Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

4. oldal Horizont 1999. július 1., csütörtök Adria-Duna Szabadegyetem: ma a volt miniszterelnököt várják / Evek óta nem csökken az érdeklődés MÁTRAFÜRED - Az Adria- Duna Szabadegyetem idei kur­zusát dr. Mánya Kristóf ország­gyűlési képviselő nyitotta meg tegnap a Vadas Jenó' Erdészeti Szakközépiskolában. Simon László, a tanintézet igazgatója, a rendezvény házi­gazdája elmondta: a résztvevők létszáma (mintegy hetven fó') az évek óta megszokott arányt tük­rözi. A délelőtti programok közül különösen dr. Harmati Béla, a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnökének előadása ra­gadta meg a hallgatóságot. Az előadó, aki a szabadegyetem egyik szervezőjének, a Magyar Környezetvédelmi Egyesületnek is alapító tagja, a hit, az erkölcs és az emberség összefüggéseit világította meg a hallgatóság előtt. Többek sajnálatára nem ér­kezett meg a délutánra várt elő­adó, dr. Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ezért a tervezett tanulmányi kirándu­lásra is korábban indultak el a résztvevők. Az egyik program- felelős, Keresztes György, gyöngyösi önkormányzati kép­viselő kalauzolásával ismerked­tek Gyöngyöspata zenetörténeti emlékeivel és a környező tájjal. Az előzetes elképzelések szerint ma a Bükki Nemzeti Park igazgatója, Duska Józsej előadásával kezdődik a szak­mai munka, majd dr. Boross Péter egykori miniszterelnök beszél a magyarság helyzetéről, a harmadik évezred küszöbén. Délután Gyöngyös látnivalóit tekintik meg a határainkon túl magyar nyelven oktató peda­gógusok, majd visszatérve Mátrafüredre - ha az idő is kedvez -, tábortűz mellett ösz- szegzik a nap eseményeit. Budapesti gyerekek a tájékozódási versenyen fotó: Gál Gábor Természetjárók országos találkája FELSŐTÁRKÁNY - Az Ész­té rházy Károly Tanárképző Fő­iskola Szent-Györgyi Albert Gyakorlóiskolája és a Heves Megyei Természetbarát Szövet­ség rendezi a Természetjáró Gyerekek, illetve a Természet- járó Diákok Országos Találko­zóját. Az előbbi június 28-tól július 2-ig tart, az utóbbit július 5-8. között szervezik az Ifjúsági Tábor és Kempingben. A résztvevők nappali és éj­szakai versenyeken vesznek részt, tájékozódási feladatokat oldanak meg. Megismerked­hetnek a Bükk hegység madár­világával, barlangot látogathat­nak és lovagolhatnak is. A bíróig már nem lát el a vádlott (Folytatás az I. oldalról) Szóvá tette menyének, miért nem figyel a legkisebb gyere­kére, aki lázas. Meg is ütötte az asszonyt, majd átment a 30 éves fiának a lakásába, ahol folytatta a'„kötözködést”. Meg­ragadta az asztalt, és azzal ütötte az elsőrendű vádlottat. Összetörte a magnókészülékét is. Ezek után az öcs (a perben a másodrendű vádlott) és annak a készüléke következett a másik lakásban. Az események ekkor kritikus fordulatot vettek. A testvérek időlegesen megfékezték apju­kat, majd az udvarra menekül­tek. A sértett a konyhába ment, ahol magához vette horgászás­hoz használt tőrét, és fiai után eredt. A vádlottak előbb még kitértek előle, majd a korábban összetört konyhaasztal darabja­ival felfegyverkezve nekiestek apjuknak. Büntetőperekben is ritkaság- számba menő kihallgatást kel­lett lefolytatnia a tanács elnö­kének akkor, amikor arra ke­reste a választ, mennyire is lát­nak a vádlottak. F. Tibor a kér­désre: „Mit lát a tárgyalóte­remben?”, úgy válaszolt, hogy látja a védőjét és velük szemben a két urat, de a büntetőtanács tagjait már csak foltokban. (A két „úr" egyike — a tárgyalás jegyzője - egy hölgy volt.) Ugyancsak aprólékos mun­kát követelt meg a tanácstól, hogy elkülönítse, mi az, amit a vádlottak láttak, és mi az, amit hallottak. Az idősebbik testvér például egy alkalommal látta villanni az apjánál lévő kés pengéjét. Mint mondta, a hirte­len fényváltozásokat jól érzé­keli. „Aztán elborult az agya, és már nem tudja, hányszor is ütött az asztal lábával.” Nem a sértett fejét célozta - állította -, csak hadonászott, kaszabolt. Azt is vallotta még az első­rendű vádlott, hogy öccse csak puszta kézzel kapcsolódott be az ütlegelésbe. A tanúvallomások azon ele­meinek, amelyek a cselekmény elkövetését követően a vádlot­tak megnyilatkozásaira vonat­koznak, az ítélet szempontjából meghatározó szerepük lehet - derült ki a kihallgatások során. Az intézkedő rendőrzászlósnak arra a kérdésére, hogy meddig ütötték apjukat, a nagyobbik fiú így válaszolt: „Amíg ki nem fe­küdt. Meg kellett volna dögöl­nie.” A sérülthöz mentőt hívó tanú is úgy nyilatkozott, hogy az elsőrendű vádlott - „Aki hozzá mer nyúlni, maga is oda kerül” felkiáltással - senkinek nem engedte meg a segítség- nyújtást. A cselekményből a közvet­len szomszéd szinte végig látott és hallott mindent. Tanúvallo­másában kijelentette: az első­rendű vádlott biztatta öccsét, hogy „Üssed!". Amaz vála­szolt: „Már nem mozog”. „Nem baj. Akkor is üssed, dögöljön meg”. Ebben a kérdésben a ta­nút és a vádlottakat szembesí­tette a bíróság, ám ez nem volt eredményes. A szeptember 10-re elnapolt tárgyaláson a bíróság szakértők meghallgatásával folytatja a bi­zonyítást. (sike) Új fizetőparkolók a megyeszékhelyen Hely lesz, de semmi sincs ingyen fotó: pilisy (Folytatás az 1. oldalról) A társaság gondozásába kerülnek a már meg­lévő, automatával felszerelt fizetőparkolók, amelyeket korszerűsíteni kívánnak, emellett pedig eddig ingyenes várakozóhelyeket is díja- sítanak. Várhatóan július 15-étől működnek az automaták a Kossuth Lajos utcában az Eger- patak és az Almagyar út között, a Klapka György utcában, a Domus Aruháznál, a Csiky Sándor utcában a gimnáziumnál, a Markhot Ferenc utcában és a Szúnyog közben. Az utóbbi terület felújítása a legköltségesebb, mintegy tízmillió forintot igénylő feladat. Pap László elmondása szerint az egységes rendszer szeptember elsejétől kezd üzemelni, akkorra minden automata alkalmas lesz chip- kártya fogadására, így nem feltétlenül szüksé­ges majd készpénzzel fizetni. Bevezetnek egy új, a helybeliek számára kedvező bérletrend­szert is. Valószínűleg 20-30 parkolási óra árá­ért bérletek válthatók akár egy, akár az összes parkolóra, s a várakozóhelyek kizárólagos használata is megvásárolható. A parkolófel­ügyelők új, esztétikus egyenruhát és adatátvi­telre alkalmas kézi számítógépet kapnak. A változással Egerben nagyjából a duplájára, több mint hétszázra nő a fizető várakozóhelyek száma. Az új tarifákat zónák szerint állapították meg, a legolcsóbb 80, a legdrágább 150 forint óránként. (rm) Szükség volna ma is egy Semmelweis-szerű kutatóra Utoljára jutalmazott az igazgató EGER - Legutolsó munka­napját töltötte a kórházban tegnap dr. Ertsey Csaba, a Markhot Ferenc Megyei Kór­ház és Rendelőintézet orvos­igazgatója. így a Semmelweis Ignác születésének 181. év­fordulójára rendezett ünnep­ség arra is alkalmat kínált, hogy a direktor elbúcsúzzon beosztottjaitól. A rendezvény első felében az Egri Szimfonikusok Kama­razenekarának koncertjét hallhatták a meghívottak. Dr. Tóth Csaba ünnepi be­szédében kitért arra, hogy az irigység már Semmelweis ko­rában sem volt ismeretlen fo­galom, ennek áldozata lett a gyermekágyi láz okának fel­fedezője is - elbocsátották a klinikáról. Holott a felismerés, amelyre Semmelweis Ignác kitartó kutatással rájött, leg­alább oly óriási eredmény volt, mintha valaki ma tudná, mi okozta a tumoros betegsé­geket az egri csecsemőosztály több nővérénél. Az ünnepségen - a szigorú szabályok miatt - senki sem kapott főorvosi előléptetést. Hárman lettek alorvosok, s egy adjunktusi rangot adomá­nyozott az igazgató. Munka­társi, tanácsosi és főtanácsosi címet két-két kolléga kapott. Orvos-igazgatói dicséretben 8-an részesültek. Hatan vehet­tek át gazdasági igazgatói di­cséretet, 19 munkatársát ju­talmazta az ápolási igazgató. Végezetül dr. Ertsey Csaba megköszönte, hogy az eltelt kilenc év alatt segítették igaz­gatói munkájában, s tanúbi­zonyságot tettek türelmükről, helytállásukról. Kérte, támo­gassák a ma hivatalba lépő új főigazgatót. (négyessy) Az igazgató dicséretben részesítette dr. Bereczki János osztályvezető főorvost is fotó: p.e A Szederinda vendégei: Przemyslböl jöttek, tópartra mennek FELSŐTÁRKÁNY - Az egri Szederinda néptáncegyüttes vendégeként érkezett a hevesi megyeszékhelyre a lengyelor­szágbeli Przemysl néptánc- csoport. A lengyel-magyar néptánc­barátság évek óta tart. Ennek jegyében látogatott a Szeder­inda tagsága tavasszal lengyel földre, s most az északiak ér­keztek vendégszerepelni a megyébe. A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont szervezésében az együttes ma este fél 8 órakor a felsőtárkányi tóparton lép fel. A közönség a Szederindától magyar, a przemysl-beliektől lengyel néptáncbemutatót lát­hat. A lengyel táncosok fergeteges produkciója a Dobó téren FOTÓ: PERL MÁRTON Térségünket a Matyikó-Valaczkai páros képviseli Csergezán-emlékkiállítás HEVES MEGYE - A magyar vadászfestészet műfajteremtő alkotójának, a már három esz­tendeje elhunyt Csergezán Pál születésének 75. évfordulója al­kalmából rendeztek emlékkiállí­tást a mester követőinek műve­iből. Az elmúlt hét végén Szán- tódpusztán megnyílt bemuta­tóra igen szigorú zsűri válo­gatta az alkotásokat. Heves megyéből két neves vadász­festő, Valaczkai Erzsébet és Matyikó Tibor nevezett. Min­den alkotó négy műve elbírálá­sát kérhette. Valaczkai Erzsé­betnek négy, míg Matyikó Ti­bornak egy munkáját fogadták el. A zsűri - melynek elnöke Muray Róbert volt - 44 alkotó 132 művét tekintette meg. A végeredmény az lett, hogy az országból 24 művész 46 alko­tással vehetett részt a szántód- pusztai megnyitón. A téma, amellyel pályázni lehetett, a ló ábrázolása és a vadászat jeleneteinek megörö­kítése volt. Az esemény szervezőjének, a Csergezán Alapítványnak nem titkolt célja, hogy a nagysza­bású rendezvénnyel minden esztendőben segítse a vadász­festők fejlődését. Az idén a zsűri a 150 ezer forint pénzjuta­lommal járó Csergezán-díjat Németh János csontfaragónak adta, aki immár három évtizede alkot. A tárlat anyaga - a megyei alkotásokkal együtt - szeptem­bertől Budapesten látható. (-romi)

Next

/
Thumbnails
Contents