Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

8. oldal Hazai Tükör 1999. szeptember 15., szerda ÍSP Az ÉKM Autópálya Rt Káli Mérnökségére pályázatot hirdet az alábbi munkakör betöltésére: lfő GÉPÉSZETI MŰVEZETŐ Főbb feladatai: >- gépészeti tevékenység teljes körű irányítása, »- gépek, járművek vizsgáztatása, javítási munkák tervezése, szervezése és irányítása, >► tűzrendészeti és munkavédelmi feladatok ellátása, >- energetikai berendezések fenntartása és üzemeltetése, >- előírt időszakos karbantartási feladatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése A munkakör betöltésének szükséges feltétele: >- legalább középfokú szakirányú végzettség, >- szakmai tapasztalat, >» vezetői gyakorlat, >- számítógép-kezelői ismeret, »- legalább "B" kategóriás gépjárművezetői engedély, >- felvétel esetén erkölcsi bizonyítványt kérünk. Amennyiben pályázati felkérésünk felkeltette érdeklődését, kérjük, hogy a fenti munkakörre vonatkozó pályázati anyagát, szakmai önéletrajzát és a szakképzettségét igazoló okmányok másolatait a megjelenést követő 1 héten belül az alábbi címre küldje el: ÉKM Autópálya Rt. Káli Mérnökség 3350 Kál, Erdőtelki út 1/A. (Tel.: 36/487-861) A munkakör október 1-jétől betölthető. (58711) Vállalkozók Figyelem! Apc község Önkormányzata a község belterületén szolgáltató központot kíván kialakítani. Kedvezményes áron építési ingatlanokat ajánl! Érdeklődni a község s jegyzőjénél lehet az alábbi I telefonszámokon: 37/385-309, 37/385-285. A HMB Kft. azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel felvesz belsőépítészeti üzemébe hegeszteni tudó általános lakatosokat. Érdeklődni Eger, Vécsey-völgy út 99/10. üzemvezetőnél. (58534) Tegnap mondták, de ma is igaz A reklám az egyetlen módszer arra, hogy valamely gyártmányáról, termékéről, árujáról a a nagyobb számú fogyasztót, a Dc^rövidebb idő alatt, a kisebb költséggel tájékoztassa. A szakismeret is inflálódik. Nem állhat meg egy diplománál! A BUDAPESTI KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI EGYETEM KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET... ... főként egyetemi-főiskolai végzettségűek, de középfokú képesítéssel rendelkezők számára is -a munkaerőpiacon jól hasznosítható - képzéseket indít az 1999-2000-es tanévben: Szakközgazdászképzés - szakirányú másoddiploma, különböző (nemzetközi ingatlanszakértő, európai adójogi, felszámoló és vagyonkezelő stb.) témakörben Szaktanfolyamok - biztosítás, marketing stb. Ismeretbővítő és céltanfolyamok - értékelemzés, társasházi ügyintézés stb. JELENTKEZÉS: 1999. október 31-ig Részletes tájékoztató kiadvány és jelentkezési lap díjmentesen kapható. KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 1092 Budapest, Köztelek u. 8. Tel.: 216-44-41, -42,-43 (54821) Eltörlik a kötelező kamarai tagságot A minimálbér felemelése és a kötelező kamarai tagság eltörlése is terítékre került a kormány tegnapi ülésén. A részletekről Borókai Gábor szóvivő számolt be. A kabinet - a Fidesz-frakció múlt hét végi tanácskozásán született javaslatnak engedve - jövőre 22 500-ról 25 ezer forint­ra emelné a minimálbér össze­gét. A közszférában dolgo­zók illetményalapja 26 ezerről 28150 forintra emelkedne, mondta a szóvivő, majd kérdés­re válaszolva megjegyezte: a kormány természetesen kíván­csi a munkaadók és a munkavál­lalók véleményére is. Ez azt je­lenti, hogy a minimálbér növe­kedésére tett javaslat csak az Országos Munkaügyi Tanács jó­váhagyása után válhat döntéssé. A miniszterek a kamarai rendszer működési zavarai, va­lamint a kis- és középvállalko­zók elégedetlensége miatt a kö­telező kamarai tagság eltörlésé­ről is határoztak. A szóvivő sze­rint a kamarákhoz befizetett tagdíj nem ösztönözte e szerve­zeteket a megújulásra, miköz­ben lényegi ellenszolgáltatás hí­ján a tagság adóként kezelte a lerótt összeget. A kormány ezért javasolja, hogy a kötelező tagságot 2000. december 31-től szüntesse meg a T. Ház, s java­solja az Ipari és a Kézműves Kamara összevonását is. Mint megtudtuk, a kamaráknak ké­sőbb is el kell látniuk közfelada­taikat, az ehhez szükséges ösz- szeg egy részét azonban a költ­ségvetés állja majd. 2000-ben összesen 2 milliárd forintnyi címzett támogatást kaphatnak az önkormányzatok - jelentette be a szóvivő. A döntés értelmében elsősorban 200 millió forint feletti vízgaz­dálkodási, egészségügyi, szoci­ális, kulturális és oktatási beru­házásokhoz lehet pályázati pénzt szerezni, de a 172 kére­lem közül most csak harminc- kettő támogatására lesz mód. Borókai egy másik kormány- döntést tolmácsolva bejelen­tette, hogy a kabinet mégsem von el 1,1 milliárdot a gyógy­szer-támogatási előirányzat­ból. Újságírói kérdésre vála­szolva az MNB-üggyel kapcso­latban megjegyezte: a parla­menti albizottságnak kell ki­vizsgálnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank hová tüntetett el az adófizetők pénzéből 70 milliárdot. Veszélyes politikai tranzakciók Magyarország megítélésének és pénzügyi stabilitásának árt leg­inkább a Magyar Nemzeti Bank körül dagasztott botrány. Szak­értők szerint a kormányfő igencsak rossz tanácsadókra hallgatott akkor, amikor parlamenti vizsgálatot támogatott a jegybank ellen. Csáki György, a GKI Gazda­ságkutató Rt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy a gyanús hírek hallatán hétfőn még csak 1 százalékos vissza­esést regisztráltak a Budapesti Értéktőzsdén, de a helyzet napról napra rosszabbodik. A forint értéke emiatt folyamatos romlásnak indulhat. A szakember szerint két egy­mástól független ügyet kevertek össze a Fidesz hét végi frakció­ülésén. A „turmix” célja feltehe­tően nem más, mint az MNB el­nökének régóta tervbe vett me­nesztése. A Surányi György el­len irányuló lépések nem igazán hordoznak jó üzenetet a nem­zetközi pénzpiac számára, ahol a magyar jegybankelnök elis­mert szaktekintélynek számít. A két, egymástól teljesen független ügyről szólva Csáki György kifejtette, hogy az MNB bécsi leányvállalatánál, a CW Banknál 1990 és 1996 között történt kockázatos hite­lezés ügyében több mint 70 milliárd forintnyi kár keletke­zett. Amikor a bajok kezdőd­tek, Bőd Péter Ákos volt az MNB elnöke. Ebben az ügy­ben már meg is történt a felje­lentés a két gyanúsított igazga­tósági tag ellen. A másik ügy, az úgynevezett adósságcsere teljesen törvényes tranzakció volt a jegybank és a központi költségvetés között 1997 ele­jén, és semmiféle kárt nem okozott az országnak, sőt alap- feltétele az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak. A két és fél évvel ezelőtti ügy és a mostani között az össze­gek nagyságát hozzák egyenlő­ségbe. Pedig az adósságcseré­nél a pénzügyminiszter szerint 170 milliárd forintot adtak át a jegybanknak. S ezt az összeget sem ajándéknak vagy a bécsi bank veszteségeinek rendezé­sére szánták, hanem a koráb­ban felvett külföldi hitelek ka­matainak kiegyenlítésére. Elő­zőleg ugyanis az MNB által fel­vett dollárok fejében a közpon­ti költségvetés forintban és ka­mat nélkül fizetett. Miután a külső és a belső államadóságo- kat összevonták, a kincstáron belüli pénzmozgásból nem ke­letkezett kár. (németh) Mától: drogvizsgálat az utakon Március 1-jétől törvény bünteti a kábítószerrel való visszaélést és a kábítószer hatása alatti gépjárművezetést. Miért csak most kezdik az ellenőrzést a közutakon? - kérdeztük dr. Keres Lászlót, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjét.- Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk fellépni a drog hatása alatt vezetők ellen, olyan sajá­tos eszközökkel kellett a rendőrséget felszerelni, ame­lyekben a vizsgálathoz szük­séges testnedveket szabály­szerűen lehet tárolni és szállí­tani. Ezek megvásárlására a közbeszerzési eljárást csak a törvény megszületése után lehetett beindítani. Most vég­re ott tartunk, hogy rend­őreink megkezdhetik az ellen­őrzéseket.- Az eljárás ugyanolyan, mint az ittas vezetés ellenőrzésekor?- Nem egészen. A különbség abból fakad, hogy az alkoholos italok fogyasztását nem tiltja a törvény, a drogfogyasztást azonban igen. Ha például né­gyen ülnek az autóban, és mind részegek, akkor az utasokkal nem foglalkozunk, a gépkocsi- vezető természetesen kiszáll a volán mögül és megindítjuk el­lene az eljárást. Ám ha ellenőr­zésünk során négy drogost talá­lunk a gépjárműben, akkor a törvény értelmében az utasok ellen is megindítjuk az eljárást, de vér- és vizeletmintát csak a gépkocsivezetőtől veszünk. A drogfogyasztás vétségnek minő­sül, de a törvény előírásának megfelelően a gépkocsi vezető­jénél a befolyásoltság mértékét is meg kell határozni.- Mikor találkozhatunk drog­ellenőrökkel az utakon?- Ma, szeptember 15-én kez­dik a munkájukat. Koós Tamás Nem lesz amnesztia. A 2000. évi részleges közkegyelem ügye kormányszinten nem vetődött fel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy újságírói kér­désére válaszolva kedden. A kor­mány eddig nem foglalkozott ez­zel a kérdéssel, mert nem lát, nem látott okot arra, hogy napi­rendre tűzze. Mi marad? Az SZDSZ-frakció módosító indítványt terjeszt a parlament elé, amelyben kezde­ményezi, hogy a polgárok által befizetett személyi jövedelemadó 35 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál - áll a párt tegnapi közleményében. A sza­bad demokraták szerint az ön­kormányzatiság semmibevételét jelentené, ha jövőre a helyben be­folyt szja-nak az önkormányzat­ok csak az 5 százalékát kapnák meg az idei 16 százalék helyett. Szélhámosok. Az Országgyű­lés Környezetvédelmi Alap Cél­feladatokat Ellenőrző Albizott­ságának nevével visszaélve csa­lók csúszópénzt kértek különbö­ző települések polgármesterei­től, azt ígérve, hogy elintézik szá­mukra a Környezetvédelmi Alap támogatását. Az albizottság tag­jai és szakértői hivatalos megbí­zólevéllel rendelkeznek, így sze­mélyük azonosítható - közölte Székely Zoltán, az albizottság el­nöke. Kérik a polgármestereket és önkormányzati képviselőket, hogy ne álljanak szóba a felelőt­lenül ígérgetőkkel. Drágul a kenyér. A liszt ára a múlt hónaphoz képest 10 száza­lékkal növekedett, s szeptember végére a szakemberek 20 száza­lékos áremelkedést jósolnak. Makay György, a gabonaszövet­ség főtitkára szerint az eddigi 34 forintos kilónkénti termelői át­lagár szeptember végére várható­an 40 forint fölé emelkedik, így a lisztből készült termékekért is többet kell majd fizetnünk. Központosított kórházak. Az országos feladatkörű gyógy­intézetek főigazgatói zártkörű megbeszélésen alakítják ki állás­pontjukat az intézmények gaz­dasági irányításának tervezett összevonásával kapcsolatban. Az egészségügyi miniszter dön­tése szerint 2000. január 1-jétől a tárcához tartozó 11 budapesti és 5 vidéki kórház működtetésé­ről egy központi intézmény gon­doskodik, a kórházak orvos ve­zetői kizárólag a szakmai mun­kát felügyelik majd. íztárlat. Elkészült Magyaror­szág első országos ízgyűj­teménye. A tanulmányból, ame­lyet kedden mutattak be a Köz­ponti Élelmiszerkutató Intézet­ben (Kéki), a magyar ízekről ren­dezett kamarakiállításon kiderül, hogy az északi régiót a savanyú, az Alföldet a sós, Dél-Magyaror- szágot a fűszeres, a Dunántúlt pedig az édes ízek jellemzik. Harcban a multiplexekkel A kistelepüléseken eltűnhet a régi idők mozija Sorra zárnak be a kis vidéki mozik, miközben a multiplex filmszín­házak egymás után épülnek a megyeszékhelyeken. A régi, hagyomá­nyos mozik üzemeltetői érdekeik érvényesítése és hatékonyabb mű­ködésük érdekében nemrég megalakították a Független Moziüzemeltetők Szakmai Egyesületét. A kezdeményezés a Nemze­ti Kulturális Alapprogram célkitűzéseivel is találkozik. Jankovich Marcell elnök szerint a hagyományos mozik jogos segítségre szorul­nak a multiplexek ellenében. FARMERVÁSÁR! Egerben, az Ifjúsági Házban szept. 16-án (csütörtök) és 17-én (péntek) 9-18 óráig Női, férfi-, gyermeknadrágok, ingek, dzsekik, színesben és extra méretben is kedvező áron kaphatók. Egri székhelyű vállalkozás gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőt keres hosszú távú együttműködés reményében. Fényképes, szakmai önéletrajzot fizetési igény megjelölésével "Könyvelő 58682" jeligére 3301 Eger, Pf.: 23-ra kérjük szeptember 30-ig leadni. A privatizációnál is nagyobb ki­hívást jelentenek a régi mozik számára a főként a bevásárló- központokban épülő multiplex filmszínházak. Ahol felépül egy ilyen, ott a régi filmszínházak általában bezárnak.- A független moziüzemel­tetők szeptemberben alakult szervezetének célja az, hogy ösz- szefogja és szakmai tanácsokkal lássa el a kis vetítőhelyiségek üzemeltetőit, például a marke­tingmunka területén. Talán még az elavult berendezésű intézmé­nyek felújításához szükséges pénznél is fontosabb, hogy a ha­gyományos mozik megtalálják saját profiljukat az új körülmé­nyek között. A szórakoztató fil­mek mellett felvállalhatnák a ki­sebb közönséget vonzó alkotá­sok vetítését, az iskolákban nem­rég bevezetett médiaoktatáshoz kapcsolódva diákcsoportoknak is tarthatnának előadásokat. Mindehhez azonban szükség volna az állam támogatására, pozitív diszkriminációra is - nyilatkozta lapunknak Pásztor Éva, az egyesület titkára. Kozma Károly, a Nemzeti Kul­turális Alapprogram Mozgókép Kollégiumának vezetője szerint szervezetük eddig is támogatta a vidéki artmozihálózatot évente csaknem nyolcvanmillió forint­tal, de ez természetesen nem elég a kis filmszínházak életben tartá­sához. Az NKA munkatársai évek óta mondogatják, hogy tá­mogatni kell a vidéki városi mozi­kat, de ők legfeljebb csak elindít­hatják a változásokat, jó esetben a figyelmet tudják felhívni a pob- lémára. Az Alapprogramnak nincs annyi pénze, hogy finanszí­rozza a megújulást. W. V.

Next

/
Thumbnails
Contents