Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-07 / 183. szám

2. oldal 1999. augusztus 7., szombat Megyei Körkép Kiadós séta, reformételek PÁRÁD - A Parádi Egészség- védő Kör túrát szervez a hét vé­gére. A jelentkezőket ma dél­előtt fél tízig várják a Cifra is­tálló előtt, onnan indulnak a Sándor-rétre. A kellemesnek ígérkező séta - a mozgás élménye mellett - gomba- és gyógynövény-gyűj­tésre is alkalmat teremt. Emel­lett reformételek bemutatójá­val, illetve kóstolójával is vár­juk a vendégeket - tudtuk meg Czentner Istvánnétól, a kör ve­zetőjétől. Mint hozzátette: a program arra is lehetőséget ad, hogy megvitassák, értékeljék az ed­digi rendezvényeiket, illetve az idei terveiket. A kirándulásra meghívták mindazokat a szak­embereket is, akik évek óta se­gítik a civil szervezet munkáját. Önképző műhely EGER - A Vitkovics-házban működő kézművesműhely fel­nőtt önképzőköre nyáron is számtalan programlehetőséggel várja az érdeklődőket. Augusztus 16-tól 19-ig pél­dául tűzzománc-műhelyt szer­veznek. A tanulni, alkotni és szórakozni vágyók Oskóné Bódi Klára iparművész vezeté­sével ismerkedhetnek meg a tűzzománc-készítés fortélyai­val. A négynapos képzésre je­lentkezni lehet a 412-023-as te­lefonszámon, ahol bővebb in­formációval is szolgálnak. Millenniumi” fogadóóra EGER - Görömbölyi László, a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal munkatársa augusztus 9-én, hétfőn 10-12 óra között fogadóórát tart a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal műve­lődési és sportirodájának tár­salgójában (Eger, Kossuth La­jos u. 9., C épület). Festmények a nyárban GYÖNGYÖS - A Mátra Mű­velődési Központ Fő téri Tour- inform Galériájában új képző- művészeti tárlat látható. Böszörményi Gábor festő­művész kiállítását Szíj Rezső művészettörténész nyitotta meg. A képeket egy teljes hóna­pig, szeptember 5-ig tekintheti meg a közönség, hétköznapo­kon (hétfő kivételével) 9-től 13, illetve 14-től 17 óráig, szomba­ton és vasárnap pedig 10 és 13 óra között. Szemünk világa a tét! Több mint 150 évvel ezelőtt lehetett utoljára Magyarországról végigkísérni azt a rit­ka természeti jelenséget, amikor a Hold eltakarja a Napot. Augusztus 11-én, szer­dán szemtanúi lehetünk a várva várt különleges csillagászati eseménynek. A Napfo­gyatkozás azonban valódi veszélyt jelent. Ezt talán sokan nem hiszik el. A jelenség megtéveszt majd ben­nünket. Szabad szemmel nem tu­dunk a Napba nézni egy-két má­sodpercnél tovább, hacsak nem ta­karja felhő, vagy a Hold árnyéka nem vetül rá, mint a tökéletes nap- fogyatkozás idején. Ez alatt a há­rom óra alatt azonban a Hold elta­karja a Napot, tehát nem fogjuk érezni a fény erősségét. Szemünket nem kapjuk el ösztönösen, pedig a Nap sugarai akkor is ugyanolyan erősen - és ez esetben szó szerint - „vakítanak” majd. Ebben az eset­ben a fellépő maradandó látáskáro­sodást, a vakságot az orvosok nem tudják gyógyítani! A Napból érke­ző súlyos sugárzás ugyanis vissza­fordíthatatlan elváltozást okozhat a retinában. Kik vannak veszélyben? Mindenki, aki szabad szemmel nézi a napfogyatkozást. A fény- és hőener­gia miatt a szem ideghártyájában gyulladás keletkezik, amely hegese- déssel gyógyul. A hegek miatt nem lát többé élesen az ember. Az orvos- tudomány pedig - bármilyen fejlett is - utólag már nem tud segíteni! Aki friss szemműtéten esett át, vagy valamilyen szembetegsége van, az semmilyen formában ne nézzen a Napba a fogyatkozás idején, még védőszemüvegben sem, mert ők még érzékenyebben reagálnak majd a ter­mészeti jelenségre. A gyerekek és az idősek különös törődést igényelnek. Az ő védelmük a mi felelősségünk. A 2 éven aluli gyermekeknek 1 percnél tovább még speciális védőszemüvegben sem sza­bad a Napba nézni. Bármilyen hihe­tetlen, de ha csak egy-két másodperc­cel is tovább tekintenek a Napba, lá­tásuk örökre elveszik! Hogyan ne védekezzünk? A védekezéssel kapcsolatban sajnos sok a tévhit. Semmilyen szokványos optikai eszköz - például távcső, lát­cső, krómozott üveg, hegesztőszem­üveg, napszemüveg, fényképezőgép - nem alkalmas a Nap káros sugarai­nak kiszűrésére. Aki mégis ilyen esz­közökkel nézi végig a napfogyatko­zást, az ugyanúgy jár, mint az, aki szabad szemmel kíséri végig a csilla­gászati jelenséget. Látását egy életre elveszti. Hogyan védekezhetünk? Ha úgy döntünk, hogy a napfogyat­kozást nem a televízió képernyőjén keresztül, hanem a szabadban néz­zük végig, akkor csakis olyan védő- szemüveget vegyünk, amelyről biz­tosan tudjuk, hogy valóban megvé­di látásunkat a Nap káros suga­raitól. Az erről szóló KERMI, illet­ve az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) minősítését az üzletben a vásárláskor kérjük el! Ennek hiá­nyában semmilyen körülmények között ne vegyünk napfogyatkozás nézésére használatos eszközt. Op­tikusok, látszerészek, szemész or­vosok egyöntetűen attól tartanak, hogy a figyelmeztetések ellenére lesznek olyanok, akik szabad szem­mel kísérik végig a napfogyatko­zást. A sok felhívás ellenére a klini­kákon már készülnek arra, hogy az esemény után több száz ember ro­hamozza majd meg a szemészete­ket. Ezért előkészítették azokat a kérdőíveket, amelyekkel fel tudják majd mérni, hogy a Nap milyen ká­rosodást okozott az emberek sze­mében. Ekkor azonban gyógyítani már nem tudnak, csak az okokat tudják megállapítani! A napvédő szemüveget egyfolytá­ban csak 4-5 percig használhatjuk, aztán 15 percig pihentetni kell sze­münket. Ha ezt elmulasztjuk, akkor is szemünk világát kockáztatjuk. Másokért is felelős vagy! A szemünk világa a tét! Aki megte­heti, szerezzen be speciális védő­eszközöket mindazoknak, akikért úgy érzi, felelősséggel tartozik. Gondoskodjunk arról, hogy az év­ezred utolsó napfogyatkozása csak a szivünkben legyen maradandó él­mény. Az orvos és az engedély: a doktor sérelmezi a döntést (Folytatás az /. oldalról) A lőrinci polgármesteri hi­vatal által kiállított igazolás szerint dr. Nagy Dezső 1969 szeptembere és 1973 áprilisa között Petőfibányán körzeti orvosként dolgozott. A doktor Budapestről a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem véleményét is beszerezte, mely szerint az átképzési felté­teleket teljesítette, ezért házi­orvostani szakvizsgát tennie nem kötelező, az egészségügyi körzetben továbbra is foglal­koztatható. Mindezek birtokában az or­vos bírósági úton megtámadta működési engedélyének fel­függesztését. A jogerős dön­tést a Megyei Bíróság április 19-én hozta meg, hatályon kí­vül helyezve a gyöngyösi ANTSZ korábbi határozatát. Ugyanakkor új eljárásra is kö­telezte a közigazgatási szerve­ket. A bíróság álláspontja sze­rint a petőfibányai éveket nem lehet figyelmen kívül hagyni arra való hivatkozással, hogy az érintett csupán mint helyet­tes körzeti orvos dolgozott ott. Ám a megyei verdiktum után az ÁNTSZ nem látott okot álláspontja változtatá­sára, és július 30-án úgy hatá­rozott, hogy továbbra sem ad működési engedélyt az orvos­nak, mivel a munkakönyvben nem szerepel bejegyzés a pető­fibányai körzeti orvosi évek­ről. Dr. Nagy Dezső mindezt roppant furcsának tartja, úgy gondolja, hogy a lőrinci ön- kormányzat által kibocsátott igazolással már bebizonyította igazát. A doktor azt is sérelmezi, hogy az abasári önkormányzat a jogerős döntést meg sem várva szerződést bontott és pá­lyázatot írt ki a háziorvosi körzet betöltésére. Úgy érzi, közel huszonöt éven át köz- megelégedéssel látta el orvosi feladatát a községben, s ezért külön is sérelmezi az önkor­mányzat eljárását. Hangsú­lyozza: bízik benne, hogy jogi úton sikerül igazát bizonyíta­nia, és így az eljövendőkben továbbra is háziorvosként dolgozhat a községben. A jog­erős bírósági döntésig az or­vosi lakást sem kívánja átadni. Az üggyel kapcsolatban Dér Ferenc polgármester azt hang­súlyozta, hogy az önkormány­zat kényszerhelyzetbe került, hiszen a háziorvos nem kapott működési engedélyt, s így az ellátási kötelezettség vissza- szállt az önkormányzatra. Az orvos megkérhette volna va­lamelyik kollégáját, hogy he­lyettesítse őt az ügy tisztázá­sáig, ám ezt nem tette meg, ezért az önkormányzatnak lépnie kellett - jegyezte meg, majd hozzátette: a kiírt pályá­zatot nem vonják vissza, az or­vosválasztást még ebben a hó­napban megtartják. Az orvosi lakás visszaszerzésére is meg­tették a jogi lépéseket. Az engedély bevonásával kapcsolatban szerettük volna megtudni a gyöngyösi városi ÁNTSZ véleményét is, ám az ominózus határozatot meg­hozó dr. Deák Zsuzsanna je­lenleg szabadságát tölti, s így nem volt elérhető. Tompa Z. Mihály A zúgó (vas)taps... Az elismerés hangján szólhatunk azokról, akik bizonyára hosz- szadalmas munkával, több hónapos fáradozással összeállították, mindent egybevetve megteremtették azt a kilencrészes hangver­senysorozatot, amely „Ünnepi hetek a barokk Egerben” címen nyújt élményt és kikapcsolódást a komolyzene híveinek ezekben a napokban. A Megyei Művelődési Központ szervezésében olyan együttesek, énekesek és hangszeres szólisták lépnek színre, amelyek és akik minden igényt kielégítő színvonalat képviselnek. Jól szerkesztett és jól (a hallgató számára közérthetően) hangzó az összekötő szö­veg, aminek hiánya sokszor bántó volt az ilyen programokon. A helyszín ugyancsak elősegíti a műélvezetet: a Bazilika és a Mino­rita-templom megtöltött padsorai azt jelzik, hogy nem voltak hiá­bavalók az előkészületek, az előadók sem távozhatnak esetleg ke­sernyés szájízzel, elviszik jó hírünket, ők pedig máskor is szívesen jönnek, ha meghívást kapnak. Az ünneplésben sem szenvednek hiányt, s éppen ezek bősége okán fogalmazódtak meg a mostani sorok. Kedden este a hallga­tóság egy részének feltétlen zavaróan hatott a gyakori taps. Ma­ros Éva hárfaművész és Geiger György trombitaművész (mind­kettő Liszt-díjas) számos zeneszerzőtől szólaltatott meg viszonylag sok művet, s valamennyi után felhangzott az olykor dübörgő taps, nagymértékben megzavarva a művek élvezetét, a dallamokban való elmélyülést. Komolyzene esetében - még ha nem is össze- függőek a művek - nagyobb mérséklet lenne indokolt a tetszés- nyilvánításban. Amint az szokás: csak a hangverseny végén talál­jon egymásra művész és hallgató, ne pedig 3-4 percenként, mint történt az legutóbb. Nagy valószínűséggel az előadó is többre képes, ha végig csak a produkcióra koncentrál, s akkor még többet kap tőle, kivételes tudásából a lelkes nagyérdemű... (fb) Korongra lőttek a zsaruk HEVES - A helyi rendőrka­pitányságon állománygyűlés keretében értékelte Tóth Csaba r. alezredes a rendőrök munkáját. Az elmúlt időszak legeredményesebb munkájá­ért járó Hónap rendőre címet ezúttal Handzó Tamás r. törzsőrmester, míg a nyomo­zók soraiból Morvái Zoltán érdemelte ki. Nevezettek át­vehették a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési Alapítvány ju­talmát is. Szintén a Hevesi Rendőr- kapitányságról származó hír, miszerint Szigili János r. őr­nagy szervezésében nagysza­bású koronglövészetre került sor az erdőtelki Pintér-ta­nyán. A résztvevő nyolc csa­patot a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság dolgozói, il­letve a - civilként a szerveze­tet pártoló - IPA (Rendőrök Nemzetközi Szervezete) je­lenlévő tagjai képviselték. Az első helyezést Tóth Imre főtörzszászlós érte el; a dobogó második fokára Zalai Antal, a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési Alapítvány elnöke állt, míg Nagy László r. törzsőrmester harmadik lett. Garanciális felújítás - zajlik ezekben a napokban a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtárban. A bibliotéka barátai az augusztus 23-ig tartó munkálatok ideje alatt a Platán úti fiókkönyvtárban kölcsönözhetnek olvasnivalót. Nemere István: Szomszédom a halál (24. rész) Igaz, az szombat, de te nem ismersz lehetetlent. Add el a házadat, és gyere velünk.- Hová? - mosolygott szomorúan.- Akárhová, még Párizsba is. Vagy a szom­széd országba, ott is szükség van franciataná­rokra. Ott is vannak gimnáziumok...- De azoknak már van igazgatójuk - hozzám bújt, mint aki búcsúzik. Es tényleg búcsúzott. Sokáig álltunk az egyre sűrűsödő afrikai éjsza­kában, és hallgattuk egymás szíve dobogását. Másnap reggel három csoportra osztottam a fiú­kat, és mindegyiknek kiadtam az egyik kocsit.- Üljetek be, kirándulunk - mondtam az első­nek, a többiek addig a szállodában lazíthatnak. Dino, Elisa és Roger volt az egyes számú csa­pat. Megmutattam nekik, hogyan jutnak el a mu­latóból a délen várakozó bárkáig. A folyami ki­kötőbe nem olyan nehéz eltalálni nappal - de nekik majd este kell robogniok. És senkitől sem kérdezhetik meg: tessék mondani, merre van a bérelt hajónk...? Az öreg hajós a helyén volt. Egy újabb elő­leggel erősítettem meg szerződésünket. Csak annyit mondtam neki, ma este okvetlenül legyen a helyén, alighanem éjszakai halászatra indu­lunk, és nem is kevesen leszünk. Hogy pontosan mikor érkezünk, nem tudtam megmondani, de céloztam rá, hogy vendégeim és én először egy nagyot mulatunk valahol, és csak utána érke­zünk. így ne csodálkozzon, ha még éjfélkor sem leszünk sehol. Másodszor is elvittem oda egy csoportot - Eric, a kopasz légiós volt a főnök, Will és Paul a legénysége. Ők is megtanulták - mind a hárman -, hogyan vezet az út a folyami kikötőnek abba a részébe. A harmadik csapatot - bár nem igazán akar­tam, de mit tehettem volna? - Roland vezette. Rogert és Heinzet osztottam melléje. Rogemek van egy kis esze, de külön is szóltam neki: ne hagyja, hogy ez a titkosszolgálati alak félrevigye az akciót. Én a csoportokon kívül álltam, és a végén azt mondtam nekik:- A csoportnak adott kocsi egy-egy indítókul­csát osszátok el egymás között. Nagy lesz a ria­dalom és a felfordulás, lehet, hogy valaki elkésik a saját kocsijáról, vagy más okból nem jut oda... Aki elsőnek éri el a járművet, azonnal üljön a volánhoz, és kapcsolja be a motort. Amint teljes a létszám, vagyis ott vannak mind a négyen, in­duljon a kikötőbe!- Négyen? - kérdezte Will, mint akinek nehéz a felfogása, aztán a homlokára csapott. - Ja, igen, persze. Négyen.- Az egyes csoport „embere” Milos Petrovic. Eric, a tiétek Svetozar Zagubié, és értelemsze­rűen, Roland, a tiétek Aleks Mitrovic. Amikor elhangzott a név, ismét őt figyeltem. Az egyik keze ökölbe szorult. Az ördögbe!-Én majd a többi dolgot intézem. Heinz, megvan a benzin?- Igen, vagy húsz liter egy kannában. És min­den autóban tele a tank, nehogy meglepetés ér­jen bennünket.- A csoportfőnökök kapnak egy-egy lapos üveget - tettem eléjük hármat a négyből -, ebből kínálhatják az arra alkalmas személyzetet. Aki iszik belőle, öt percen belül elalszik, és pár óráig nem ébreszthető fel. - Most töltsétek szét a ben­zint a whiskys üvegekbe. A férfiaknál legyen a kabátzsebben vagy a kézben egy üveggel. Meg kell játszanotok, hogy már voltatok valahol, más szórakozóhelyen, és onnan jöttök. Nem kell per­sze feltűnősködni az üvegekkel. Van kérdés? Hallgattak. A tervet már ismerték, és nem csodálkoztak. Aki járt már Dániel Montival vagy Skagennel - nevezzenek akárhogyan, volt még vagy húsz egyéb nevem és útlevelem -, az már semmin sem csodálkozik. Ez a terv még elég szelíd volt ahhoz képest, amit lehetett volna csinálni Kiringa Étoile nevű mulatójában. Az égen tündöklő csillagok, idelent kavargó és zajos város. Mindig szerettem Afrikában nézni a csillagokat - olyan, mintha ott a koz­mosz is sokkal közelebb lenne. Szinte érezni, hogy benne vagyunk a Tejútban. A csillagok majdnem megérintik a fejünket, és azt suttogják, egy hatalmas másik világ részei és részesei va­gyunk mi, emberek, lakjunk bárhol, éljünk bár­milyen szokások szerint.-Főnök, mi megyünk - állt meg az ajtóban Elisa. A lány csinos volt, és remélhetőleg senkit sem emlékeztetett volna kommandósra. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents