Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-31 / 177. szám
Kevés magyar ügynek van esélye, hogy az ítéletig eljusson- állítja Baka András, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság magyar bírája a panaszok áradata kapcsán Magyarországon is komoly tekintélye van, ám még napjainkban is élnek félreértések és tévhitek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságával kapcsolatban - hangsúlyozza dr. Baka András, a testület magyar bírája. Magyarország a politikai változások után, 1990. november 6-án, a kelet- közép-európai országok közül elsőként csatlakozott az idén ötvenesztendős, immár 40 tagállamot számláló francia székhelyű Európa Tanácshoz. Hazánk 1992. november 5-én ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, elfogadva a Nemzetközi Emberi Jogi Nyilatkozat alapelveit, s elismerve ezzel az egyénnek a strasbourgi bírósághoz és a jogszolgáltatáshoz való közvetlen folyamodás jogát.- Döntő feltétel az, hogy Stras- bourghoz a hazai jogérvényesítési és bírósági fórumok lehetőségeinek teljes kimerítése után lehet fordulni - hangsúlyozza Baka András, aki 1991-ben magyarként elsőnek foglalta el ezt a tisztet, s újjáválasztása óta immár működésének második periódusát tölti a testületben. Főleg kormányok ellen irányulnak a keresetek- Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak egyének, egyének csoportjai, illetve nem kormányzati szervezetek is (esetleg bármely szerződő állam, államközi kérelem esetén), akik/amelyek a Nemzetközi Emberi Jogi Nyilakozatba foglalt elvek, s az ezt képviselő egyezmény megsértése miatt kezdeményeznek pert az egyes államokkal szemben. Leggyakrabban az államigazgatási és igazságszolgáltatási rendszert képviselő kormányok ellen irányulnak a beadott keresetek - világít rá a magyar bíró. Az egyéni kérelmezők kérelmüket saját maguk is benyújthatják. A jogi képviselet ezzel együtt ajánlott; szóbeli tárgyalás alkalmával, valamint a kérelem elfogadhatóságát követő eljárásban pedig kötelező. Az Európa Tanács a megfelelő anyagiakkal nem rendelkező kérelmezők részére bevezette az ingyenes jogsegély rendszerét.- A bíróság az adott ügy tárgyalási menete közben alakítja ki a jogi álláspontját, működése így az esetjog talaján áll. A döntését pedig szótöbbséggel hozza meg - teszi hozzá Baka András. - A bírók teljesen függetlenek, egyetlen nemzeti államtól, így a delegáló országtól sincs szervezeti, anyagi vagy netán politikai függésük. A bírák pártatlanok és teljesen függetlenek- Magának a strasbourgi bíróságnak a teljes önállósága a garancia ezen elvek érvényesülésére - nyomatékosba a bíró.- A bírák egyéni minőségben vesznek részt a bíróság munkájában, és nem képviselnek egyetlen államot sem. Olyan tevékenységet, amely nem egyeztethető össze a függetlenségükkel, illetve a pártatlanságukkal, valamint a teljes munkaidőt igénylő hivatalukkal, nem vállalhatnak. A bírákat hat évre választja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Hetvenedik életévük betöltésével megbízatásuk lejár. A strasbourgi bíróságnak az elmúlt évtizedben alaposan megszaporodtak a teendői, s mindez nem feltétlenül csak az időközben bekövetkezett politikai fejleményekre, a kelet-európai országok csatlakozására vezethető vissza. Idén a bíróság eddig már mintegy 20 ezer iktatott ügyiratot tart nyilván, míg a ’90-es évek elején ez a szám nem haladta meg a 4800-at. Az ügyek és megkeresések száma igen változatos: a tájékozódást kérő levelektől a konkrét panaszokig és törvénysértésekre való hivatkozásig igen széles a skála. A kérelmek közül az előzetes eljárás során kiszűrik azokat az ügyeket, amelyek valamilyen szempontból nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, hogy bennük döntés születhessen. A legtöbb kérelem az olaszoké, a törököké A bíróság előtt pillanatnyilag 9417 befogadott ügy sorakozik. A legtöbb panaszt az olaszok, majd az őket követő törökök nyújtják be, de a lengyel folyamodványok száma is kiugróan magas. Az olaszok elsősorban a hazai jogi eljárások elhúzódására panaszkodnak (nem ritkák az évtizedes perek). Úgy tűnik egyébként, hogy az olasz államnak még mindig olcsóbb strasbourgban pert veszteni, mint korszerűsíteni és fejleszteni a bírósági rendszert és új bírókat beállítani. A törökök az élet és az emberi jogok tiszteletének hiányát, az embertelen bánásmódot kifogásolják, a véleménynyilvánítás és a sajtó- szabadság hiányára hivatkoznak beadványaikban. Az ügyek magas száma miatt - a tavaly bevezetett belső reform után - a bíróság (azon belül a négy tanács, a bizottságok és a kamarák) rendszeresítette az állandó működést, amitől gyorsabb döntéshozatalt, az ügyhátralékok és a mintegy ötéves, az ítéletig tartó átfutási idő csökkenését remélik. Magyarország viszont nem tartozik a panaszkodó nemzetek közé. Inkább a meglehetősen terjedelmes lista második felében foglal helyet. Panaszt nyújtott be Kunos bankár is Hl Hazánkból eddig 115 panaszkérelmet regisztráltak - közte az Agrobank-perben elítélt Kunos bankár panaszát is -, melyek egy része egyelőre még arra a döntésre vár, hogy a bíróság elé kerülhetnek-e, egyáltalán foglalkozzon-e majd velük a testület. Az esetek túlnyomó többsége elutasítással végződik, a bíróság a megvizsgált körülmények alapján nem tartja megalapozottnak és indokoltnak a strasbourgi eljárás lefolytatását. Arra lehet számítani, hogy átlagosan évi egy-két magyar ügy juthat el a különböző bírói fórumokig, és születhet bennük valamilyen döntés. Eddig egyébként egyetlen magyar ügyben született ítélet, a közelmúltban egy magyar rendőrszakszervezeti panaszbejelentés kifogásait nem találták igazol- hatónak. Legközelebb idén szeptemberben kerülhet a bírói tanács elé ismét magyar ügy. A Magyarország ellen indított és a bíróság elé került egyetlen ügy ítélete alapján az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar állam nem sértette meg. A bíróság döntése egyébként kötelező erejű a szerződő államokra nézve.-A magyar panaszok többsége a hazai büntetőeljárással kapcsolatos kifogásokat tartalmazza, azok elhúzódását vagy lefolytatását, illetve a fog- vatartás körülményei és a bánásmód ellen emel szót - említi Baka András. - A panaszosok azt is gyakran félreértik, hogy a strasbourgi bíróság nem változtathatja vagy semmisítheti meg a nemzeti bíróság döntését az ítéletében, legfeljebb pénzbírságot szabhat ki - hangsúlyozza a magyar bíró. - A magyar jog például még nem szabályozza a strasbourgi perújrafelvétel kérdését: nincs rá precedens. Ám várhatóan ezt a gyakorlatot követni fogják * majd a magyar bíróságok.-Miként látja a hazai jogi képzés helyzetét a strasbourgi, illetve az európai uniós, a közös kontinentális jog ismeretével, alkalmazásával kapcsolatban? Mennyire vagyunk felkészültek ezekre a követelményekre? Késésben vagyunk a honi jogképzéssel- A mai magyar jogi képzés, a felsőoktatás alapvető hiányossága, hogy késésben van, alig- alig foglalkozik ezekkel a számunkra már most is igen fontos, s a szorosabb európai integráció után elkövetkezendő években várhatóan számunkra még inkább meghatározó jelentőségűvé váló jogterületekkel. Rögtön azt is hozzátenném, hogy ezek oktatásához pillanatnyilag a megfelelő számú és tudású hazai szakembergárda is teljesen hiányzik. Enélkül - fölkészült hazai jogászok, bírák, ügyészek, bevezetett jog- gyakorlat és jogalkalmazás hiányában - pedig saját magunk helyzetét nehezítjük meg. A most tapasztalható lemaradásunkat sürgősen pótolnunk kellene, különben komoly lépés- hátrányba kerülhetünk az európai csatlakozás kapcsán, vagy a belépést követően, ami számottevő veszteséget okozhat az országnak. * A találkozó a Presseurope francia-magyar, illetve a lille-i Újságíró Főiskola szervezésében, a Francia Nagykövetség, a Francia-Magyar Kezdeményezések Irodája, valamint a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg. Strasbourg, 1999. július Kovács János Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény (1950) az Európa Tanács égisze alatt fogalmazódott meg, és 1953 szeptemberében lépett hatályba. Az egyezmény létrehozta a szerződő államok által vállalt kötelezettségek végrehajtására szolgáló intézményrendszert is. E feladat három intézményre hárult: az 1954-ben felállított Európai Emberi Bizottságra, az 1959-ben alapított strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságra, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságára. Az Európai Emberi Jogi Egyezményben többek között olyan alapelvek fogalmazódnak meg, mint az élethez való jog, a kínzás tilalma, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül, a gondolat-, lelkiismeret- és vallá- szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága. A későbbi kiegészítések révén lett része a tulajdon védelme, az oktatáshoz való jog, a szabad választásokhoz való jog, a mozgásszabadság, az adósságokért való szabadságelvonás tilalma, vagy a halálbüntetés eltörlése, továbbá a fellebbezéshez való jog büntetőügyekben, s a kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén. A ’80-as évektől kezdve a bíróság elé terjesztett üygek számának emelkedése egyre kilátástalanabbá tette, hogy az eljárások belátható időn belül befejeződjenek. Az iktatott ügyek száma a ’81-es 404-ről, ’97-re több mint tízszeresére 4750-re emelkedett; az iktatás előtt álló ideiglenes akták éves száma pedig meghaladta a tizenkétezret. Míg 1981-ben még csak hét ügyet terjesztettek a bíróság elé, addig ez a szám 1997-ben már elérte a 119-et. Ezt a gondot csak súlyosbította az új tagállamok 1990-et követőfelvétele, s elvezetett a bíráskodási, végrehajtási rendszer reformjáig. Juszt-képlet: lejáratás M eglehet, visszájára fordul az az összhatalmi akció, amely a népszerű (így sokak által kedvelt, sokak által ostorozott) tévés személyiség, Juszt László ellen indult. A héten a Fővárosi Főügyészség felszólította a rendőrséget, szüntesse meg a vele szemben államtitoksértés címén indított büntetőeljárást. Szakértőre hivatkozva, hogy amit a megfigyelési ügy kapcsán a lapjában közzétett, az nem tartozik az említett bűntény keretei közé. A bűnüldöző hatóság - kénytelen-kelletlen - meghozta egyelőre nem jogerős határozatát. Mondhatnék, az ügy jogilag immár rendeződött. Nem úgy azonban a lovagiasság szabályai szerint. Valakiknek ugyanis illene minimum megkövetni a majd’ két hónapon át súlyos bűn- cselekmény gyanúja alatt tartott embert. A pusztán a munkáját végző embert, akit sikerült szinte teljesen lehetetlenné tenni, lejáratni. Holott ő nem tett egyebet, mint hogy bizonyos adatokat felhasználva írásban is rögzítette véleményét: a lassan már egy éve húzódó megfigyelési kalamajka valójában mondvacsinált botrány. Ezt látszik alátámasztani, hogy sugalmazóinak tizenegy hónap sem volt elég kellő bizonyíték produkálására. A gond ezzel nem is igazán Juszt padlóra fektetése, hanem a mögöttes szándék. Az ügynek üzenetértéke van: aki ilyenformán merészel szembeszegülni bizonyos felsőbb körök akaratával, az nem számíthat semmi jóra. Jobb, ha hallgat, s meglapul, mint nyuszi a fűben, ha róka közeledését érzi. Az efféle módszer - nevezhetjük megfélemlítésnek is - meglehetősen távol áll egy demokratikus jogrend követelményeitől és szellemiségétől. Főleg úgy, ha magas tisztségekre választottak már a procedúra kezdetén - semmibe véve az ártatlanság vélelmét - kijelentették, mekkora büntetést is érdemel az eljárás alá vont. A köztévé elnöke pedig azonnal felrúgott egy olyan szerződést, amelyet az illető meg sem szegett, hiszen nem a képernyős műsorában hozakodott elő a sztorival. A tévériporter - mint már be is jelentette - kártérítési pert kezdeményez az illetékesek ellen. Szíve joga. Sokkal nagyobb baj azonban, hogy az ilyen esetek nyomán jócskán megrendülhet a döntéshozók, a szolgalelkű jogalkalmazók iránt a polgárok bizalma... Szalay Zoltán Whiskys-karrier A múlok és bámulok, mint vált rövid időn belül nemzeti hőssé a 27 rendbeli rablást elkövető bűnöző. Újságok szalagcímei, többoldalas vezető sztorik sugallják: ez a jóképű macsó ártatlan, mint a ma született bárány. Orránál fogva vezet rendőröket, a lopott milliókból álomutazásokon kényeztetik a szebbnél szebb hölgyek. A szökött rabot mesés ajánlatokkal kecsegtetik. Ha minden igaz, hamarosan energiaitalt reklámoz, s talán a filmesek is megveszik jó pénzért a sztorit. Irigylésre méltó ember, akiért a fél ország szorít: csak ússza meg, s röhögjön üldözői szemébe. Minta lett a rablóból, az ifjúság számára vonzó példakép, aki elegánsan felhajtva whisky- adagját, még elegánsabban pakolja ki sorra a bankokat. Nem bánt senkit, csak a betétesek pénzét nyúlja le finoman, majd a magazinok színes oldalain ránk mosolyog a tengerpartról: - így kell ezt, gyerekek! Próbáljátok utánam csinálni! Tény: nem gyilkolt, a brutalitás árnyéka sem vetődik rá ebben az agresszív, vérzivataros világban. Úgy látszik, manapság ez is elegendő ahhoz, hogy milliók szimpátiáját élvezze a bűnöző. Ismerősöm meséli, hogy a „sikertörténetet” végigkövetve diplomás férje fejéhez vágta: - Látod, milyen tisze-tosza ember vagy te! Húsz év alatt annyit értél el, hogy keresel havi 40 ezer nettót. Nézd meg a whiskyst! Tanulhatnál tőle! Emberünk hozzászokván a hasonló példabeszédekhez, csak annyit jegyzett meg lakonikusan: - Tudod, anyukám, az a gond, hogy én nem szeretem a whiskyt, csak a sört. S ha én egy láda sörrel beveszem magam egy bankba, félő, hogy rögtön lebukok, amikor hajnalban a horkolásomra felriasztják a járőröket. Tfirre aztán a háborgó asszonyka sem tudott mit mondani. 11/Mert azzal az eggyel ő is tisztában van, hogy egy ilyen töretlen ívű karrierhez, ami Ambrus Attila nevét fémjelzi, bizony, a mértékletesség is hozzátartozik. Ami élete párjára, sajnos, nem jellemző. (barta) HÍR(TELEN)KÉK... Nem követett el sem állam-, sem szolgálatititok-sértést, ezért megszüntették a büntetőeljárást a Kriminális című hetilap fő- szerkesztője ellen. Juszt sem tudták ráhúzni...! * Betiltották Kínában a törvényellenes szervezetnek bélyegzett Falunkung szektát. Amely most illegálisan - Falun kong... * Az egriek 97 százaléka szereti lakóhelyét, és - a Szonda Ipsos felmérése szerint - nem is kíván más településre költözni. A többiek nem szeretik az egri leánykát, vagy nincs bennük elég bikavér... * A Magyar Biztosítók Szövetsége a természeti csapások miatti ügyfélrohammal kapcsolatban bejelentette: állják a sarat. És a cehhet... ? * Az amerikaiak éppen felkapott, kedvenc étele lett a mosogatógépben párolt lazac. Ultra-finom lehet... (szilvás)
