Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. augusztus 28., szombat Illatok, fürdőköpenyek, kibukkanó vállak A Miss Europe Hungary szépségverseny döntősei a parádsasvári luxushotelben Azt mondta valaki, biztos nem is szépek. Azt gondoltuk, lehet; láttunk mi már ilyet nemegyszer a televízióban. Meg a lapok fotóin. Hogy hát korántsem tökéletes minden alak, nem áll jól ez vagy az a ruha, nem könnyű botladozás nélkül végigmenni a színpadon. Itt az ideje leszámolni az előítéletekkel. Olyan ez, mint a Forma-1. Sokak szerint csak élőben, a helyszínen igazi az élmény, a képernyő soha nem fogja visz- szaadni a sebességet: hogy milyen az, amikor háromszázzal repeszt el egy autó az ember előtt. S hogy milyen, amikor huszonnégy, meglehetősen csinos lánnyal zárnak össze valahol. Az sem tévés ügy. Illatok, libbenő fürdőköpenyek, kibukkanó vállak. Határozott feeling. Érezni a levegőben valami bizsergetőt. Monogámia ide vagy oda. A Miss Models Kft. szeptember 5-én a Budapesti Kongresz- szusi Központban szervezi meg annak a szépségversenynek a döntőjét, amelynek résztvevői a napokban Pa- rádsasváron, a Kastélyhotel Sasvárban vendégeskedtek. Hogy a Miss Europe Hungary pontosan miben különbözik más hasonló - és egyúttal hasonló nevű - megmérettetésektől, hogy melyik mögött ki áll, most ne firtassuk, talán elég annyit tudni, hogy Répás Lajos, az említett kft. ügyvezetője szerint az ő versenyük a „legmonu- mentálisabb”, mivel náluk huszonnégy lány juthatott döntőbe. Őket „Kötélhúzás”. Talán engednénk kicsit. két elődöntő után - az elsőt Tatabányán, a másodikat Siófokon tartották - választották ki. A döntő pedig két lépcsőben zajlik majd: a neves sztárokból, szakemberekből, színészekből, újságírókból álló zsűri hat lányt emel ki a huszonnégyből, s közülük kerül aztán ki a szépségkirálynő, aki a második és a harmadik helyezettel együtt egy- egy utat kap ajándékba. Ä negyedik, az ötödik és a hatodik pénzjutalomra számíthat - és persze a különdí- jak sem fognak hiányozni. FonHéthy Zsófia. Augusztusi hideg napok. FOTÓK: ÖTVÖS IMRE tos momentum, hogy a Miss Models a verseny lezárását követően sem feledkezik meg a lányokról: igyekeznek menedzselni őket, munkát biztosítani nekik. Már csak azért is, mert a szervező cég alapvetően modellügynökség. A Miss Eu- rope-verse- nyek országonkénti győztesei egyébként — amint azt az elnevezésből is sejteni lehet - egy összeurópai döntőre lesznek hivatalosak, ahol aztán kiderül, az adott esztendőben melyik nemzet leánya Európa szépe. Répás Lajos szavai szerint újdonság, hogy a jövő évi európai döntő megrendezését ők maguk is megpályázták, a dologról egyelőre folynak a tárgyalások. Annyi bizonyos, a magyar főváros eddig még nem adott otthont ilyen nagyszabású eseménynek. A Miss Modelsnél úgy számolják, 120 millió forintba kerülne. A mostani döntő „csak” húszmillió. Parádsasvárra, az egykori Károlyi-vadászkastélyból nemrég kialakított luxusszállóba fodrászok, sminkesek, fotósok kísérték el a mezőnyt. Az ötcsillagos, a szaunától a pezsgőfürdőig minden földi jóval felszerelt hotel és a kastély körüli gyönyörű park ideális környezet az efféle „szépészeti” munkához. A felkészülés során digitális technikával rögzítenek mindent, így később CD-ROM- ot lehet kiadni a versenyről, a lányokról, a szállodáról: ahogy tetszik. Az újságíró persze kicsit zavarban van, minél több csinos kell ülni a fodrásznál meg a sminkesnél. (Az attól függ, hogy mi a cél és ki az alany.) Hogy mit lehet enni. (Most jó volt ez a brok- kolis jérce zöld- séglángossal, de tegnap valami vadpörköltet adtak, kicsit nehéznek éreztem.) Hogy nincs-e túl hideg fürdőruhában fényképez- kedni ezekben a hűvös augusztusi napokban. (De igen). No, hát akkor mindent tudunk. • Ez különben sem irodalmi vetélkedő. Az emberfiának egyszerűen nem esik jól beszélni. Csak nézne, csöndben, kifele a fejéből. És szívesen maradna még. Egész pontosan a következők kedvéért: Szőköl Diana, Lakner Mónika, Molnár Anikó, Árki Barbara, Marát Minea, Orestyák Erika, Szuk- nai Gabriella, Kaltenecker Zsuzsanna, Nagy Ildikó, Németh Mónika, Pungor Renáta, Székelyhídi Lívia, Farkas Zita Dominika, Börönte Andrea, Kasza Krisztina, Orosz Lívia, Szmatona Mónika, Kovács Zsuzsanna, Juhos Dóra, Bodó Viktória, Grój Szilvia, Balogh Judit, Héthy Zsófia és Dammak Jázmin. (rénes) Beállítás a kastélyparkban. Dammak Jázmin. nőt lát maga körül, annál blő- debbeket kérdez. Hogy meddig Könnyű ebéd, könnyű smink SZUROMI RITA: Guruló csodamasina S osem adott a külsőségekre. Úgy hitte, az érték belül lapul. Ehhez keményen tartotta is magát. Az egyszerű iránti szeretet odáig jutott, hogy már- már puritán életet kezdett élni. Amikor utolsó kocsija is kiesett alóla, s a rozsdás karosszériát két üveg sör kíséretében - ami a mindig marcona telepőrnek járt - beadta a városi szeméttelepre, már tudta, a következő, sorrendben harmadik autója semmi más nem lehet, mint egy Trabant. Másnap nyakába vette a várost, és sorra járta a kereskedőket. Ám akárhogy is szemlélte az áruba bocsátott négykerekűeket, mindegyik túl flancosnak tűnt. Az egyiknek az oldalát ékítették hangzatos feliratokkal. A másikban fehér szőrmehuzattal cicomázták fel az ülést. A harmadikba hatalmas rádiós magnót gyömöszöltek bele. így a nap végén puritán emberünk le is mondott arról, hogy a kereskedésekben kereskedjen. Vett egy hirdető- újságot, és bekezdésről bekezdésre haladva elolvasta minden egyes sorát. Már kezdte a reményt feladni, amikor a vége felé rátalált: „Trabant eladó.” A szöveg legalább annyira egyszerű volt, mint ő maga.- Ha a szöveg egyszerű, akkor a tulajdonos is az. Következésképpen a Trabantnak követnie kell a gazdája egyszerű szemléletét, amely feladatta vele ezt az egyszerű szöveget - okoskodott emberünk. A nagy elmékre valló eszmefuttatást tett követte. Másnap reggel felkereste a megadott címet, de mielőtt a csengő gombjára ragasztotta volna ujját, szétnézett, látja-e valahol a kínált jószágot. Ám a kék csoda csak a garázsban tárult elé. Színe akár a legharagvóbb tengeré - örvendezett az ügyfél, aki miután látta, hogy egyetlen kabala, glancos üléshuzat vagy minőséginek álcázott magnó sem torzítja el a német autóipar eme csodáját, még alkudni is elfelejtett. A Trabant új gazdához került. Neve is lett hamarosan: Kékike. Kékike életében hamarosan jelentőségteljes események következtek. Gazdája nősülésre szánta el magát, s boldogan robogott a sokadik újság- hirdetésben kiszemelt ara felé, aki nagy izgalommal várta az ismeretlen lovagot. A randevú előtt hosszasan állt a tükör előtt és meditált: vajon milyen autócsodával érkezik? Megfelel-e az új kaland ízlésvilágához a bordó selyemblúz? Avagy egy sötétzöld kosztüm mégis jobban tetszene? Netán a narancssárga egyberészest vegye fel? Vajon milyen színe lesz a kocsinak? Utóvégre nem mindegy, hogyan mutat majd benne. A talány hamarosan megoldódott. A hölgy sötétzöld kosztümben szállt be a mélykék Trabantba. Kékikét természetesen nem zavarta ez a tény. Mint ahogy a gazdáját sem, aki egyik ámulatból a másikba esett a lány látványától, akiről rögtön tudta: ő a szíve választottja. Ä lány, a Trabant-tulajdonos és Kékike hamarosan megszokták egymást. A föld hiú teremtése, a nő rájött arra: végső soron mindegy, hogy keleti avagy nyugati autócsoda. Mindkettő egy helyre viszi őket, mi több, még mindig jobb, mintha buszmegállókban avagy várótermekben ücsörögnének. A Trabant-tulajdonosnak is végső soron mindegy volt, milyen autóba száll be szíve választottja. A lényeg, hogy ismét maga mellett érezze pihe- gését. Kékike e meghitt hármastól azonban időnként felszusszant. Hol az ülés merevítőtámlája reccsent el, hol egy rúgó esett ki belőle, hol a lökhárítója szenvedett soha be nem gyógyuló sérüléseket. E hármast azonban kétségkívül jól bírta. Mi több, a szemlélőnek olyan érzése támadt, Kékike az életét tette fel a boldog pár szolgálatára. Téli estéken a lehelet párája fölcsapódott a mennyezetre, majd rögtönzött esőként zúdult vissza a fiatalok nyakába. Máskor egy picinyke kis rés maradt az ablaknyílás fölött, s mire a benne ülők rájöttek a hideg okára, addigra a belső ablakok mind jégvirágossá dermedtek. Kékike azonban tovább szolgálta gazdáit. Igaz, a takarítások egyre ritkábbak lettek, hiszen minden fényesítés, porszívózás után rájöttek, már megint összetört benne valami, így lassan a kedvük is elment az autó karbantartásától. A korábban puritán szellemű Trabant-gazda szíve választottjának ízléséhez igazodva egyre kevésbé gondolt egykori társára, a valamikor minden cicoma nélküli autóra. Kékike pedig egyre csak romlott és romlott. Ahogy múltak a közösen eltöltött hónapok, a hajdani egyszerű lélekben megfogalmazódott a vágy: a lányt feleségül kellene vennie. Minél többet gondolkodott az ügyön, annál nagyszerűbb képek peregtek szemei előtt. Látta a lányt, amint hófehér álomszerű ruhában vezeti az oltár elé - bár egy cseppet sem volt vallásos, az együtt töltött hónapok hatására mégis úgy gondolta, ennek bizony meg kell adni a módját -, s látta önmagát, amint egy szürke, hatalmas autóból száll ki a lánnyal együtt. Ebbe a képbe bizony nem illett bele Kékike. Hogyan is érkezhetnének ők egy mély kék Trabantban a templom elé? A leendő arának már elő sem merte vezetni gondolatait. Ezért hát a nagy nap előtt kölcsönzött egy szürke Opelt. Kékike az esküvő után eszébe sem jutott. Az autó a garázsban állt, s ha tehette volna, most a jobb napokra emlékezik. A gazdája ugyanis ugyanazzal a szürke Opel-cso- dával hajtott el nászutukra a városból, amelyben aráját is az oltár elé vezette. Szabad pillanataiban - mely csak akkor volt, ha felesége hosszasan festette magát a tükör előtt - azon tanakodott, miképp vehetné meg részletre a most még bérelt autót. A z első nosztalgiázós, kocsiban töltött estén azonban az Opelen folt esett. A pezsgő kifutott, a csokoládétorta leesett. Az Opel koszlott romként festett. »Ráadásul felesége is hisztisnek mutatkozott aznap. Ekkor jött csak rá, Kékikét a maga puritánságával nem pótolja senki sem, talán még ez a festett úri parádé sem, melyre az asszony kedvéért bizony rámegy a menyasszonytáncon összeugrált pénz.