Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24 / 171. szám
Mi nem csábítunk el senkit...!- állítja Létai Péter, a magyarországi Krisna-tudatú hívők közösségének vezetője- Szüleim szerették volna, hogy mérnök legyek, de még egyetemistaként rájöttem, hogy környezetemben az igazi életet, a boldogságot, amit én is kerestem, s ami iránt nekem is hiányérzetem volt, a számtalan munkák egyikében sem találták meg - indokolja választását az 1949-ben Budapesten született, ám '56-ban szüleivel Kanadába emigrált Létai Péter, Swarama Swami Maharaja, a magyarországi Krisna-tudatú hívők közösségének vezető lelkésze. - Ez a döntésem egy kis forradalmat okozott a családban, amit a saját fiam esetében én is átéltem, de a szüleim okosak voltak, türelmesek és ragaszkodtak hozzám. Elfogadták, hogy ha valami boldoggá teszi a gyermeküket, az őket is örömmel töltheti el - teszi hozzá a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete irányító testületének tagja, angliai és magyarországi vezető lelkésze, akit egri látogatása során a vallásról és napjaink aktuális problémáiról is kérdeztünk.- A Krisna, vagy ahogy mi hívjuk, a Krisna-tudat vallási mozgalom és egyházi szervezet elnevezése viszonylag új keletű, eredete alapján ez tulajdonképpen a vaisnavizmus, ami a több ezer éves vaisnava-hindu hagyományokon nyugszik. Krisna - akinek a neve annyit tesz, hogy mindent vonzó személy - tulajdonképpen ugyanazzal az egy istennel azonosítható, akiben mindenki hisz. A Krisnában, Visnuban való hit a hinduizmus fele, a bölcsőben, Indiában mintegy 4-500 millió hívet számlál, s a világ más részén is több tízmillióan vallják ezt a hitet. Szentírása az ötezer éves vé- dikus iratok. A Védák magukban foglalják az alapvető tanításokat, szanszkrit nyelven több mint százezer kötetben, ám a legfontosabb közülük a Bhaga- vad-gíta, amit sokan ismernek. Ez tulajdonképpen a hindu Biblia. Az alaptanítás megegyezik minden más nagy valláséval, az Istenhez igazodó és szolgáló élet, hiszen a test, amit viselünk, olyan csak, mint a ruha, míg a lélek Istentől származó és örök. A lélek vándorol a földi színtéren, hogy visszajusson a végső, az eredeti állapotba, amikor megszűnik a vándorlás láncolata. Ezt az elveszett, Istennel való közvetlen szeretetkapcso- latot törekszünk mi visszaállítani evilági tevékenységünkkel. Akárcsak a keresztények, miként ők is a paradicsomi kiűzetés előtti állapot helyreállítására törekszenek. Ezt a célt szolgálják elveink és rítusaink, az erőszaknélküliség, a tisztaság, ami a mindennapok étkezésében, a hús nélküli vegetarianizmusban, a mindenféle kábítószertől- drog, alkohol, kávé, tea, dohány -, vagy például a szerencsejátéktól, s hasonló rabul ejtő szokásoktól való tartózkodásban is kifejezésre jut.-Milyen igény hívta létre a magyar Krisna-tudat mozgalmat, amivel valami mást, újat, többet tud nyújtani itt Közép- Európában?-Nyilvánvaló, hogy nálunk senki nem Indiában született hindu, a fiatalok - ők alkotják ugyanis a Krisna-tudatú hívek többségét - általában keresztény háttérből jönnek. Úgy látom, azzal, hogy a Krisna-tudat univerzális lelki elveket oktat - miként a keresztény vallás is - olyan tudományos válaszokat is ad a kérdésekre, amelyek a hagyományos vallásból hiányoztak. S ami még nagyon fontos, hogy mint élő vallás nyújtja mindezt.-Ez az a plusz, amit az itt hagyományos, bevett történelmi vallások nem tudnak kielégíteni?-Nem, az itt honos történelmi vallások is tudják mindezt, de ahogy a jelenben ezt át kívánják adni..., nos, az egy más kérdés. A fiatalok hiányolják ezt, és hiányolják a dinamikus vallást, ami állandóan feleletet, választ ad mindennapi életükre. Nemcsak a vasárnapi templomjárásról van szó tehát, hanem arról is, hogy ez legyen páran voltunk, de olyan nagy igény volt, hogy ez az igény vitt minket végig az országon. Tehát nem mi tolakodtunk, hanem főként a fiatalok érdeklődése bizonyult ilyen dinamikusnak. valójában megtörtént-e, az vitatható. Az, hogy egyes gyermekek nem értenek egyet a szüleikkel, s hozzánk jönnek, még nem jelenti azt, hogy elcsábítanánk őket. Ez a folyamat egyébként sem az utóbbi pár évben és főként nem miattunk kezdődött el. Mi nem „csábítunk” el senkit, sokkal inkább nagyon is válogatunk, hogy kit engedünk a közösségbe. Ha megnéznénk a dolgot, lehet, hogy akadna néhány panasz, de a többség esetében még csak fel sem vetődik ilyen vád. Egerben péládul meghívjuk a szülőket, hogy mindenről a saját szemükkel győződjenek meg. A törvényi szabályozás kapcsán pedig az az álláspontunk, hogy nem szabad megváltoznia az Európában is előremutatóan haladónak számító magyar egyházi-vallási törvénynek. Fontos, hogy egy demokratikus társadalomban megértsék és elfogadják: mit jelent egy vallás, egy egyház, hogy azonos státuszuk legyen az azonos szerepet betöltő' közösségeknek. Itt nem a támogatásra gondolok - mert természetes, hogy a több évszázados hagyománnyal rendelkező történelmi nagyegyházaknak szükségük van az iskolák, és műemlékek fenntartásához központi támogatásra -, mi jóformán eddig sem kaptunk és nem is kérünk, csak annyit, hogy alkotmányos értelemben azonos, egyenlő jogokkal bírjunk. Ha ismerjük, hogy melyek azok a dolgok, amik jellemzőek egy hiteles vallásra és ezt valaki teljesíti, akkor őt így kell elismerni. Mindegyik Krisna-központ önfenntartó, kívülről semmilyen segítséget nem kapunk. Saját erőnkből - munkával, gyűjtéssel, adományok révén - fenn tudjuk tartani magunkat, megteremtjük a Krisna-közösség szükséges anyagi alapjait.- Kormányzattal, a törvény- alkotókkal vagy más egyházakkal van valamilyen párbeszéd az előbbi kérdés kapcsán ?-Kinyilvánítottuk az álláspontunkat, s bízunk a kormányzat és a törvényesség őreinek bölcsességében és semmiféle vetélytárs szerepre nem törünk a nagyegyházakkal szemben. Inkább a közös célért, a hiteles isteni elvekért és az emberi boldogságért akarunk dolgozni. Egyébként a közelmúltban több fontos tudóst, teológust és politikust is tájékoztattunk Indiában a magyar kormánynak a vallási törvény módosítására irányuló szándékáról. Minderről az volt az informáltak egybehangzó véleménye - s ennek Orbán Viktor miniszterelnök úrnak címzett levelükben is hangot adtak -, hogy a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete a több ezer éves világvallás, a vaisna-hin- duizmus hiteles képviselője Magyarországon. Ezért azt szeretnék, ha itt ugyanolyan tisztelettel tekintenének rá, mint Indiában a kisebbségben lévő, ám a hindukkal egyenlő jogokkal bíró katolikus egyházra. Ezeket a kéréseket eljuttatták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekkel, illetve a törvénymódosítás előkészítésével foglalkozó helyettes államtitkárhoz, Semjén Zsolthoz is. Kovács János Létai Péter, azaz Swarama Swami Maharaja FOTO: P1L1SY az egész életük fő szervező elve és gyakorlata. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek szerzetesnek kell lennie. Inkább azt, hogy tiszta irányt nyújt, merre is kell tartani az életben. A modem világból minden olyat - technika, orvostudomány - elfogadunk, amely nem ellenkezik az alapelveinkkel és nincsen ellene az Istennek való szolgálatnak. A dolgokat alapvetően az emberi felhasználás dönti el, hogy jóra vagy rosszra fordítják-e őket.- A Krisna-tudat - úgy tűnik — bizonyos történelmi vákuum, talajvesztés, erkölcsi-tudati elbizonytalanodás és lelki kiéhe- zettség holt terébe lépett be...- Itthon tizenkét éves múltra tekinthetünk vissza, nagyjából a legutóbbi társadalmi változásokat megelőző időszakban, a 80-as évek vége felé szerveződtek meg a vallási kis közösségek, körök, szimpatizáns csoportok, amelyek már sokat tudtak a Krisnáról, esetleg könyveket is olvastak. Én is abban az időben, 1987-ben érkeztem haza. S úgy tapasztaltam, hogy az igény már megvolt, akkoriban csak ültünk egy kis budapesti házban és jöttek az emberek, szinte belénk kapaszkodtak. Mi nem csináltunk sokat, ám az emberek a változások, az át- lakulás idején annyira kíváncsiak voltak, s újabb és újabb válaszokat kerestek a kérdéseikre. Nem ömlöttek be ide nagy összegek Amerikából a finanszírozásra, mindössze csak egy Magyarországon egyébként ma mintegy 250-300 Krisna szerzetes működik és a hívők, az egyházzal szorosabb kapcsolatot tartók száma 10 és 15 ezer között lehet. Tavaly - az információhiány ellenére - mintegy 2500-an ajánlották fel javunkra adójuk egy százalékát. Ez a szám azonban az emberek tájékozatlansága miatt nem számíthat mérvadó adatnak.- Számos vád hangzik el az új egyházakkal, szektákkal szemben, hogy meglehetősen erőszakos, hódító módon érvelnek és „szereznek” híveket, fiatalokat ragadnak el családjuktól. Sőt, egyfajta kormányzati szándék is irányul arra, hogy a törvény módosításával korlátozzák az újabb, kis mozgalmak egyházzá minősítését...- Nekünk az a célunk, hogy lelki oktatást adjunk az érdeklődőknek, és nem az, hogy erőszakkal Krisna-hívőket „szerezzünk”. Nagyon örülünk annak is, ha valaki jó keresztény vagy jó zsidó lesz. Nem szándékunk cáfolni más egyházakat, szentírásokat, tiszteljük és elfogadjuk őket. De éppúgy, mint a kereszténység, a Krisna- tudat is egy világvallás, s ez csak itt, Magyarországon számít újnak. Indiában majd kétezer éve vannak keresztények, nagyon kevesen, de vallásként, egyházként ugyanúgy elfogadottak, mint a túlnyomó többséget kitevő hinduisták. Előfordulhatnak olyan szülői vádak, hogy mi „elraboltuk” a gyermeküket. Ám, hogy ilyen Hakni A lezárt Mátrán keresztül, hatalmas Audival, motoros rendőri felvezetéssel. Magára kicsit is adó miniszter minimum így érkezik. Fél óra késéssel persze, hiába, a gyerek - gondolom - nem akarta megenni a reggelit, a borotva nem fogott, az óra nem csörgött, meg egyébként is, a vidék meglátogatása mindig tartogat veszélyeket, útakadályokat, ilyesmit. Magára valamit is adó miniszter azonban ettől nem csügged. Az autóban gyorsan átfutja a programfüzetet, hová is megyek én most pontosan? Aha, megvan! Juj, de jó gondolat ez itt a hagyományokról, na majd ezt elmondom. Igaz, hogy olvasták - elvégre biztosan van másnak is programfüzete -, sebaj, majd rögtönzők hozzá, csináltam már én ilyet, vizsga reggelén átfutni az anyagot, aztán rizsázni, mégiscsak lett diplomám, na ugye, jó módszer ez. Remélem, megy fülbevaló és gyógyszerek nélkül is. Magára kicsit is adó miniszterünk ekképp monologizál, gondolom, majd megérkezik. Aztán a miniszter hintóra ül, lekocsi- kázik a tribünhöz. A tömegben néhányan epésen megjegyzik: „Nézd már, egy nyakkendőre sem futotta...!” Csúnya nép, semmi sem tetszik neki. A miniszter a dísztribünön elmondja a szöveget, árvíz, persze, segítünk, biztos, most mulassanak jól. Mert ugye, itt ez a jó kis gondolat a hagyományokról. (Tömegben apró kuncogások). Már csak a virágot átadó kislányok vannak hátra, meg a puszik, és indul a menet. Legelöl a lovasok, aztán a miniszter, a potentátok és az értékekhez közel állók. Mögöttük meg a főszereplők, akik itt néhány perce dicsérve voltak álhatatosságukért, kitartásukért, szorgalmukért, meg úgy egyébként. A menet halad, a távolság meg egyre nő. A nép egyre inkább lemarad. Persze, ezzel egy magára valamit is adó miniszter nem törődik. Egyelőre. Meg különben is. A nép a lassú. A miniszternek sietnie kell. Az ország másik végében is várják. Gondolom, megnyitóra. Suha Péter Földművelés és tejbepapi F orralt tej, búzadara, kevéske cukor - gazdagabb helyeken kakaó, vagy fahéjpor -, kis odafigyelés (hogy le ne kozmál- jon), és már kész is gyermekkorunk könnyű eledele: a tejbegríz, vagy - ha mindenáron gügyögni akarunk - a tejbepapi. Szó sincs arról, Tisztelt Olvasó, hogy - közelebbről meg nem határozható indíttatásból - valami szakácskönyv-félével akarnám traktálni. A tejtermékeknek a héten bejelentett, majd azon nyomban visszavont importtilalma kapcsán jutott eszembe a nevezett étel, mint egy olyan termék, ami alkalmas lehet arra, hogy szimbolizálja az egész ügyefogyott szituációt. A tejbegríznek tudniillik időtlen idők óta óvoda- és bébiillata van sokunk képzetében. A kisdedóvók világában pedig - amennyiben nem csal az emlékezetem -, csak kicsiny kis lázadásoknak van helye, ha akad egyáltalán tiltakozni való. Egy határon túl azonban „odacsattog” a dadus fehér Komfort papucsában, és beláttatja velünk: még azt a kevéske tejbepapit is meg kell, hogy együk, ami a tányéron maradt. Különben sosem növünk nagyra és agyilag is tunyák maradunk egy életre. Mondják, hogy a nagy hírveréssel beharangozott döntést a tejes lobby harcolta ki a földművelésügyi tárcánál. Az is igaz, hogy a hazai tehenek tejével nem tudnak mit kezdeni a gazdák: majd hogy nem a jószággal itatják meg újra az egészet. Az is tény, hogy a miniszter éppen külföldön járt, intézve megrogy- gyant honi mezőgazdaságunk ügyes-bajos dolgait. Egyszóval, minden összejött ahhoz, hogy dűlőre jusson önmagával az FVM teljes szakembergárdája, és megtegye nagyívű bejelentését arról, hogy nem kérünk más országok „főztjé- ből”, legyen bár a „szakács” az általunk vágyott EU-ból való is. Eltekintve attól, hogy időközben - a Gazdasági Minisztérium képében - sűrű fejcsóválásokkal kísérve megvolt az első „tányérvizit”, nem kell különösebb jóstehetség megállapítani azt, hogy koránt sincs még vége a történetnek. Ha jól sejtem, hamarosan összedugja majd a fejét a „dadu- sok” Salamander cipős európai közössége is. Összeráncolják kicsit ahomlokukat és azt mondják: a tejbepapira néhány hónapig nem teszünk kakaót. Aztán majd meglátjuk... Sike Sándor HÍR(TELE1V)KÉK.. Elképzelhető - hallhattuk az egyik tévényilatkozatban -, hogy a legnagyobb bűnözők ülnek már, csak azt még nem tudjuk. Majd, ha megszöknek...! * A Pristinából érkező jelentések szerint - miután a háború sújtotta terület gyakorlatilag már nem tartozik Jugoszláviához, ám még nem is önálló - a tartományban teljes a fejetlenség és a zűrzavar. Innen az új neve: Káoszovó... * A Független Rendőrszakszervezet vezetője úgy véli: a legnagyobb gond az, hogy a rendőrt nem tanítják meg lőni. Na és az a sok baklövés... ? * A nők - mint Kirstein Kruck, a Max-Planck Intézet viselkedéspszichológusa kutatásai során megállapította - a másodperc ezredrésze alatt döntenek a férfiak sorsáról. Aztán meg egy életen át siránkoznak, hogy elhamarkodták... * Csupán egyetlen napig élt az agrártárca behozatali embargója. Béke (tej)poraira... (szilvás)
