Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-10 / 211. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. szeptember 10., péntek „Civil” pályázat EGER - Megyei hatáskörű, nonprofit információs és szol­gáltató központ működtetésére hirdet pályázatot a megyeszék­hely önkormányzata. Szeptem­ber 25-ig várják azoknak az egri székhelyű, jogi személyi­séggel rendelkező, közhasznú vagy kiemelten közhasznú ala­pítványoknak és egyesületek­nek a jelentkezését, amelyek birtokában vannak a központ működtetéséhez szükséges alapvető eszközparknak (tele­fon, fax, számítógépek, fény­másoló, nyomtató, szoftver). A pályázattal kapcsolatban Ilkei Edit Julianna civil refe­rens ad részletesebb tájékozta­tást a Városháza polgármesteri irodáján, a 410-144/251-es tele­fonon. Búcsú Szálúkon EGERSZALÓK - Az Egersza- lóki Egyházközség szeptember 11-12-én tartja a Szűz Mária- búcsúját, ahová várják a zarán­dok híveket. Szombaton este 8 órakor kezdődik a virrasztás, majd éjfélkor szentmisét celeb­rálnak. Másnap délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet körmenet követ. Kolping-ünnep kassaiakkal EGER - Az Egri Kolping Csa­lád Katolikus Legényegylet szombaton, szeptember 11-én ünnepli alapításának 139. év­fordulóját. Ez alkalommal emlékeznek az 1860. szeptember nyolcadi­kén történt első zászlószente­lésre. Az elmúlt évben az erdélyi Borzont község küldöttségét lát­ták vendégül ez alkalomból az egriek, most pedig az ez év má­jusában megalakult kassai Kol- ping-család elnökét és tíz tagját hívták meg. Az ünnepen részt vesz töb­bek között dr. Bolberitz Pál, a szervezet országos főprézese, a Kolping-mozgalom hazai lelki­vezetője. Szombat délelőtt 10 órakor az egri Servita-templomban tar­tott ünnepi szentmisével kez­dődik a nagyszabású program, majd ezt követően a résztvevők megkoszorúzzák az egykori Kolping-ház falán elhelyezett emléktáblát. Ezután rövid kultúrműsorra kerül sor a kassai küldöttség és az egri vendéglátók bemutatko­zásával. Este 19 órától a Megyei Mű­velődési Központban szüreti mulatsággal zárul az ünnepnap eseménysorozata. Védett állatok a vágóhidakon HEVES MEGYE - Az agrár­tárca kezdeményezésére jó fél évvel ezelőtt indult országos akció a meglévő vágóhidak el­lenőrzésére, az előírt műkö­dési feltételek betartatására irányult. Ennek kapcsán a He­ves megyében végzett folya­matos vizsgálatok is számos hiányosságot tártak fel - tájé­koztatta lapunkat dr. Kőházi István, a Heves Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás igazgatója. A megyei főállatorvos el­mondta: a heti rendszeresség­gel végzett ellenőrzések kap­csán eddig összesen 16 olyan vágóhíd, illetve húsfeldolgozó üzem működését függesztették fel ideiglenesen, ahol a tapasz­talt mulasztások mértéke ezt a kényszerintézkedést megköve­telte. Az ideiglenes felfüg­gesztés a szóban forgó vágó­hidak több mint felénél végle­gesnek bizonyult, lakat került a létesítményekre, mivel az érin­tettek nem akarták vagy nem tudták vállalni a feltételek tel­jesítésének esetenként akár költséges kötelezettségét. A hiányosságok között a szüksé­ges engedélyek beszerzésének elmulasztásától a közegész­ségügyi és állat-egészségügyi hatósági előírások figyelmen kívül hagyásáig igen széles a skála. Volt például olyan hely­szín, ahol már jó ideje folytat­ták ellenőrizetlenül, s szakha­tósági hozzájárulás nélkül a főtt füstölt kolbász előállítását és értékesítését. Heves megye a pillanatnyi­lag működő 22 vágóhíd kapa­citásával országosan az erős középmezőnyben helyezkedik el. A területi elhelyezkedés és a teljesítmény alapján azonban igen változatos a kép, hiszen a 22 közül több helyen nincs fo­lyamatos üzem, hetente csu­pán két alkalommal négy-öt vágóállatot fogadnak, míg a legnagyobb, a gyöngyösi vá­góhíd esetében ez a más vidé­kekről is fölvásárolt állatokkal együtt akár napi 150 sertés feldolgozását is jelentheti. Mint dr. Kőházi István hangsúlyozta: a hazai vágó- hídmennyiségnek és -minő­ségnek lassan igazodnia kell az európai uniós követelmé­nyekhez, már csak a piaci je­lenlét hazai érdekei miatt is. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy szakítani kell a korábbi idők elaprózott, „egy település egy vágóhíd” elvével, és ke­vés, de jól felszerelt, korszerű, s a legújabb követelmények­nek is megfelelő létesítmé­nyekre van szükség. Feldolgo­zóüzem viszont ettől függetle­nül akár több helyen is lehet. Kérdésünkre az idén elfo­gadott állatvédelmi törvény kapcsán a szakember kifej­tette, hogy ezen a téren a hazai vágóhidak esetében valóban rengeteg még a tennivaló. Sze­rencsére a törvény egyes ren­delkezései hosszabb átmeneti időt biztosítanak a feltételek teljesítésére. Ezek az állatvé­delmi intézkedések érintik az állatok szállításától a vágó­hídi várakoztatásukig, elhe­lyezésüktől az ellátásukig ter­jedő teljes rendszert. Előírja például, hogy az állatok csak megfelelő elektromos kábítás után kerülhetnek vágásra. Ám mint a szakember utalt rá, a megfelelő „humánus” szemlé­let és bánásmód elsajátítása minden bizonnyal több időt vesz majd igénybe, mint a tör­vényi vagy a tárgyi feltételek megteremtése. Hiszen ma még nem ritka az ilyen helyeken a zsúfolt elhelyezés, illetve a kínzáshoz hasonló méltatlan körülmények, valamint a dur­vaság sem. (kj) A HM kiharcolta Tamabodnak (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter azt is bejelentette: a HM 2,4 millió forintos tá­mogatást nyújt Tamabodnak. Az adományozó okirat aláírá­sára már az árvíz sújtotta tele­pülésen került sor. Kovács László polgármester örömmel vette a segítségnyúj­tást, amelyet az első körben felmért 57 lakás helyreállítá­sakor használnak fel. Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke jelezte:- Az önkormányzati utak­ban, hidakban keletkezett ká­rok enyhítésére 1,1 milliárd forintot biztosít a kormány. Biztatóak a tárgyalások a me­gyénkben 700-800 millióra becsült árvízi mezőgazdasági károk ellentételezésére is. Elhangzott még, hogy rövi­desen 20 fős munkabrigád ér­kezik hozzánk Kárpátaljáról, akik bekapcsolódnak az itteni újjáépítésbe. (b. s.) Szüreti mulatságra csalogatta - a közönséget tegnap a Gaia Kulturális Egyesület, akik a Megyei Művelődési Központ elől indultak a Dobó térre. Itt 18 órakor a Katáng nép­táncegyüttes mutatkozott be a Gajdos zenekar kíséretében, majd a Tekerő-év alkalmából láthattuk a Magyar Tekerőzenekar „Ó, én édes pintes üvegem” című műsorát, fotó: gál Gábor Fertőző májgyulladás ütötte fel a fejét Megtették az óvintézkedéseket GYÖNGYÖSPATA - A tele­pülésen május végén, június elején regisztráltak először fer­tőző májgyulladásra utaló tüne­tekkel egy beteget. Ezt köve­tően, a nyár folyamán, az ismét­lődő felhőszakadások után megszaporodtak a megbetege­dések. Ez idáig tizenhét beteget- köztük felnőtteket, betegeket- utaltak be a megyei kórház fertőző részlegére. Tegnap a Heves Megyei Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat szakemberei is a helyszínre érkeztek, hogy megtegyék a szükséges óvin­tézkedéseket. A lakosság egy részének in­gyenes védőoltást adtak, a köz- intézményekben pedig felhívták a figyelmet a fokozott higiénés előírások betartására. Mindenképp fontos alaposan megmosni a zöldség- és gyü­mölcsféléket, s ajánlatos na­ponta többször is a fertőtlenítő kézmosás. Az óvodában hétfőtől már nem fogadtak újabb gyermeket. A faluban élők közül többen úgy vélekednek, hogy pánikra nincs ok, hiszen a megbetege­dések száma egyelőre nem utal járványra, a településen dol­gozó orvosok pedig eddig is lelkiismeretesen látták el fel­adatukat. Az érdeklődők négy megyéből érkeztek Harminc fajtával kukoricáztak GYÖNGYÖS, TASSPUSZTA- Kukoricából az idén jó termés várható - hangzott el tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem helyi főiskolai kará­nak tangazdaságában rendezett szakmai találkozón. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád és Pest megyéből mintegy száz szakember volt kíváncsi a fajtabemutatóra és a kukorica­termelést segítő gépajánlatra. Mint dr. Szabó Lajos profesz- szor, a főiskolai kar főigazgató­helyettese lapunknak elmondta, előadások hangzottak el a kor­szerű talajművelésről és a táp­anyag-visszapótlás fontosságá­ról. Emellett működés közben növényvédő és szemenként vető gépet mutattak be az ér­deklődőknek. A találkozón résztvevők harminc kukoricafajta tulajdon­ságait ismerhették meg az igen korai érésűektől a késő érésűe- kig. Láthattak martonvásári, szegedi nemesítésű hibrideket, valamint amerikai Pioneer faj­tákat is. Véget ért az első magyar emlőrák-konferencia Konszenzusra jutottak a tanácskozás résztvevői EGER - Magyarországon évente 35.000 új daganatos megbetegedést regisztrálnak. Ennek 16 százaléka emlőtumor. Az emlőrák-megbetegedések száma rohamosan emelkedik hazánkban, a halálozási arány pedig az összes daganatos halá- íozás arányában a második legmagasabb. Több mint 2400 nő hal meg évente. E riasztó számok is indokolják, hogy az orvosszakmának minden eddi­ginél hatékonyabban kell fel­lépnie a halálos kórral szem­ben. Ez motiválta az I. Magyar Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia mintegy 600 részt­vevőjét is. A kétnapos egri ta­nácskozás tegnap este a város­háza dísztermében megtartott sajtókonzultációval ért véget. A konferencián Prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója foglalta össze a két nap legfon­tosabb eredményeit. Utalt arra, hogy hazánk 1992-ben kapott felhívást a WHO-tól, hogy dol­gozzon ki egységes programot az emlőrák diagnosztizálására és kezelésére. Ezt a feladatot az Országos Onkológiai Intézet elvégezte, azonban továbbra is nyitott maradt a kérdés: miként lehetne a hazai onkológiai ellá­tást egységesíteni. További gondot jelentett, hogy az or­vosképzésben nem volt köte­lező szaktárgy az onkológia, így a hazai szakemberek moza­ikszerű ismeretanyaggal kerül­tek ki az egyetemekről. Az I. Magyar Nemzeti Emlő­rák Konszenzus Konferenciát a szervezők azzal a céllal kezde­ményezték, hogy az emlőrák kórismézésében és kezelésében érintett orvosok részvételével létrejöjjön . egy naprakész, a legfrissebb eredményeken ala­puló protokoll, amely a beteg­ség diagnosztizálásától a keze­lés elvi és gyakorlati kérdésein keresztül jut el a konszenzus megalkotásáig. A konferencia rendkívül eredményesnek mondható - szögezte le a professzor -, hi­szen a fenti célt elérték. • (barta) Szerelem Egerért, Heves megyéért énteki ortré A vágy, hogy Egert, illetve he­gyeivel, alföldjével és vizeivel kicsiben országot megtestesítő Heves megyét minél jobban megismerje és másokkal is megismertesse, gyermekként alakult ki benne. Ez később is megmaradt, amikor szülőfalu­jából, Egercsehiből elszárma­zott, egri dobós diák lett és an­golt tanult, majd a bulgáriai Várna egyetemén szívta ma­gába a nemzetközi idegenfor­galom tudományát. Kiss Jánosnak, a megyei önkormányzat irodavezetőjé­nek ez a törekvése meghatá­rozta eddigi életét.- Az egyetem befejezése után, 1991-ben egy egri utazási irodában töltöttem néhány hó­napot - meséli. - Még akkor, szeptemberben, pályázat útján a megyei önkormányzat ide­genforgalmi főmunkatársa let­tem. Jó csapatba kerültem, és közreműködtem az Egertourist Kft. létrehozásában, ahol több idegenforgalmi, turisztikai el­képzelést is megvalósítottunk. A csapatunk találta ki például a Vásár Agriában rendezvényso­rozatot is. 1993-ban volt az első, és a kedvező fogadtatás alapján már akkor elhatároz­tuk, hogy évente megrendez­zük ezt a vásárt. Ezért rendsze­resen pályáztunk támogatásért a Gazdasági Minisztériumnál. Az idén már a hetedik vásárt tartották, amelynek főszerve­zője Kiss János volt.- Egy ilyen programsoroza­tot nem lehet rutinból csinálni — említi -, csak az együttmű­ködő partnerekkel: a gazdasági kamarák, a városi önkormány­zat, az ITD Hungary, a Vállal­kozói Központ szakértőivel dolgoztunk közösen, és az újabb ötleteket, javaslatokat igyekeztünk megvalósítani. Ez a csapat jól dolgozott, ezért az erkölcsi elismerés, amit kap­tunk, nagyon jólesett. Ám tisz­tában vagyunk azzal, hogy sok még a javítanivaló. Az viszont örömmel töltött el, hogy Habsburg Ottó és családja, to­vábbá miniszterek és államtit­károk is érdeklődtek a vásár iránt, és a jövőbeni támogatá­sukról biztosítottak bennünket.- Ön tehát szívügyének tartja a vásár továbbfejleszté­sét.- Természetesen, amely hosszabb távon az egri konfe­rencia-központ létrehozásával valósítható meg. Erre alakult meg az a konzorcium, amely­ben a megyei önkormányzatot képviselem. A kiszemelt terület az egri kemping, ahol kong­resszusi és vásárközpontot, színvonalas szálláshelyet és üdülőfalut szeretnénk létre­hozni. Ezért nagyon sokat kell még tennünk, de ez óriásit len­díthet Eger turisztikai vonzere­jén. Szerencsés embernek ér­zem magam, mert azon a terü­leten dolgozom, amit szeretek. Szívesen mutatom meg a ven­dégeknek Egert, a megyét, és rendszeresen kirándulok a csa­ládommal a Mátrába, a BUkkbe, a Tisza-tóhoz. így lá­tom igazán, hogy mire érde­mes felhívni a figyelmet. Olt- hatatlan a szerelmem a váro­sért, a megyéért. Mentusz Károly Támogatják a nyelvvizsgát EGER - A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Bugát Pál Egyesülete és az Egri Nők a Vá­rosért Alapítvány pályázatot hirdet tíz, angol vagy német nyelvből középfokon nyelvvizs­gázni szándékozó tehetséges egri középiskolás fiatal szá­mára. Jelentkezhetnek azok a középiskolás diákok, akik szo­ciálisan rászorultak, és tanul­mányi eredményük legalább jó rendű. Ezenkívül nyelvi felké­szültségük eléri a középfokú nyelvvizsga szintjét, s a novem­beri állami vizsgákon várha­tóan megfelelő eredményt tud­nak nyújtani. A pályázatokat „Nyelv­vizsga” jeligével szeptember 30-ig kell beküldeni a TIT Bu­gát Pál Egyesület címére, a 3300 Eger, Pf. 64-re.

Next

/
Thumbnails
Contents