Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

8. oldal Világtükör 1999. július 28., szerda Megszakította szabadságát és visszatért a Kremlbe a nagy hőség miatt Borisz Jelcin. Az orosz elnök hétfőn - egy héten belül másodszor - orvosi rutin­vizsgálaton esett át. Megkezdődött hivatalosan is Kalkuttai Teréz anya boldog­gá avatási eljárása. A Nobel-bé- kedíjas apáca munkásságára vo­natkozó tanúvallomásokat hall­gatnak meg, és áttanulmányoz­zák a követői által készített élet­rajzi anyagot. Henry Sebastian D’Souza kalkuttai érsek szerint nem lehet tudni, hogy mikor emelik oltárra a szerzetesnő­vért, „de a pápa szándékai és hí­vők millióinak kívánsága szerint arra meglehetősen hamar sor kerülhet”. Elhunyt Ferenczy Júlia ko­lozsvári festőművész, a kortárs erdélyi magyar festőművészet kiemelkedő alakja. 91 éves volt. Ferenczy Júlia a Barabás Mik­lós Céh fiataljainak „Tizen­ötök” néven ismertté vált mű­vészcsoportjával lépett először a közönség elé 1939-ben. Azóta művei számtalan romániai és külföldi kiállításon szerepeltek. Művészi munkásságának elis­meréseként 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A Magyar Nemzeti Galériában mintegy 30 műve található. Kirabolták ismeretlen tettesek kedden a Malév belgrádi irodá­ját, bár a hírt jugoszláv belügyi források nem erősítették meg. Információk szerint a betörők több ezer dollárt és márkát vit­tek magukkal. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője hétfő es­te találkozott a teheráni egye­tem diákjainak képviselőivel - közölte kedden az iráni rádió. A jelentés szerint Hamenei „vi­gaszt nyújtott” a diákoknak, majd levezette az esti imát. Moszkva törlesztené adósságait Sztyepasin nyitott Oroszországot ígért Washingtonban Szergej Sztyepasin azt ígéri, hogy becsületes, nyitott és a befekte­téseket ösztönző Oroszországot épít, amely soha nem tér vissza kommunista múltjához, vagy hidegháborús politikájához. Az orosz miniszterelnök az amerikai üzleti körök legbefo­lyásosabb képviselői előtt mondott beszédében leszö­gezte, hogy semmilyen politi­kai vagy katonai válság sem veti vissza Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát a hidegháborús időkre jellem­ző szintre. Hangsúlyozta: a koszovói válság nyomán bebi­zonyosodott, hogy a legsúlyo­sabb problémák ellenére is szilárdak maradnak az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatok. Hozzátette, hogy Oroszor­szág és az Egyesült Államok viszonya ma már az egyenjo­gú partnerségen és egymás tiszteletén alapszik. Az orosz kormányfő wa­shingtoni látogatásának az a legfőbb célja, hogy új életet le­heljenek a gazdasági és tech­nológiai együttműködés össze­hangolására hivatott ameri­kai-orosz kormányközi bizott­ságba, illetve felvegye a szemé­lyes kapcsolatot a testület má­sik társelnökével, Al Gore ame­rikai alelnökkel. A hivatalos tárgyalásokon a fegyverzet- ellenőrzés és a leszerelés kér­déseitől kezdve a koszovói vál­ságon keresztül a gazdasági és technológiai együttműködés fejlesztéséig számos összetett kérdéskör szerepel napi­renden. A washingtoni út szerdai programjában a Nemzetközi Valutaalapnál arról a 4,5 milli­árd dolláros hitelről esik majd szó, amelyre Oroszországnak mindenképpen szüksége van adósságai törlesztéséhez. To­vábbi segélyhiteleket ugyanis a Világbank csak akkor hajlandó Moszkvának folyósítani, ha az orosz kormány a minap meg­szabott feltételeket teljesíti, és ezek közé tartozik az adósság- állomány átstrukturálása is. Sztyepasin megerősítette, hogy országa kész a szovjet időkből örökölt kötelezettségek teljesí­tésére, bármilyen nehéz és szi­gorú megszorító intézkedése­ket igényel is egy ilyen döntés meghozatala. Alapkőletétel Drezdában. Szászország fővárosában épül fel a Volkswagen új gyára, ahol 2000 őszétől a friss tervezésű csúcsmodellt fogják gyártani. Az alapkőletétel után Gerhard Schröder német kancellár megtekintette a korszerű - neve szerint is „áttetsző” - gyár makettjét. fotó: feb/reuters Barak nem akar egyoldalú változtatásokat Clinton: „Legyen béke már” Ehud Barak izraeli miniszterel­nök egyértelműen értésre adta, hogy a Wye Plantationben meg­kötött békeszerződést nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. Barak nem zárja ki egy, a palesz­tin fél által is elfogadható átme­neti megoldás lehetőségét, noha a palesztin tárgyalók rendszere­sen elutasítják a javaslatot. Ők mindenképpen ragaszkodnak ah­hoz, hogy Izrael adja jelét a béke­megállapodás teljesítésének. Áz izraeli parlament illetékes bizottsága három évvel meg­hosszabbította a Gázai övezet és Ciszjordánia megszállt területe­in bevezetett rendkívüli állapot hatályát. Ennek alapján a kato­nai hatóságoknak továbbra is jo­gukban áll, hogy őrizetbe vegye­nek polgári személyeket, bizton­sági indokokra hivatkozva elko­bozzanak földeket, korlátozzák a személyek és az anyagi javak mozgását. A törvény egyúttal le­hetőséget ad azonban arra is, hogy egyharmadával csökkent­sék azoknak a palesztin foglyok­nak a börtönbüntetését, akiket Izrael biztonságának veszélyez­tetése miatt ítéltek el. Bili Clinton amerikai elnök le­velet írt Háfez Asszad Szíriái ál­lamfőnek - arra kérve az arab állam vezetőjét, hogy Damasz­kusz tegyen lépéseket az Izrael­lel való béketárgyalások felújítá­sához vezető úton, közölte a Fe­hér Ház egyik illetékese. Közlé­se szerint Barak a közel-keleti békefolyamat elkötelezettje, és Clinton reméli, hogy Asszad, va­lamint a térség más vezetői szá­mot vetnek a helyzettel. Intés Eszak-Koreának Kína újfent elítélte a balkáni beavatkozást Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea óva intette Eszak- Koreát attól, hogy nagy hatótá­volságú ballisztikus rakétával újabb kísérletet hajtson végre. Figyelmeztették, hogy ha mégis megteszi, „nagy árat fizet”. Az amerikai, a japán és a dél-ko­reai külügyminiszter a Délkelet­ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) szingapúri biztonsá­gi fórumán kedden munka­reggelin tárgyalt egymással. „Reméljük, hogy Észak-Korea kedvezően reagál a figyelmez­tetésre” - mondta Komura Maszahiko japán külügyminisz­ter. Dél-koreai kollégája, Hon Szun Jung hozzátette, hogy Phenjan ebben az esetben bün­tetésre számíthat. A külügymi­niszterek azt sugallták, hogy az az ötmilliárd dollár forog koc­kán, amelyet Észak-Koreának adnának új atomreaktorok épí­tésére és egyéb energiahordo­zókra, valamint az a több millió dollárnyi pénzküldemény, ame­lyet Japánban élő koreaiak jut­tatnának Észak-Koreának. Tang Csia-hszüan kínai kül­ügyminiszter az Egyesült Álla­mok nyilvánvaló kritikájára vá­laszolva kedden bírálta a nagy­hatalmakat, mert azok „megke­rülik az ENSZ-t, saját útjukat járják, és az emberi jogok nevé­ben elnyomják a kisebb országo­kat”. Tang egyértelműen Jugo­szlávia NATO-bombázása ellen szólt, bírálva, hogy a nagyhatal­mak megsértik a kisebb nemze­tek szuverenitáshoz való jogát. A sportot választotta fő témá­ul Fidel Castro elnök a kubai forradalom 46. évfordulóján mondott négy és fél órás ünnepi beszédében, hogy kitöltse mér­gét Kanadán, amely a szigetor­szág legjelentősebb kereskedel­mi partnere, de hűvössé vált a kapcsolatuk, miután Ottawa bí­rálta a havannai vezetésnek a kubai ellenzékkel szembeni fel­lépését. Castro arra panaszko­dott, hogy a pánamerikai játé­kok szervezői olyan versenyszá­mokat vettek ki a programból, amelyekben Kuba hagyományo­san erős. Borislaw Geremek lengyel külügyminiszter a Közel-Kelet­ről hazafelé tartva rövid időre megszakitotta útját Görögor­szágban, hogy különgépén ha­zavigye néhány honfitársát, aki­ket egy csődbe jutott utazási iro­da Szalonikiben „felejtett”. Újabb tömegsírra bukkantak Koszovóban A BT elítélte a grackói mészárlást Belga szakértők az első becslések szerint 100-150 elföldelt holttes­tet találtak Koszovóban, Pristinától mintegy 40 kilométerre délre, a brit övezetben. Johan De Winne, a rendőrökből, orvosokból és az áldozatok azonosításával foglalkozó más szakemberekből álló csapat vezetője Koszovóból hazatérve a brüsszeli Zaventem repülő­téren jelentette be a hírt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő esti ülésén szigorúan el­ítélte a grackói mészárlást, amelyben 14 szerb polgári la­kos vesztette életét. A BT fel­szólította a világszervezet ko­szovói átmeneti közigazgatási hatóságát (UNMIK), hogy gyorsan és teljes körűen vizs­gálja ki a bűncselekményt, és amilyen gyorsan csak lehet, ál­lítsák bíróság elé az elkövető­ket. A BT-nek Oroszország tett javaslatot arra, hogy ítélje el a tömegmészárlást. A KFOR német egységei Koszovó déli részén, Kucina település közelében több ton­na nehézfegyverre bukkantak, amely korábban az albán geril­lák kezében volt - jelentette be kedden Pristinában a KFOR szóvivője. A nehézfegyvereket, köztük aknavetőket és páncél­öklöket a KFOR német egysé­geinek ellenőrzése alá tartozó területen, Prizrentől északnyu­gatra találták - közölte Lutz Peters. A Koszovói Felszabadí- tási Hadsereg (UCK) a történ­tekre azt a magyarázatot adta, hogy elfelejtették tájékoztatni a KFOR-t ezeknek a fegyverek­nek a létezéséről - tette hozzá. Oroszország 150 millió dollá­ros hitelt készül adni Jugoszlá­viának a háborús károk helyre­állításához - közölte kedden Moszkvában az orosz pénzügy- miniszter. Mihail Kaszjanov sze­rint a pénzt Oroszországban gyártott ipari termékek vásárlá­sára lehet felhasználni. 52 éve polgármester Egy 82 éves férfiú kivívta jogos helyét a Guinness Rekordok könyvében. S nemcsak azért, mert ebben a matuzsálemi kor­ban is még aktív polgármester. John Coyne, az Ohio állambeli Brooklyn városának immár öt­venkét éve megszakítás nélkül az első embere. Ami nemcsak amerikai, hanem világrekord is. Ráadásul a makkegészséges öregúr nem egy olyan intézke­dést vezetett be, amelyből ké­sőbb világszabály lett. 1966-ban a városka volt Ámerikában az első olyan közösség, ahol köte­lezővé vált a kocsikban a biz­tonsági öv használata. Ugyan­csak világelső volt a polgármes­ternek az a rendelete, amely a város közigazgatási területén belül megtiltotta az autósok­nak, hogy vezetés közben, ke­zükben a mobilkészülékkel tele­fonáljanak. Coyne megelőzte Giulianit, New York nevezetes polgármes­terét a „no tolerance” felfogásban is. Ami annyit jelent, hogy nem lehet szó semmiféle türelemről, a vétkesnek azonnal fizetnie kell. Az öregúr azt sem bánja, ha dik­tátornak tartják. Ám ő a szelídeb- bek közé tartozik. Lenyíratja az idősebbek házánál a füvet, és el- takarittatja télen kapujuk előtt a havat, méghozzá ingyen. 1947 óta minden választást megnyert. Amikor beült a pol­gármesteri székbe, Harry Tru­man volt az Egyesült Államok elnöke és egy Bili Clinton nevű kisfiú az első gyertyát fújta el szülinapi tortáján. (harmat) „Ahonnan jöttünk...” Harminchat esztendeje John F. Kennedy és fia Hyannis Portnál csónaká­zott, az Atlanti-óceánban. Feljegyezték a néhai elnök szavait: „Magához köt minket az óceán. Ha visszatérünk a tengerbe, visszatérünk oda, ahonnan származunk.” A repülőgépével lezuhant JFK jr. hamvait a múlt héten ugyanitt szórták a tengerbe. fotó: feb/sipa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents