Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

6. oldal Hírlap Magazin 1999. augusztus 28., szombat Illatok, fürdőköpenyek, kibukkanó vállak A Miss Europe Hungary szépségverseny döntősei a parádsasvári luxushotelben Azt mondta valaki, biztos nem is szépek. Azt gondoltuk, lehet; láttunk mi már ilyet nemegy­szer a televízióban. Meg a la­pok fotóin. Hogy hát korántsem tökéletes minden alak, nem áll jól ez vagy az a ruha, nem könnyű botladozás nélkül vé­gigmenni a színpadon. Itt az ideje leszámolni az elő­ítéletekkel. Olyan ez, mint a Forma-1. Sokak szerint csak élőben, a helyszínen igazi az élmény, a képernyő soha nem fogja visz- szaadni a sebességet: hogy mi­lyen az, amikor háromszázzal repeszt el egy autó az ember előtt. S hogy milyen, amikor hu­szonnégy, meglehetősen csinos lánnyal zárnak össze valahol. Az sem tévés ügy. Illatok, libbenő fürdőköpe­nyek, kibukkanó vállak. Határo­zott feeling. Érezni a levegőben valami bizsergetőt. Monogámia ide vagy oda. A Miss Models Kft. szeptem­ber 5-én a Budapesti Kongresz- szusi Központban szervezi meg annak a szép­ségverseny­nek a döntő­jét, amelynek résztvevői a napokban Pa- rádsasváron, a Kastélyhotel Sasvárban vendégesked­tek. Hogy a Miss Europe Hungary pon­tosan miben különbözik más hasonló - és egyúttal hasonló nevű - megméret­tetésektől, hogy melyik mögött ki áll, most ne fir­tassuk, talán elég annyit tudni, hogy Répás Lajos, az említett kft. ügyveze­tője szerint az ő versenyük a „legmonu- mentálisabb”, mivel náluk huszonnégy lány juthatott döntőbe. Őket „Kötélhúzás”. Talán engednénk kicsit. két elődöntő után - az elsőt Ta­tabányán, a másodikat Siófo­kon tartották - választották ki. A döntő pedig két lép­csőben zajlik majd: a neves sztárokból, szakembe­rekből, színé­szekből, új­ságírókból álló zsűri hat lányt emel ki a huszon­négyből, s közülük kerül aztán ki a szépségki­rálynő, aki a második és a harmadik he­lyezettel együtt egy- egy utat kap ajándékba. Ä negyedik, az ötödik és a hatodik pénz­jutalomra számíthat - és persze a különdí- jak sem fognak hiányozni. Fon­Héthy Zsófia. Augusztusi hideg napok. FOTÓK: ÖTVÖS IMRE tos momen­tum, hogy a Miss Models a verseny le­zárását köve­tően sem fe­ledkezik meg a lányokról: igyekeznek menedzselni őket, munkát biztosítani nekik. Már csak azért is, mert a szer­vező cég alapvetően modellügy­nökség. A Miss Eu- rope-verse- nyek orszá­gonkénti győztesei egyébként — amint azt az elnevezésből is sejteni lehet - egy összeu­rópai döntőre lesznek hiva­talosak, ahol aztán kiderül, az adott esz­tendőben me­lyik nemzet leánya Eu­rópa szépe. Répás Lajos szavai szerint új­donság, hogy a jövő évi európai döntő megrendezését ők maguk is megpályázták, a dologról egyelőre folynak a tárgyalások. Annyi bizonyos, a magyar fő­város eddig még nem adott ott­hont ilyen nagyszabású ese­ménynek. A Miss Modelsnél úgy számolják, 120 millió fo­rintba kerülne. A mostani döntő „csak” húszmillió. Parádsasvárra, az egykori Károlyi-vadászkastélyból nem­rég kialakított luxusszállóba fodrászok, sminkesek, fotósok kísérték el a mezőnyt. Az öt­csillagos, a szaunától a pezsgő­fürdőig minden földi jóval fel­szerelt hotel és a kastély körüli gyönyörű park ideális környe­zet az efféle „szépészeti” mun­kához. A felkészülés során digi­tális technikával rögzítenek mindent, így később CD-ROM- ot lehet kiadni a versenyről, a lányokról, a szállodáról: ahogy tetszik. Az újságíró persze kicsit za­varban van, minél több csinos kell ülni a fod­rásznál meg a sminkesnél. (Az attól függ, hogy mi a cél és ki az alany.) Hogy mit lehet enni. (Most jó volt ez a brok- kolis jérce zöld- séglángossal, de tegnap valami vadpörköltet ad­tak, kicsit nehéz­nek éreztem.) Hogy nincs-e túl hideg fürdőruhá­ban fényképez- kedni ezekben a hűvös augusztusi napokban. (De igen). No, hát akkor mindent tudunk. • Ez különben sem irodalmi ve­télkedő. Az emberfiá­nak egyszerűen nem esik jól be­szélni. Csak nézne, csöndben, kifele a fejéből. És szívesen ma­radna még. Egész ponto­san a következők kedvéért: Szőköl Diana, Lakner Mónika, Molnár Anikó, Árki Barbara, Marát Minea, Orestyák Erika, Szuk- nai Gabriella, Kaltenecker Zsuzsanna, Nagy Ildikó, Németh Mó­nika, Pungor Renáta, Szé­kelyhídi Lí­via, Farkas Zita Domi­nika, Börönte Andrea, Ka­sza Krisztina, Orosz Lívia, Szmatona Mónika, Ko­vács Zsu­zsanna, Juhos Dóra, Bodó Viktória, Grój Szilvia, Ba­logh Judit, Héthy Zsófia és Dammak Jázmin. (rénes) Beállítás a kastélyparkban. Dammak Jázmin. nőt lát maga körül, annál blő- debbeket kérdez. Hogy meddig Könnyű ebéd, könnyű smink SZUROMI RITA: Guruló csodamasina S osem adott a külsőségekre. Úgy hitte, az érték belül la­pul. Ehhez keményen tartotta is magát. Az egyszerű iránti szeretet odáig jutott, hogy már- már puritán életet kezdett élni. Amikor utolsó kocsija is kie­sett alóla, s a rozsdás karosszé­riát két üveg sör kíséretében - ami a mindig marcona telepőr­nek járt - beadta a városi sze­méttelepre, már tudta, a követ­kező, sorrendben harmadik au­tója semmi más nem lehet, mint egy Trabant. Másnap nyakába vette a vá­rost, és sorra járta a kereskedő­ket. Ám akárhogy is szemlélte az áruba bocsátott négykere­kűeket, mindegyik túl flancos­nak tűnt. Az egyiknek az olda­lát ékítették hangzatos felira­tokkal. A másikban fehér szőrmehuzattal cicomázták fel az ülést. A harmadikba hatal­mas rádiós magnót gyömöszöl­tek bele. így a nap végén puri­tán emberünk le is mondott ar­ról, hogy a kereskedésekben kereskedjen. Vett egy hirdető- újságot, és bekezdésről bekez­désre haladva elolvasta minden egyes sorát. Már kezdte a re­ményt feladni, amikor a vége felé rátalált: „Trabant eladó.” A szöveg legalább annyira egyszerű volt, mint ő maga.- Ha a szöveg egyszerű, ak­kor a tulajdonos is az. Követ­kezésképpen a Trabantnak kö­vetnie kell a gazdája egyszerű szemléletét, amely feladatta vele ezt az egyszerű szöveget - okoskodott emberünk. A nagy elmékre valló esz­mefuttatást tett követte. Más­nap reggel felkereste a meg­adott címet, de mielőtt a csengő gombjára ragasztotta volna ujját, szétnézett, látja-e valahol a kínált jószágot. Ám a kék csoda csak a ga­rázsban tárult elé. Színe akár a legharagvóbb tengeré - örven­dezett az ügyfél, aki miután látta, hogy egyetlen kabala, glancos üléshuzat vagy minő­séginek álcázott magnó sem torzítja el a német autóipar eme csodáját, még alkudni is elfelejtett. A Trabant új gazdá­hoz került. Neve is lett hama­rosan: Kékike. Kékike életében hamarosan jelentőségteljes események következtek. Gazdája nősü­lésre szánta el magát, s boldo­gan robogott a sokadik újság- hirdetésben kiszemelt ara felé, aki nagy izgalommal várta az ismeretlen lovagot. A randevú előtt hosszasan állt a tükör előtt és meditált: vajon milyen autócsodával érkezik? Megfe­lel-e az új kaland ízlésvilágá­hoz a bordó selyemblúz? Avagy egy sötétzöld kosztüm mégis jobban tetszene? Netán a narancssárga egyberészest vegye fel? Vajon milyen színe lesz a kocsinak? Utóvégre nem mindegy, hogyan mutat majd benne. A talány hamarosan megol­dódott. A hölgy sötétzöld kosz­tümben szállt be a mélykék Trabantba. Kékikét természe­tesen nem zavarta ez a tény. Mint ahogy a gazdáját sem, aki egyik ámulatból a másikba esett a lány látványától, akiről rögtön tudta: ő a szíve válasz­tottja. Ä lány, a Trabant-tulajdonos és Kékike hamarosan meg­szokták egymást. A föld hiú te­remtése, a nő rájött arra: végső soron mindegy, hogy keleti avagy nyugati autócsoda. Mindkettő egy helyre viszi őket, mi több, még mindig jobb, mintha buszmegállókban avagy várótermekben ücsö­rögnének. A Trabant-tulajdonosnak is végső soron mindegy volt, mi­lyen autóba száll be szíve vá­lasztottja. A lényeg, hogy is­mét maga mellett érezze pihe- gését. Kékike e meghitt hár­mastól azonban időnként fel­szusszant. Hol az ülés mereví­tőtámlája reccsent el, hol egy rúgó esett ki belőle, hol a lök­hárítója szenvedett soha be nem gyógyuló sérüléseket. E hármast azonban kétségkívül jól bírta. Mi több, a szemlélő­nek olyan érzése támadt, Ké­kike az életét tette fel a boldog pár szolgálatára. Téli estéken a lehelet párája fölcsapódott a mennyezetre, majd rögtönzött esőként zúdult vissza a fiatalok nyakába. Máskor egy picinyke kis rés maradt az ablaknyílás fölött, s mire a benne ülők rá­jöttek a hideg okára, addigra a belső ablakok mind jégvirá­gossá dermedtek. Kékike azonban tovább szolgálta gazdáit. Igaz, a taka­rítások egyre ritkábbak lettek, hiszen minden fényesítés, por­szívózás után rájöttek, már megint összetört benne valami, így lassan a kedvük is elment az autó karbantartásától. A korábban puritán szel­lemű Trabant-gazda szíve vá­lasztottjának ízléséhez iga­zodva egyre kevésbé gondolt egykori társára, a valamikor minden cicoma nélküli autóra. Kékike pedig egyre csak rom­lott és romlott. Ahogy múltak a közösen el­töltött hónapok, a hajdani egy­szerű lélekben megfogalmazó­dott a vágy: a lányt feleségül kellene vennie. Minél többet gondolkodott az ügyön, annál nagyszerűbb képek peregtek szemei előtt. Látta a lányt, amint hófehér álomszerű ruhá­ban vezeti az oltár elé - bár egy cseppet sem volt vallásos, az együtt töltött hónapok hatására mégis úgy gondolta, ennek bi­zony meg kell adni a módját -, s látta önmagát, amint egy szürke, hatalmas autóból száll ki a lánnyal együtt. Ebbe a képbe bizony nem illett bele Kékike. Hogyan is érkezhetné­nek ők egy mély kék Trabant­ban a templom elé? A leendő arának már elő sem merte ve­zetni gondolatait. Ezért hát a nagy nap előtt kölcsönzött egy szürke Opelt. Kékike az esküvő után eszébe sem jutott. Az autó a garázsban állt, s ha tehette volna, most a jobb napokra em­lékezik. A gazdája ugyanis ugyanazzal a szürke Opel-cso- dával hajtott el nászutukra a városból, amelyben aráját is az oltár elé vezette. Szabad pilla­nataiban - mely csak akkor volt, ha felesége hosszasan fes­tette magát a tükör előtt - azon tanakodott, miképp vehetné meg részletre a most még bé­relt autót. A z első nosztalgiázós, ko­csiban töltött estén azon­ban az Opelen folt esett. A pezsgő kifutott, a csokoládé­torta leesett. Az Opel koszlott romként festett. »Ráadásul fele­sége is hisztisnek mutatkozott aznap. Ekkor jött csak rá, Ké­kikét a maga puritánságával nem pótolja senki sem, talán még ez a festett úri parádé sem, melyre az asszony kedvéért bi­zony rámegy a menyasszony­táncon összeugrált pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents