Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-29 / 175. szám
8. oldal Agrártermelőknek 1999. július 29., csütörtök 4P Nagyréde hírét viszik - azok a mélyhűtött zöldségek és gyümölcsök, amelyek dobozokba csomagolva Nyugat-Európában és a hazai boltokban találnak gazdára. A nemrég részvénytársasággá alakult Szőlőskert Szövetkezet termékeit szívesen fogyasszák itthon és külföldön egyaránt. fotó: £erl Márton Megszűnt az önkorlátozás a tejtermelésben Az önkorlátozás megszüntetéséről döntött a Tej Terméktanács - tájékoztatta Berki Viktor titkár az MTI-t. A szakember elmondta: a termékpálya szereplői a küldöttközgyűlésen felelősségteljes magatartást tanúsítva, egymás gondjait megértve úgy döntöttek, hogy megszüntetik a tejtermelés ön- korlátozását. Azaz minden tejtermelő annyit termel, amennyit tud, ám literenként az eddigi 1,95 forintos befizetését a termék- tanács intervenciós kasszájába, további literenkénti 3 forinttal növelik azoknak, akik bővítik termelésüket. Az így befolyó pénzből a terméktanács a bel- és külföldi értékesítést segíti. A termelők dönthetnek úgy is, hogy nem növelik termelésüket és akkor a 3 forintos literenkénti többletköltségtől is mentesülnek, ám az 1,95 forintos hozzájárulást továbbra is fizetniük kell. A tejértékesítés növelését a minisztérium ebben az évben 650 millió forinttal támogatja. Emellett a tárca a minőséghez kötött támogatást literenként 4-ről 5 forintra növelte - mondta a terméktanács titkára. Általános mezőgazdasági összeírás Az 1999. évi XLVI. törvény 2000. március 31. időponttal teljes körű, általános mező- gazdasági összeírást rendelt el, amelyet 2000 ószén reprezentatív összeírások egészítenek ki. A teljes körű összeírás előkészítéseként idén szeptemberben próbafelvétel lesz. Összeírják a gazdálkodó azonosító adatait (név, lakcím), mezőgazdasági tevékenysége irányításának formáját és a termelés célját. A gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzőit, valamint a gazdasághoz tartozók nemét, életkorát,iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását és jövedelemszerző tevékenységét. A gazdaság földterületét, annak aranykorona-értékét, a földhasználat jogcímeit, a művelési ágak szerinti jellemzőit. A gazdaság növénytermesztését és állatállományát kor, ivar és fajta szerint, a gazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületeit, építményeit, épületrészeit. A gazdaság által használt gépeket, berendezéseket, továbbá a gazdaság egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeit. Támogatják az állami búza raktározását Módosította a tonnánként 18 ezer forint garantált árú idei termésű élelmezési búza raktározásának pályázati feltételeit az FVM. A tárolásért a korábbi, tonnánként három, a tárolással összefüggő szolgáltatásokért pedig tonnánként ösz- szesen 25 százalékkal többet kapnak az állami búzát raktározók. Az új feltételek szerint a pályázó által felajánlott raktár- kapacitás elegendő, ha eléri a kétezer tonnát, s nincs megszabva, hogy a raktárak minőségi megfelelését a Concordia Rt- tanúsítsa. A raktárkapacitást nem idén szeptember 15- ig, hanem 2000. február 28-ig kell rendelkezésre bocsátani. További változás, hogy a raktártulajdonosnak kell megbízási szerződést kötnie a felvásárlóval, ezért cserébe tonnánként 100 forint lebonyolítási díjra jogosult. A módosítás a garantált áras felvásárlásra felajánlott mintegy 750 ezer tonna búzával számolva 834 millió forintot jelent. így a felvásárlás - a 13,5 milliárd forintos vételárral együtt - több mint 14,3 milliárd forintjába kerül az agrártárcának. Emelkednek a tojásárak A közeljövőben jelentősen emelkedhet a tojás belföldi termelői ára - hangzott el a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének Bábolnán tartott tanácskozásán. Erről Botos Károly, a Baromfi Terméktanács igazgatója tájékoztatta az MTI-t. Elmondta, hogy az elmúlt másfél év tartósan alacsony termelői ára és a csekély tojásfogyasztás mintegy 2Ö százalékos állománycsökkentésre ösztönözte a tenyésztőket. így az első fél évre jellemző tojáskészletek el- fogyóban vannak. A héjas tojás iránt jelenleg komoly külföldi érdek lődés mutatkozik, a közeljövőben pedig várhatóan megjelenik az a §1 rendelet, amely megkönnyíti a tojáspor külföldi értékesítését is. Magyarországon évente átlagosan 1,5-1,6 milliárd tojást állítanak elő az árutermelők, ami az országos tojástermelésnek mintegy a felét adja. A tojóállomány csökkenésének követkéz tében várhatóan a közeljövőben 13-15 forint kö- - rül lesz a tojás fogyasztói ára. Ez mintegy 20 százalékos áremelkedést jelenthet. így már némi hasznot is tartalmaz majd az ár. Jelenleg ugyanis a tojás előállításának önköltsége 10-11 forint között mozog. A §§ boltokban jelenleg 12-13 forintért, a piacon pedig már akár 8 forintért is lehet tojáshoz jutni darabonként. A poritó- üzemek most 5-6 forintért veszik a tojást. Agrármúlt - a jövőnek A hatvaniak emlékében él Az egykor volt Hatvani Állami Növénynemesítő Telep igazgatójaként jeles napokat élt meg Legány Ödön nemesítő. Élete és munkássága közel négy évtizeden át a Zagyva-parti városhoz kötötte. Bár napjainkban keveset beszélnek róla, szakmai tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kassán született 1876. március 18-án, ősi nemesi családból. Magyaróváron végezte a gazdasági akadémiát, majd két évig gróf Károlyi Sándor fóti uradalmában bővítette szakmai ismereteit. Huszonnégy évesen, 1900-ban hívta meg Cserháti Sándor profesz- szor a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Ott kapcsolódott be a növénytermelési kísérletekbe, de a figyelme inkább a nemesítésre irányult. Cukorrépával és rozzsal folytatott keresztezéseket, és Legány Ödön foglalkozott először a zab nemesítésével is. 1908-ban kapott meghívást a Hatvani Cukorgyár Részvénytársaság nagytelki uradalmába, a Minarik János által létesített növénynemesítő telep vezetésére. Ennek átszervezése után részt vett a Hatvani Növénynemesítő Rt. megalapításában, amelynek 1918. október elsején a vezér- igazgatója lett. Ebben a munkakörben 1942-ig dolgozott, amikor a nagytelki részvény- társaságot állami kezelésbe vették. Az akkor létesült Állami Növénynemesítő Telep igazgatója lett. Ott fejlesztette tovább a már megkezdett növénynemesítő munkát. Ő volt az első, aki keresztezésekkel nemcsak új növényfajtákat állított elő, hanem kiválóan értékes elméleti kutatómunkát is végzett. Több növénnyel foglalkozott. Nemesítette a Magyaróvárról Hatvanba áthozott burgonyát és babot, foglalkozott a szója, a konyhakerti és takarmánynövények nemesítésével is. A hatvani búzát, amelyet 1912-től egyedkiválasztással hozott létre, keresztezéssel javított tovább. A telepen nemesített búzák közül az 5612-es A- minőségű lisztet adott. Legány Ödön nevéhez fűződik az árpa, a sörárpa, a rozs, a zab, a borsó, a mák és a pannonbükköny nemesítése is. A hatvani őszi árpa söralapanyagot is szolgáltatott és a betegségeknek is ellenállt. A lencsét mesterséges termékenyítéssel tenyésztette, amely a külföldi szakemberek érdeklődését is kiváltotta. Elsőként foglalkozott a búza virágzásának késleltetését szolgáló eljárással is. Negyvenhat éves pályafutása alatt számos szakcikket írt. Hosszú éveken keresztül volt munkatársa a Köztelek című folyóiratnak. 1924-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben az igazgatóválasztmány tagja lett. 1938-ban a mezőgazdaság fejlesztésében kifejtett tevékenységéért - negyvenéves munkásságát elismerve - királyi gazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Megalapította a Hatvan Vidéki Gazdasági Kart, amelynek elnökévé választották. Hatvanban hunyt el ötvenöt éve, 1944. augusztus 14-én. Viszonylag rövid élete során - hiszen 68 évet élt - azonban maradandót alkotott. Munkásságának eredménye manapság is fellelhető nemcsak a lexikonokban, hanem az agrártörténeti cikkekben is. Mentusz Károly Területfejlesztés és a Phare-programok Hazánk 1995-1999 között ösz- szesen 127 millió eurót, azaz mintegy 30 milliárd forintot kapott az Európai Uniótól területfejlesztési Phare-támogatás- ként - mondta Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Az ezredfordulóig még további 50 millió euró Phare-támogatást vehetünk igénybe a területfejlesztéshez. Azt követően 2Ö06-ig 6,4 milliárd euro - mintegy 1.600 milliárd forint - értékű lesz a juttatás. A minisztérium a Phare- pénzek hatékony felhasználása érdekében az elmúlt egy évben megkétszerezte a területfejlesztési Phare-programok végrehajtásával foglalkozó apparátust. Továbbá háromlépcsős minőségbiztosítási rendszert vezetett be, hogy a pályázatok megfeleljenek az uniós követelményeknek. Emellett az FVM Phare- programirodája a végrehajtás gyorsítása és a decentralizáció erősítése érdekében keretszerződés-tervezetet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Ebben azt kezdeményezte, hogy egyszerűsítsék a Phare eljárásrendjét, és az Európai Unió budapesti delegációjának jóváhagyása helyett a támogatás felhasználásánál egyes jogköröket az adott régió fejlesztési tanácsa gyakorolhassa. Ebben az évben mintegy 80 millió euro felhasználásáról döntenek. Az ezredforduló után rendelkezésre álló 1.600 milliárd forintnyi EU-támogatás felhasználása kormány-állásfoglalást követően, szeptemberben vagy októberben dől el - tájékoztatott Szaló Péter, az FVM területért felelős helyettes államtitkára. Utalt arra, hogy a felhasználási területek illeszkednek majd a nemzeti fejlesztési tervben kidolgozott koncepciókhoz. Hangsúlyozta: a fő rendező elv a regiona- litás szerepének növelése lesz. Fellendíthető a zöldség-gyümölcs termelés Az európai szabályokra támaszkodva megállítható a zöldséges gyümölcságazat évek óta tartó visszaesése - jelentette ki Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A magyar zöldség- és gyümölcstermesztőknek jó esélyt ad az előrelépésre, hogy ágazatukban nincsenek EU-kvóták, vagyis jó minőségű áruból annyit lehet eladni, amennyit csak meg tudnak termelni. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi években a gyümölcstermelés 50, a zöldség- termesztés 25-30 százalékkal esett vissza. Az ágazat gazdasági jelentőségét azonban jól mutatja, hogy még így is éves termelési értéke mintegy 200- 250 milliárd forint, hasonlóan a húságazatéhoz. Jelenleg Magyarországon évente átlagosan mintegy 1,5-1,6 millió tonna zöldséget és további mintegy 800-900 ezer tonna gyümölcsöt termesztenek hozzávetőlegesen 200 ezer hektáros területen. Az átlagos gyümölcsfogyasztás évente egy emberre számítva mintegy 60 kilogramm körüli, a zöldségfogyasztás 72-74 kilogramm évente. Mindkét mennyiség 20- 25 kilogrammal kevesebb az előző évek átlagánál. Mártonffy Béla úgy fogalmazott, hogy a magyar zöldségtermesztés már akkor is a jelenleginél jobb pozícióba kerülhetne, ha a belső fogyasztás az eredeti szintre emelkedne. Ennek érdekében, illetve azért, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar áruk minél nagyobb mennyiségben eladhatók legyenek az unió piacán, termelésösztönző programokat kívánnak indítani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centrumának támogatásával. Ösztönözni szeretnék mindenekelőtt az úgynevezett Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) szervezését, mivel a zöldséget és gyümölcsöt leginkább csak ezeken a szervezeteken keresztül lehet eladni az unióban. A nagy szupermarketek 60-70 százalékos arányban zöldség- és gyümölcs-árukészletüket e szervezetektől szerzik be. Magyarországon alig valamivel több mint egytucatnyi termelői értékesítő szervezet működik - mondta Padisák Gábor, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának munkatársa. A tárca ebben az évben az új típusú szövetkezetek és a TÉSZ-ek alapításának támogatására mintegy 1,5 milliárd forintot különített el. A különböző átcsoportosítások és elvonások miatt azonban csak egymilliárd forint volt felhasználható e célra eddig. Az összeg elfogyott, de várhatóan még ebben az évben újabb pénzek állnak majd erre a célra rendelkezésre. Zopp (jfí AgrEvo Deszikkálja Ön is napraforgóját Zopp-pal! ® = A Hoechst Schering AgfEvo GmbH., Németország bejegyzett márkaneve További információért, kérjük, hívjon bennünket: AgrEvo Hungária Kft. 1122 Budapest, Maros u. 19-21. Telefon: (1) 488 08 72 Fax: (1) 202 50 58 MÉRLEG, ZSÁKSZÁJ. VARRÓGÉP, CÉRNA ********************** METRIP0ND PLUS Kft. 6800 Hódmezővásárhely Tel./fax: 62-241-812, 242-022 (54602) 15 Ha ■ óráig feladja, másnap olvashatja!
