Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
Vasárnap Reggel 35. szám
12 * KÖZELRŐL ★ 1999. augusztus 29. A művésznőt csendes ámulat veszi körül. Az alkotás mámorában úszik, a külvilág itt csak zavaró tényező. A művésznő rajzol. Kecses mozdulatokkal rója papírra az egyenes, görbe, vagy a végén kunkorodó vonalakat, melyekből a végén betű SZÖVEG: ELEK ESZTER • KÉP: PILISY ELEMÉR születik. Betű, mely egy magyar, de még egy európai ember számára is értelmetlen. A So kínai eredetű, de sajátos japán vonásokat hordozó írásművészet, mellyel a Japán Kulturális Hét első napján ismerkedhetett meg a közönség. Az érdeklődők láthattak kalligráfia (írásmű- vészet) bemutatót, teaszertartást, megismerkedhettek az ikebana- készítéssel, a hagyományos japán dallamokkal, és előadásokat hallgathattak a japán gazdaságról és oktatásról. Zárásként a szerencsésebbek belekóstolhattak a keleti ízekbe. A program szervezőjének, a Japán Keleteurópai Kulturális Fórumnak az elnökével, Minamizuka Shing-gel beszélgettünk arról: mivel foglalkozik a szervezet, hogyan jutottak el Egerbe.- A Fórum 1987-ben alakult, hogy a Kelet- Európa és Japán közötti nem hivatalos kaptatát ~ Ma T#gJ « üt mmm A „so” kínai eredetű írásművészet. A kínai kultúrában az írás nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem az emberi szellem kifejezésének egyik legszintetikusabb területe is a literatúra és a festés mellett A so kialakulását a kínai betűk hieroglifikus volta, valamint az ecset és a „szúrni” (tus) használata határozta meg. Az eredetileg betűkkel nem rendelkező japánok számára természetes volt, hogy a kínai betűket meghonosították. A Vili. században a buddhista papok által lemásolt szent írások révén gyökereztek mega kínai betűkJapán kultúrájában. AIX-XII. században élte fénykorát a japán íráskultúra, sajátos betűk (kana) alakultak ki, amelyeket mind a mai napig használnak. A „so-dó” (írás útja) kialakulása a Kamakura-korszakig(XIV. század elejéig) tartott. A so-dó kialakulása Japán sajátos út-filo- zófiája, amely szerint egy művészet megtanulása ’ révén az emberi szellem teljessé válik. A so örökölte hagyományok egyike a „látható világ” és az „érzékelhető világ” közötti ellentét ősi keleti gondolata, a másik pedig a kínai betűk képírásossága. A betű csak akkor válik a so tárgyává, amikor azt átélik. csolatot erősítse. Az alapító tagok között nemcsak történészek, kutatók találhatók, de olyan egyszerű emberek, háziasszonyok, diákok is, akik valamilyen szinten érdeklődnek a térség iránt. Elmondható ugyanis, hogy a két világrész lakossága szimpatizál egymással, az egymásról alkotott képük azonban meglehetősen egyoldalú és elnagyolt. A fórum azért hívta életre ezt a rendezvénysorozatot, hogy mindkét fél életközelibb, személyes élményen alapuló, reálisabb képet alakíthasson ki a másikról.- S miért pont Kelet- Európa vonzza önöket ennyire?- A nyugatról korábban is rengeteg információnk volt. Ám az akkor még szocialista rendszerű országokat nem ismertük, így kíváncsiak voltunk rájuk. Be akartunk kukkantani a mindennapjaikba, meg akartuk ismerni az egyszerű embereket, azt, hogy hogyan élnek, miként éreznek.- Most ötödször látogattak el Magyarországra, eddig mindig vidéki városokba szervezték programjaikat.- így igaz, alapelveink közé tartozik, hogy az eseményekben gazdag fővárosok helyett más településekre vigyük az eseményeket. Nem a mesterséges, elvont, hanem a mindnyájunkhoz közel álló mindennapi kultúrát kívánjuk bemutatni, mégpedig úgy, hogy közelebb kerüljünk az emberekhez, s átérezhes- sük egymás helyzetét.- Elnök úr nagyon jól beszéli a nyelvünket. Hol tanult meg magyarul?- 1972-ben kormányösztöndíjasként érkeztem a hazájukba tanulni. Az iskolában hetente 10 magyaróra volt, ám én rábeszéltem a tanáromat, hogy ebből négyet a gyakorlatban tölthessek el, vagyis megtanuljak magyarul barátkozni, bort inni, mulatni. De még rám fér a gyakorlás. Amikor visszamentem Japánba, én voltam az első történész, aki kifejezetten a magyar történelemmel foglalkozik. 1976-ban aztán megalakítottam a Kelet-európai Történeti Szövetséget, s ekkor már rengeteg fiatal kutató csatlakozott hozzám.- Idén miért Egert választották látogatásuk helyszínéül?- Először 1973-ban jártam Heves megye- székhelyén. Nagyon tetszett a város, és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ide vissza kell térnem. Négy éve aztán egy tokiói szállodában véletlenül találkoztam egy magyar csoporttal, és megismerkedtem Farkas Lászlóval, az Eszter-házy Károly.Tanárképző Főiskola 2. Számú Gyakorló Iskolájának pedagógusával. Egy jó sörözés közben megbeszéltük, hogy összehozunk egy programot. Tavaly eljöttem felmérni a lehetőségeket, és belevágtunk a szervezésbe.- Milyen volt a fogadtatás?- Bárhol voltunk eddig, nagyon szívesen láttak minket, s a további szoros kapcsolatot szorgalmazták. Egerben is ez volt a helyzet. Az emberek élvezték, hogy nem egyoldalú bemutatókat, előadásokat tartunk, hanem bárki bekapcsolódhat a programokba. Végtére is az a célunk, hogy élet-közeibe hozzuk a japán mentalitást, kultúrát és szokásokat. Reméljük, valamennyit sikerült is átadni ezekből. Teafajták. A teát a teacserje leveléből és vékony ágaiból készítik. Az el- . készítés módja korszakonként és helyenként változik. Az a tea, amit ma angol teaként ismernek, teljes erjesztéssel keletkezett Kínában a XVI. században. A kínai teák között sok a félig erjesztett, melyen belül szintén több fajtát találunk. A Japánban általánosan ocha-nak nevezett ital a nem erjesztett, zöld tealevélből készült teát jelöli. €Du3i w Teafűből készült teátajapá- nok étkezés után isznak, azzal fogadják a látogatókat Porból készültet teaszertartásokon fogyasztanak. A teacserje Kína déli vidékéről származik. A teaivás szokása a VIII-IX. században jutott el Japánba. Ezt követően a teaszertartás túllépett a társadalmi rétegződés keretein, s mint cél, különböző társasági összejövetelek kialakulását segítette elő. Mára a hagyományos ceremónia, a chaji, meglehetősen bonyolulttá vált A házigazda először fogadja a vendégeket majd faszenet készít be a kis tűzhelybe. Ezt követően étellel és rizsboiral, szakéval kínálja a vendégeket, majd mindenkinek kiosztja a rSiík^ teasüteményt BÚB Mw és a sűrű és híg teát A szertartás rövid változata két órán keresztül, a hosszabb 4-5 órán át is eltart A teaszertartás legfontosabb része a teakészítés és a teaivás. A ceremónia filozófiai hátterének kialakulásában az úgynevezett 4 szabály és a hét elv játszottak szerepet A 4 szabályt a Wa-kei-sei-jaku szóval fejezhetjük ki: wa - banátsá- , kei - egymás tisztelete, sei , jaku - lelki nyugalom. Rikyu hét elve pedig a következő: 1. A teát finomra készítsük, 2. A faszenet úgy helyezzük el, hogy a víz forrjon 3. A virág úgy tűnjön, mintha a mezőn lenne, 4. Nyáron keltsünk hidegérzetet télen pedig meleget, 5. Mindent idejében, 6. Ha nem esik, akkor is esőre készüljünk, 7. Legyünk figyelmesek a többi vendéghez.. A mai kimonókat, melyek tükrözik a japánok szépségérzékét, Japán kultúrája és éghajlata alakította ki. Az ágyékkendő típusú ruha megfelelő volt a meleg és nyirkos ország lakóinak. Csak ősszel öltöttek más ruhákat magukra. A II. század elején a férfiak egyszerű stílusú, az indiai papok viseletéhez hasonló ruhákat viseltek, a nők pedig szövetből készült, fölül középen kivágott, derékban övvel megkötött holmit hordtak. E korszakban selyem még nem volt, a ruhákat növényi rostokból vagy faháncsból készítették. A VII. századig a japán ruhákon a koreai mellett a kínai kultúra hatása is érvényesült, így a nők és a férfiak is nadrágot kezdtek viselni. Amikora főváros Narából Kiotóba költözött, az uralkodó osztály vrselete gyökeresen megváltozott. A kimonó fölé egy másik, széles ujjú kimonót öltöttek. Ezt a régi, szép és elegáns női viseletét gyúni-hitoe-nak hívják. Ez csak a férfiak által uralt társadalom kiváltságát tükrözte, hiszen a nők számára akadály volt a mindennapi munkában. A XV-XVI. században kezdték a hengeres ujjú rövidebb kimonót felsőruhaként is viselni. Ebben az időben a kimonó annyira megújult, hogy ezt a korszakot a kimonó reneszánszának hívhatjuk. A kimonó eredetisége ekkor alakult ki. A mai kimonó a gallérnál és a kézelőnél lévő finom varrások miatt úgy látszik, mintha több külön ruhát viselnének. Az öv a kimonó számára nélkülözhetetlen. Azt mondják, hogy az öv a gyúni-hitoe helyett vált luxuscikké. Ma Japánban évente az emberek 2 billió yen értékben vásárolnak kimonót. Manapság már nem mindennapi öltözékként, hanem különleges alkalmakkor viselik, s ezért ilyen hihetetlenül drága. v ________________j j a ki a Suz JKI. Ezt megnézheti! Az Önhöz legközelebbi Suzuki hétvége konkrét időpontjáról érdeklődjék márkakereskedőjénél! Ez az! Október 23-ig minden hétvége Suzuki hétvége*. Jöjjön el és próbálja ki a Suzuki szenzációs egyterűjét, a jövő autóját, a Wagon R+-t. Győződjön meg arról, hogy a kényelemmel és rengeteg hasznos ötlettel telepakolt autóban mennyi hely marad még az Ön családjának, csomagjainak, kalandvágyó kedvének és jó hangulatának. Az út végére talán azt is sikerül eldöntenie, hogy mozgó hálószobát, motoros túracipőt, kisteherautót, vagy autóbuszt vezetett. És ha már arra jár, jól teszi, ha megnézi az új Swiftet is. Biztosan ráismer, hiszen ízig vérig Suzuki és tőrölmetszett Swift. Megtalálnia pedig nem lesz nehéz, hiszen annyira más, mint a korábbi Swiftek.
