső vizsgahe­lyeire a korábbi gyakorlathoz képest kevesebb gépjárművet hoztak műszakizni. Az elmara­dás ezres nagyságrendű. Ellen­őrzéseink azt mutatják, hogy egyre többen autóznak lejárt műszakival... (budavári) Egymillió forintos ajándék EGER - A Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőinté­zet vezetőségének, orvosainak és ápolóinak tartottak tegnap bemutatót a Johnson & John­son cég munkatársai. Az ameri­kai ' központú, egészségügyi termékek gyártásával és for­galmazásával foglalkozó óriás- vállalat magyar kirendeltségé­től már eddig is több gyógyá­szati eszközt, berendezést vásá­rolt az intézmény. A találkozó célja most sem volt más, mint hogy az előadók felkeltsék az érdeklődést az új műszerek, fer­tőtlenítők, sterilizátorok iránt. A Johnson & Johnson szállí­tója az egri Sanatmetal Kft. Utóbbi cég még az előbbinél is közvetlenebb kapcsolatban áll a megyei kórházzal. Fél éve sincs annak, hogy a combnyaktöröt- tek gyógyítását segítő szettel lepték meg a baleseti sebésze­tet. Most háromdoboznyi velő- űr szeget ajándékozott nekik Farkas József ügyvezető igaz­gató. A. csaknem egymillió fo­rintot érő eszközöket az üreges csontok — alsó és felső lábszár - törésekor építhetik majd a be­tegekbe a sebészek. (n. z.) Szüreti szigor a minőség érdekében EGRI BORVIDÉK - Az egri borvidéken az 1999-es évjárat­ban előfordult növény-egész­ségügyi, terméskötődési és jég­kárgondok miatt meglehetősen alacsony termésmennyiségek várhatók. Ezt igazolja a szüret eddigi tapasztalata is - értesül­hettünk az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsáról. Jó hír viszont, hogy a vi­szonylag kedvezőbb őszi időjá­rás eredményeképpen a termés minősége egyre inkább biztató. így a kiválónak mondható 1997-es évjáratot is felülmúló szőlőminőségre van kilátás. Amennyiben a jégkár és a nö­vény-egészségügyi problémák által károsodott fürtöket nem az egészséges szőlővel együtt dol­gozzák fel, úgy a borok mind az Egri Bikavér, mind az Egri Le­ányka eredetvédelmi szabályza­tának, de a különleges minőség követelményeinek is megfelel­hetnek. Ha ezt a kiváló minő­ségű termést megfelelő időben, jó érettségi állapotban dolgoz­zák fel, akkor az egri borvidék újra bizonyítani tudja kiváló adottságait, és a borpiacon újabb sikereket érhet el. Ennek érdekében a hegyköz­ség szigorúan ellenőrzi a szüret kezdési időpontjának betartá­sát. Semmi sem indokolja a ko­rábbi szüretelést, az 1999-es év­járat adta kiváló lehetőségek­hez képest az alacsonyabb cu­korfokú, még érésben lévő sző­lők leszedését. Azon termelők, feldolgozók, akik nem tartják be a szüretkezdési időpontot, pénzbírsággal sújthatok és az „egri" megnevezés használatá­tól eltilthatok. Az idei kiváló minőség vi­szont indokolja a minőségi fel­árat már csak azért is, mivel a lényegesen alacsonyabb ter­mésmennyiség miatti jövede­lemkiesés részben megtérülhet a szőlőtermelőknek. A borásza­tok 1999-es évjáratú eredetvé- dett leánykái, hárslevelűi és bi­kavérei pedig jobb áron talál­hatnak vevőre. Teljesen meg vagyok haso­nulva. Hogy van ez most? Az ember csak kapkodja a fejét. Akkor mi történt a mivel? Mi­vel mit micsinált a kicsoda? Kinek a valamije volt valahol mennyiért? Minden napra egy akció. Több a találat, mint a Keresztapa című egész estét betöltő monstre filmben. Fo­lyamatos turbulenciában van a közélet. Talán rossz az emész­tése, most a már egyszer le­nyelt rágatlan botrányokat ök- lendezi föl, meg újak is jönnek ráadásként, dagadnak. Ha a magyar foci csak tizedannyire lenne akciódús, mint a poli­tika, a világ mezőnye rég po­rig lenne alázva. Kormánypárti és ellenzéki szélkavarók teljes fordulaton. Kicsit korán kezdték a kam­pányt. Szólni kéne nekik, hogy most még jobbára in­kább dolgozni lenne muszáj - ha az nehezebb is -, legalábbis Fél Hét Hemzsegés az elkövetkezendő két évben mindenképpen. Azért fizetjük őket ugyanis a mi pénzünkből, nem pusztán kedvtelésből tart­juk őket, mint az ázsiai törpe­malacot. Tény, hogy a közélet nem igényel túlzott szellemi kvalitásokat, amint azt egy résztvevő a napokban önkriti­kusan elismerte, de azért eny- nyire mélyen nem vagyunk. Nem azért vannak ott, hogy ha nem is értenek hozzá, de leg­alább ne igyekezhetnének egy kicsit. Ezt mi egészen egyszerűen nem engedhetjük meg ma­gunknak. Még nem. Majd ha prosperáló, gazdag ország ta­lálnánk valamikor, valami vé­letlen folytán lenni, akkor ta­lán megpróbálkozhatnánk ilyesmivel. A cirkusszal is. Akkor mindegy. De előbb mu­száj lenne a kenyeret előte­remteni. A sorrend ugyanis nem mindegy, és nem fölcse­rélhető. Kenyeret és cirkuszt a népnek - panem et circenses, ha igaz és nem fordítva. Annyit már az antik időkben is tudtak, hogy a kenyér nélküli cirkusz hova vezet. Ezt a tu­dást - úgy tűnik - a kései utó­dok már nem örökölték. Addig is megnyugtatok mindenkit, minden a mi bőrünkre és zse­bünkre megy. A rengeteg hemzsegés aligha jó üzlet ne­künk. Ápol és eltakar. Persze, ki fog derülni előbb vagy utóbb, hogy a végén eb­ben is a hírkufár, szenzáció­éhes és szemérmetlen sajtó a hibás. Meg vagyok győződve róla, hogy ebben egységes lesz az álláspont. Na és. Legalább mindig akad egy fix pont, amiben végre egyetérthetnek. Kovács János Kereskedőhöz a Külsősoron. Az egriek számára nem ismeretlen és a vállalkozók­nak mind többet jelentő helyen a Konzumbank segítségével hozta létre épületvillamossági kis- és nagykereskedelmi üzletházát a szakmában sikeres Daragó Sándor és fia, Krisztián. Az S/K rejtélyére is választ adó megnyitón Haász Tamásné, az iparkamara megyei alelnöke vágta át a nemzetiszínű szalagot. fotó: pilisy elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents