Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-05 / 181. szám

.1 2. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 5., csütörtök Korfura utazna a kisorsolt nyertes GYÖNGYÖS - A SPAR Ma­gyarország Kereskedelmi Kft. év eleje óta tartó Szerencse­blokk nyereményjátékának má­sodik negyedéves sorsolásán egy gyöngyösi vásárlónak ked- | vezett Fortuna. Tegnap Puhl Éva százezer forint értékű (szabadon bevált- i ható) utazási utalványt vett át Fehér Istvántól, a kft. tájékozta­tási és külső kapcsolati vezető­jétől. A közelben lakó nyertes az áruház megnyitása óta, há­rom éve mindennap a boltban vásárol, és az akció kezdete óta mindig be is küldi a szerencse- hozó blokkokat. Puhl Éva elmondta: mostani nyereményét férjével egy kor­fui útra szeretnék leginkább be­váltani. Csütörtökre Virradóra A Duna Televízió reggeli ma­gazinműsora csütörtökön a Felvidéken kiújulni látszó alvi­lági harcokkal foglalkozik. Emellett riportot láthatnak a Vajdaságról, ahol a szerbek be­települése jelent problémákat. Szó esik még a műsorban ar­ról, hogy új rajzfilm készül gyermekrajzokból, s a nézőket elkalauzolja a stáb a Pepsi-szi- getre is. A sportbarátoknak a győri maratoni kajak-kenu vb- ről szóló műsorblokk kínál to­vábbi érdekességeket. Utólagos vásár PÉTERVÁSÁRA - A rendkí­vüli helyzetre való tekintettel a júliusban esedékes országos ki­rakodóvásár a településen el­maradt.^ vv, Ennek pótlása augusztus 10- én történik a vásártéren, azzal a rendhagyó intézkedéssel, hogy állatvásár nem lesz. Pontokat gyűjtöttek a nyári táborozáshoz NOVAJ - Az általános iskolá­ban az elmúlt tanév elején meghirdették a nyári táborokat, s azt, hogy a gyerekek pontokat gyűjthetnek, melyek pénzre válthatók a nyaralás eló'tt, s így csökken a részvételi költség. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult az ötlet, hiszen így a diá­kok a lehető' legjobb teljesítmé­nyüket hozták a tanulmányi versenyeken, sportoláskor és a Zöld Szív mozgalomban. Ezzel nemcsak az intézmény hírnevét öregbítették, de maguk is sokat tanulhattak, s az iskola 80 szá­zaléka így eljut táborozni. A felsősök Sárospatakon üdülhettek, míg az alsós zöld szívesek a Bükkbe készülnek. A megyét érte a legnagyobb kár Kritikus helyzetbe kerültek a szövetkezetek HEVES MEGYE - A szű- kebb hazánkat ért ár- és bel­vízkárokról készülő átfogó összegzést pénteken kell to­vábbítani az Országos Helyre- állítási és Újjáépítési Bizott­sághoz. Itt jövő kedden fogad­ják el az országos építési ter­vet, amelyet szerdán majd a megyei közgyűlési elnökök is véleményeznek - hangzott el tegnap azon az egri tanácsko­záson, amelyen az érintett te­lepülések és az elhárításban részt vevő szervezetek vezetői vettek részt. Sós Tamás, a me­gyei közgyűlés, egyben a vé­delmi bizottság elnöke el­mondta: Hevesnek nagy szük­sége van a központi támoga­tásra, ugyanakkor a károsul­taknak bizonyos önmérsékle­tet is kell tanúsítaniuk. A hely­színi szemléken szerzett ta­pasztalatok sajnos azt mutatják: olykor nagy az elté­rés a valóságos és az eló're be­jelentett károk között. A tele­pülésekről mindenesetre ma kell bevinni a kárfelmérésről szóló adatlapokat a Megyehá­zára, ahol szakemberek segí­tenek az egyeztetésben és az összegzésben. Ez nyilván nem lesz egy végleges felmérés, de az igények elismertetését megalapozza, s a támogatás is ennek megfelelően érkezik. A rendezvényen Nagy Sán­dor polgári védelmi ezredes, megyei parancsnok szavaiból kiderült: az előzetes vizsgála­tok szerint az országban He­ves megye szenvedte el a leg­súlyosabb ár- és belvízkáro­kat. Az országot ért kár össze­sen mintegy 32 milliárd fo­rintra tehető'. Hevesben júni­usban és júliusban csak a vé­dekezés 374 millióba került, az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó intézmé­nyekben félmilliárd, míg az önkormányzati kezelésű léte­sítményekben - utak, hidak stb. - két és fél milliárd forint kár következett be. Ehhez kell majd hozzászámítani az ada­tok összegyűjtése után a ma­gántulajdonban keletkezett ká­rokat - s akkor a mezőgazda- sági veszteségekről még nem is esett szó. (rm) * Az ár ugyan levonult a földje­ikről, de a mély fekvésű terü­leteket továbbra is víz borítja - tudtuk meg Adóm Sándortól, a viszneki szövetkezet elnöké­től. Emiatt a termések nagy ré­sze tönkrement, főleg a kalá­szosok, a napraforgó, a kuko­rica és a lucerna. Az 1300 hek­tár szántóterületből nyolcszáz hektáron csak nagyon kevés hozamot takarítottak be lánc­talpas kombájnnal. A többit víz borítja. A július eleji esőzés miatt a szarvasmarha-állományt kény­telenek voltak áttelepíteni. Az elmúlt hetekben azonban a te­lep kiszáradt, így takarítás és fertőtlenítés után ezekben a napokban visszaviszik oda a 350 szarvasmarhát. A legelőik is tönkrementek, a termőföl­dek pedig eliszaposodtak. Emiatt kénytelenek takar­mányt vásárolni az állatok téli etetésére. A szövetkezet életé­ben az eddigi legnagyobb kár keletkezett, amely eléri 70-100 millió forintot. Az új­rakezdéshez csak külső segít­séggel lesz esélyük. Hasonló gonddal küzdenek a Tarnaörs—Erk Agrárszövet­kezetben is. Gunics János el­nök lapunknak elmondta, hogy 800 hektáron pusztított az ár- és a belvíz. Egyik pilla­natról a másikra teljes táblák tűntek el, és azokon minden növény elpusztult. Jelenleg egy bérbe vett lánctalpas kombájnnal aratnak azokon a részeken, amelyekre a gép rá tud menni. A termés mennyi­sége és minősége viszont jóval elmarad a várttól. A napra­forgó egy részét jelenleg is víz bontja. A becsült kárunk 60 millió forint. A pélyi szövetkezetnek főleg a tamaszentmiklósi részét ká­rosította a víz. A nagyüzem négyezer hektárnyi területéből 2670 hektárt érintett ez. Dr. Lóczi László elnök arról tájé­koztatott, hogy az elmúlt év őszén és az idén tavasszal is jelentős vízkárok érték a szö­vetkezetét. Am ezekért még részleges kártalanítást sem kaptak. A jelenlegi kritikus helyzetben mindössze 150 hektár búzát arattak, amely a korábbi területnek az öt száza­lékát jelenti. Nemcsak betakarítási káruk keletkezett, hanem a pangó belvíz fertőzésveszélyt is je­lent az állatállománynak. Ezért kétmillió forintért vásá­roltak gyógyszert és oltatták be a szarvasmarhákat. Mivel a legelőiket víz borítja, ezért azt tervezik, hogy a többletköltsé­get vállalva az állataikat más területekre viszik át a szabad tartás érdekében. Egyébként a becsült káruk legalább száz­millióforint. A továbbélés esé­lyei csak úgy lesznek meg, ha külső támogatást kapnak, de a területük húsz százalékát még akkor sem tudják művelésbe vonni. Szeretnék, ha az idei hi­teleiket átütemeznék, és ka­mattámogatást is kapnának. Azokat a földeket, ahová az őszi és a jövő tavaszi vetést tervezik, csak tetemes költ­séggel, mélyműveléssel tudják előkészíteni. (mentusz) Elismerés a tűzoltóknak EGER - Ünnepélyes keretek között nyújtotta át tegnap dr. Rab János megyei tűzoltópa­rancsnok a július 10. és 18. közötti ár- és belvízi védeke­zési munkákban kiemelke­dően helytállt tűzoltóknak, önkormányzati vezetőknek, a társszervek vezetőinek, a mé­dia munkatársainak szóló el­ismeréseket. Méltató beszédében a pa­rancsnok kiemelte: az adott időszakban 1500 bevetésen vettek részt, 148 embert men­tettek ki, közel 1500 gépjármű és ugyanennyi szivattyú dol­gozott a veszélyeztetett terüle­teken. A tűzoltók ezen idő alatt teljesítették mindazt, amit esküjükben vállaltak. Üdvözölte a felsorakozott egységeket Sós Tamás, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke, aki kiemelte: igazi harcot vív­tak megyeszerte az elemi erőkkel a védekezők, s a szak­emberek hozzáértésének kö­szönhetően úrrá tudtak lenni a nehézségeken. Ezt követően Rab János em­léklapot és emléktárgyat adott át a megyei közgyűlés elnöké­nek, a rendőrfőkapitánynak, a polgárvédelem megyei pa­rancsnokának és helyettesé­nek, Eger, Gyöngyös, Füzes­abony, Heves és Hatvan pol­gármesterének. Dicséretben részesítette a parancsnok a Bélapátfalvai Önkéntes Tűz­oltó Egyesület, az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a hevesi, mezőkövesdi és tiszafüredi hi­vatásos önkormányzati tűz­oltó-parancsnokságok több mint félszáz tagját. Nagy Gá­bor tűzoltó ó'magyot, valamint Lóié László rendőr törzszász­lóst. Az „árvízi tudósításokért” emléklapot és emléktárgyat kapott az Egri Városi Televí­zió stábja és szerkesztő-ripor­tere, Keszthelyi Valéria, va­lamint lapunk munkatársa, Sike Sándor. Hangtalan sziréna (Folytatás az 1. oldalról) Ezután megtartsák számukra a gyors eligazítást, átadják a szi­rénakulcsot, esetleg a kézi rá­diót, hogy aztán a helyszínen a központi vezetés iránymutatása szerint egy időben és egyszerre nyomják meg a sziréna indító­gombját. Ez a módszer, mint a szakember is elismerte, kissé időigényes és körülményes. Ezen problémák csak a szi­rénák megjavításával és a kor­szerűbb működtetőrendszer, a hangfrekvenciás távvezérlés üzembe helyezésével küszö- bölhetők ki. A két feladat vég­rehajtására a jelenlegi árakon szirénánként mintegy 30 ezer forint szükségeltetne, azaz nagyjából egymillió forintból lehetne modernizálni az egri riasztási hálózatot. Erre egy­előre nincs konkrét ígéret, sem pénz, ám a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának (PVOP) központi keretéből és az önkormányzati támogatásból esetleg a későbbiekben lehet fordítani e célra. A megyeszékhelyen egyéb­ként 1995-ig működött 18 köz­ponti vezérlésű sziréna, ám a készenlét magas költségei miatt- mindegyik szirénához bérelt vezetékes telefonvonal tartozott- a polgári védelemnek le kel­lett mondania erről a lehetőség­ről. Ennek megszűnte után tér­tek át az egyenkénti kezelői megoldásra. Az egri polgárvé­delmi parancsnoktól arról is ér­deklődtünk, hogy milyen gya­korisággal kell szirénapróbát tartani, hiszen a helyi lakók nem nagyon ismerik ezeket a jelzéseket, az pedig például tudható, hogy Paks körzetében havonta tartanak ilyet.-Paks környéke az atom­erőmű miatt kiemelt körzetnek számít, így ott valóban havonta megtartják a próbát. A megye- székhely, mint közigazgatási központ esetében az érvényben lévő rendelkezés negyedéven­kénti szirénagyakorlatot ír elő, ilyen rendszerességről a való­ságban viszont nincs szó. Leg­utóbb 1995-ben, illetve a tavaly januári ellenőrzésen próbáltuk ki a szirénákat, ennek is első­sorban anyagi okai vannak: csak a ’98-as egyszeri vizsgálat háromszázezer forintba került - hangsúlyozta az alezredes. (kj) Tiltakoznak a mátraaljai romák (Folytatás az 1. oldalról) A társulás elnöke, Murzsa Attila elmondta: a televíziós felvételeken is jól kivehető, hogy a kultúrházba telepített családok tagjai csak biztonsági őrök kíséretében mozoghatnak, s ez önmagában is sérti az egye­temes emberi és az alkotmá­nyos jogokat. Hozzátette: a zámolyihoz ha­sonló problémát vet fel a szoci­álpolitikai lakásépítés Gyön­gyösön is - a Durándában más­fél éve elkezdett építkezések pénz híján még mindig nem fe­jeződtek be -, mivel az OCÖ „kivonult” erről a területről, s magukra hagyta a helyi kisebb­ségi önkormányzatokat. J. A. * A nyilatkozat kézhezvétele után megkerestük Farkas An­talt, az OCÖ Heves megyei képviselőjét, aki kérdésünkre elmondta: szeretett volna Mur­zsa úrral közösen a helyszínen tájékozódni a tényleges helyzet­ről, azonban erre végül nem si­került sort keríteni.- Csupán az újságokból szerzett információkra hagyat­kozva nem szeretnék nyilat­kozni, de - nem vonva kétségbe a sajtóban megjelenteket - ha valóban úgy igaz, ahogy tálal­ták, akkor megdöbbentőnek és felháborítónak tartom a helyze­tet - tette hozzá a képviselő. Néhány perc múlva ismét beszéltünk telefonon, amikor közölte: időközben sikerült be­szélnie az OCÖ központjával, s onnan azt a hivatalos informá­ciót kapta: csak nők és gyere­kek vannak elszállásolva, víz és villany van, s ezen túl is teljes ellátást kapnak. Sőt naponta szerveznek számukra különféle programokat. Tegnap például az állatkertbe kirándultak. A durándai történet kapcsán Farkas közölte: nincsenek konkrét információi, a terület felelőse Lóié László, őt viszont nem sikerült elérnünk. Az épületről ősszel dönt az önkormányzat A játéktár iránt nagy az érdeklődés EGER - Keddi számunkban je­lent meg a Hamarosan nyit a Mikkamakka játéktár című in­formáció. A cikk megjelenését követően szerkesztőségünkbe számos - az intézmény létrejöt­tét üdvözlő telefon érkezett. Az írásból azonban kimaradt egy lényeges adalék: nevezetesen, hogy a Kallómalom úti óvoda bölcsődei részlegének sorsáról még nem született hivatalos közgyűlési döntés. A remények szerint a szeptemberben esedé­kes testületi tanácskozáson ez a napirend is terítékre kerül, s amint a városatyák igent mon­danak, kezdődhet a munka. De becsületesen segített, ahogyan vállalta. A há­rom zsákot a folyóba dobtuk - a sodrás elkapta őket. Talán egy-két napig nem is kerülnek elő, vagy már a szomszéd ország területén. Minden­esetre egyelőre letettük Múlani hadnagy és társai gondját. Bedobtam a bőröndöt is, ez persze azonnal elmerült. Szótlanul indultunk vissza a városba. A központhoz közeledve elővettem tíz darab ezrest, Littun kezében nyomtam. Egy ke­véssé megvilágított ponton szóltam, álljon meg, és kezet nyújtottam a sofőrnek.- Ennyi volt, Littun. Hallgasson, és nem lesz semmi baj. Gyalogosan eltűntem egy mellékutcán, aztán kimentem egy másikra, és hamarosan ismét Lirra házához értem. Az ajtó már zárva volt. Pisztollyal a kézben nyomtam le a kilincset. Ha ismét van itt ellenség...- Semmi baj - mondta Lirra a sötétben. Ott várt az ajtó mögött. Kiringa másnap este telefonált.-Monsieur Skagen, most már mondhatom, hogy rendben van minden! Fellélegeztem.- Csakugyan?- Jelentkeztek jobbnál jobb lányok. Megcsi­náltam a programot. Körbetelefonáltam a dip­lomatákat, üzletembereket, mindenkit, aki csak törzsvendég szokott lenni nálunk. Képzelje, az apám révén még Mbuni elnök úrnak is sikerült szólnom!- Ön zseniális, Monsieur Kiringa - álmélkod- tam a célnak megfelelő intenzitással. - És netán az elnök úr is eljön? Ennek nem örültem volna. Alaposan keresz­tülhúzná a számításainkat.-Az még nem biztos. Talán más programja akad. Egy pillanatig haboztam. Hogyan kérdezzem meg...?- És más magas állású személy a környezeté­ből? Tudja, az sokat jelentene...- A három európai vendége már visszajelzett, hogy nagyon szívesen eljönnek. Örülnek, hogy egy jókorát mulathatnak!- Biztosan jó mulatság lesz - mosolyogtam. Még jó, hogy Kiringa nem látta az arcomat. Városkörnyéki kirándulásnak álcáztuk a dol­got. Két kocsival mentünk, és amikor megáll­tunk a meglehetősen kopár hegytetőn, odalent láttuk Mzingát, a valamikori Port Lorrét. A jellegzetes „tüskés” tornyok uralták a lát­ványt, hosszan elnyúló árnyékukkal. Kora reg­gel volt még, ilyenkor érdemes a szabad levegőn tartózkodni. Még hűvös van, viszonylag. Ké­sőbb a hőség kibírhatatlanná válik. „Fotószafáriról” volt szó. Torben már akkor csattogtatta film nélküli készülékét, amikor a vá­ros szélső utcáin haladtunk. Aztán ahogy felka­nyarodtunk a hegyoldalra, már csak akkor vet­tük elő a gépeket, ha helybeliek jöttek szembe. A poros úton meg-megcsúszott a terepjárók ke­reke. Roland komor volt, mint a nagy döntések előtt, legalábbis úgy hiszem. Will és Paul néha váltottak pár szót. Láttunk tevéket vezető pa­rasztokat, kis ütött-kopott teherautón a városba zöldséget szállító kertészt, kecskéket terelő, alig felnőtt fiatalokat. Aztán odafönt már nem volt senki. Lábunk előtt hevert Mzinga.- Ott van az elnöki palota - mutatott Roland egyszer csak balra.- Ott meg az Étoile mulató - így én. Vándo­roltak a tekintetek. Minden fiú és Elisa meg­nézte a két épületet. A palota bevehetetlen volt, és nem is szerepelt célpontjaink között. A mu­lató sokkal alacsonyabb és jelentéktelen volt, csúcsos teteje cirkuszi sátort formázott. Éjszaka ott ragyog egy csillag, alighanem kék. Végre biztosak lehettünk abban, hogy senki sem hallgat le bennünket. Nem is láthatták, hogy mindnyájan együtt vagyunk. Két kis belvárosi szálló vendégei egyszerre szerveznek fotószafá- rit, és ennyi.-Két tervet kell csinálnunk - mondtam las­san. A porral lepett terepjáró motorházára rajzol­tam az ujjammal az Étoile alaprajzát. - Ha eljön Mbuni elnök is, akkor nyilván más lesz a straté­gia.- Ha eljön, akkor semmit sem tehetünk - így Roland, keményen. Ránéztem. A szeme össze­szűkült, az arca még ráncosabb lett. Kiélt play­boy, a fenébe! (Folytatjuk) Nemere István: Szomszédom a halál (22. rész)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents