Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnap Reggel 27. szám
Egy kuriózumszámba menő eset nyomában Hét év a valódi bűnösnek Két idős embert gyilkoltak meg az évtized első felében Ivádon. Az első brutális tett elkövetőjét azóta sem találják, míg az 1994. március 16-án végrehajtott bűntényben már két „tettesre” is lesújtott a törvény. Egyikükre minden bizonnyal ártatlanul. Több mint öt évvel azután, hogy halálra verték ivádi otthonában a 80 fölött járó P. Sándornét - akit a faluban mindenki Rozi néninek szólított a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa halmazati főbüntetésként hét év, börtönben letöltendő szabadság- vesztéssel sújtotta a tett elkövetésekor a 20. évét még be nem töltött siroki fiatalembert, D. Alexet. Jogi értelemben ritka eset végére tett pontot - ha csak átmenetileg is, hiszen a Legfelsőbb Bíróságon dől el jogerősen a büntetőügy - a megyei bíróság. Ebben a gyilkosságban ugyanis korábban már hat év börtönnel büntették a helybeli Pusoma Dé- nest. Az akkori elítélt nem fellebbezte meg a döntést, így az jogerőre emelkedett. Dénes 26 hónapot és 13 napot töltött fogságban, amiből 14 hónapot tett ki az előzetes letartóztatás. A fennmaradó egy esztendőt a váci bv-intézetben raboskodta végig. A nagy fordulatot az 1996-os esztendő hozta Pusoma számára: ekkor a fővárosi rendőrök olyan vallomást vettek jegyzőkönyvbe, ami minimum kérdésessé tette, hogy ő lett volna a halálos végű bántalmazás elkövetője. Perújrafelvétellel szabadlábra helyezték, és D. Alex ellen megindult az új eljárás. Azokban, akik figyelemmel kísérték a rendőrségi, majd a bírósági történéseket, természetesen maradhattak kérdőjelek, mint ahogyan maguk a falubeliek, illetőleg az elhunytat ismerők még sokáig találgatják, mi is történt azon a kora tavaszi estén Rozi néni portáján. Vannak tényszerű adatok, amelyek az eljárások során teljes bizonyossággal rekonst- ruáltattak. Az idős asz- szony kertjében egy ott alkalmi munkát gyakran végző cigányember metszette a fákat. Hozzá „csapódott” segíteni Pusoma - feltehetően egy ebéd, egy pohár bor reményében. Dénes ebédet végül nem kapott, mert őt nem hívták oda dolgozni. Ekkor hazament, és első állítása szerint többé nem tért vissza a néni házához. Hogy mégis elítélték, annak több oka van. Mindenekelőtt az 1995- ben meghozott ítéletkor minden bizonyíték ellene szólt. Egy lány - aki látta Dénest visz- szatérni Rozi néni otthonába a szomszéd kocsma felőli kertrésznél - tanúvallomása, az ország két legjobb szagazonosító kutyájának egymástól független öt-ötszöri kiválasztása mind Pusoma bűnösségét látszottak igazolni. És akkor még ott volt Dénes- nek a cellájában saját kézzel írt beismerő vallomása, benne olyan részletekkel, amelyeket csak az tudhatott, akinek minimum látnia kellett a nénit véresre verten. A kívülálló számára a perújrafelvétel - főleg a későbbi történésekre is tekintettel - „merész” húzás volt. Akkor bizonyítékként csak a későbbi vádlott vallomása jöhetett szóba. Erre alapozni azonban egy új eljárást, sok rizikót hordoz magában. Például azt, hogy a beismerő vallomást visszavonja, aki tette. A vallomás tényleges visszavonását követően egy pillanatra úgy tűnt: nincs tovább. A siroki fiatalember ugyan azt elismerte, hogy járt bent a házban, de csak a néni meglöké- sét vállalta magára, amit úgymond a menekülése érdekében kellett megtennie. Pénzt nem vitt magával, megütni nem ütötte meg Rozi nénit, a szobájában pedig soha nem járt. A látszólag nehéz helyzetbe került bíróság segítségére a tudomány sietett. A szobában két párnahuzat is véres lett ezen az estén, így elvégeztették annak DNS-vizsgálatát. Amikor a szakértő összehasonlította a második eljárás vádlottjának vérmintájával a talált szennyeződés tulajdonságait, megállapította: természettudományos bizonyossággal határos a valószínűsége annak, hogy D. Alex vére került az ágyneműkre. Ahhoz, hogy még egy ilyen összetételű vérmintát találjanak, körülbelül tízezer Föld lakossága szükségeltetne. A cikk írása előtt megnéztem a városi tévé két éve készült filmjét: Pusoma Dénes - már szabadon - a családalapításról beszél, amit az államtól kiperelt kártalanítás segítségével tesz. Nem sokkal a nyilatkozatát követően felakasztotta magát. Vajon milyen titkokat vitt magával? Sike Sándor néző SZUROMI RITA _________1999. július 4. ★ KÖZELRŐL * 3 Menekülés Örülök, hogy városlakó vagyok. így legalább a csend és nyugalom nem őrjít meg. Képzeljük csak el, egy magamfajta, örökös nyüzsgéshez szokott ember mit kezdene a vidék csendes magányában?! A legrosz- szabb az unalom. Bezzeg Eger! Itt aztán az ember kapkodhatja felét, borzolhatja idegeit, este pedig fáradtan bújhat ágyba, hogy jaj, de jó, most legalább végre senki sem zavar. Mert városon - főképp csinos kis megyeszékhelyünkön - az ember nem unatkozhat. Az idegtépő hajsza rögvest reggel elkezdődik. Hiába igyekszem a munkahelyemre, hosszú percek telnek el, míg végre találok egy szabad parkolót. Ha nincs szerencsém, akkor jön a nap egyik izgalmas pillanata: érkezik a közterület-felügyelő, aki a hetvenedik cédulát is rányomja a kocsimra. Bumm, megint szabálytalanul || parkoltam! A rendőrségi és hivatalbeli procedúra a következő napok izgalma |ft lesz. Hiába, ha nincs parkoló - márpedig S erről nem az egyszerű, s főképp adózó egri polgár tehet -, akkor szabálytalankodik. A kocsit mégsem hordhatom a hátamon. Aztán jön a délelőtti futóséta a belvárosban. Szemétkupac szemétkupac hátán. Kuka || egy szál se. A jégkrémes papírt fél délelőtt szorongatom, eldobni mégsem lehet, így || is akad elég sok rossz példa az arra hajlamosak előtt. Délután a közutak hosszan tartó javítása okozta szlalomozás keseríti az életem. A benzin fogy, a sor nem halad, ember és autó fellélegezhet, ha a forgalomterelő bóják között végre hármasig felkapcsolhat. Csak semmi pánik, városon élünk! A városlakó Igazi lelki nyomora csak ezután következik. Hazatérve, az ablakot szélesre tárva szippantaná be a hűs esti levegőt, amikor eget-földet rázó zene tör be az ablakon. Kis hallgatózás után kiderül: épp a szomszéd ünnepelteti magát. S hogy jókedvéről mindenki értesüljön, hát mikrofonba mondja be csak a társasága tagjait érdeklő családi esemény- naptárt, majd egy kakadut megszégyenítő módon dalolni kezd. Szóval, mégis szerencsés vagyok, hogy városon élek. Az unalom nem hatja át amúgy is mozgalmas életem. Csak este 8 után jönnek a bajok. Segítség! Nem akarok városlakó lenni! Segítség! Buckákat, bójákat kerülgettem, szemeteskukák után futkostam, értetlen közterület-felügyelőkkel vitáztam, segítség! Utálom a várost! Csendet akarok! mu mmmm 1999 az Idősek Nemzetközi Éve. Talán nem véletlen, hogy éppen idén zárult az a brit-magyar projekt, melynek célja a hazai szociális jóléti szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása volt. A program során kialakult brit-magyar partnerkapcsolat és együttműködés sikertörténetének ünneplésére a British Council megjelentetett egy könyvet Progress Through Partnership, Idősellátás Magyarországon címmel, melyet Budapesten mutattak be a Brit Nagykövetségen. A projekt érdekessége, hogy a debreceni és fővárosi szakemberek mellett egriek is részt vettek a megvalósításában. De térjünk vissza a bemutatóhoz! Dr. Paul Dick kulturális attasé, a British Council igazgatója elmondta: intézményük egyik fontos célja az országok közötti jó kapcsolatok kiépítése, melynek nem csupán a politikai és kereskedelmi életben, de a kultúra területén is érvényesülnie kell. A most megjelent kötet szép példája annak, hogy az Egyesült Királyságban és a Magyarországon élő emberek jól tudnak együttműködni.- A rendszerváltás új gazdasági és politikai lehetőségeket nyitott meg Magyarország előtt - folytatta Gordon Reid nagykövethelyettes -, s azóta figyelemre méltó haladás észlelhető e területeken. A nagykövetség és a British Council nagy szerepet játszott a tudományos csereprogramok létrejöttében is. Az átmeneti időszakot azonban sokan, főleg az idősek nehezen viselik. A projekt már működő képzések és kutatások, valamint új programok indítását foglalta magában, s a munkába bevonta a különböző intézmények és szakterüle1994-ben elkezdett projekt viszonylag rövid idő alatt gyakorlati eredményeket hozott, s a felépített kapcsolatok a jövőben is tovább működnek. Lévai Katalin, a Szociális Innovációs Alapítvány vezetője magyar szemszögből ismertette a projekt jelentőségét:- A biológiai öregedés a születés pillanatában elkezdődik. Hogy az idősebb korosztály miként éli meg az öregedést, társadalmanként változik. tek magyar és brit specialistáit. Kelet-Európábán a politika A partnerségi viszony kialakítá- mélyen rányomja bélyegét az sa azonban nemcsak a két or- idősek életére. Ennek ellen- szág szakemberei között volt súlyozására olyan rendszere- fontos, de a Magyarországon két kell kiépíteni, melyek belüli önkormányzatok, civil megkönnyítik a korosztály szervezetek, elméleti szakem- életét. A program során, a ku- berek és kutatók között is. Az tatások eredményeként kiépült egy hálózat, hogy a szakemberek standardokat fejlesz- szenek ki és vezessenek be a szociális ellátásban.- A program nemzetközi összefogást eredményezett olyan problémákban - mondta végül John Warwick, a brit Szociális Munka Nemzeti Intézetének igazgatója -, melyekkel mindannyiunknak szembesülnünk kell. Sikerült olyan eredményeket az asztalra tenni, melyek hatása mindkét országban érezhető változásokat hoz az idősellátásban. A négy kutatási telephely között szerepelt a hevesi megyeszékhely is. A munkában részt vett az önkormányzat szociális irodája, a Petőfi úti és a Berva-völgyi Idősotthon, valamint a Családsegítő Intézet is. Ez utóbbi igazgatóhelyettesét, Diószegi Lajosnét a tapasztalatokról kérdeztük.- A projekt során a szakemberek az idősgondozói szolgálatunk öt központját keresték fel, ahol interjúkat, felméréseket készítettek - mondotta. - Ezek minden irányba kiterjedtek, az igényfelméréstől a szükségletek kielégítésén keresztül a szemléletig. A résztvevőknek rendszeresen tartottak továbbképzés jellegű konferenciákat, amelyeken a Nagy-Britanniában már bevált új szemléletet próbálták megtanítani. Ez nagyjából úgy foglalható össze, hogy az ellátás során meg kell őrizni az idősek függetlenségét, méltóságát. Az idős ember a társadalom része, s színvonalas ellátásban kell részesülnie, aminek minőségét folyamatosan ellenőrizni kell. A Családsegítő Intézetnél a programba való bekapcsolódás óta észlelhető szemléletváltás történt. Az ellátás terén maguk az idős emberek kerültek a központi helyre. Palotai Zsuzsa, az Egri Polgármesteri Hivatal szociális irodájának vezetője szerint megnyugtatóak a felmérések eredményei. Mint kiderült, Eger elöl jár az újszerű idősellátásban, főleg a szabadidős programok szervezését illetően, melyek különösen jó légkörben telnek. Különösen nagy értéknek számít az időseknek fenntartott klubok közötti állandó kapcsolat, s a szabadegyetemek sora. Végül Palotai Zsuzsa hozzátette: még hiányzik egy olyan átmeneti otthon a városból, ahová az idősek rövidebb időre, maximum egy két hónapra költözhetnének be. A megyeszékhelyen a legnagyobb gond nem a gondozás minőségével van, hanem a mennyiségével. Nem tudnak minden kérvénynek eleget tenni, nagyon sokan várnak szabad helyre az idősotthonokban. Sok olyan beteg is van, akik otthonukban szorulnak többórás ellátásra. Nekik olyan nappali felügyeletet nyújtó ápolóotthont szeretnének létrehozni, ahol egy helyen tudnak foglalkozni több, ellátásra szoruló emberrel is. Elek Eszter
