Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

Vasárnap Reggel 35. szám

Serge, a maconi Akár tiszteletbeli egri pol­gárnak is tekinthetjük, hi­szen amint teheti, máris cso­magol és jön a megyeszékhe­lyünkre. Ha pedig történelmi váro­sunkból megy bárki a franciaországi Maconba, ő az, aki bármikor szívesen látja a magyar ven­dégeket. Mindent megtesz, hogy ki­utazó földijeink kel­lemesen érezzék ott magukat, s élmé­nyekkel gazdagodva térhessenek vissza. Serge Maradan a Macon-Eger Baráti Társaság oszlopos tagja, aki az idei nyáron is örömmel látogatott el hoz­zánk, s ünnepelt ve­lünk augusztus 20- án. Ennek apropó­ján kértük a két település egyre fejlődő kapcsolatának értékelésére.- A két helység közötti kapcsolatfelvétel 1985-ben történt - meséli akkor az egri Gárdonyi-gimnázium delegációja járt Maconban. Ezt követően 1989-ben volt szerencsém fogadni váro­FOTO: PERL MÁRTON sunkban az egri néptáncoso­kat. Akkortól számítható a Macon-Eger Baráti Társa­ság fejlődése. A rá következő esztendő­ben autóbusszal érkezett Egerbe immár hivatalos kül­döttségük, melynek Jósé Martinez mellett Serge Maradan - mint a maconi kultúrház igazgató­ja - volt a vezetője.- Az akkori városi tanács vezetőivel egyeztettük az együttműködés le­hetőségeit - emléke­zik Maradan úr. - Egy csodálatos hetet tölthettünk önök­nél. A vendéglátók kedvessége, szívé­lyessége mellett an­nak a koncertnek az élményét őriztem meg különösen ma­gamban, amit Bíró Imre adott a Bazili­kában. Családi vonatko­zások is kötik Eger­hez. Ittjártukkor ve­lük volt egy body building csoport is, amely akkor az egriek számára kü­lönlegességnek számító be­mutatót tartott a Dobó téren. A testépítők között volt egy szintén maconi lány, aki itt Kiaknázatlan lehetőségek - ki fog takarítani? A petanque a franciák nemzeti sportja Fekete-tenger: inkább csak messziről A kiaknázatlan lehetőségek országa - ha csupán néhány szóval kellene jellemezni Ro­mániát, valószínűleg ez a leg­találóbb fogalmazás. Mert hi­szen van itt minden: gyönyörű hegyek, tavak, kolostorok, fes­tői fekvésű városok, tengerpart. Más oldalról közelítve, aki ide utazik, egy országba jön, de va­lójában legalább kettőt, két el­térő kultúrát kap. Erdélyben valami olyasmit, ami a hazai­hoz, a megszokotthoz hasonló, a Kárpátok karéján túl viszont Bizáncot és a Balkánt, sajátos román ízekkel. És még sincs itt semmi. Legyen a cél például a Feke­te-tenger. Az, hogy néhány frissen fel­újított szakaszt kivéve Erdély­ben gyalázatosak az utak - sok­szor a nemzetközi fővonalak is -, nem újdonság. Az ó-románi- ai részeken ugyan valamiért jó­val gyorsabban haladnak az út­építési munkálatokkal, 'időn­ként kifogástalanul európai mi­nőséget produkálva, ám a zö- työgés és rázkódás addigra már annyira az emberbe ivódott, hogy nagyon nehezen viselhe­tő az utazás. (Egertől Constan­ta kikötője körülbelül ezer kilo­méter). No de sebaj, egyszer csak odaérünk, a tengerparti üdülőtelepek között már négysávos, sima autóút vezet, érezni a sós illatot, frissítő szel­lő fúj, s ott a víz is, amit errefe­lé Marea Neagrának hívnak. Tényleg fekete. Hatalmas, fehér, taréj os hullámokkal. Messziről csodálatos. A ho­mokos partra néző szállodai szoba erkélyéről különöskép­pen. Szemben a tenger, szik­rázó napsütés, szél, sirályok, a távolban hajók... Határozot­tan szebb, mint mondjuk az Adria olasz partja. A hibát akkor követjük el, amikor közelebb merészke­dünk. Nem túlzás: mintha a sze­métdombon kellene helyet keresni a gyékénynek. A par­ton szinte nincs olyan négy­zetméter, amit ne borítanának csikkek, üres üvegek, kon­zervdobozok, eldobott papí­rok. Maga a víz ugyan tiszta, csak hát a hullámverés időn­ként erősebb a kelleténél, s ezt-azt besodor... Szemét van másutt is, csak rendszerint eltakarítják, a ro­mán tengerparton azonban a hulladékhegy a mutatóba erre­felé tévedő külföldi turistákon kívül láthatóan senkit sem za­var. Legkevésbé a part takarítá­sáért - gondolom én - felelős helyi önkormányzatot, taná­csot, hivatalt vagy micsodát. S emiatt pár nap múlva, bár­mennyire is imádja egyébként a tengert, elmegy az ember kedve az egésztől. És onnantól kezdve minden­nel baja lesz. Hogy az amúgy kétcsillagos szinten elfogadható kinézetű szállodai szobában nemcsak a meleg, hanem a hideg víz sem folyik néha, s ilyenkor a WC-t sem lehet lehúzni. Hogy a járdán olykor fe­detlen, mély aknákra buk­kanhatunk: valaminek - tán a vízhálózatnak - a javításán dolgoznak páran, de nem túl­zottan izgatja őket, a lukba ki esik bele, mikor elmennek, akkor sem kerítik körbe sem­mivel. Hogy a tengerparton(l) három napba telik olyan vendéglőt találni, amelyik­ben tengeri halból készült étel kapható. És szervírozzák szépen a tányéron, és jéghi­deg a közepe. Mirelit, bizony. Legalább sütötték volna ren­desen meg. Hogy a szálloda éttermében csodálkoznak, amikor a negyedik(l) este szóvá tesz- szük, miért mindig ugyan­olyan sertésflekkent hoznak vacsorára. „Hát a turisták flekként szoktak enni, ott vannak egész nap a parton, estére elfáradnak, kell a hús...” - válaszolja kerek sze­mekkel a pincérnő. S mellesleg mindez egy hétre külföldieknek simán kerül annyiba, mint mondjuk a horvát tengerpart, svédasz­talos, halas, rákos, zöldsé­ges, gyümölcsös félpanzió­val, mínusz négyszáz kilo­méterrel és plusz háromszáz százalék komfortérzettel. Legyünk inkább csak átuta­zók az autentikus Balkán, Tö­rök- vagy Görögország felé. Talán később, pár esztendő múlva maradhatunk kicsit. (rénes) ismerkedett meg Serge fiá­val, s azóta már a menye. Őszintén bevallja, koráb­ban szinte semmit sem tu­dott hazánkról, főképp nem Egerről. Igaz, eleinte - ahogy mondja - nehéz volt eljutni­uk ide, mivel nálunk nem­igen támogatták ezt a partne­ri kapcsolatot. Azután meg­hívták Eger akkori polgár- mesterét, dr. Ringelhann Györgyöt, s ez a látogatás át­lendítette a holt­_____ ponton a közös gondolkodást.- Számomra mindig felüdü­lést jelent Eger­be jönni - ma­gyarázza Serge. - Már öt alka­lommal jártam itt, de minden évben ellátogat­tam volna, ha nem ér baleset, s nem törik el a lá­bam. Az otthoni­ak rendre mon­dogatják, minek jövök, nincs Ma­gyarországon semmi, csak a nagy szegény­ség. Amikor ha­zatérek, én meg arról számolha­tok be nekik, hogy ez egyálta­lán nem igaz! Nagyon szere­tek itt lenni önöknél, igen vendégszerető embereket is- merhettem meg. Ha valakik­ről jót tudok mondani, azok csakis a magyarok! Különös varázsa van Serge-nek. Bármerre meg­fordul Heves megyében, ba­rátokkal, ismerősökkel talál­kozik. Amikor legutoljára itt járt, megtanította az érdek­lődő egrieket a franciák nemzeti sportjára, a petanque-ra is. De kezde­ményező szerepet tölt be a kapcsolatok építésében ott­hon is. Ha idevalósiak men­nek Maconba, bizton szá­míthatnak a segítségére. Az ő közbenjárására fogadta egy maconi család a tar- namérai Szabó Barbarát, aki egy évig tanult kinti isko­lában, s magyar létére törté­nelemből évfolyamelső lett.- A két város közötti még jobb, hatékonyabb együtt­működésre nagy szükség lenne - vallja Serge. Ennek szellemében látogatott az idei nyár elején egri delegá­ció Maconba dr. Nagy Imre polgármester vezetésével. Küldöttségünk - amelyet fo­gadott Philippe Rivet ottani alpolgármester is - valóban igen hasznos tapasztalatok­kal gazdagodhatott. Maradan úr szerint a maconiakban megvan a jó szándék a minél gyümöl­csözőbb közös gondolko­dásra és cselekvésre. Ezt jól érzékelteti az a tény is, hogy nincs még egy olyan város Európában - mint Macon -, ahol a település legillusztrisabb helyén, az Európa téren egri lobogót lenget a szél... (szalay) Bebeszélt napkárok füstje nagyobb volt, mint a lángja. Avagy, ha még stílusosabbak akarunk lenni, azt is mondhatnánk: a fénye volt erősebb, mint a következménye. Azaz: a napfogyatkozás következményeinek inkább a propagandája volt feltuningoít, míg a valóság most is prózai. Lehetett itt augusz­tus első napjaiban vakságról hallani épp­úgy, mint öngyilkosságról, késői depresszi­óról. A csoda elmúlt - s lám, senki sem vakult meg, ahogy öngyilkosság elkövetésére sem gondolt senki, de még csak depresszióval sem fordultak orvoshoz.- A betegeinken semmiféle változást nem észleltünk a napfogyatkozás idején - össze­gezte a történteket dr. Lajos Zoltán, a He­ves Megyei Markhot Ferenc Kórház II. szá­mú pszichiátriai osztályának főorvosa. - Az emberi szervezet élettani funkciójában nem tapasztaltunk semmiféle változást. Akadt olyan betegünk, aki féltette a szemét, ezért nem nézte az égi jelenséget, de senki sem esett pánikba. Ez talán annak is kö­szönhető, hogy a XX. század végén immár vagyunk olyan felvilágosultak, hogy ha az életet adó Nap el is tűnik, nem hisszük, hogy itt a világ vége.- A hirtelen jött égi változás nem borította fel avagy zavarta meg a szervezet működését?- Ilyenről szó sem volt, hiszen sem a jelen­ség alatt, sem pedig utána az élettani funkci­ók nem változtak meg.- Elhangzott az is, hogy a depresszióra vagy az idegrendszeri panaszra a jelenséget követő 3-4 hónap után van esély. Ezt a tetemes csúszást azonban nem indokolták...- Kizártnak tartom, hogy a napfogyatkozás­nak ilyen jellegű utóhatása legyen. Egyszerű­en csak arról lehet szó - de ennek is nagyon kicsi esélyt adok hogy az autoszuggesz- cióra hajlamos emberek bebeszélik majd maguknak. Orvosi megfigyelések bizonyít­ják, hogy időnként előfordul: a beteg egy bi­zonyos álgyógyszer bevétele után mellékha­tásra panaszkodik, holott, akik ismerik ennek a szernek az összetételét, azok tudják, sem­miféle mellékhatást nem válthat ki. Tehát csakis rágondolással és a szervezet működé­sének fokozott figyelésével válthat ki az egyén tüneteket. Maga a jelenség teljesen ár­talmatlan a szervezetre és az idegrendszerre. A napfogyatkozás előtt és után hatalmas te­lefonforgalmat bonyolított le a szemészeti rendelő. Kérdésözön áradt az orvosokra, ho­gyan, honnan és meddig figyelhetik a jelensé­get. A napfogyatkozást követő órákban és na­pokban ez folytatódott. Az aggodalmaskodás feleslegesnek bizonyult: senkinek sem káro­sodott a látása. Dr. Varga Éva szemészorvos szerint a je­lenséget követő órákban, napokban hatalmas forgalom volt a szemészeten. Aki valamilyen oknál fogva fájdalmat érzett, vagy megvál- * tozott a látása, egyből a napfogyatkozásra kente az esetet. A gyanú azonban alaptalan volt: senkinek sem károsodott a látása. szemkárosodással és a depresszióval való fenyegetést tehát megúsztuk. Ám hogy a nostradamusi jóslatok­ban megjövendölt földrengéssel, szökőárral, gazdasági csőddel (lásd: Török­ország) ilyen szerencsések leszünk-e? Erre nem mernék fogadni... Szuromi Rita 1999. augusztus 29. ★ KÖZELRŐL ★ 3 HIRDETÉS • HIRDETÉS • HIRDETÉS • HIRDETÉS • HIRDETÉS • HIRDETÉS • HIRDETÉS érdeklődni 616 • lehet: 06-20/9806­(56726) 3 szobás családi ház gázos, tel., nagy telekkel Detken eladó 06/20/9842-799 (57047) Abádszalókon üdülőtelek lakó­kocsival eladó. Tellefon: 37/350- 307 (57074) Halmajugrán családi ház eladó (gáz, tel., nagy telek, pince, sző­lő) 37/3 62-263 (56804) Noszvajon 160 m-es összkomf. cs.ház eladó 36/463-117 este, 36/410-733 n. (57142) Strand mellett 2 szobás lakás eladó 3,5 MFt. Telefon: 36/430- 639 (56935) Szőlőnek 1,5 ha szántó, telep­helynek 1 ha rét eladó. Érd.: 36/411-905 (56457) ‘85-ös, körlámpás 1500-as Lada friss műszakival, vonóhoroggal ea. 37/387-956 (57101) ‘87-es 2107 Lada jó állapotban eladó. Érdeklődni lehet: 06/30- 96 89-819 (57022) Lejárt műszakival ZUK platós sok alkatrésszel, olcsón eladó. 37/313-798 (56907) Renault Traffic 2,5-ös Dízel el­adó. Érd.: 36/354-706 (57122) /Cé^és 3. Milyen motorokkal gyártják a Swifteket? A játék feltételeit a Heves Megyei Hírlap augusztus 27-i, pénteki számában olvashatja. QáiíksucLoín y 3 35. HÉT Ablakok bontásból eladók. Tel: 37/358-448 (56995) IIT m ‘90-es Opel Kadett GSI 2000-es, bordó, extrákkal ea. Telefonon Strand mellett 2 szobás lakás bútorozottan kiadó 25 eFt. 36/43 0-639 (56934)

Next

/
Thumbnails
Contents