Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-30 / 201. szám

5. oldal 1999. augusztus 30., hétfő Heves És Körzete Megkésett köszönet Jött a víz és mosott mindent. Voltak, akik a telefont emelték és nyomdafestéket nem tűrő hangon azonnali helyszíni tudósítást követeltek az ő nagy szerencsétlenségükről. Mások - és ezúttal ők alkották a nagy többséget - csendben tették a dolgukat. S ahogy az ilyenkor már lenni szokott, ők azok, akik nem kaptak köszönetét. A minap Tiszanánáról kifogásolták a hallgatást. Nem mintha a bajok közepette épp egy lábatlankodó fotós vagy riporter hi­ányzott volna. Inkább csak azt szerették volna tudatni a világ­gal, hogy mennyit tettek a faluért, hogy felfogják a rájuk ömlő vízmennyiséget. A nagy víz idején ugyanis kétféle hozzáállás lé­tezett: némelyek előszeretettel kalauzolták a látogatót, ecsetelve a bajt, míg mások napi 20 órában álltak a gátakon. S azt, hogy mennyit tettek, igazából csak azután mérték fel, miután a víz le­vonult, s volt idejük megpihenni. Ilyen, hallgatásba merült serény csapat volt a tiszanánai, a pélyi, a tarnamérai. Nem véletlen, hogy a polgármester úgy fo­galmaz: nem ötöst, de százötöst érdemelnének, már ha lenne ilyen osztályzat. S hogy csak a bajra irányult a figyelem, de a köszönet elma­radt? Nos, ez így igaz. Éppen ezért a szenzációszámba menő pusztítás és a kedélyek lecsillapodása után úgy gondolom, ők is megérdemlik a köszönő szót. Ahogy Tiszanánán fogalmazták: emberségből nem találtak még ki olyan osztályzatot, amivel ezt minősíthetnék. A tények és a megvédett értékek mindennél többet mondanak. Budai Sándor „Csak tettük Budai Sándor Heves alpol­gármestere a közelmúltban vehette át a Magyar Köztár­saság Elnöki Emlékérem ezüst fokozatát a parlament­ben. A védelmi bizottság ve­zetőjeként végzett munkájáért kapta e a rangos elismerést.- Semmi különöset nem tet­tünk, csak a dolgunkat végez­tük a nagy esőzések idején - emlékezik vissza. - Inkább a körülményeink voltak rendkí­vüliek, amelyhez fel kellett nőnünk. Ami a mi érdemünk: hamar megláttuk, milyen esz­közigényünk lesz, s melyek lesznek a legfontosabb teen­dőink. Mi sem érhettünk volna el sikereket, ha a lakos­ság nem úgy áll a dolgokhoz, ahogy tette. Vagyis az önte­vékeny helyi csoportok, va­lamint a kisebbségi önkor­mányzat nélkül mi szélma­lomharcot folytathattunk volna. Ezért - bár az elisme­rés nagyon jól esett - úgy vé­lem, a gratuláció minden em­bernek rajtam keresztül is szól, akik éjjel-nappal megfe­szített munkát végeztek, ami­kor nagy baj volt. Surányi László a dolgunk...” Surányi László, önkortnány- zati képviselő, aki a Magyar Köztársaság Elnöki Emlék­érem bronz, fokozatát vehette át Göncz Árpádtól.- Egész héten Gyálban dolgoztunk - emlékszik visz- sza a történtekre s így csak vasárnap mentem haza. Lát­tam, itt nagy a baj. Azonnal mentem, kell-e valamit segí­teni. Surányi László mind a szennyvíz, mind pedig az ivó­víz kiépítésében részt vett. Et­től függetlenül ő sem ismer­heti teljes egészében a hevesi csatornarendszert.- Voltak pillanatok, amikor csak térképről tudtunk tájéko­zódni - meséli. - A száz éves csatornákat, átereszeket senki sem ismerte. Ezek többsége ráadásul eltömődött. Mikor megérkeztem azonnal mun­kához láttunk. Vasárnap este kezdtük, s először kedden reggel tudtam hazamenni aludni egy keveset. A kitünte­tés meglepett. Nem azért tet­tem, amit tettem, hogy ezt ne­kem elismerjék. (-romi) Akik Heves megyéért muzsikálnak Rendszeres résztvevői az ünnepnek fotó: pilisy HEVES - Az augusztus 20-i ünnepségsorozaton több művé­szeti formáció, tudós, közmű­velődési szervező kapott a me­gyeházán Heves megyéért ki­tüntetést. A legmagasabb me­gyei elismerést a térségből a Hevesi Állami Zeneiskola igaz­gatója, Kiss József vehette át. Ugyancsak érdekes megje­gyezni, hogy zenei területen a megyében egyedüliként a heve­siek érdemelték ki a gratulációt. A Hevesi Állami Zeneiskola az idén ünnepli 35. születésnap­ját. Első évfolyamát 1964 őszén fogadta. Azóta az oktatómunka mellett szellemi, kulturális központjává vált a térségnek, a megyének. Húsz éve alakult az Európa-szerte híres kamaraze­nekara, tizenöt évvel ezelőtt a szintén Európa több országát megjárt fúvósegyüttese, mely mostanában a majorettes lá­nyok kíséretében lesz egyre többeknek ismerős. A hevesi zenei élet szereplői Belgium­ban, Luxemburgban, Francia- és Olaszhonban egyaránt ismer­tek. Jegyzik őket fesztiválokon, nemzetközi felvonulásokon, megmérettetéseken. A hazán­kon kívül is méltán híres zené­szek tevékenységét ezúttal a közgyűlés a Heves Megyéért kitüntető cím adományozásával ismerte el.-Nagy eredmény, hogy egy 12 ezer lakosú kisváros egy nemzetközi hírű zeneiskolát mondhat magáénak - mondta Kontra Gyula polgármester, aki a javaslatot a közgyűlés elé ter­jesztette. - A kamarazenekar és a fúvósegyüttes Hevesnek is hírnevet szerzett Európában. A nemzetközi eredmények mel­lett azt sem mellékes kiemelni, hogy a Kocsis Albert zenei ver­senyek szervezését is vállalják és magas színvonalon végzik. Ezen eredményekre valóban büszke lehet a város.- Ilyenkor felvetődik: ho­gyan tovább?-Úgy érzem, a továbblépés lehetőségét a testvértelepülé­sekkel való jó viszony teremti meg. Hamarosan az együttes Észak-Brabantban muzsikál. A Hevesi Állami Zeneiskola igazgatója, Kiss József megha­tóban kommentálja a kitünte­tést:- - Feltétlenül jólesik az er­kölcsi és az anyagi elismerés. Két dolgot ezzel együtt sem szabad szem elől téveszteni: egyrészt azt, hogy ezeket az eredményeket folyamatosan ér­tük el és folyamatosan a jövő­ben is tenni kell érte, másrészt azt, hogy nekünk a legfonto­sabb feladatunk a jövőben is a gyermekek és az ifjúság zenei nevelése lesz. (szuromi) Kovács József átveszi a Pro Űrbe díjat Kiállítás a legszebb szőttesekből Nőnek a struccok Szentmiklóson így ünnepeltünk... Termékbemutató és vásár fotók: pilisy elemér És mit tehetek én? Erre ke­reste a választ Bogácson 15 pedagógus, köztük Lajkó Júlia hevesi tanárnő. Az an­gol, biológia, fizika, ének, földrajz, magyar és matema­tika szakos tanárok közösen gondolkodtak arról, hogyan terjeszthetnék minél széle­sebb körben az ökológiai gondolkodást. A tanárok az FSC Magyarországi Ta­nulmányi Központ Alapít­ványa szervezésében lakó­helyfenntartó és fejlődést biztosító programokat dol­goztak ki. A természetes és épített környezet harmóniá­járól alkotott gondolatokkal szeptembertől a diákok is ta­lálkozhatnak. Hazanézők Tiszanánán. Szeptember 25-én ismét megrendezik Tiszanánán a hazanézők programját. Az immár hagyományos ün­nepségre hazavámak min­denkit, aki a faluban szüle­tett, nevelkedett, de elkerült innen. Tájékoztatást kapnak az elmúlt időszak fejlesztési terveiről, s átadják a dísz­polgári címet annak, aki a legtöbbet tett a faluért. Erdőtelki támogatás. Há­romszázezer forintot nyert az általános iskola egy isko­lai pedagógiai műhely ki­alakítására. A pénzt egy roma alapítványtól kapták. A pedagógusok a közös összefogással kialakíthatnak olyan speciális tantervet, amelyben külön figyelmet fordítanak a roma gyerekek oktatására és felzárkóztató nevelésére. Anyatejes világnap. Ha­gyomány, hogy minden esz­tendőben szeptember első­napjaiban a szoptatás fon­tosságára hívják fel a fi­gyelmet a védőnők és az egészségügyben dolgozók. A Heves megyei program- sorozathoz Heves is kapcso­lódik. Szeptember 8-án az édesanyákat, védőnőket vár­ják. A rendezvényen a so­káig szoptató anyukákat ajándékozzák meg, és mű­sorral kedveskednek az édesanyáknak. Boszorkány a jelképük... FOTÓ: PILISY ELEMÉR Mesterségük címere a szépség HEVES - Csak az tudja, aki háztartást vezet, hogy egy apró ötlettel mennyi minden meg­oldható. Nem kallódnak el a varrótűk, ha van egy formás, aprócska kalap, amely együtt tartja azokat. Sőt a papír zseb­kendő sem szóródik szét, ha egy csinos tokba rakjuk őket. Csupán idő és kézügyesség az egész. A hevesi szociális ott­honban pedig mindkettő van. Nem csoda, ha a Dinnyefeszti­válon nagy sikert arattak az idő­sek, akik már azzal felhívták magukra a figyelmet, hogy pa­vilonjuk elé egy kedves-félel­mes boszorkányt ültettek, rongyból, eredetinek ható bi- bircsókokkal. Az otthon lakói április óta készülnek a kiállításra. A fog­lalkoztatóban minden nap újabb és újabb figurák szület­nek. Itt készült el Galambos Mihályné vezetésével a tűpárna, a papírzsebkendő-tartó, a puli­kutya és a boszorkány. A siker sem maradt el. A figurák eladá­sából és az adományokból 29 ezer forintot gyűjtöttek. A pénz viszont nem kerül be a nagy közös kalapba. A foglalkozta­tónak szüksége van vasaló­deszkára, s ideje lenne a lábbal hajtható varrógépre is motort szerelni. A fonaligényről nem is beszélve. Mert bár a kézi­munkák többsége rongyból, hulladék anyagból készül, hor­golótűket, pamutot szinte ha­vonta venni kell. A siker olyan nagy volt, hogy az asszonyok máris újabb kiállításra kaptak meghívást. Legközelebb no­vemberben állítanak ki. Nem csoda, ha a munka újra gőzerővel folyik. Éj rendelők Erdőtelken. Az augusztus 20-i ünnep­ségeken adták át rendeltetésének a két új orvosi rendelőt és szolgálati lakást. Az egy év alatt elkészült épületobjek­tum 36 millió forintos beruházás eredményeként szolgálja majd az erdőtelkiek egészségét és a háziorvosok kényelmes lakáskörülményeit. fotó: p. e.

Next

/
Thumbnails
Contents