Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

1999. szeptember 17., péntek Eger és Körzete 5. oldal A doktor mindenképp marad EGERCSEHI - Parázs vita alakult ki a legutóbbi testületi ülésen az orvosi ügyelet kap­csán. A torzsalkodás gyökere abban rejlik, hogy a doktor úr - aki korábban szolgálati la­kásban élt - beköltözött csa­ládjával Egerbe. Következés­képp nem érhető el bármikor, ha úgy kívánja a szükség. Van, akiben az is megfogal­mazódott: ha már elhagyta a falut hűtlenül, akkor intsen végképp búcsút. Jöjjön he­lyette valaki más, aki to­vábbra is egy levegőt szív ve­lük, a nap mind a 24 órájában. Mások rendkívül fájlalnák, ha elfajulna a helyzet, és soha nem találnák rendelőjében gyógyítójukat. Vajon hogyan értékeli a történteket, s mire készül dr. Szalontai Imre?- Hat és fél éve jöttem Egercsehibe - mondja az or­vos. - Megismertem a falu la­kóit, bizalommal közelítenek felém, miként én is ragaszko­dom a betegeimhez. Tudom, hogy sokaknak rosszulesett, amikor Egerbe költöztem, de nekem, mint családapának, a gyerekeimre is tekintettel kell lennem. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem látom el becsü­lettel a hivatásomat. Változat­lanul naponta rendelek.- A hirtelen rosszullét nem mindig rendelési időben je­lentkezik. Nyilván azt sérel­mezik a csehiek, hogy éjszaka kettőkor nem kereshetik, ha a nagypapa furcsán veszi a le­vegőt.-Tisztában vagyok azzal, hogy a falu orvosáról az a kép alakult ki: akár éjfélkor is sza­ladhatnak hozzá. Ez évtize­dekkel ezelőtt így is műkö­dött. Mint ahogy hozzám is bármikor jöhettek. Ugyanak­kor erre találták ki az ügyeleti időt 16 órától reggel 7-ig. Eb­ben az időszakban a körzet ügyeletese áll a betegek ren­delkezésére. Bélapátfalváról percek alatt ideér, ha hívják. Engem is megtalálnak a mo­biltelefonomon, ha feltétlenül hozzám ragaszkodnak. Az ÁNTSZ hétköznap 4 órában határozta meg a rendelési időt, és további 4 órában a te­rületen végzendő munkát. Ezen túl az orvosnak is jár a pihenőidő, az persze más kér­dés, hogy sosem ragaszkod­tam csak ehhez a 8 órához.-Állítólag az is előfordult az elköltözése óta, hogy ren­delési ideiben sem találták az épületben.- Ennek bizonyára oka volt. Például elhívtak egy rendkívül sürgős esethez.-Az is felmerült, hogy mint vállalkozó orvos, kevesebb támogatást kellene kapnia az önkormányzattól. Jelenleg re­zsit sem kell fizetnie.- Az épületben dolgozik a fogorvos és a védőnői szolgá­lat is. Nincs külön mérőóra, vagyis egyelőre megoldhatat­lan, hogy igazságosan osszuk meg a számlát.- Elképzelhető, hogy meg­elégeli a csipkelődést, és itt­hagy csapot-papot?-Ez eszembe sem jutott. Hosszú idő kell ahhoz, hogy őszinte, jó kapcsolat alakuljon ki a beteg és az orvos között, ami feltétele a gyógyításnak. És hat és fél év alatt megte­remtődött ez a kapcsolat. (négyessy) Hány gyerek járhat a zeneiskolába? Kiegyensúlyozott gazdálkodás FELSŐTÁRKÁNY - A község önkormányzatának legutóbbi, hétfői ülésén Ko- rózs Lajos országgyűlési kép­viselő is megjelent. Elsőként a költségvetési terv első fél­éves teljesítése került terí­tékre. Amint azt dr. Gál Já­nos könyvvizsgáló megállapí­totta, a gazdálkodás kiegyen­súlyozott volt, nincs tartozás, a település eleget tett kötele­zettségeinek, a bevétel meg­haladta a kiadásokat, nem csökkent a tartalékalap sem. Az első lakáshoz jutó fiata­lok közül öten pályáztak sike­resen támogatásért. Házépíté­sükhöz 900 ezer forintot osz­tottak szét. Az önkormányzati számla- vezetésre kiírt pályázatra hat pénzintézet küldött ajánlatot, melyek közül az ING Bank kapta a legtöbb szavazatot, így 2000. január 7-jétől ezt a bankot bízták meg a számla- vezetéssel. Oktatási témákban is dön­tettek a képviselők. Elfogad­ták az óvoda nevelési prog­ramját. Figyelembe véve a rendelkezésre álló hangszere­ket, úgy határoztak, hogy a zeneiskolába 186 tanulót lehet felvenni, s maximálták a kü­lönböző tanszakok keretszá­mát is. Bajzát György polgármes­ter a testvérkapcsolatokról szólva elmondta, hogy az er­délyi Köröstárkányban I. és II. világháborús emléktábla­avatáson, valamint a német határnyitás 10. évfordulójá­nak alkalmából Dicken- schiedben tett látogatást a te­lepülés küldöttsége. (B. R.) Szarvaskői hangulatok, a templom környéke, az öreg parasztházak, a kőbánya és a ta­nyagazdaság köszönnek vissza a helyi alkotótáborban tevékenykedő, Debrecenből érkezett művészek vásznairól. Az elkészült festményeket a debreceni zeneművészeti főiskolán, majd Szarvaskőn állítják ki. A hivatásos festőművész mellett a tanár, nyugdíjas géplakatos, bőrszob­rász és világítástechnikus is ecsetet, tusirónt forgat, s a vendéglátás fejében végül tizenkét alko­tással gazdagítja a kisközség polgárait. fotó: gál Gábor A türelem nem a ráérésből fakad Megszívlelik a szülők, a családgondozó tanácsait Csak nem Krisztus urunk jött el közénk? - csodálkozhattak a falubeliek, amikor először találkoztak Moós Jánossal. Kis túl­zással: nem is tévedtek sokat. Mert a fekete hajú és szakállú, szelíd mosolyú fiatalember nemcsak arcra hasonlít a festmé­nyeken ábrázolt Jézusra. A feladata is olyan, amire jószerével csak a Megváltó képes. A gyermekjóléti szolgálat családgondo­zójaként azon kell munkálkodnia, hogy a ráosztott települése­ken egyetlen gyerek se éljen veszélyeztetettként. SZŰCS - A község mellett Szúcs-bányatelep, Balaton és Bekölce is a pedagógus, szoci- álpedagógus végzettségű, 27 éves Moós János gondjaira bí­zatott. Márciustól dolgozik az egri Konszenzus Alapítvány al­kalmazottjaként a térségben, naponta más-más faluban. Kapcsolatot tart az iskolákkal, az óvodákkal, a háziorvosokkal és a védőnőkkel. Tőlük tudta meg, melyik az a család, ame­lyet okvetlenül fel kell keres­nie. Hol élnek rendkívül kevés pénzből, vagy melyik az a famí­lia, ahol feltehetőleg fontosabb a szülőknek a mámor, mint a gyermekük. Melyik az az óvo­dás, iskolás, aki vélhetőleg alultáplált, mert gyönge, fára­dékony. Jelzik, ha valamelyik gyereken az átlagosnál is több kék foltot látnak.- Gondolom, a tanévben egyszerűbb a helyzet, mert ak­kor a pedagógusok naponta ta­lálkoznak velük, szembetűnő, ha valamelyik éhes. De vajon a szomszédok szólnak-e, ha úgy tapasztalják: elhanyagolják az utcabeli gyereket?- Erre még nem volt példa. De úgy érzem, hogy az eltelt néhány hónap alatt sikerült be­illeszkednem a közösségbe, bi­zalommal fordulnak felém a családok. Elfogadják a szülők az észrevételeimet, még akkor is, ha nem mindig hízelgő, amit mondok. Kikérik a tanácsaimat, és megbíznak, hogy segítsek az ügyeik intézésében.- Beszélgettem egyszer egy iskolaigazgatóval, aki szomo­rúan említette, hogy mind több az a gyerek, aki úgynevezett in­gerszegény környezetben nö­vekszik. Azzal együtt, hogy a szülők jó részének nincs mun­kahelye, még sincs idejük cse­metéik nevelésére. Félő, hogy a családi mintát látva a gyerek sem válhat különb felnőtté. Nem töri magát az iskolában, nem fontos számára, hogy „va­laki” legyen.- Ezen próbáltam meg javí­tani azzal a személyiségfej­lesztő tréninggel, amit a nyáron tartottam. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy az óvo- dáskorúaktól a 18 éves fiatalo­kig szinte mindenki kíváncsi volt erre, és rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon.- Miről szóltak ezek a prog­ramok?- Az a legfontosabb, hogy tanuljanak meg egymással be­szélni, tudjanak kommunikálni, változzék a szociális viselkedé­sük, legyenek türelmesek. A felnőtteknél azt látják, végig sem hallgatják a másikat, előbb ütnek, mint szólnak.- Visszakanyarodva az előb­biekhez, miért nincs annak az apának se ideje a gyerekére, aki otthon tölti az egész napját?-A türelemből nem az idő hiányzik, hanem a készség. Az, A családgondozó fotó: ö. i. hogy figyeljek rád, érdekeljen az, miről, hogyan gondolkodsz. Ezt a veszélyeztetett gyerekek nem tanulják meg a szüleiktől, ezért jók a csoportfoglalkozá­sok. Hosszú, aprólékos munka, de az óvónő máris érzékeli a ha­tást. Túl nagy reményt nem le­het támasztani, ám a kis ered­ménynek is örülni kell. Lehetet­len megoldani a problémákat, viszont lehet azokat kezelni. Ha bíznak bennem, megbíznak azokban a szakemberekben is, akikhez kísérem őket, s akik segíthetnek nekik. Négyessy Zita Balatonban holnap 12 óra­kor indul a népviseletes, jelmezes szüreti felvonulás a polgármesteri hivataltól. Este 8 órától pedig szüreti bált rendeznek a művelődési házban. Egerbaktán, az általános iskolában zeneiskola is mű­ködik majd október 1-jétől. A gyerekeket Szabó István és felesége tanítja meg ját­szani a fúvós hangszereken. Ezáltal még nagyobb lét­számú lehet majd az a zene­kar, amely eddig is szép si­kereket hozott a falunak. Egerszalókon is kénytele­nek bevezetni az eddig itt nem létező iparűzési adót. Öröm az ürömben, hogy a legcsekélyebb mértékű te­herrel sújtják majd a hely­beli vállalkozókat. A szer­dán tartott testületi ülésen a fentieken túl az első féléves gazdálkodásról, a község egészségügyi helyzetéről, valamint az árvíz utáni hely­reállításokról is hallhattak beszámolót a képviselők. Mikófalván megszépült a község valamennyi intéz­ménye, így az óvoda, az is­kola, a művelődési ház és a polgármesteri hivatal épü­lete. Utóbbi helyszínre vár­ják kedden a képviselőket a testületi ülésre, ahol a házi­orvos beszámolóját hallgat­hatják meg. Novajon hatan pályáznak a jegyzői állásra. Az önkor­mányzati képviselők a 27-i testületi ülésen döntenek ar­ról, hogy a jelentkezők kö­zül ki legyen a szerencsés nyertes. Ostoroson jó ütemben ha­lad a szennyvízberuházás. Ugyancsak jó hír a települé­sen, hogy szigorú gazdálko­dással sikerült egyensúly­ban tartani az költségvetést. Még úgy is, hogy a kor­mányzat elvonta az SZJA azon részét, amelyre az ön- kormányzat a tervezéskor még számított. Ez 1,6 millió forinttal csökkentette a költ­ségvetés bevételi oldalát. A megye piaci árai Egerben az alma 50-160, a száraz­bab 300, a fejtőbab 200, a zöldbab 100-160, a banán 200, az őszibarack 80-150, a citrom 250-350, a cukkini 60, a dióbél 1000, a görögdinnye 20, a sárgadinnye 160, a gomba 200- 500, a gyökér 200-250, a fok­hagyma 300, a vöröshagyma 60- 100, a zöldhagyma 60, a karalábé 40-50, a karfiol 130, fejes káposzta 60, a kelkáposzta 80, a lila káposzta 90, a savanyú káposzta 130, a körte 100-150, a kukorica 20-25, a krumpli 40-70, a mák 800, a méz 600-800, a narancs 300, a paradi­csom 150-180, a zöldpaprika 90- 130, a csípős paprika 90-150, a pad­lizsán 130, a patisszon 60, a fehér re­tek 150, a piros retek 80, a saláta 80, a sárgarépa 120-150, a sóska 250, a spenót 250, a szilva 100-130, a szőlő 100, a tojás 13-15, a főzőtök 50, az uborka 50-100, a zeller 140 forintért vásárolható meg. Gyöngyösön az alma 140, a szá­razbab 300, a fejtőbab 180, a zöld­bab 100-140, a banán 220, az őszi­barack 240, a citrom 300, a cukkini 100, a dióbél 1000, a görögdinnye 25, a sárgadinnye 200, a gomba 360, a gyökér 300, a fokhagyma 300, a vöröshagyma 70, a póré­hagyma 80, a karalábé 70, a karfiol 120, a fejes káposzta 50, a kelká­poszta 100, a lila káposzta 100, a savanyú káposzta 150, a kiwi 50, a körte 200, a krumpli 50, mák 600- 700, a méz 500-700, a narancs 300, a paradicsom 200, a zöldpaprika 100-120, a csípős paprika 40, a padlizsán 150, a piros retek 80, a saláta 80, a sárgarépa 150, a szilva 140, a szőlő 100, a tojás 11-15, a főzőtök 80, az uborka 140-200, a zeller 100 forintért kapható. Hatvanban az alma 60-120, a szárazbab 300, a fejtőbab 150, a zöldbab 120, a banán 198, az ősziba­rack 80-110, a citrom 230, a cukkini 100, a dióbél 800, a görögdinnye 20, a gomba 350, a gyökér 250, a fok­hagyma 350, a vöröshagyma 40-60, a póréhagyma 50, a karalábé 40, a karfiol 150, a fejes káposzta 60, a kelkáposzta 100, a lila káposzta 90, a savanyú káposzta 100, a körte 200-240, a kukorica 25, a krumpli 60, a mák 700, a méz 450-700, a pa­radicsom 120-220, a zöldpaprika 120, a csípős paprika 50, a padlizsán 150, a patisszon 100, a piros retek 40, a saláta 50, a sárgarépa 100, a sóska 30, a szilva 100, a szőlő 80, a tojás 12, a főzőtök 30, az uborka 120, a zeller 60, a zöldborsó 200 fo­rintos áron kapható. Hevesen az alma 80, a szárazbab 300, a zöldbab 150, a banán 200, az őszibarack 100, a citrom 250, a gö­rögdinnye 20, a gomba 350, a gyö­kér 200, a fokhagyma 250, a vö­röshagyma 50, a póréhagyma 15, a karalábé 30, a karfiol 100, a fejes káposzta 50, a kelkáposzta 60, a lila káposzta 80, a savanyú ká­poszta 90, a körte 140, a krumpli 40, a mák 500, a narancs 280, a pa­radicsom 80, a zöldpaprika 100, a csípős paprika 15, a padlizsán 150, a patisszon 60, a fehér retek 70, a sárgarépa 120, a spenót 150, a szilva 100, a szőlő 120, a tojás 13, a főzőtök 60, az uborka 80, a zeller 30 forintba kerül. Országjárók Egerszalókon. A szigetszentmiklósiak a Duna Tv-ben hallottak a szaló- kiak vendégszeretetéről, és legutóbbi honismereti programjuk Szilvásvárad mellett ide vezette 120 fős csoportjukat. Felkeresték Helli Zoltán pincészetét, ahol a szilvapálinka és a borok mel­lett s'zabád tűzön főtt pincegulyás adott ízelítőt a falusi turizmusból. fotó: pilisy elemér

Next

/
Thumbnails
Contents