Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-10 / 211. szám
2. oldal Megyei Körkép 1999. szeptember 10., péntek „Civil” pályázat EGER - Megyei hatáskörű, nonprofit információs és szolgáltató központ működtetésére hirdet pályázatot a megyeszékhely önkormányzata. Szeptember 25-ig várják azoknak az egri székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú vagy kiemelten közhasznú alapítványoknak és egyesületeknek a jelentkezését, amelyek birtokában vannak a központ működtetéséhez szükséges alapvető eszközparknak (telefon, fax, számítógépek, fénymásoló, nyomtató, szoftver). A pályázattal kapcsolatban Ilkei Edit Julianna civil referens ad részletesebb tájékoztatást a Városháza polgármesteri irodáján, a 410-144/251-es telefonon. Búcsú Szálúkon EGERSZALÓK - Az Egersza- lóki Egyházközség szeptember 11-12-én tartja a Szűz Mária- búcsúját, ahová várják a zarándok híveket. Szombaton este 8 órakor kezdődik a virrasztás, majd éjfélkor szentmisét celebrálnak. Másnap délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet körmenet követ. Kolping-ünnep kassaiakkal EGER - Az Egri Kolping Család Katolikus Legényegylet szombaton, szeptember 11-én ünnepli alapításának 139. évfordulóját. Ez alkalommal emlékeznek az 1860. szeptember nyolcadikén történt első zászlószentelésre. Az elmúlt évben az erdélyi Borzont község küldöttségét látták vendégül ez alkalomból az egriek, most pedig az ez év májusában megalakult kassai Kol- ping-család elnökét és tíz tagját hívták meg. Az ünnepen részt vesz többek között dr. Bolberitz Pál, a szervezet országos főprézese, a Kolping-mozgalom hazai lelkivezetője. Szombat délelőtt 10 órakor az egri Servita-templomban tartott ünnepi szentmisével kezdődik a nagyszabású program, majd ezt követően a résztvevők megkoszorúzzák az egykori Kolping-ház falán elhelyezett emléktáblát. Ezután rövid kultúrműsorra kerül sor a kassai küldöttség és az egri vendéglátók bemutatkozásával. Este 19 órától a Megyei Művelődési Központban szüreti mulatsággal zárul az ünnepnap eseménysorozata. Védett állatok a vágóhidakon HEVES MEGYE - Az agrártárca kezdeményezésére jó fél évvel ezelőtt indult országos akció a meglévő vágóhidak ellenőrzésére, az előírt működési feltételek betartatására irányult. Ennek kapcsán a Heves megyében végzett folyamatos vizsgálatok is számos hiányosságot tártak fel - tájékoztatta lapunkat dr. Kőházi István, a Heves Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. A megyei főállatorvos elmondta: a heti rendszerességgel végzett ellenőrzések kapcsán eddig összesen 16 olyan vágóhíd, illetve húsfeldolgozó üzem működését függesztették fel ideiglenesen, ahol a tapasztalt mulasztások mértéke ezt a kényszerintézkedést megkövetelte. Az ideiglenes felfüggesztés a szóban forgó vágóhidak több mint felénél véglegesnek bizonyult, lakat került a létesítményekre, mivel az érintettek nem akarták vagy nem tudták vállalni a feltételek teljesítésének esetenként akár költséges kötelezettségét. A hiányosságok között a szükséges engedélyek beszerzésének elmulasztásától a közegészségügyi és állat-egészségügyi hatósági előírások figyelmen kívül hagyásáig igen széles a skála. Volt például olyan helyszín, ahol már jó ideje folytatták ellenőrizetlenül, s szakhatósági hozzájárulás nélkül a főtt füstölt kolbász előállítását és értékesítését. Heves megye a pillanatnyilag működő 22 vágóhíd kapacitásával országosan az erős középmezőnyben helyezkedik el. A területi elhelyezkedés és a teljesítmény alapján azonban igen változatos a kép, hiszen a 22 közül több helyen nincs folyamatos üzem, hetente csupán két alkalommal négy-öt vágóállatot fogadnak, míg a legnagyobb, a gyöngyösi vágóhíd esetében ez a más vidékekről is fölvásárolt állatokkal együtt akár napi 150 sertés feldolgozását is jelentheti. Mint dr. Kőházi István hangsúlyozta: a hazai vágó- hídmennyiségnek és -minőségnek lassan igazodnia kell az európai uniós követelményekhez, már csak a piaci jelenlét hazai érdekei miatt is. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy szakítani kell a korábbi idők elaprózott, „egy település egy vágóhíd” elvével, és kevés, de jól felszerelt, korszerű, s a legújabb követelményeknek is megfelelő létesítményekre van szükség. Feldolgozóüzem viszont ettől függetlenül akár több helyen is lehet. Kérdésünkre az idén elfogadott állatvédelmi törvény kapcsán a szakember kifejtette, hogy ezen a téren a hazai vágóhidak esetében valóban rengeteg még a tennivaló. Szerencsére a törvény egyes rendelkezései hosszabb átmeneti időt biztosítanak a feltételek teljesítésére. Ezek az állatvédelmi intézkedések érintik az állatok szállításától a vágóhídi várakoztatásukig, elhelyezésüktől az ellátásukig terjedő teljes rendszert. Előírja például, hogy az állatok csak megfelelő elektromos kábítás után kerülhetnek vágásra. Ám mint a szakember utalt rá, a megfelelő „humánus” szemlélet és bánásmód elsajátítása minden bizonnyal több időt vesz majd igénybe, mint a törvényi vagy a tárgyi feltételek megteremtése. Hiszen ma még nem ritka az ilyen helyeken a zsúfolt elhelyezés, illetve a kínzáshoz hasonló méltatlan körülmények, valamint a durvaság sem. (kj) A HM kiharcolta Tamabodnak (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter azt is bejelentette: a HM 2,4 millió forintos támogatást nyújt Tamabodnak. Az adományozó okirat aláírására már az árvíz sújtotta településen került sor. Kovács László polgármester örömmel vette a segítségnyújtást, amelyet az első körben felmért 57 lakás helyreállításakor használnak fel. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke jelezte:- Az önkormányzati utakban, hidakban keletkezett károk enyhítésére 1,1 milliárd forintot biztosít a kormány. Biztatóak a tárgyalások a megyénkben 700-800 millióra becsült árvízi mezőgazdasági károk ellentételezésére is. Elhangzott még, hogy rövidesen 20 fős munkabrigád érkezik hozzánk Kárpátaljáról, akik bekapcsolódnak az itteni újjáépítésbe. (b. s.) Szüreti mulatságra csalogatta - a közönséget tegnap a Gaia Kulturális Egyesület, akik a Megyei Művelődési Központ elől indultak a Dobó térre. Itt 18 órakor a Katáng néptáncegyüttes mutatkozott be a Gajdos zenekar kíséretében, majd a Tekerő-év alkalmából láthattuk a Magyar Tekerőzenekar „Ó, én édes pintes üvegem” című műsorát, fotó: gál Gábor Fertőző májgyulladás ütötte fel a fejét Megtették az óvintézkedéseket GYÖNGYÖSPATA - A településen május végén, június elején regisztráltak először fertőző májgyulladásra utaló tünetekkel egy beteget. Ezt követően, a nyár folyamán, az ismétlődő felhőszakadások után megszaporodtak a megbetegedések. Ez idáig tizenhét beteget- köztük felnőtteket, betegeket- utaltak be a megyei kórház fertőző részlegére. Tegnap a Heves Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei is a helyszínre érkeztek, hogy megtegyék a szükséges óvintézkedéseket. A lakosság egy részének ingyenes védőoltást adtak, a köz- intézményekben pedig felhívták a figyelmet a fokozott higiénés előírások betartására. Mindenképp fontos alaposan megmosni a zöldség- és gyümölcsféléket, s ajánlatos naponta többször is a fertőtlenítő kézmosás. Az óvodában hétfőtől már nem fogadtak újabb gyermeket. A faluban élők közül többen úgy vélekednek, hogy pánikra nincs ok, hiszen a megbetegedések száma egyelőre nem utal járványra, a településen dolgozó orvosok pedig eddig is lelkiismeretesen látták el feladatukat. Az érdeklődők négy megyéből érkeztek Harminc fajtával kukoricáztak GYÖNGYÖS, TASSPUSZTA- Kukoricából az idén jó termés várható - hangzott el tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem helyi főiskolai karának tangazdaságában rendezett szakmai találkozón. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád és Pest megyéből mintegy száz szakember volt kíváncsi a fajtabemutatóra és a kukoricatermelést segítő gépajánlatra. Mint dr. Szabó Lajos profesz- szor, a főiskolai kar főigazgatóhelyettese lapunknak elmondta, előadások hangzottak el a korszerű talajművelésről és a tápanyag-visszapótlás fontosságáról. Emellett működés közben növényvédő és szemenként vető gépet mutattak be az érdeklődőknek. A találkozón résztvevők harminc kukoricafajta tulajdonságait ismerhették meg az igen korai érésűektől a késő érésűe- kig. Láthattak martonvásári, szegedi nemesítésű hibrideket, valamint amerikai Pioneer fajtákat is. Véget ért az első magyar emlőrák-konferencia Konszenzusra jutottak a tanácskozás résztvevői EGER - Magyarországon évente 35.000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak. Ennek 16 százaléka emlőtumor. Az emlőrák-megbetegedések száma rohamosan emelkedik hazánkban, a halálozási arány pedig az összes daganatos halá- íozás arányában a második legmagasabb. Több mint 2400 nő hal meg évente. E riasztó számok is indokolják, hogy az orvosszakmának minden eddiginél hatékonyabban kell fellépnie a halálos kórral szemben. Ez motiválta az I. Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia mintegy 600 résztvevőjét is. A kétnapos egri tanácskozás tegnap este a városháza dísztermében megtartott sajtókonzultációval ért véget. A konferencián Prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója foglalta össze a két nap legfontosabb eredményeit. Utalt arra, hogy hazánk 1992-ben kapott felhívást a WHO-tól, hogy dolgozzon ki egységes programot az emlőrák diagnosztizálására és kezelésére. Ezt a feladatot az Országos Onkológiai Intézet elvégezte, azonban továbbra is nyitott maradt a kérdés: miként lehetne a hazai onkológiai ellátást egységesíteni. További gondot jelentett, hogy az orvosképzésben nem volt kötelező szaktárgy az onkológia, így a hazai szakemberek mozaikszerű ismeretanyaggal kerültek ki az egyetemekről. Az I. Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferenciát a szervezők azzal a céllal kezdeményezték, hogy az emlőrák kórismézésében és kezelésében érintett orvosok részvételével létrejöjjön . egy naprakész, a legfrissebb eredményeken alapuló protokoll, amely a betegség diagnosztizálásától a kezelés elvi és gyakorlati kérdésein keresztül jut el a konszenzus megalkotásáig. A konferencia rendkívül eredményesnek mondható - szögezte le a professzor -, hiszen a fenti célt elérték. • (barta) Szerelem Egerért, Heves megyéért énteki ortré A vágy, hogy Egert, illetve hegyeivel, alföldjével és vizeivel kicsiben országot megtestesítő Heves megyét minél jobban megismerje és másokkal is megismertesse, gyermekként alakult ki benne. Ez később is megmaradt, amikor szülőfalujából, Egercsehiből elszármazott, egri dobós diák lett és angolt tanult, majd a bulgáriai Várna egyetemén szívta magába a nemzetközi idegenforgalom tudományát. Kiss Jánosnak, a megyei önkormányzat irodavezetőjének ez a törekvése meghatározta eddigi életét.- Az egyetem befejezése után, 1991-ben egy egri utazási irodában töltöttem néhány hónapot - meséli. - Még akkor, szeptemberben, pályázat útján a megyei önkormányzat idegenforgalmi főmunkatársa lettem. Jó csapatba kerültem, és közreműködtem az Egertourist Kft. létrehozásában, ahol több idegenforgalmi, turisztikai elképzelést is megvalósítottunk. A csapatunk találta ki például a Vásár Agriában rendezvénysorozatot is. 1993-ban volt az első, és a kedvező fogadtatás alapján már akkor elhatároztuk, hogy évente megrendezzük ezt a vásárt. Ezért rendszeresen pályáztunk támogatásért a Gazdasági Minisztériumnál. Az idén már a hetedik vásárt tartották, amelynek főszervezője Kiss János volt.- Egy ilyen programsorozatot nem lehet rutinból csinálni — említi -, csak az együttműködő partnerekkel: a gazdasági kamarák, a városi önkormányzat, az ITD Hungary, a Vállalkozói Központ szakértőivel dolgoztunk közösen, és az újabb ötleteket, javaslatokat igyekeztünk megvalósítani. Ez a csapat jól dolgozott, ezért az erkölcsi elismerés, amit kaptunk, nagyon jólesett. Ám tisztában vagyunk azzal, hogy sok még a javítanivaló. Az viszont örömmel töltött el, hogy Habsburg Ottó és családja, továbbá miniszterek és államtitkárok is érdeklődtek a vásár iránt, és a jövőbeni támogatásukról biztosítottak bennünket.- Ön tehát szívügyének tartja a vásár továbbfejlesztését.- Természetesen, amely hosszabb távon az egri konferencia-központ létrehozásával valósítható meg. Erre alakult meg az a konzorcium, amelyben a megyei önkormányzatot képviselem. A kiszemelt terület az egri kemping, ahol kongresszusi és vásárközpontot, színvonalas szálláshelyet és üdülőfalut szeretnénk létrehozni. Ezért nagyon sokat kell még tennünk, de ez óriásit lendíthet Eger turisztikai vonzerején. Szerencsés embernek érzem magam, mert azon a területen dolgozom, amit szeretek. Szívesen mutatom meg a vendégeknek Egert, a megyét, és rendszeresen kirándulok a családommal a Mátrába, a BUkkbe, a Tisza-tóhoz. így látom igazán, hogy mire érdemes felhívni a figyelmet. Olt- hatatlan a szerelmem a városért, a megyéért. Mentusz Károly Támogatják a nyelvvizsgát EGER - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bugát Pál Egyesülete és az Egri Nők a Városért Alapítvány pályázatot hirdet tíz, angol vagy német nyelvből középfokon nyelvvizsgázni szándékozó tehetséges egri középiskolás fiatal számára. Jelentkezhetnek azok a középiskolás diákok, akik szociálisan rászorultak, és tanulmányi eredményük legalább jó rendű. Ezenkívül nyelvi felkészültségük eléri a középfokú nyelvvizsga szintjét, s a novemberi állami vizsgákon várhatóan megfelelő eredményt tudnak nyújtani. A pályázatokat „Nyelvvizsga” jeligével szeptember 30-ig kell beküldeni a TIT Bugát Pál Egyesület címére, a 3300 Eger, Pf. 64-re.
