Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-06 / 182. szám

1999. augusztus 6., péntek Megyei Körkép 3. oldal Külföldi ingatlanvásárlók: nincs roham A messziről jött vevők inkább az olcsó lakóépületeket keresik Tiltott tehénlepény Egy magyar határhoz közeli osztrák település sportegy­lete bevételeit úgy akarta gyarapítani, hogy a napok­ban megrendezte a „tehén- lepény-rulettet”, ami abból állt, hogy a négyzetekre fel­osztott mezőre kihajtották a szerencsét hozó marhát, és várták a fogadás eredmé­nyét. Vagyis: kinek a négy­zetébe helyezi el először a tehén a „névjegyét". A jó négyzetre fogadó szerencsés aztán egy új autóval távoz­hatott. Most azonban kiderült: a tehénlepény-rulett tiltott szerencsejátéknak számít, s ezért a sportegyletet komoly bírság fenyegeti. Mit lehet ehhez még hoz­zátenni? Először is: a pénz­nek nincs szaga. Másod­szor: semmi sem fenékig tej­fel,... még ha igazi marhák­ról is van szó. (-nos) * Salvus-találkozó. Augusz­tus 14-én Bükkszéken a Fa­luházban a Megyei Művelő­dési Központ és a község ön- kormányzatának rendezésé­ben tartják meg a Salvus népzenei találkozót. Az eseményen Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye kiemelt minősítésű együtte­sei mellett népmesét és fa- lucsúfolót is hallhatnak az érdeklődők. Dúdos-koneert. „Bolthajtá­sos a szobám...” címmel a Dúdos Műhely népzenei koncertjét élvezheti a kö­zönség augusztus 8-án 19 órától Noszvajon, a Mágnás Borok Házában. Fellép: Dsupin Pál, Harsáczki Ka­talin és Vámosi László. Színjátszó-tábor. Augusz­tus 10-től 16-ig a BUkkszéki Ifjúsági Táborban rendezik meg a megyei színjátszó-tá­bort, ahol 14 éves kortól vesznek részt a színház és a a színészmesterség iránt ér­deklődő fiatalok. Táborve­zető Balogh András szín­művész. Tűzzománc-titkok. Az egri Vitkovics-ház kézművesmű­hely felnőtt önképzőköre a tűzzománc titkaiba beavató kurzust tart augusztus 16-tól 19-ig. Vezeti: Oskóné Bódi Klára iparművész. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00-14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. 14.00422.00 - Hatvan belte­rület. (Folytatás az 1. oldalról) Jó esetben a külföldiek által vá­sárolt ingatlanok aránya akár 40-50 százalékkal is felülmúl­hatja a tavalyi adatokat. Ami viszont így is épp csak megkö­zelítheti a kétszázat. A vásárlásokat korántsem a bonyolult bürokratikus szabá­lyok akadályozzák, hiszen a hi­vatal a kérelmek túlnyomó többségére „áldását adja”. A nem jelentős számú elutasított igény mögött az a néhány eset húzódik meg, amikor a kérelem beadása után kiderül, hogy me­zőgazdasági földterületről, vagy olyan külföldiről van szó, aki rendelkezik magyar állam- polgársággal, letelepedési en­gedéllyel, illetve visszahonosí- tással. (A földnél a tiltás él, az utóbbiak esetében pedig -nem szükséges engedély.) Tizenöt mátraaljai település Borút Egyesületet alapított. Az összefogás célja a vidéki turizmus fellendítése, a helyi termékek, a bor, a gyümölcs megfelelő menedzselése. A borút Kisnánától Rózsa- szentmártonig húzódik, Gyöngyösön keresztül. HEVES MEGYE - Szabó Gyula, Gyöngyös polgármes­tere a Borút elnökeként a tu­rizmus élénkítését, a térség bo­rainak ismertebbé tételét várja az egyesülettől. Annál is in­kább, mivel a hazai borexport negyven százaléka a Mátraaljá- ról származik. - A jó levegő, a megfelelő pihenési lehetőség (Folytatás az 1. oldalról) Az adósságkezelés módját és feltételeit egy - nemrégiben módosított - tavalyi kormány- rendelet szabályozta, s ezt az önkormányzatoknak helyi ren­deletekkel kellett kiegészíte­niük. Azok az önkormányza­tok, amelyek ezt megtették, idén augusztus 31-ig még szer­ződést köthetnek az adósokkcd, ahol pedig hiányzik a helyi rendelet, az augusztus 31-ig pó­tolható, s december 31-ig lehet megállapodni a törlesztésről. Egerben a kérelmek benyúj­tásának tavaly decemberben le­járt határidejéig összesen 28 családot támogatott az önkor­ban a német ingatlanvásárlók képviseltetik magukat (ők alkot­ják a vevők kétharmadát), őket követik a románok, az osztrá­kok, a hollandok és az egyesült államokbeliek. A kérelmezők között azonban voltak már svédek, szerbek, lengyelek, an­golok, sőt még algériai, kolum­biai és kínai is akadt. Az érdek­lődés elsősorban az üdülőterü­letek környékére összpontosul, az ingatlanok túlnyomó több­ségét ezzel a céllal veszik, így népszerű a hegyi-mátrai terü­let, vagy a Tisza-tó körzete. A megyeszékhelyen az elmúlt két évben alig húsz ingatlan talált külföldi gazdára, ám vélhetően Eger közelsége áz andornaktá- lyai, az egerszalóki, egerszóláti vételeknél is szerepet játszik. A vevők túlnyomó többsége nem a komoly vagyonnal rendel­kező tehetős-pénzes rétegből kerül ki, inkább jellemző a kií­rna már nem elég turistacsalo- gatónak, megfelelő programok, sajátos, tájjellegű kínálat is kell - jegyzi meg a városvezető, hozzátéve, hogy a mátraaljai borok e téren jó vonzerőt je­lenthetnek. A megalakulást követő hó­napokat az egyesület tagjai leg­főképpen a lehetőségek felmé­résére, a felkészülésre fordítot­ták. Tanfolyamokat szerveztek a tagoknak, nemzetközi kiállí­tásokon vettek részt, jó hírét keltve a térség borainak. Béres Deák Ferencné az egyesület titkáraként már évek óta maga is foglalkozik a falusi turizmussal. A titkár úgy véli: a jelenleg keresettebb vörösbo­mányzat. A harmincszázalékos önrész befizetése után a mara­dékot - szociális helyzettől függően - visszatérítendő vagy vissza nem térítendő pénzbeli segítségként kapták meg a rá­szorulók. Az említett maradék, azaz a hetvenszázalékos támo­gatás felét - Eger esetében kö­zel 1,4 millió forintot - a vá­rosnak az állam megtérítette - tudtuk meg a Városháza szociá­lis és egészségügyi irodáján. Hatvanban a program indu­lásakor az adósként nyilvántar­tottak mintegy 70 százaléka, 470 család kereste fel az adós­ságkezeléssel is foglalkozó Szi­várvány Szociális Szolgálatot ­pénzű külföldi, aki félretett tar­talékából, kisebb megtakarítá­sából kíván házat vásárolni. Épp ezért inkább az olcsóbb in­gatlanokat keresik. Tavaly a la­kóházak esetében 2,8 millió, az üdülők esetében pedig 1,3 mil­lióforint volt az átlagos vételár. A 15 millió forintba kerülő szilvásváradi ingatlanért lerótt összeg ritkaságnak számít. Mindebből kiderül: a külföl­diek lakás- és házvásárlásai nem jelentenek számottevő ke­resletet a helyi ingatlanpiacon, ennek a csekély igénynek aligha van árfelhajtó hatása. Ezt erősítik meg a megkérdezett ingatlanforgalmazók és -közve­títők által elmondottak is, akik néhány külföldi érdeklődőről számoltak be. Viszont a felkí­nált házak magyar eladói na­gyon szívesen áruba bocsáta- nák ingatlanaikat a fizetőképes külföldiek számára. (kj) rok mellett a Mátraaljára jel­lemző jó minőségű fehérborok is megtalálhatják a helyüket a világpiacon. Gondot jelent, hogy a külföldi vevők nagyon alacsony áron vinnék a minő­ségi borokat is, ám a szőlős­gazdáknak szükségük van a megfelelő bevételre. A gyöngyösiek fejlesztési terveiről szólva Szabó Gyula a Mátraháza és Kékestető közti kabinos felvonó megépítését említi, hozzátéve, hogy mindez központi támogatás nélkül nem valósulhat meg, hiszen az ide­genforgalom megfelelő működ­tetése és fejlesztése egy kisvá­ros lehetőségeit meghaladó fel­adat. (t. z. m.) mondta Koós Gyuláné, a szol­gálat munkatársa. Közülük azonban a feltételeknek végül csak 42-en feleltek meg. Ez a mintegy 50 milliós városi adós­ságállományból 3 millió forin­tot jelent. A többi családnak vagy túl magas volt a tartozása, vagy túl kicsi a jövedelme, s még az önrész megfizetését sem volt képes vállalni. Hat­vanban egyébként folyamato­san várják a kérelmeket. Gyöngyösön 42 adósságkeze­lési kérelemből 24 szerződés született a tavaly október kö­zepi határidőig. Az így kifize­tett tartozás mindösszesen 1,36 millió forint. (rénes) A külföldiek közül elsősor­Borút: egységben a remény A tájra jellemző kínálatot várnak a turisták Szerződés helyett tartoznak Tollvégen „Fesztivál-disznók” Van abban valami báj, amikor százhatvanegy túlsúlyos sertés egyszerre röfög a kisvárosi vasútállomáson, nem értve, mit is keresnek ők éppen ott. A hevesi állomáson hétfő hajnaltól kora délutánig a disznók gazdái amiatt rohangáltak fel s alá, hogy végre szállítsa el valaki az ösz- szeterelt állatokat, mielőtt „kitörne körükben a lázadás”. Azt történt ugyanis, hogy a zöldség­konferencián megjelent vidékfejlesztési miniszter - két méreten felüli, és ezért a felvásárlóknál a „nem nyert” kategóriába sorolt komiéi jószágról értesülve - ígéretet tett a környék sertésállo­mányának sürgős átvételére.- Hétfőn küldetem a kamiont - mondotta rögvest a panaszra. Nincs is nekem ezzel az azonnali intézkedéssel semmi ba­jom. Végtére is roppant szűk látókörű az a politikus, aki csak a kampányok időszakában kap észhez, és csak ekkor tüsténkedik. Különben is, miért ne hihetnénk el: a kisgazda miniszter komo­lyan gondolja, hogy ilyen módon is orvosolhatók a honi mező- gazdaság égető bajai? Legnagyobb tanulsága a történetnek mindenesetre az - amit a józan paraszti ésszel gondolkodók nem árt, ha meg is jegyez­nek íziben -, hogy nem a sztrájk, a búzaégetés, vagy holmi pör­költküldözgetéssel való fenyegetőzés jelenthet gyógyírt gondja­ikra. Sokkal hatékonyabb lehet a programszervezés: egy kis lo­vasnapok itt, egy kis dinnyefesztivál ott... Aztán már csupán a kellő alkalmat kell várni, hogy - csak úgy, mellékesen - megjegyezzük: Miniszter Úr! Tudja, a serté­sek... Megint nem kellettek a kutyának sem. Torgyán doktor a felvetésre megértőén bólint majd, és ettől kezdve megy minden, mint a karikacsapás. . Sike Sándor Sorsjegyek az egri várért (Folytatás a 1. oldalról) Nevezetesen arról van szó, hogy a részvénytársaság ki­bocsáthatna egy szerencse­sorsjegyet, melynek bevételét a rekonstrukcióra fordíthat­nánk. A sorsjegy létrehozása érdekében hamarosan tárgya­lok a pénzügyminiszterrel. Amennyiben sikerül a sorsje­gyek kibocsátása, úgy remény van arra, hogy az európai je­lentőségű műemlék megóvá­sára újabb pénzösszegeket fordítsunk.- Gondolom, a többség nem azért jön, hogy felajánl­jon... * - Sok felvetés, javaslat, ké­rés érkezik. Egy idős hölgy azt javasolta, hogy a kedvez­ményes szociális étkeztetés­hez szükséges legyen jövede­lemigazolás. Akadt, aki az egri futball megsegítése érde­kében határozott segítséget kér, míg mások a tardosi sporttáborért aggódnak. Hárman annak feltételeiről érdeklődtek, hogyan lehetne a millennium évében a várban zenei eseményeket rendezni. Volt egy honosítási kérelem, felhívták a figyelmemet az idősek otthonában gondozott Apor Elemérre, kérték a 15-ös buszjárat sűrítését, illetve két egri épület, a Buttler-ház és a Panakoszta-ház ügyében is felkerestek. Egy bodonyi kis­lány pedig azt tudakolta: mi­képp szerezhetne 20 ezer fo­rint havi benzinpénzt, hiszen ő is, szülei is mozgássérültek, s jövedelmük lassan nem teszi lehetővé, hogy hetente kétszer busszal gimnáziumba járhas­son. Betegsége miatt a kollé­gium nem megoldás.- Az ügyek hány százalékát tudja elintézni?- Országos kérdésekben több mindent el tudok intézni, mert kormánypárti képviselő vagyok. Helyben sok olyan téma van, amiben a helyi képviselők lennének illetéke­sek. Az a gyakorlat, hogy azonnal telefonálok, s csak a bonyolultabb ügyek húzód­nak át másnapra vagy har­madnapra.- Családi perpatvarokkal keresték már meg?- Egy gyermekelhelyezési ügy folyamatban van. A bíró­ság korábban az egyik gyer­meket az apának, a másikat az anyának ítélte. Most az anya szeretné, ha mindkét gyerme­ket ő nevelhetné.- Politikai vagy emberi szimpátia miatt jönnek?-Mindegyikre van példa. A fogadóórákon megjelentek nagy száma mutatja: bíznak bennem. Akad, aki kérni jön, akad, aki gratulálni nekem vagy a kormánynak, de volt olyan is, aki csak azért kopo­gott be, hogy megmondja: félt bennünket... (szuromi) A tánc megtanít felfedezni a dolgokat A legtöbb művész esetében igaz, hogy amit csinál, azt már gyermekkorában kezdte, s mindig is az akart lenni, ami­nek mestere. Nos, Gerják Ist­ván esetében ez nem így van. ő debreceni ■ egyetemista évei alatt találkozott először a tánccal, annak is alternatív formájával, a pantomimmal. Regős Pálnál tanulta a mozdu- latművészetet, s néha a Hajdú­tánc együtteshez is eljárt népi­táncolni. Gerják István ma a kortárs tánc egyik országszerte ismert alakja, és az Atellana tánc- együttes alapító vezetője.-A megyeszékhelyre 1979- ben kerültem, s innét jártam fel Budapestre tréningekre. A ’80- as években főleg középisko­lákban és az Ifjúsági Házban tanítottam táncot.- Hogyan lett önből ren­dező? '- Mindig vonzott a színház, nagy lehetőségeket, kihívást láttam benne. Ezért megszerez­tem a „B" kategóriás színházi rendezői képesítést. Ekkor jöt­tek a felkérések, én rendeztem például a Fehér házasság című darabot is. Ekkor egyébként a megyében én voltam az egye­düli pantomimes, így „C” ka­tegóriás rendezőknek adtam órákat.- Megkapta Eger város ní­vódíját is...- így igaz, az első egri Táncdalfesztivál koreográfiá­ját készítettem, s a város így ismerte el munkámat.- Az Atellana 4-5 éve fog­lalkozik kortárs tánccal. Mit takar ez valójában?- Ebben a műfajban fel­használjuk a képzőművészet eszközeit is, s különböző - so­kaknak talán szokatlan - tech­nikákat alkalmazunk. Ilyen a jóga felhasználása, vagy a tán­cosok közötti kontaktus kiala­kítása. Nálunk például nem­csak férfiak, de nők is emel­nek.- Mit jelent önnek a tánc?-Van, aki verset ír, mások zenét szereznek, akad, aki vi­rágokat nevel, én táncolok. Először ugyan csak hobbiként indult, amatőr szinten, ám egyre több olyan dolgot tanul­tam meg a tánccal kapcsolat­ban, amely összekötött vele. A tánc ezenkívül ellazít, az em­ber könnyedebben tud mo­zogni, s jobb a közérzete. Ro­hanó világban élünk, sok do­logra nem figyelünk oda. A tánc megtanít arra, hogy felfe­dezzük az apróbb dolgokat is. Mint amikor meg kell simo­gatni valakit úgy, hogy a ke­zünk egy centiméterre legyen az arcától. Ehhez nagy kon­centráció kell. Persze, ez nem­csak annak jelent kikapcsoló­dást, aki táncol, de a nézőknek is, hiszen hallják a zenét, s lát­ják a mozdulatokat, ami gyak­ran ugyanolyan élvezetes.- Milyen célok lebegnek most FOTÓ: PILISY ELEMÉR ön, valamint együttese előtt?- Az együttes harmadjára alakult újjá. Még magasabb szintre szeretnék eljutni. Most a bagnolet-i koreográfus vi­lágversenyre készülünk, amelyre ha bejutunk, nagy le­hetőségek nyílhatnak meg előttünk. Elek Eszter A HEVESTHÍRIAP ÜGYELETE: Újságíró: Tari Ottó Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: Rudlofné Labancz Piroska Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Kovácsné Tóth Márta Telefon-(36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents