Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

1999. szeptember 27., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Nyelvi csavar Azt mondja a szpíker a Ju­ventus rádióban, hogy bizo­nyára mindannyian ismer­jük a mondást: Sokat akart a szarka, nem bírta a farka.- Képzeljük el mindezt ki­csinyítő képzők nélkül! - te­szi még hozzá. Hát én elképzeltem. A farok problémáján azért eltöprengtem egy picit. (sike) * Horn Hevesen. Ma délután 3 órától lakossági fórumot tart a városi Művelődési Központban Horn Gyula or­szággyűlési képviselő, ex- miniszterelnök. Önkormányzati fogadó­órák Egerben. Ma délután 4 órától a Bartók Béla téren Császár Zoltán, az 1-es vá­lasztókerület képviselője, az urbanisztikai, valamint az idegenforgalmi bizottság tagja tart fogadóórát. Pap László, a gazdálkodási bi­zottság elnöke, az urbanisz­tikai bizottság tagja ugyan­csak fogadóórán várja vá­lasztóit szeptember 28-án, kedden 16 órától-a város­háza 2-es termében. Görgeyről és a világosi fegyverletételről tart elő­adást a Megyei Művelődési Központ 102-es termében dr. Pásztor Emil nyugalma­zott főiskolai tanár a Ma­gyarok Világszövetsége, a Kálnoky László Egyesület, valamint a rendezvénynek otthont adó intézmény szer­vezésében szeptember 28- án 17 órától. Október 2-ától szedhető legkorábban a kékfrankos fajtájú szőlő az Egri Hegy­község területén - tudatja a termelőkkel a hegyközség választmánya. A meghirde­tett szüreti időpont előtti szedés sérti a hegyszabály­zatot, s aki ez ellen vét pénzbírsággal sújtható, ille­tőleg eltiltható az „egri” termőhelyre utaló termék- megjelöléstől. Az időpont­tól való eltérésre - indokolt esetben - a hegyközség en­gedélyt adhat. Ifjúsági Ház Eger Kht. (Eger, Széchenyi u. 16., tel: 36/410-324, 410-094) mai programja: 19 óra, Művész Mozi: Agy ament Harry. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00-14.00 - Eger belterület, Heves belterület. Háromnapos civil ünnep (Folytatás az 1. oldalról) A vállalt feladatok megoldásá­hoz azonban mind több anyagi forrásra van szükség. Ezek kö­zül az egyik legfontosabb az adomány. Az Ev Mecénása díjra jelöltek - egyébként több mint hatvan jelölés érkezett - mindannyian sokat tettek azért, hogy a környezetükben tevé­kenykedő civil szervezeteket segítsék. Nizák Péter, a nonpro­fit szektor támogatásával fog­lalkozó Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igaz­gatója hozzáfűzte: ebben a hó­napban az ország 11 megyéjé­ben osztják ki a mecénásoknak szóló elismerést a „Legyen az adomány újra hagyomány” gondolat jegyében. Az Eger ünnepe rendezvény- sorozata szombaton egyebek mellett íjászversennyel, street- ball-fesztivállal, táncbemutató­val s az általános iskolák kon­certjével folytatódott. Erre a napra megnyitották az egyéb­ként nem látogatható, még fel­tárás alatt álló Valida Szultána fürdőt is. Az Eszterházy téren, a „Csodák guruló házában” já­tékos informatikai oktatásra várták az érdeklődőket. A Vá­rosgondozás Kft. kömyezetvé­A Flott-Trans tizenöt ajánlást kapott. Legyen az' adomány újra hagyomány. fotó: perl Márton delmi nyílt napot rendezett a Centrum Áruház mögött. A vá­rosban működő civil szerveze­tek sátrakat állítottak fel a Dobó téren. Ugyanitt amatőr művészeti csoportok, gyermek- csoportok léptek fel. Vasárnap délelőtt a Dobó téren a nyugdíjasok pogácsa­sütő versenye szórakoztatta a közönséget. A gyerekeket kü­lönböző játszóházakkal igye­keztek a helyszínre csábítani. Az egri vár gótikus palotájában haditorna zajlott, a város utcáin a barokk futóparádé indulói mérhették össze erejüket, kitar­tásukat. A programot szimfoni­kus koncert, illetve a Gajdos zenekar táncháza zárta. Hálaadó istentiszteletet tartottak a reformátusok a megújult templom falai közt ,3a az úr nem épít, az ember hiába teszi” Kicsinek bizonyult a templom fotó: Gál Gábor HEVES - Zsúfolásig megtelt a református templom hívőkkel, az egyházmegye képviselőivel és nem utolsósorban azokkal, akik kíváncsiak voltak a külse­jében és belső terében megszé­pült épületre. A környék refor­mátusai hetven éve gyülekeznek rendszeresen az épület falai kö­zött, így mára szükségessé vált egy alapos renoválás. A rekordgyorsasággal meg­szépült templom tegnap hófe­hér falakkal, piros rózsa és fe­hér kardvirág kompozícióból összeállított virágcsokrokkal fogadta azokat, akik részesei kívántak lenni a hálaadó isten- tiszteletnek. Kisgergelyné Mészáros Il­dikó lelkész arcán elégedettség tükröződött, amikor az egyéb­ként csekély lélekszámú közös­ségen végigtekintett, s látta, az ajtóban is egymás mellé zsúfo­lódva álltak a hívek. Az esemény ünnepélyességét csak fokozta, hogy Hegyesi Hudik Margit Babits Mihály versét énekelte el, s az esemé­nyen közreműködött a nemré­giben kitüntetett Hevesi Állami Zeneiskola kamaraegyüttese is. A közös éneket követően Szécsényi György, az egri re­formátus egyházmegye espe­rese szólt a megjelentekhez. A királyok első könyvéből felolvasott, a jeruzsálemi templom el­készülését fel­idéző résszel emlékeztetett arra, hogy ha az úr nem épít házat, 5 ezzel együtt közös­séget, akkor az ember hi­ába épít. S utalt arra is, a szentírásban olvasható, hogy „kezünk munkáját tedd állandóvá né- künk”, s lám ez megtör­tént, hiszen szorgos kezek nyomán most megszépült a hetvenéves épület. Az ember veszélyes tékozlására pedig a közelmúlt mezőgazdasági kára­inak említésével célzott, hiszen tavaly a kistermelők közel egymillió köbméter búzát éget­tek el, s lám az idén a termé­szeti katasztrófák ismét ennyit vettek el. A rekonstrukciós munkák­hoz az utóbbi időben jelentősen gyarapodó egyházközösségi ta­gok és a nem református, de a városért felelősséget érző em­berek munkája mellett a hol­land testvérgyülekezet, a gren- deren-i is segítséget nyújtott. A hónap elején ugyanis ottani re­formátusok érkeztek a városba, akik az anyagi támogatás mel­lett a kivitelezést kétkezi mun­kájukkal is segítették. (sz. r.) Tollvégen Nagy Indián Könyv Az olaj legyen velünk, testvéreim. Szívünk le­gyen olyan nyitott, mint a megcsapolt Barátság kőolajvezeték a széles ég alatt a kopár prérin, olyan átjárható és áradó, mint a hazai törvényi kis- és nagykapuk, valamint az olaj vámhatár, és oly vajszívű engedékeny mint az itthoni nyomkeresők és törvényhozók. Barátságunk és szerződésünk megerősítése jeléül szívjuk le egymás limuzinjának üzemanyagtankját. És adjunk hálát a Fennebbvaló Nagy Olajosnak, hogy az elmúlt év­tizedben zavartalanul szőkíthettünk, csempészhettünk, orgaz- dáskodhattunk, pénztmoshattunk és adócsalhattunk, visszaél­hettünk, bűnözhettünk, valamint tollasodhattunk a magyar ál­lam legnagyobb megelégedésére. Senki nem háborgatott minket a szabadon választott demok­ratikus rendszer elmúlt három parlamenti ciklusának és kor­mányzatainak történetében. Mással voltak elfoglalva. Szeren­csére már nem is igen emlékszünk rá, olyan fontos dolgokkal. Szépen hagytak minket. Tüneti kezeléssel próbálkoztak, torok­tisztító pasztillát adtak a tüdőrákosnak. A füstjelekből úgy tű­nik, ez már nem is nagyon fog változni. Beilleszkedtünk, jó fiúk vagyunk, nem rakjuk a lábunkat az asztalra és nem esszük kés­sel a gyümölcspudingot. A pénzünknél vagyunk a fekete, a szürke és a porcelánfehér gazdaságban is, mi már nem veszíthe­tünk. Kiterjesztettük csápjainkat, finoman minden számunkra fontos tényezőt korrumpáltunk és kompromittáltunk, ha aka­runk közszereplünk vagy jótékonykodunk, esetleg királyt csiná­lunk. Fehér ingünk mindennap makulátlan. Szennyesmosásra kiváló könyvelőt és jogerőt tartunk. Elvünk a tiszta kéz politi­kája. Hosszú téli estéken a rólunk elnevezett kaszinóban meséljük egymásnak újra azokat a mókás történeteket, amelyek arról szólnak, hogy egyes kisstílű mamlaszokat nagy harsonázással lebuktattak. Emlékszünk még a nevükre is: Kis Hal, Végrehajtó Pubi és Jelentéktelen Figura. Szerencsére mindig volt elég eszünk ahhoz, hogy megvegyük vagy megfélemlítsük azokat, akiket kellett, a sajtóban, az igazságszolgáltatásban, a politiká­ban, vagy a nyomozati szakban. Csupasz Száj már nem beszél, Sólyomszemet kirúgattuk a szolgálattól, Nyomkereső meg alig keres manapság. Van akiről levesszük a kezünket, van akinek a hóna alá nyúlunk. így megy ez. Legjobb tanú a süketnéma tanú, aki megvakult, még jobb neki ha meg se született. Sokakat persze nem tudtunk megvenni, vagy megfélemlíteni. Nagyon sok Bőrharisnya, Vadölő, Nagy Medve, Winettou ma­radt, de ők talán az Utolsó Mohikánok. Elég volt például csak néhány rendőri vezetőt és beosztottat a zsebünkben tudni, a többi már ment magától, mint a karikacsapás. Lejárattuk velük a szolgálatot, innentől kezdve ugyan ki hiszi el, hogy a társada­lom egyik legfontosabb bizalmi állását viselő rendőrök és rend­őri vezetők többsége valójában becsülettel és tisztességesen te­szi a dolgát. Pedig így van. Szerencsére - úgy tűnik - ők nem számítanak. Uff. Beszéltem. Kovács János: Zizegő Toll Nyugdíjas rendőrök hagyományos találkozója GYÖNGYÖS - Többéves hagyomány, hogy a Gyön­gyösi Rendőrkapitányság és a Nyugdíjas Bizottság találko­zóra invitálja a nyugállo­mányba vonult zsarukat és közalkalmazottakat. Tegnap az Egyházi Kincs­tár megtekintésével kezdődött a program, majd a gyöngyös- tarjáni Sósi-réten Gál János r. alezredes, a Nyugdíjas Bizott­ság vezetője üdvözölte a kapi­tányság egykori munkatársait. Megemlékeztek továbbá a tavaly óta elhunyt kollégák­ról, ezután pedig köszöntötték a nevezetes születésnapot ün­neplőket. Köztük Guruz Jó­zsef r. őrnagyot, aki az idén töltötte be 75. életévét. A városi kapitányság veze­tősége tájékoztatta a nyugdí­jasokat a rendőrség életéről, a gondokról és az eredmények­ről egyaránt. Mint elhangzott: bevezették az úgynevezett szolgálatpa­rancsnoki rendszert az ügye­letes tisztek részére, így na­gyobb a jogkörük, ám nőtt a felelősségük is. Ugyanakkor folyamatosan halad a gene­rációváltás is. Ezt követően - az estebéd elfogyasztása közben - fel­idézték a régi emlékeket. (f. a.) A megáldott becsületjelkép EGER - Amióta Dugovits Ti­tusz a mélybe rántotta a vár ormára zászlót tűző törököt, azóta minden magyar - az álta­lános iskolás gyermektől a va­laha az iskolapadokat koptató aggastyánig - tudja, milyen je­lentősége és becsülete van egy zászlónak a nép történetében. Nem véletlen, hogy az 1996- ban alakult Egri Vitézlő Os­kola is fontosnak tartotta, hogy zászlajukat megszenteljék, ez­zel is régi katonai hagyomá­nyokat őrizve. Eger Ünnepén a Minorita templomban kócsagtollas, bu- zogányos fiatalok várták, hogy hivatalosan is az anyaszent- egyház oltalma alá kerüljön csapatzászlajuk. Az esemény szervezése előtt kicsit ugyan zavarban voltak a vitézek és az egyház tagjai is, hiszen az el­múlt negyven évben hazánkban sehol nem végeztek katonai zászlószentelést, így gyakor­lata sem volt az aktusnak. Pe­dig a XVI. században az egyik legjelesebb katonai esemény­nek számított a becsület, a hő­siesség jelképének megáldása. Nem véletlen, hogy a zászló elvesztése az egyik legna­gyobb véteknek számított. A hagyományőrzés tapasz­talathiányból fakadó problé­mája aztán megoldódott. A zászló - amelyen az Oskola címere is szerepelt - felett a zászlóanya szerepét dr. Löffler Erzsébet vállalta el. A „katonák” ezután a vár­ban mutattak be katonai pará­dét. (-romi) HEVEST HÍRLAP UGYELETE: Újságíró: Kovács János Telefon-(36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Agnes Telefon -(36)410-880 Fax-(36)412-333 * • Terjesztő: Murányi Gertrud Telefon - (36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents