Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-09 / 184. szám
6. oldal 1999. augusztus 9., hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE „Illa berek, nádak, erek, a motorosok jó emberek” 'S SÍROK - Péntek délelőtt. Végre hétvége, hosszúnak Ígérkező, jó bulikkal, sok zenével. Ó, áldott domborzati viszonyok, lefedetlen területek...- Elnémul az „egoprotézis”, lehet nyugodtan nézelődni, milliós gépcsodákat (egyre többet), vagy éppen jó karban lévő matuzsálemeket (egyre kevesebbet) bámulni. Újra motorostalálkozó. Nyolcadszor. Egyelőre még a gyülekezés a fő program, bár vannak, akik mar kedd óta sátoroznak, ők már több szervezett túrát tettek a környéken. De az igazi nagy móka most kezdődik, folyamatosan érkeznek is a sátorral, hátizsákokkal felszerelt motorosok, az enduróktól a hatalmas cirkálókig, és persze a háromkerekű járgányokig mindenféle gépekkel sorjáznak befelé a kapun, keresgélik a jó sátorhelyeket. Hiábavaló igyekezet, elvégre azt a napi egy-két óra alvást bárhol „megejti” az ember. Mert itt többet aligha lehet majd szundítani, egyébként is: időpocsékolás. Délután az első magyar motoros hegymászóversenyen nem tülekednek a vállalkozó kedvű résztvevők, elnézve a majdnem függőleges hegyoldalt, ezen nem csodálkozom. Ide speciális gépek kellenek, aki már látott ilyet a műholdas sportcsatornákon, az nagyjából sejtheti, miért nem próbálkoznak a fiúk a szériagépekkel. Azért akadnak versenyzők, egészen pontosan ketten. Ugyanazzal a 250-es Hondával vágnak neki, mindkettőjük alatt cirka 80 méterig bírja a gép. A buli azért nem marad el, a gyalogosoknak is versenyt hirdetnek. Előbb a fiúk, majd a lányok kapaszkodnak felfelé a laza talajú pályán.-Ne lazsálj, sörre megy! - biztatja egy büszke hím a hegyen szinte hason csúszva küzdő barátnőjét. Bizony, a nagy melegben komoly becsülete van egy láda itókának. És az esti bulikhoz sem árt az alapozás. Sötétedik, kezdődnek a koncertek. Az emberek a zenére egyre inkább összeverődnek a színpad előtt, a cucc - amint azt már megszokhattuk — nagyon jó, nagyot és szépen szól, jók a fények, szóval indul a pörgés. A Tunyogi Band hozza a formát, persze, azért a hangulat a régi „mobilos ” nóták nyomán alakul, a Kétforintos dalnál már szinte igazi.- Érdekes, most nem dobálják a pénzeket a színpadra - jegyzi meg mellettem valaki -, úgy tűnik, holnapra tartogatják, a Mobilra... A Takáts Tamás Dirty Blues Band koncertje előtt két önjelölt leányzó „erotikus táncot” lejt a színpadon. Hát, a sztriptíznek is csak nagy jóindulattal nevezhetőprodukciót nem díjazza különösebben a közönség, még azt sem becsülik, hogy az egyre hűvösödő estében a lányok pucérra vetkőznek. A „műsor” végén az ezerfejű cézár ütemes „mennyé’ haza!” skandálással jutalmazza a lányokat, akiket azonban ez láthatóan nem nagyon zavar. Ők megtették, ami tellett tőlük. — Nem is tudom, a zene vagy a lányok voltak-e jobbak - ösz- szegzi a látottakat Takáts Tamás, majd kijelenti: itten nem lesz tram-tram-tram diszkózene, itt most a zenészek saját kezűleg csalják elő a hangokat, sőt az énekes is a saját hangján énekel, ami nem jellemző manapság. És lön, saját kezűleg belecsapnak a húrokba, nem csupán a zene, de a számok közötti szövegek is tovább fűtik az egyébként is teljesen beindult tömeget, a „posztkommunista, relativitás-elméleti, klimaxos bugi-bugi" (zakatol a vonat, utazik az állomás, gyere velem bébi, úgysem jön már senki más - a gyengébbek kedvéért), már akkorát szól, mint egy ágyú. Aztán egy kis daltanulás, a lemezről kicenzúrázott versszakot gyorsan „elsajátítják”, akik esetleg még nem ismerték: „hiába mondtam neki, menjen el a ...”, és így tovább. A hangulat lassan meghágja a tetőfokot, Takáts arra biztat, a koncert után aztán a férfiak is kövessék a példát. így köszönt ránk a késő éjjel. Néhányan már nem fáradnak azzal, hogy a sátorig elmenjenek, lefekszenek - aludni - a tömeg és a papírpoharak közepén. Sebaj, mindenki a földet kémlelve közlekedik a sörsátrak felé, vigyáznak az alvókra, ez itt természetes. Szombat. Nincs abban semmi meglepő, hogy az újságíró kora délután érkezik, képtelen volt idejében felkelni, szóval, bármilyen szomorú, a hegymászóversenyt lekési. Már mindegy, próbál ráhangolódni a közelgő újabb bulira. Kissé gátolja ebben, hogy a tattoo-sátorban végignézi, amint egy lány köldökébe testékszert tesznek. A fülbevaló - most vette, a lyuk régi, nosztalgia - bizseregni kezd a fülében, de aztán minden oké. Úgysem ebédelni jöttem, gondolja emberünk. Farkas .Gábor, a Stray Dogs MC vezetője kialvatlan szemekkel közelít: — Sajnálhatod, hogy nem voltál itt, olyan jól sikerült a hegymászás, hogy minden következő program csúszott. Egyszerűen nem lehetett abbahagyni... Be kell érnem ennyivel, Gábor indul tovább, ilyenkor vele fél percnél hosszabban aligha lehet szót váltani. Azért a pályát megnézem, meglehetősen leamortizálódott, látszik rajta, hogy sokan küzdöttek a magassággal.- Sajnos, mi is átaludtak a hegymászást - mondja Kata és Julcsi, akik a szomszédból, Párádról érkeztek -, tudod, korán feküdtünk le. A blokkdobás viszont már rendben van, bár egyesek szerint a srácok már az összes létező Riga-blokkot elhajigálták, mégis ez a szép emlékű márka most is a szenvedő „alanya” az erős fiúk próbálkozásainak. A motorhang-szépségver- seny minden, csak nem szép, mindenesetre hátborzongató, amint egyik-másik masina 130 decibelnél is hangosabban visít vagy dübörög a színpad előtt. A hangzavarnál már csak a füst nagyobb. A győztes 136,5 decibellel bőgeti gépét, némi megnyugvást jelent, hogy a közúti forgalomban ez aligha van így, a srác ugyanis jobb kezével a gázmarkolatot csavarja, baljában meg a leszerelt kipufogódobot lóbálja. A felvonulás, mint mindig, frenetikus élmény, akad, aki tudni véli: ez most már az ország leghosszabb konvoja. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. De az tény: sok száz motoros hömpölyög végtelennek tetsző áradatként az utcán. Sisak nélkül persze, elvégre látni és látszani ............ Ú jra este. Deák „Bili” Gyula, aki - amint azt már megszokhattuk - lelövi az asszonyt, aki hosszú lábú, és akit Kőbányán szerzett, mikor lement kutyába... Szóval, nyomja a blues-t. Aztán a P. Mobil. A cucc minden eddiginél jobb, hiába, a „gazdája keze alatt” azért a technika is másként viselkedik. A régi szép időket idéző nóták kiben nosztalgiát, kiben eksztázisközeli állapotot (kiben mindkettőt) váltanak ki, ezt még sikerül fokozni némi Black Sab- bath-tal, meg persze az elmaradhatatlan Rolling Sto- nes-nótákkal. A végére aztán visszatérnek az igazi „slágerek”, természetesen jön a Kétforintos dal, lehet, hogy tényleg ez az igazi, mindenesetre a soraiból szakadatlanul repkednek a pénzérmék a színpadra. Megannyi apró szikraként tündökölnek - legalábbis a már lírai hangulatba került újságírónak ilyen képzete támad, de gyorsan elmúlik.- Figyeljé’ má’ cimbi - taszít vállon egy háromajtós szekrény méretű fickó, szegecs annyi rajta, hogy a Lánchíd csak jelenthet -, mászik rajtad egy kurvanagy bogár. Levehetem?- Persze - nyögöm első ijedtségemből eszmélve. A véreres szemeim mögött lüktető masszának (egykor úgy hívtam: agyam) próbálom megmagyarázni: ezt mindenképpen bele kell írnom a cikkbe, mert ilyen tán nincs is, ez maga a félmaréknyi „ vúdsztok-füing ”, jut eszembe, de aztán mégis a sör mellett döntök. Jobb, mint érzelegni. Ez van. Beatrice. Feró hozza, amit kell. Előbb egy kis „félkemény háztartási tánczene": Nem leszek a játékszered, szegény Kovács Kati, épp ma koncertezik néhány kilométerrel arrébb. Sebaj, más világ. Minden más. Jaj, ne! Jerikó. Leromboljuk. „ Gyerekkorom legszebb dalai. ” Ez az. Megszűnik végre létezni a tömeg. Már csak a zene van. Vagy még az sem. Csak valami hatalmas zsibbadás, egyedüllét egy sötét lüktetésben, tetőtől talpig. A dobos két lábgéppel operál, a „harminckettők ” a bordáim mögött csapódnak be. Elmondhatatlan. Ezt érezni kell. Persze, csak annak, aki szereti. (espé) Nyár, uborka, önérzet Postabontáskor érkezem a polgármesterhez. Dehogy haragszom, fejezd csak be, ez természetes, egyébként sem jelentkeztem be előre — mondom tőlem szokatlan udvariassággal, viszont komolyan. A falu első embere egyikmásik küldeményt „kommentálja ” is: prospektus, nem érdekel, ajánlat, ez sem érdekel, sajtó, ez sem... Jaj, tudod nem úgy gondoltam - néz rám -, a tiéteket már átfutottam, ez egy másik ÚjságUgyan már, mondom tőlem szokatlan udvariassággal. És komolyan gondolom. Nyár van. Legalábbis azt mondják. (espé) * Szabadidős tábor. A Pétervásárai Művelődés Házában ma kezdődött a nyári szabadidős gyermektábor. Az intézmény a hét végéig kínál tartalmas elfoglaltságot - kirándulásokat, strandlátogatást, sok játékot, vetélkedőket, kézműves-foglalkozásokat - a 6-14 éves gyerekeknek. Akik szeretnének részt venni a táborban, azok ma még jelentkezhetnek személyesen az intézményben. Donorokat várnak. Csütörtökön 9-12 óra között Bo- donyban, a művelődési házban véradásra várják a segítőkész donorokat. Világosban tanácskoznak. Augusztus 12-én, szerdán délután öt órakor tartja ülését Terpes képviselő-testü- lete. A faluatyák az árvíz utáni helyzetet, a tennivalókat vitatják meg, valamint feltehetően döntenek az általános iskola esetleges bezárásának kérdéséről is. Elbírálnak. Sírok képvi- selő-testülete augusztus 17- én, szerdán ülésezik, a délután két órakor kezdődő tanácskozáson a körjegyzői állásra beérkezett pályázatokat bírálják el. Látni és -főként - látszani. Talán hivalkodás, talán életforma. Két év múlva már nemzetközi fesztivált szeretnének Szombaton: Salvus-találka BÜKKSZÉK - Gyalogosan, illetve hintókon vonulnak fel a település utcáin a csoportok, jelezve a Salvus-napok egyik kiemelt rendezvényének, a népzenei együttesek találkozójának kezdetét - tudtuk meg dr. Gyula Zoltán polgármestertől. A zenés menet szombaton délelőtt 10 órakor indul a főtérről, s a Faluház előtti szabadtéri színpadhoz vonul, ahol 11 órától kezdődik a műsor. A közönség szórakoztatásáról a Bükkszenterzsébeti Férfi Népdalkor, a Bükkszéki Asszonykórus, a Domaházi Hagyományőrző Együttes, a Fedémesi Asszonykórus, a Terpesi Hagyományőrző Együttes és a váraszói Gyöngyvirág Citerazenekar gondoskodik. Szóló számokkal is találkozhat a nagyérdemű, a helybeli Hanuszek Anna mesékkel, Pozsik István furulyamuzsikával, a szent- domonkosi Síké Tamás pedig tréfás történetekkel szórakoztatja majd a publikumot.- Elképzeléseink szerint jövőre „kettéválasztjuk” a rendezvényt - mondta a polgár- mester -, külön szeretnénk bemutatkozási lehetőséget adni az énekeseknek és a hangszeres együtteseknek. Emellett az is szerepel a terveink között, hogy 2000-ben már országossá, a következő évben pedig nemzetközivé bővítsük a találkozót. (s. p.) Kicsikhez „költöznek” a legidősebbek SÍROK - Megkezdtük az átalakítási munkákat, amelyek nyomán az eddigi helyéről a bölcsőde épületébe költözhet majd az idősek napközbeni otthona - mondta érdeklődésünkre Lakatos István polgármester. Mint hozzátette: takarékos- sági szempontok alapján döntöttek az „összevonás” mellett, s az sem titok, hogy nem csupán az egyik épület rezsiköltségét spórolják meg a lépéssel, hanem a létszám-racionalizálástól is forintban mérhető eredményt várnak. Azt is megtudtuk, a legkisebbeket és az időseket ellátó intézmény egyaránt kevesebb férőhellyel működik majd, azonban az igényeket továbbra is ki tudják elégíteni, helyhiánytól nem kell tartani. 3 JÓ VÁLASZTÁS A QUAESTORNÁL Tőzsdézzen velünk kedvezményesen! ‘Kedvezményes ajánlatunk az 500.000 Ft egyedi árfolyamérték feletti megbízásokra vonatkozik és 1999. szeptember 4-ig, az OMEGA llülMH«t -ia érvényes! mi +2.000.- FT TELJESÍTÉSI DÍJJAL Váltson Borostyán Befektetési Jegyet! Biztonságos, Banki hozamgarancia. Bármikor visszaváltható, Magas hozam. Megvásárolható a Quaestor Értékpapír Rt. és a Konzumbank fiókjaiban. (OMEGA KONCÉ/?/ SZEPTEMBER ESTE SVAKOR ^»< 3200 népstadip Postahivatalban Az elmúlt 3, 6, 9 'hónap hozamai az 1999. 06. 30-i állapot szerint: 3 hónapos hozam 22,90% 6 hónapos hozam "23,73% 9 hónapos hozam “27,80% gmrüáta az Alap ßvdberi Imámé!. Jelen hirdetés nem heljatlesftj a forgalmazási helyeken meflteMnthotfi Eger 3300 Szent J. u. 11. Tel.: (36)-428-410 Gyöngyös 3200 Köztársaság tér 1. Tel.: (37)-301 -072 lU/ESTOR,