Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-21 / 194. szám
4. oldal Horizont 1999. augusztus 21., szombat Városkép, árvízi csata után „A fejünk se fájna, ha lenne egymilliárd forintunk.. A Túl a sorozatos megpróbáltatásokon, amelyek a közelmúltban a várost érték, eljött az ideje annak, hogy - immár higgadt fejjel - okuljunk a keserű tapasztalatokból, s számba vegyük: mi vezetett ide, s ebből fakadóan mi az, ami a jövő teendői közé tartozik - kezdte a beszélgetést az árvízi csata után Szabó Gyula polgármester. GYÖNGYÖS - A történet is- merős: az elmúlt két nyári hónapban - teljesen váratlan időszakokban — rászakadt a senkinek sem hiányzó égi áldás a mátraaljai városra. Hirtelen elsötétült az ég, leereszkedett a felhő, s fél-, háromnegyed óra alatt itt volt a víz, amely gyorsan lefolyt ugyan az alföldi tájakra, ám meglehetó'sen fájdalmas és költséges nyomokat hagyott maga után a városban.- Ez a természeti csapás igencsak keresztülhúzta a következő évi városfejlesztési elképzeléseinket - jegyzi meg Szabó Gyula. Ezt tények sokaságával támasztja alá a polgármester. Iratait nézve, onnan indul ki, hogy az elmúlt évi 547 milliós szja- bevételük csak kismértékben - 554 millióra - emelkedett az idén, ráadásul az állam ennek is csak a 15 százalékát hagyja meg itt. A kiesó' jövedelmet a helyi adóból próbálják pótolni: ez 549 millió helyett immár 680 millióra emelkedett. Ezek a változások végül is azt eredményezték, hogy az idei költségvetés 278 millió forint hiánnyal számol. Ezt kell takarékosan beosztani, szükség esetén hitellel kiegészíteni. Az elmúlt évben százmilliós hitelt kellett felvennie - s időközben a törlesztést megkezdenie - a városnak, az idén viszont már 150 millióra is szükség lehet.- Ebben a pénzügyi helyzetben ért bennünket ez a katasztrófán esőzés - summázza a városvezető, aki térképen mutatja az árvízi csata helyszíneit. A töméntelen csapadékvíz a kiépített medrú' Gyöngyös- és a Mérges-patakon zúdult a belvárosra, s elárasztotta és tönkretette a partmenti Gyöngyöspatak utca burkolatát, veszélybe került a közeli iskola, illetve számos emeletes épület. A hidakban, átereszekben, mező- gazdasági utakban így is 150-200 millió forintos önkormányzati kár keletkezett. S ebben még nincs benne a városi intézmények mintegy 35-40 milliós kára. illetve az a 20 millió, amit a városban, illetve körzetében a védekezésre költöttek.- Erre jönnek még a polgári védelem, a rendőrség, illetve az önkormányzati tűzoltóság kiadásai, ráadásul nem valószínű, hogy az utóbbi testület kiadásait a költségvetés megtéríti. Ezt igazságtalannak tartjuk - mondja Szabó Gyula. - Bár a kormány sok mindenre ígéretet tett... A károk döntő többsége egyébként a patakmedrekben történt, ezeknek a kijavítása, új- rakövezése nem tűr halasztást, miután közelednek az őszi esőzések. A partfalak ugyanis nem bírnak ki még egy ilyen áradatot. De ott van például a Sárhegy, ahol a mezőgazdasági utak szinte kivétel nélkül mind tönkrementek, az eső lehordta róluk a földet a városba, egyebek között a Vasutas utcába. Amíg helyre nem hozzák őket, addig ki sem lehet menni a hegyre. A város északi részén, az úgynevezett Duránda negyedben lakossági károk is voltak. A megáradt patak itt három házat döntött romba, illetve tett élet- veszélyessé. Az érintett családokat az egyik iskolába költöztették, gondoskodtak az ellátásukról, s máshol - immár biztonságos helyen - vásároltak nekik házat, illetve lakást. Az önkormányzat ebben az ügyben is számít kormányzati segítségre, miután ezeknek a családoknak sajnos nem volt biztosításuk.- A város anyagi helyzetét az is rontja, hogy az idén beadott ÖNHIKl-pályázaton - ezt a TAKISZ 46 millió forintban tartotta indokoltnak - nem nyertünk egyetlen fillért sem. Ezért aztán át kell rendeznünk az elképzeléseinket - magyarázza a polgármester, aki szerint a legfontosabb az, hogy az eddigieknél sokkal komolyabban vegyük az árvízvédelmet. Az a városrész - teszi hozzá -, ahol a patak keresztülfolyik, egyébként is a kiemelt területek közé tartozik, mert ott a közműellátás nagyon hiányos. Elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése jöhet szóba, s ezzel összefüggésben az utak rendbetétele.- Mindezek megvalósítása attól függ, hogy milyen támogatásban részesül a város. Ha most lenne egymilliárd forintunk, akkor nem fájna a fejünk... - zárja a beszélgetés Szabó Gyula polgármester. Szilvás István Toka-patak: mennyit bír a meder? A vállalkozó rettegve kémleli az eget Három éve bombázza kérvényekkel a hivatalokat a vállalkozó, jelezve, hogy a Toka-patak medre nincs rendben. Júliusban bekövetkezett a baj, amelytől évek óta félt: a telephelyét ugyanis ekkor elöntötte az ár. GYÖNGYÖS - A Semiramis Kertközpont a város szélén, a Damjanich utca végén található. Szurovecz János a tulajdonos és az üzemeltető. Mint mondja, a telep a város egyik legkeresettebb kerti növényeket forgalmazó központjává vált. Ügy véli azonban, hogy mindezek ellenére az arra hivatottak nem tesznek meg mindent az árvízveszély elhárításáért, a magánjavak védelméért.- Három éve folyamatosan jelzem a különböző' hivataloknak, hogy a Toka-patak medre már nem képes elviselni a nagyobb árhullámokat, főként azért nem, mert a hordalék részben eltömte a Gyöngyöspata felé vezető út hídátereszét - magyarázza a vállalkozó. Egy-egy kiadósabb eső után, a víz szintje alaposan megnő, áradással fenyegetve a telephelyet. Az évek során többször is előfordult vészhelyzet. Július közepén a patak ki is öntött: csak a család és a barátok segítségének köszönhető, hogy az ár nem okozott többmilliós kárt a kertészetben. Szurovecz János azt is elmondja, hogy a patak medrébe felelőtlen személyek teherautószámra hordták az építkezési törmeléket. Egyszer ő is rajtakapott egy illegális hulladék- elhelyezőt, fel is írta a gépkocsi rendszámát, ám a fuvarozót végül csak nevetségesen alacsony- összegre büntették. A patak medre a hordalék-lerakódások és a hulladék-elhelyezések miatt egyre szűkül, s így a vészhelyzet csak fokozódik. Áprilisban az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG) megküldte a vállalkozónak a gyöngyösi szakaszmérnökség bevonásával készült vizsgálat eredményét, melyben többek között az olvasható, hogy az érintett patakmeder a külterületre előírt vízhozam levezetésére alkalmas, ezért a vállalkozó által kért medertisztításra a fenntartó Mátraaljai Vízgazdálkodási Társulat nem kötelezhető. A választ Szurovecz János nem tartja elfogadhatónak, miután alig két hónap múlva a Toka-patak kilépett a medréből és a terület elöntésével éppen az ellenkezőjét bizonyította. Az üggyel az ÉVIZIG gyöngyösi szakaszmérnökségénél Fábián János foglalkozik. Véleménye szerint a patakmeder az ominózus szakaszon a törvényben előírt víztömeg levezetésére alkalmas. Igaz, a törvény a tízévenkénti legnagyobb várható hízhozammal számol, nem pedig a százévenkéntivel, amilyen a július közepi volt. Farkas József, a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat vezetője szerint a meder le tudja vezetni a várható vízmennyiséget. A kért medertisztítást ráadásul az is nehezíti, hogy a hordalékból felhalmozott iszap veszélyesnek minősül, mivel a gyön- gyösoroszi vízgyűjtő területről nehézfémekkel szennyeződik. Ebben az esetben viszont az iszapot csak a veszélyes hulladékok számára kijelölt tárolókban lehetne elhelyezni. Korábban már a gyöngyösi és a gyön- gyösoroszi önkormányzat is tervezte a patakmeder rendezését, erre végül is pénzhiány miatt nem került sor. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodáján Szépvölgyi András tud az ügyről.- Az önkormányzatnak a közeljövőben a Nagy-, a Mérges- és a Toka-patak városi medrében történt rongálódásokat kell helyreállítania - mondja, hangsúlyozva, hogy nagyobb vízhozamkor a település több pontján is vészhelyzet alakulhat ki. A szakemberek a kárfelmérés után ülnek össze eldönteni, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. A Toka-patakot illetően csak ezt követően tud nyilatkozni. Tompa Z. Mihály Dr. Czimer József (1918-1999) A tudós, az orvos, a tanító, az apa, a férj, az ember, a beteg augusztus hatodikén elhunyt. A Kaposvári Kórházban és a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. sz. Bel. Klinikáján eltöltött évei után, (ahol Hámori professzor úr helyetteseként irányította a klinika tudományos oktató-, kutató- és gyógyítómunkáját), évtizedeken át az egri Markhot Ferenc Kórház I. sz. Belgyógyászati osztályának vezetőjeként, megyei belgyógyász főorvosként dolgozott. Életének utolsó napjait súlyos betegség nehezítette. A gondviselés nem volt kegyes hozzá, pedig életét az emberi szenvedés és fájdalom elleni küzdelem jegyében élte. Erdély szülötte volt, országépítő, a klasszikus belgyógyászat-orvoslás utolsó misszionáriusa. Ránehezedett a mások sorsáért, életéért érzett roppant felelősség terhe. Tudta, hogy ez csakis a legmagasabb színvonalú minőségi munkával viselhető el. Távozásával pótolhatatlan veszteség ért bennünket, ugyanakkor életműve, hagyatéka óriási, alig felbecsülhető, sziklaszilárd hitvalláson alapult. Ezt csak azok ismerhették igazán, akik a sors jóvoltából vele együtt dolgozhattak. Az „amit mondunk és amit megteszünk” tartalmában nála nem volt és nem is lehetett különbség. Az „amit megteszünk és megtehetünk” fogalomkörében nála csak a minden jöhetett szóba. Az „amit mások elmulasztottak megtenni” kérdéssel nem sokat foglalkozott, sokkal inkább számított, hogy ő (és mi) mit tudunk majd megtenni, akár már-már emberfeletti erőfeszítések árán is. Az időfaktornak a medicinában nagyon nagy jelentőséget tulajdonított: a „mikor” kérdésre csak két válasz volt számára elfogadható, „azonnal” vagy „mielőbb”. Megjelenéséből, tekintetéből, gesztusaiból sugárzott az ORVOS: az önzetlen, a segítőkész, a jól képzett, a hatékony, az együttérző. Valóban „igaz” orvos volt. Hivatalos elismerés alig érdekelte, sokkal inkább a betegek sorsa, és ez szent dolog volt számára! Jól szervezett osztályán mindenkitől elvárta a maximumot a közös ügy, a beteg gyógyítása érdekében. Vezetési módszere a személyes példamutatás volt, ez világossá, egyértelművé tette a követendő utat. Kiváló színvonalú angol, német, francia, román nyelvtudása révén - hatalmas, az egyetemes orvostudomány legújabb eredményeit is integráló - tudását, egyedülálló szemléletét, diagnosztikus gondolkodásmódját mindenkivel megosztotta, fáradhatatlanul tanította a gyakorlati belgyógyászatot. A magyar orvostársadalom egyik fényes csillaga megszűnt ragyogni, földi küldetése véget ért. Itthagyott bennünket dr. Czirner József főorvos úr. Emlékét szívünkben örökre megőrizzük! „Nem hal meg az, aki másoknak szentelte élete napjait.” Tanítványai Atellana Táncfesztivál - A Muzsikáló Augusztus részeként szervezett előadás-sorozat utolsó bemutatója ma este fél kilenckor kezdődik a Líceum udvarán. A műsorban fellép a Magyar Nemzeti Balett, akiktől a Modern balett - gyöngyszemei című koreográfiát láthatja a közönség, míg a Budapest Táncszínház (képünkön) az Esküvő-temetés című darabbal lép színpadra. J. HEVES MEGYEI LELKISEGÉLY TELEFONSZOLGÁLAT ! a 04/80/505-506 -os » katarion) »III szianii hntiató 10HO Mg (vesén»? kivételével) IstwkéM: ibwIm m; 1? h-Sél »ssmijs rtftel 1 Mg Tartalommal töltik meg nyugdíjaséveiket HATVAN - Az immár évtizedes hagyományoknak megfelelően ebben az esztendőben is nagyszabású ünnepségen találkoztak a Naplemente Nyugdíjas Klub tagjai, hogy köszöntsék társaikat. A Kodály Zoltán Általános Iskolában megtartott rendezvényen - amelyen jelen volt a város több vezetőjén kívül Bujdosó Sándorné, a megyei nyugdíjasszövetség vezetője is - megajándékozták a születés- és névnapjukat ünneplőket (köztük legidősebb társukat, a 92 éves Franci nénit), valamint aranylakodalmat ülő kortársaikat is. A klub kultúrcsoportjának színvonalas műsorát követően ebéd és kellemes beszélgetés várt az egybegyűltekre. A rendezvényen saját klubtársaik ünnepi műsorral kedveskedtek az ünnepeiteknek fotó: t. o. Méhészek képzése EGER - Országosan jó híre van a Magyar Méhészek Egyesülete Heves Megyei Szervezete szaktanfolyamainak. Képzési kereteik között eddig 879-en szereztek bizonyítványt. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő bizonyítványért a most induló újabb egyéves tanfolyam hallgatói is vizsgázni fognak. A jelentkezéseket az egri (36)317-947- es telefonszámon, vagy írásban, a megyei szervezet - 3300 Eger, Hell Miksa u. 1. - címén várják. A foglalkozásokra kéthetente, szombatonként az egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképzőiskolában kerül sor. Az elsőt október 2-án tartják. A tanfolyam díja 8 ezer forint.
