Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 18., szerda Területfejlesztési tanácsúi - „kisgazda politikai képviselettel” (Folytatás az 1. oldalról) A tanács munkájában betöl­tendő, a Francsics Lászlótól át­vett szerepét is ebben látja dr. Ördög István; a döntéshozatal mellett a pályázati kiírások egyeztetése az illetékes állami szervekkel, így például a szak­tárcával, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­mal, illetve jogszabálysértés, esetleg eljárási szabálytalan­ság esetén a vétójog érvényesí­tése. Dr. Ördög István nem tudta megerősíteni lapunk azon in­formációját, miszerint ezen személycserékre országszerte sor került, illetve sor fog ke­rülni. Annyit azonban elmon­dott, e régió másik két megyé­jében, így Borsodban és Nóg- rádban (továbbá a helyettesíté­sek révén Szabolcsban és Hajdú-Biharban) is megtörtént a váltás: a régióigazgató Fran­csics László helyére - a megyei FKgP javaslatára - kisgazda politikusokat nevezett ki dr. Torgyán József. Ez azonban - vélte - csupán véletlen egybee­sés lehet, s abban közrejátszha­tott a most kinevezettek helyis­merete is. — A miniszter úr úgy döntött, hogy a jövőben politikai képvi­seletet valósít meg a tanácsban, s azt - szemben a korábbiakkal - nem köztisztviselőkkel láttatja el - mondotta a döntés kapcsán Francsics László. - Mint a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Országos Területfejlesztési Központ ré­gióigazgatója, a szakmai fele­lősség ugyanakkor ezen túl is az enyém marad, ami természe­tesen közös munkát feltételez az „utódokkal”. Eddig semmilyen probléma sem merült fel e téren. Az Országos Területfej­lesztési Központ kifejezett tö­rekvése a szakmai stratégia egyre markánsabb képviselete, érvényre juttatása. Ezt széles szakmai együttműködéssel, a Magyar Tudományos Akadé­mia segítségével kívánja meg­valósítani. A régióigazgató tudomása szerint nem új dolog e grémiu­mokon belüli váltás, az már egy éve zajlik, s végigmegy az or­szágon: kisgazda politikusok kerülnek be a területfejlesztési tanácsokba. Mindehhez még hozzátette: a munkarend, a kommunikációs, funkcionális kapcsolatrendszer kialakítása a tárca, illetve a tanácsok között még most zajlik. Kühne Gábor Az önrészről döntött a testület a rendkívüli ülésen Az igen is okozhat meglepetést HEVES - Két pályázatát is el­fogadta a Heves Megyei Terü­letfejlesztési Tanács Heves vá­rosának, így összesen 16 millió forintot ítéltek meg az önkor­mányzati utak helyreállításá­hoz. A beruházáshoz szükséges- korábban elkülönített önrészt- azonban már elköltötte a tes­tület - szintén útfelújításra -, így ismételten elő kell terem­teni a 7 millió forintos önrészt. A rendkívüli ülés tétje tehát nem kevesebb volt, mint az, hogy sikerül-e a 10.300 négy­zetméternyi útfelületet, össze­sen 23 miliő forint értékben helyreállítani. A képviselőknek arról kellett dönteni, hitelt vesznek fel, avagy átcsoportosítással terem­tik elő a szükséges összeget. Az útfelújításokra minden­képp szükség van - szögezték le az ülésen. — A képviselők ab­ban is egyetértettek, hogy in­tézménytől elvonni az amúgy is szűkös költségvetés miatt nem lehet, tehát az átcsoportosítás nem járható út. Éppen ezért a hitelfelvétel látszott az egyetlen megoldásnak. A testületi tagok ezért 3 el­lenszavazat és 14 igen szavazat mellett a hitelfelvételről döntöt­tek, így megépülhet a 10.300 négyzetméternyi útfelület. (-romi) Árvíz ellen ároktakarítás EGER-FELNÉMET - Az újabb felhőszakadást meg­előzve, még hétfő estére hívott össze lakossági fórumot a tele­pülésrész önkormányzati kép­viselője, Vízi Gyula az esőzések okozta károkkal kapcsolatban. A találkozón részt vett dr. Nagy Imre polgármester is. A képvi­selő elmondta, több alkalom­mal tartottak szemlét Felnéme­ten, s a szakértők megállapítot­ták: a katasztrófa műszaki hi­bák és emberi mulasztások kö­vetkezménye, mert sokan elha­nyagolják a vízelvezető árkok takarítását. A-lakossági pana­szokra válaszul a polgármester elmondta: szerződést kötöttek a kivitelezőkkel, augusztus vé­gén és szeptemberben megja­víttatják a Béke utcát körülvevő nyugati és déli övárkot, és a Pásztorvölgy utcától a József Attila utcán keresztül, az Eger- patakig futó árkot. Az Eger-patak keddi vízállása a Dobó térnél fotó: PERL Az Eger-patak a Bornemissza Szakképzési Intézetnél Felhőszakadás: újra támad a víz Egerbaktánál megcsúszott a hegyoldal, Párádon elmosta a víz a csokidat HEVES MEGYE - Bátor­ban riasztásra ébredt Sánta István polgármester is, aki el­mondta: a falunál a Laskó hajnali 4 órakor lépett ki a medréből. Különösen öt ház került veszélybe, ezeket ho­mokzsákokkal rakták körbe. A mintegy 30-40 fős védekező csoport hatékonyságát gépek, teherautók segítették. Az ár azonban így is közel egy méter magasan hömpölygött a tele­pülésen átvezető úton. A ko­rábban kitisztított átereszeket a víz eliszapolta, a rézsűket be­mosta. Egerbakata után a Bükk­szék felé vezető útra egy 50 méteres szakaszon ismét rácsú­szott a hegyoldal. Az úttestre került föld miatt félpályás útle­zárást rendeltek el, s eközben gépekkel tisztították a felületet a padkáig. Szarvaskő és a mónosbéli elágazó között tegnap 12-15 óra között teljes pályán le kel­lett zárni a magas vízzel borí­tott, járhatatlan utat. A terelést rendőrök irányították, akiknek ezután a mikófalvi elágazónál akadt újabb feladatuk. Tardos- nál a fogadó közelében kavics­réteget mosott az útra az ár. Bükkszékre a múltkorinál is nagyobb felhőszakadás zú­dult, az éjfélkor kezdődött égi- háború nyomán pillanatok alatt több utca víz alá került. Három szivattyúval dolgoztak a tűzoltók, s reggel 7 órára normalizálódott a helyzet. A falut ellátó ivóvízkutakat ismét elöntötte az ár. A falut Sírok­kal összekötő út egy szakasza is víz alá került, és néhány órára járhatatlanná vált. Recsken ismét kilépett med­réből a Tárná, s bár nem oko­zott a korábbiakhoz hasonló pusztítást, több ingatlant, pin­cét, utcát elárasztott. Nemré­giben kezdődött meg az egyik híd újjáépítése, most a félkész építményt ismét megtépázta a Mátrából alázúduló víztömeg. Azt is megtudtuk: a polgár- mesteri hivatal az ingatlantu­lajdonosoknál hagyta a ko­rábbi áradás után a homokzsá­kokat, s több portát meg lehe­tett volna menteni, ha ezek a védekezőeszközök kéznél lettek volna. Ám nagy részük „sző­rén-szálán” eltűnt. Párádon a falu Parádsasvár felőli végén álló - nemrégiben helyreállított - csőhidat ismét elmosta a víz, s a nagyobb ká­rok elmaradása csupán annak köszönhető, hogy „csak” a vi­zesárkok teltek meg, de a Tama a medrében maradt. Sírokban is több utcán hömpölygött a víz, mint meg­tudtuk, főként azokon a helye­ken voltak problémák, amelye­ken még be sem fejeződött a helyreállítás. A kútvölgyi sza­badidőparkban ugyancsak komoly károk keletkeztek, amelyek javítása a közelgő augusztus 20-i ünnepség miatt is sürgető feladatot jelent. Mátraballán egy utcát árasztott el a patak. A falut a szomszédos Mátraderecskével összekötő út egy szakasza jár­hatatlanná vált. Eger két pontján alakult ki kritikus helyzet: Felnémet egy részén a Kovács Jakab és a Hársfa utcák környékén, il­letve a városban a csákói ré­szen. Utóbbi helyről kaptuk a csípős megjegyzést: „A tűzoltó autónak ide nem délelőtt kel­lett volna szirénázva kivonul­nia, hanem hajnalban ébreszt­hette volna hangjelzésével a bajbajutott lakástulajdonoso­kat... ” Dr. Nagy Imre polgármester a kialakult helyzet kapcsán je­lezte:- Felnémeten előző este tar­tottunk lakossági fórumot, ahol elmondták, hogy nem egy helyen a szennyvízcsatornákba kötötték a csapadékvizet, ezért a kiömlő ár még szennyezett is. Másutt a régi árkokat a ker­tek gazdái mintegy tulajdonu­kat bővítve szinte bekebelezték, beszűkítve a régen kialakított elvezető csatornákat. Sajnos a friss események csak megerő­sítették az elhangzottakat. Ezek után a szükséges ható­sági intézkedések következ­nek. A Csákóban az ív utca és a Sas út egyes ingatlanjai ke­rültek veszélybe, mert a telt elvezető árok is visszaduzzasz- tott. Az Eviziggel tárgyalunk a sodorvonalban lévő fák eltávo­lításáról, másrészt meg kell vizsgálni, hogy más bekötéssel a patakmederbe vezethető-e az itt felgyülemlő belvíz. Kékestetőn a meteorológiai intézet tájékoztatása szerint a nyugat-mátrai térségre két-há- rom óra leforgása alatt 60-90 milliméternyi csapadék hullott (Kékesen 65,9 mm-t, Galyate­tőn viszont közel 90 mm-t mér­tek). A Gyöngyöspatát körül­fogó vízgyűjtő terület alaposan megtelt. A Szurdokpüspöki felé vezető útra (már nógrádi részen) rácsúszott a hegyoldal, ezért itt tegnap le kellett zárni az utat a forgalom elől. Patán a Zám-patak lépett ki medréből, és a Hegyalja, valamint a Bem utcákban öntött el pincéket. Amitől a faluban igazán tarta­nak, az a halastó gátjának eset­leges átszakadása. Nagyrédén a Gyöngyöspata felől érkező vízmennyiség volt a bajok forrása. Miután a patakok megteltek, az utcákon hömpöly­gött át a víz, volt, ahol 30 centi- méteres, máshol egyméteres magasságban. Balázs József polgármester kérdésünkre el­mondta: a település központi részén gyakorlatilag minden mélyebben fekvő helyiségben áll a víz. Tegnap a gyöngyösi tűzoltók folyamatosan szivaty- tyúztak a helyi önkéntesek se­gítségével. Nagyobb gond a vízhálózat fertőtlenítése. Az ÁNTSZ munkatársai teg­nap már Nagyrédén jártak, és kiosztották a szükséges oltó­anyagot. Néhány épület statikai álla­potát pedig szerdán építésszel vizsgáltatják meg. Visontán és Abasáron ismét előkerültek a homokzsákok, de inkább csak óvatosságból, mert a nemrégiben kitisztított vízelvezető árkok most igazán jó szolgálatot tettek. (b. s.-s. p.-j. á.) Egerbakta után, Bükkszék felé a leomló hegyoldal romjait takarítják az útról fotó: pilisy elemér És a lábam is. Rúgtam, ütöttem, de Múlani nem hagyta magát, ordított embereinek. Tudtam, eb­ből baj lehet. Ha elkapnak, végem van. Mbuni elleni merénylet, és a szerbek elrablását is rám bizonyítják, ráadásul jogosan. Kitéptem szorításából a jobb kezemet, de ő is fegyverért nyúlt. Erről eddig megfeledkeztem; embereitől a tűzvész kitörésekor szerezhetett egy pisztolyt. Mire előrántotta volna, én időhi­ány miatt a zsebemből lőttem. Múlani megin­gott. A tömeg szétfutott, a diszkó épülete lán­goktól recsegett. Szirénázva jött egy rendőr­autó... Múlani is lőni akart, sőt lőtt is. De már csak maga elé, a földre. Kábultan állt, aztán lassan dőlni kezdett. A tömeg rárohant, az ajtó felől áramló emberek nem is figyeltek a lábuk alá. Másokat is eltapostak. Múlani arca eltűnt a lá­bak között. Körülnéztem, és rohantam tovább. Az épület másik oldalán többen autóikat me­nekítették volna, de a kocsik összegabalyodtak, egymást akadályozták. A járdán megtorpantak a menekülők, most már biztonságban érezték ma­gukat, és figyelni kezdték a tűzvész alakulását. Mzingában aligha van európai értelemben vett tűzoltóság. Amikor visszanéztem, a lángok ép­pen elérték a tetőt. De azt hiszem, sikerült kime­nekíteni mindenkit. Kivéve az elnököt és vagy nyole-tíz társát. A testőrök fejvesztetten futkos­tak, ebből is tudtam: nincs parancsnokuk. Nincs, aki vezényelhetné őket... Fellélegeztem. Akkor jutott eszembe: ha min­den rendben ment, a fiúk már mind a bárkán vannak, a parton a három terepjáró - de nekem nem maradt jármű! Elbotorkáltam a kevéssé megvilágított utcákon távolabb, és fogtam egy taxit. A bárka azonnal elindult, amint a fedélzetre ugrottam. Felnyikordultak a kikötőstég mohos oszlopai, a motor dübörögni kezdett. Az öreg ha­jós állt a kormánynál. Willt és Heinzet előre- küldtem az orrba, figyeljenek. Mindenkinél ott volt egy géppisztoly és egyéb fegyverek is.- Hol van Roland? - kérdeztem Dinótól.-Lent a foglyoknál - társam és barátom hangjában éreztem valamit. Amit nem is akart kimondani.-Te és Paul gyertek velünk. Paul lesz a tol­mács, a szerbekkel egy lengyel talán szót tud ér­teni. A bárka fenekén egy mennyezeten ingó lámpa fényében fura jelenet tárult a szemem elé. Két szerb a nyirkos sarokban ült, hátrabilin­cselt kézzel. A harmadik - Mitrovic - középen térdelt. Roland őt pofozta. De olyan kegyetlenül és szünet nélkül, hogy felment bennem a pumpa. Odaugrottam, és elkaptam a karját.- Megőrültél...? Vissza, te állat! Az arcába néztem. A szeme... Hát igen. Az élet ismétli önmagát. Egyszer már átéltem ilyesmit. Akkor is a franciák kérésére mentem el messzire, hogy egy algériai háborús bűnöst hoz­zak haza Párizsba. És a kísérő, akit mellém ad­tak, a lehető leginkább érdekelt volt az ügyben. Ettől mindig féltem, ez elvakulttá teszi a legjobb embereket is. Óvatosabb is lehettem volna, a fenébe! Hi­szen voltak jelek, amelyeket észre is vettem. Elég volt Roland arcába néznem, hogy feltehes- sem a kérdést:- Ki neked ez a pasas? Hallgatott. A szerbet leültették egy sarokba, véres volt az arca. Ő is hallgatott. Megráztam Rolandot.- Beszélj, átkozott! Még jó, hogy nem rontot­tuk el miattad az egész akciót! Roland lecsillapodott, de nem nagyon.-Hagyjatok... Számolnivalónk van ezzel az alakkal!- Mi ez a többes szám. A fivéredről van szó? Nem nézett rám, úgy beszélt.- Az apánk Belgrádban volt diplomata, aztán annyira megtetszett neki az ország, hogy nyug­díj után ott is telepedett le. A fivérem és én ott kezdtük az egyetemet, csak később mentünk át Párizsba. Kilencvenegy őszén az anyám meg­halt, az apám ekkor haza akart jönni Franciaor­szágba. Boszniában dúlt már a balkáni háború, amit ezek az átkozottak robbantottak ki. Mielőtt az apánk eljutott volna Horvátországba, mert a blokád miatt csak arra hagyhatta volna el az or­szágot, a bosnyák fogolytáborokat felügyelő ka­tonák karmaiba esett. Mitrovic őt is megkínozta. (Folytatjuk) Nemere István: Szomszédom a halál (33. rész)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents