Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnap Reggel 38. szám

12 ★ KÖZELRŐL ★ 1999. szeptember 19. ) PENGÉS PENGEMESTER Ha azt mondjuk, Bartók Sándor mesterként bánik a késekkel, ta­lán félreértésre adhat okot. A Ba­latonban élő vállalkozó ugyanis se nem késdobáló valamelyik cir­kuszban, se nem a harcművésze­tek egyik ágának jeles képviselő­je. Békés természetéből, nyugodt­ságából ítélve pedig emberre so­sem emelné a villogó acélpengét. Inkább azon fáradozik, hogy mi­nél jobb minőségű vágószerszá­mok készüljenek a műhelyé­ben. Remekbe szabott munkáival így is világhírnévre tett szert. Az elengedhetetlen alaptudás­sal a borsodnádasdi lemezgyár szerszámkészítőjeként vértezte fel magát. A fordulatot 1987 hoz­ta az életében.- Kiváltottam az ipart - meséli s vasszerkezeti munkákkal kezdtem. Mivel nem volt akkori­ban elég megrendelés, ezért át­álltam a késgyártásra. Olyany- nyira megkedveltem, hogy ma már ez a fő profil. Hogy mennyire jól tette, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már világszerte kere­settek a termékei. Norvégiá­ban, Új-Zélandon, Brazíliában is találhatók nála készült hor­gászkések. Gyakran jönnek a portékáiért né­met, osztrák és magyar va­dászok is.- A legfonto­sabb szempont a jó minőség - avat be Sándor a késkészítés tudományába. - Nálam min­den művelet kézi munká­val történik, a köszörüléstől a fúráson, a csiszoláson, az élkiképzésen át a nyelek for­málásáig. Az eszközeink 4034- es rozsdamentes acélból készül­nek, a keménységi értékük 56 rockwell. A hőkezelés révén ki­váló éltartóságot tudunk biztosí­tani. A nyelek anyaga agancs vagy valamilyen nemes fa: me- ratin, mahagóni, szilva, dió. Igény és ízlés szerint, egyedi­leg állítják elő munkatársával, Bóta Józseffel a különböző szer­számokat. A vadászok például a kisebb pengéjű késeket kedvelik, amelyekkel huzamosabb időn át képesek az elejtett vadakat meg­nyúzni, zsigerelni. A kenyerek szeleteléséhez viszont hosszabb pengéjűek az inkább megfelelő­ek. A leghosz- szabb pengét, 60-70 centimé­terest egy sza­murájkardhoz alakították ki. Egy német úr megrendelésére még machetta is kikerült már a műhelyükből.- Természete­sen ezer darab közül is megis­merem a termé­keimet - mondja -, hiszen vala­mennyi védjegy­gyei ellátott, ami egyben garancia is a jó minőség­re. A tőlem vásá­rolóknak egyéb­ként díjmentesen végzem el az éle­zést. A Balatonban készült vadász­késeket már legalább tíz éve fő­városi vadászboltokban is lehet kapni. Öt-hat esztendeje pedig zsűrizted is produktumait, ame­lyek ily módon immár népi ipar- művészeti termékeknek számí­tanak, s vásárokon, kiállításokon is szerepelnek. Legutóbb a Vásár Agriában külön standján. Nem mellékesek persze a visszajelzések sem.- Nem is emlékszem reklamá­cióra - gondolkodik el a vállalko­zó. - Dicsérő szóval annál több­ször illették munkáinkat. Egy novaji hentes például úgy nyilat­kozott, hogy nálunk vette a világ legjobb kését. Ez azért nyilván túlzás, de másoktól is visszahal­lottam, hogy meg vannak eléged­ve a portékáimmal. Amikor a volt SZDSZ-elnök, Pető Iván a térségben járt, szá­mára ajándék vadászkést rendel­tek Bartók Sándortól. A politikus megmutatta a Parlamentben több honatyának, akik közül azután jó néhányan ugyancsak kértek belő­le. Egy Egerben is gyakran fellépő bűvész viszont azzal állt elő, neki nem feltétlenül szükséges, hogy éles legyen a kés, ám annál in­kább fényes. Természetesen ez az óhaj is teljesíthető. S hogy mit használ otthon a konyhájában a késgyártó vál­lalkozó?- Természetesen a magam ké­szítette késeket - mondja a mes­ter, majd töredelmesen bevallja: - Csak az a baj velük, hogy sosem olyan élesek, mint kellene, foly­ton elfelejtem megélezni őket... (szalay) ugye, hozzájuk képest csekély tánctudásom biztos közbotrányt oko­zott volna. Ellentétben Mauricio Vescovo és Törökgyörgy Melinda feledhetetlen előadásá­val. A győztes pár elő­ször lépett színpadra Magyarországon. Ah­hoz képest nem volt semmi. Persze, így kön­nyű, mondhatnánk, hi­alelnöke elárulta: na­gyon fájlalják, hogy a magyar bajnok pár, Németh Péter és Lajthai Beatrix sérü­lés miatt nem indulha­tott a megméretésen. Persze, ezt leszámítva nagyon elégedettek a versennyel, s jó vissz­hangot is kaptak a résztvevőktől és a bí- ráktól. Jövőre - az ígé­retek szerint - talán Nem tehetek róla: ha k zenét hallok, nem bí- ■ rok magammal. Szinte P mindegy, mi szól, a lá- ► bam ütemre jár, legszí- i vesebben mozdulna az K egész testem. A forró la- ' tin ritmusoktól pedig még a levegő is lüktetni kezd. Nem csoda, hogy a kollégá­vá nőmmel egyetem­ben alig tudtam visszafogni magam, hogy ne álljak a par­kettre. Aztán a józan ész győzött, hiszen nem biztos, hogy a kö­zönség örült volna, ha a múlt hét szombaton megrendezett II. Heves Megyei Hírlap- Mátra- metál-kupán, a latin- amerikai táncok or­szágos ranglistaverse­nyén „beszabadulok” a versenyzők közé. Mert szén Mauricio Olaszor­szágból jött hazánkba, neki benne van a véré­ben. Teljesítményük akkor is irigylésre mél­tó, ha belegondolunk, hogy mindössze fél éve táncolnak együtt, s leg­utóbbi nemzetközi ver­senyükön 500 induló közül a huszon­hatodikok lettek. Szűcsi István, az Agria TSE ügyvezető egy nemzetközi ver­senyt is sikerül meg­szervezniük. Nem szabad azon­ban elfeledkeznünk a többiekről sem. Hiszen helyezések ide vagy oda, a hölgyek kecses mozdulatai, a néhol erotikus, máshol pajko­san játékos figurák, a ringó csípők minden­képp ámulatba ejtőek. (elek) Mi is rejlik a latin-amerikai táncok hátterében? Minden tánc érzel- habanerából keletkezett A hölgyeknél az odaadást és a menekü- met, hangulatot fejez ki, s az összképhez hozzátartoznak a testtar- lést, a férfiaknál az udvarlást fejezi ki. A latin-amerikai táncok közül tások, a kézmozdulatok, az arc mimikája. a leglíraibb és legerotikusabb figurákat tartalmazó tánc. A csacsacsa Kubából, a mmba és a mambó keverékéből szár- A paso-doble a bikaviadalok hatására alakult ki Spanyolország- mazik. Észak-Amerikában, majd Európában is táncőrületet oko- ban, flamenco-elemekkel társítva. A férfi a matadort, a hölgy zott. Jellemzője a játékos kedv és a flört. pedig a vörös kendőt jelképezi. Túlfűtött szerelmi táncként is A szamba a riói karneválok hangulatát idézi Brazíliából. A rab- emlegetett, igen kedvelt tánc. szolga-kereskedelemre vezethető vissza: afrikai négerek hozták A jive az akrobatikus rock and roll „parkettra szelídített” változa- magukkal Dél- és Közép-Amerikába. Ringó, hullámzó csípőmoz- ta. Etánc ősi elemei a swing-korszak végén jutottakéi Angliába, gás teszi dinamikussá. ahol nemsokára kialakulta jive. Jellemzője a játékosság, erőtel­A rumba afro-kubai udvarió tánc, amely a mambő-bolerőból és a jes forgások, jókedv és életöröm. «inna F0RR0VERUEKTANCAI

Next

/
Thumbnails
Contents