Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnap Reggel 39. szám
12 * KÖZELRŐL ★ 1999. szeptember 26. Az ózonlyuk kiterjedése az Antarktisz fölött 1978 Oktober 19?0 okto&er 1972 Oktober 1979. Oktober Az ózonpajzs megóvására 1987. szeptember 16-án - az ózonréteg védelmének világnapja - megszületett a Montreali Jegyzőkönyv, amely évekre előre szabályozza az ózonkárosító anyagok gyártását, kereskedelmét és felhasználását. A nemzetközi egyezmények betartása eredményeként a magaslégköri ózon mennyisége egyre lassabb ütemben csökken. A ‘80- as években az egész világon megkezdték az ózonkárosító anyagok gyártásának és kereskedelmének visszaszorítását. Magyarország már 1989-ben csatlakozott a Montreali Jegyzőkönyvhöz. Azóta következetesen eleget tesz valamennyi nemzetközi előírásnak. A Környezet- védelmi Minisztérium megteremtette a jogszabályi alapot az ózonkárosító anyagok felhasználásának visszaszorításához. A Meteorológiai Világszervezet egy korábbi jelentéséből kiderül: a Földet a káros UV- sugárzástól védő magaslégköri ózonréteg előreláthatólag 2000-2001 között lesz a legritkább. Az ózonpajzs elvé- konyodása hazánkban is mindinkább érezteti káros hatását: a szakorvosok évről évre több bőrrákos megbetegedést regisztrálnak, de meredeken nőtt a fényallergiában szenvedők száma is. Nagy Zoltántól, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetőjétől megtudtuk, az ozonprobléma tárgyalásakor két jelenség külön- böztethető antarktiszi ózonlyuk, illetve a Föld egyéb területein megfigyelhető globális ózoncsökkenés. A két jelenség jól elkülöníthető. A Déli-sarkon jelentkező gond egy szeptembertől novemberig megfigyelhető jelentős mértékű ózoncsökkenés, amely évről évre visszatérő jelenség a ‘80-as évek elejétől. Az ózonlyuk megjelenése szoros kapcsolatban áll a déli pólus felett, az ottani téli időszakban kialakuló poláris hidegörvény erősségével. A poláris hidegörvényben a ‘80-as évektől tapasztalható egyre alacsonyabb hőmérséklet. Az emberi tevé- kenymeg: az 500 «7S 450 300 375 35C sas ISO 129 1KSÖ A légköri ózon meny- nyiségét az e célra kifejlesztett nagy pontosságú, úgynevezett Dobson-spek- trofotométerrel mérjük. A berendezés névadója Dobson, angol fizikus, aki a század 20-as éveiben dolgozta ki a mérés elvét, majd pedig az erre szolgáló spektrofotométert. Ezzel több UV-hullámhossz intenzitásának megmérése után a relatív intenzitásokból számítható ki a vertikális légoszlopban lévő teljes ózontartalom, aminek mértékegysége a dobson. Egy dobson az ózonrétegnek a vastagságát jelenti századmilliméterekben, amely a földfelszíni mérési pont fölött kialakulna, ha a légoszlopban lévő összes ózon hőmérséklete és nyomása a földfelszíni értéket venné föl. Ez azt jelenti, hogy ha az ózon- tartalom például 300 dobson, akkor az összes ózon 3 milliméter vastag réteget képezne a felszínen. séggel a felső légkörbe jutó szennyező anyagok, s a kezdődő napsugárzás együtt olyan levegőkémiai folyamatokat indítanak el, amelyek során szabad állapotú klór keletkezik, s végül ez vezet az ózon erőteljes pusztulásához. A jelenség hatására rövid időszakokra akár 70 százalékos ózonhiány is felléphet. Ez legtöbbször azt a pár kilométer vastag légréteget érinti a legerősebben, ahol a légköri ózon túlnyomó része található. Az említett extrém ózonhiányos helyzetekben előfordulhat, hogy rövid időre gyakorlatilag felbomlik az ózonpajzs. Az évről évre visszatérő ózonlyuk egyre fokozódó, mélyülő jelleget mutat, ennek hatására a jelenség mind nagyobb területeket érint, egyre nagyobb ózonhiányt okozva. 1998-ban például rekordméretű ózonhiányt mértek. A globális ózoncsökkenés ezzel ellentétben állandó folyamat, amely a '80-as évek elejétől egyértelmű csökkenő trendet eredményezett a mérőállomások adatsoraiban. Jellegzetessége, hogy az egyenlítői területeken gyakorlatilag nem tapasztalható, a földrajzi szélesség növekedésével azonban egyre kifejezettebbé válik. így ezt a problémakört gyakran azonosítják a mérsékelt szélességek ózoncsökkenésével, ezen belül is az északi félgömb mérsékelt szélességeinek ózoncsökkenésével. Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti obszervatóriumában 1969 óta folyamatosan végzett légköri összózontar- talom-mérések a ‘90-es évek közepéig fokozatosan gyorsuló ütemű, csökkenő időbeli trendet mutattak. Az ózonhiány 1992 és 1997 között évi átlagban 4-8 százalék között mozgott, a legmélyebb hiányt 1993-ban regisztrálták. Az idősorelemzés azt mutatja, hogy a ‘90-es évek második felében az ózonréteg elvékönyodása már nem folytatódott. 1998-ban a hiány már csak 0,4 százalék volt, az idén augusztusig pedig 1,9 százalék adódott. Mi az ózon? Az ózon az egyik legfontosabb nyomgáz a Föld légkörében. Ez a három oxigénatomból álló gáz, melynek összmennyisége a légkört alkotó gázok összmenny- iségének egymilliomod részét se teszi ki, különös jelentőséggel bír, mivel kiszűri a napsugárzásból az élő szervezetek számára káros ultraibolya sugárzást. Ózon mindenhol található a légkörben, a felszíntől kezdve egészen a légkör felső részéig, koncentrációja azonban erősen változik a magasság függvényében. A légkörnek van egy pár kilométer vastag rétege, amely átlagosan a 20 kilométer körüli magasságban helyezkedik el, ahol a légköri ózon döntő többsége található. Ezt a réteget szokás ózonpajzs néven emlegetni. Az ózon a légkör felsőbb rétegeiben keletkezik a Napból érkező extrém UV-sugárzás hatására. Mivel keletkezéséhez napsugárzás szükséges, érthető, hogy a Föld „ózongenerátora” az egyenlítői területeken található. Mindez azt jelzi, hogy az ózonpajzs megvédésére irányuló nemzetközi egyezmény, a Montreali Jegyzőkönyv, valamint a későbbi, többszöri szigorításai feltétlenül indokoltak, szükségesek a továbbiakban is. Az ózonkárosító anyagok hosszú, esetenként évtizedekben mérhető légköri tartózkodása miatt az ózonpajzsot hosszú távon végrehajtott, kitartó erőfeszítésekkel tudjuk csak megvédeni. (elek) irdy Hoz ajándékai: Csütörtök I2. ♦> Réter-X ❖ Beethoven *> V-Tech ❖ Block Riders és együttese Bébipapi S. Bonce C. ❖ Western kaszkadőr show . Pirach Gábor ❖ Sirfos együttes *> Görög táncház lardy foto ♦> Meglepetés ❖ 3. nyereményaotó átadása ♦> Tüzífáfék PA-DÖ-DŐ Bevásárló- és Szórakoztatóközpont Kálmán krt. 12-14
