Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-21 / 168. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. július 21., szerda Holnap is Virradóra Csütörtökön reggel is je­lentkezik a Duna Tévében a Virradóra szerkesztőségé­nek műsora. A holnapi adásban többek között szó lesz a gázprivati­zációról, valamint arról, hogy lesz-e görög falu Bala- tonfüreden. A műsor vendége lesz Roszik Gábor, a rendszer- váltás úttörője, illetve levetí­tik a Vajdaság magyarjaiért szól a mezőgazdaság ha­rangja című fűmet. Szünetelő ügyfélfogadás Az Egri Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a Köz­lekedési Felügyelet épületé­ben (Eger, Faiskola utca) lévő rendőrségi ügyfélfoga­dás 1999. július 22-étói jú­lius 26-án 12 óráig techni­kai okok miatt szünetel. Drog ellen: Fesztergom ESZTERGOM - Július 23- án ismét nagyszabású könnyűzenei, művészeti, sport- és gyermekfesztivál­nak ad otthont Esztergom. A drogellenes kampányt Fesz­tergom néven rendezik. A háromnapos eseményt ma 14 órakor a sportcsarnok szabadtéri színpadán Lakner Zoltán, a Szociális és Csalá­dügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára nyitja meg. Az elkövetkező három nap alatt hazánk legnépsze­rűbb popegyütteseinek kon­certjei hallhatók egy drogel­lenes kampány jegyében. A fiataloknak a budapesti Árpád téri buszmegállóból félóránként indítanak a helyszínre buszjáratokat. Tiltott gyümölcsök EGER - A Mexikói Nagy- követség és az Ifjúsági Ház közös rendezésében, a ma­gyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából fotókiállítás nyílik ma dél­után 5 órakor a művelődési intézmény Galéria „I” kiállí­tótermében. Lilili, mexikói fotómű­vész Tiltott gyümölcsök című tárlatát Jorge Chen nagykövet és dr. Nagy Imre polgármester nyitja meg. A kiállítás a hónap végéig te­kinthető meg az IH-ban. Helyenként a víz kiűzte, máshol be sem engedte a strandolókat A kiskörei strand csúszdája is inkább csak árválkodik FOTÓ: PERL MÁRTON (Folytatás az 1. oldalról) A vendéglátó, szállásadó egy­ségek tulajdonosai, működtetői több tényező összhangzásában látják a Tisza-parti vendég-el­maradását. Az ár- és belvíz­helyzet csak egy a sok közül. Ezzel ugyanis nem lehet a kül­földi vendégkör elmaradását magyarázni. Az évek óta tartó csökkenésnek oka lehet a meg­felelő propaganda hiánya épp úgy, mint a dinamikus fejleszté­sek elmaradása is. Mert - mint mondják - Kisköre mellett mostanra csak az maradt meg, aki a vadvizek kedvelője, s túl nagy összeg nincs a zsebében... A kisköreiek mellett Tarna- mérán sem kedvező a helyzet. Nagy László, a strand, kemping és ifjúsági tábor bérlője szerint úgy nézett ki, hogy jó évet kez­denek. Ám az árvíz alaposan felforgatta ezt.- Egy hétig mindenki a gáta­kon állt, a kemping területe fel­ázott, a strand medencéjét nem lehetett leengedni, ráadásul az országban elterjedt, hogy az érintett területeken nagy a fer­tőzésveszély. Ezért egy hetes turnust le kellett mondanunk, de hét végére már fogadni tud­juk a vendéget. Ettől függetle­nül ez a kisesés nagy érvágás lesz, hiszen a nyári szezon au­gusztus 20-szal befejeződik. Mivel a vendégkör nagy része általános iskolás, így rájuk még három hétig számíthatunk. A szezont csak tavasszal lehet meghosszabbítani, amikor is úgy vesszük észre, hogy az er­dei táborok - még iskolaidő alatt - egyre kedveltebbek lesznek. Az egyedüli jó hír: ősszel elkezdik a vízforgató szerelését, így jövőre a víztükör tisztítása gyorsabb lesz. Hevesen, a strand és a kem­ping területéről a magyar ven­dégek maradtak el. A külföldi - német és holland - visszajáró vendégek megérkeztek, de az esőzések miatt a magyar ven­dégkör egy része az idén elma­radt. Talán, mert aki otthon is „úszhatott”, az ilyenkorra már a hevesi vizeket mellőzi... Szuromi Rita Mégsem sokan élnek meg belőle Édes és ízletes az idei hevesi görögdinnye Hevesen és körzetében az idén - a korábbi évekhez képest - visszaesett a dinnyetermesztés - tudtuk meg Makó Sándor fa­lugazdásztól. Ez azzal magyarázható, hogy nem stabil, hanem évről évre ingadozik a felvásárlási ára. HEVES MEGYE - Dinnye­termő tájainkon Heves, Kál és Csány körzetében idén mintegy 300 hektáron foglalkoznak a kedvelt gyümölcs termelésével. Vannak, akik kitartottak mel­lette és fóliaalagutas, illetve fá­tyolfóliás módszerrrel nevelik a dinnyét. Főleg őstermelők és vállalkozók végzik a nagyon munkaigényes és költséges termesztést. Az első próbák szerint édes és ízletes az idei hevesi dinnye, nemcsak a na­gyobbak, hanem az apróbbak is. A lehullott nagy mennyiségű csapadék segítette az érést, de a főszezon csak most kezdődik. A termelők a leszedett gyümöl­csöt Budapesten és Miskolcon, a nagybani piacokon értékesítik, exportra Lengyelországba, Romániába és Ukrajnába szállí­tanak, főleg görögdinnyét. A sok eső mellett időként jég is je­lentkezett, ami a dinnyeföldeket is károsította. A párás környe­zetben gombabetegség is fellé­pett. A nagyobbak megélhetést ta­lálnak dinnyetermelésből, a többség azonban a más növé­nyek terméséből származó be­vételekkel egészíti ki a jöve­delmét. (m. k.) Bűncselekmények a Mátraalján Elvette a gyermek kerékpárját GYÖNGYÖS - Az utóbbi na­pok sem teltek sajnálatos bűn- cselekmények nélkül a város­ban - kaptuk a tájékoztatást a városi rendőrkapitányság sajtó- referensétől, Bálint Sándor r. alezredestől. Történt többek között ugyanis, hogy a településen lévő Gyár utcában egy bűnel­követő nemes egyszerűséggel ellökött egy gyermekkorú bicik­list. Ezzel azonban nem elége­dett meg, hiszen annak kétke­rekű járgányát, egy mountain bike típusú kerékpárt el is vett tőle. Az illetővel szemben rab­lás bűntettének alapos gyanúja miatt indítottak vizsgálatot a Gyöngyösi Rendőrkapitánysá­gon. A rendőrtiszt közölte to­vábbá, hogy történt lopás a gyöngyösi strand bejáratánál is. Innen tűnt el ugyanis egy BMX, valamint egy mountain bike ke­rékpár. (—Ha) Tűznyelők és jósnők a várban EGER - A középkori ember életének megannyi romanti­kával fűszerezett legendája él a képzeletünkben. Ezekből némi ízelítőt kaphatnak azok, akik figyelemmel kísérik a csütörtökön kezdődő- és va­sárnapig tartó Végvári Vigas­ságokat a Dobó István Vár- múzuem dolgozóinak szerve­zésében, az egri várban. Eb­ben az esztendőben a török idők legendája kel életre. A szervezők ugyanis úgy gon­dolták, Eger török megszállás alatti éveinek hangulata, je­lentősége eddig még nem sze­repelt a kiemelt témák között. Július 22-én, azaz csütörtö­kön fél 10 órakor indul az ün­nepi vonulás a várba. A hiva­talos megnyitó fél tizenegy­kor hangzik el, s'ezt követően kezdetét veszi a négynapos műsor. Délután fél kettő óra­kor a Minaretből elhangzik Üzüm bég imára hívó szava, majd kíséretével közösen vo­nul fel a várba. A nap érde­kessége lesz a hastáncbemu­tató és a medvetáncoltatás, de nagy várakozás előzi meg a 18 órakor kezdődő falmászó versenyt is. Pénteken zászló­forgatók, ír hárfások, s hadi­torna-bemutatók várják a lá­togatókat. Szombaton törté­nelmi íjászversenyt rendez­nek, de a résztvevők megtud­hatják: hogyan avattak valakit lovaggá a középkorban, il­letve hogyan fejezték le a vét­keseket. Vasárnap tú'zugrás, középkori zene, medvetáncol­tatás és a Szent György Lo­vagrend haditorna-bemuta­tója kápráztatja el a résztve­vőket. A programsorozat idején a műsor - a korábbi évekkel el­lentétben - folyamatos lesz. A rendezvény helyszínén, az egri várban kirakodóvásár és népművészeti bemutató színe­síti a programokat. (szu-ri) Vandálok a szerpentinen Pár héten belül kijavítják a leszakadt útpadkát (Folytatás az 1. oldalról) A szakemberek azonnal meg­tették a szükséges óvintézke­déseket: lezárták az úttest ezen felét, továbbá sebesség- korlátozást vezettek be. Az elmúlt szombaton este valakik szétszórták a torla­szokat, talán fel sem fogva, mekkora veszélyt zúdítanak ezzel az óvatlan járműveze­tőkre. Szerencsére a szakem­berek rögtön cselekedtek, megelőzve a nagyobb bajt. Kiss István, a megyei köz­útkezelő kht. gyöngyösi üzemmérnökségének vezetője elmondta: területükön felmér­ték az árvíz okozta kárt, amely összességében 100 milliósra tehető. A helyreállítás jóval meghaladja erejüket, ezért az összes dokumentációt elküld­ték a szaktárcának, bízva az anyagi támogatásban. Ami a petőfibányai szer­pentint illeti, ennek kijavítása a becslések alapján 5-6 millió forintba kerül - mondta Kiss István. Technológiailag vél­hetően nem ütköznek nehéz­ségekbe, hiszen korábban vé­geztek hasonló munkát a 30- as úton, Hatvan közelében. Az üzemmérnökség veze­tője bízik abban, hogy egy-két héten belül elvégeztethetik a teendőket. Nem kis feladat há­rul a kivitelezőre, hiszen a töl­tést „le kell lépcsőzni”, betö- möríteni, majd kőburkolattal ellátni. Utóbbi - fogazattal - megtartja a rézsűt. A vissza­építés előtt és után vízelvezető surrantót építenek, ami vélhe­tően hosszú időre biztonsá­gossá teszi az egyébként „normális” körülmények kö­zött is igen veszélyes útsza­kaszt. (t o.) Pályáznak (is) a pályáért RECSK - A település sport­barát közönsége szomorúan vehette tudomásul, hogy a fo­cipálya és a hozzá tartozó lé­tesítmények komoly károkat szenvedtek az árvízben. A tég­lakerítést elmosta az ár, a pá­lyát vastag iszap borította, a kazánházba is betört a víz. Mint Rózsa Tibor, a helyi sportegyesület ifiedzője, és egyben „mindenese” lapunk­nak elmondta: a károk helyre- állítására társadalmi munkát szerveztek, a hét végén mind­két napon sokan serénykedtek a pálya rendbetételén. Sajnos — tette hozzá -, mindent nem tudnak önerőből megoldani, ezért az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz pá­lyáznak, tőlük remélve segít­séget a helyreállításhoz. Hogy pontosan mekkora összeg kel­lene, azt nem árulta el, az azonban biztos: a kár több millió forint. (s. p.) Szakértelme és nyugalma hatott a tisztre is. El­kérte ugyan az útlevelünket, és hallván, hogy egyikünk sem emlegeti Mzingát „Port Lorré”- nek - ami a gyarmatosítás korára emlékeztette az öntudatos mazimbai polgárokat -, csak annyit kérdezett:- Mi van a poggyászukban? Én hallgattam. Torben angolra váltott.- No ale, no tobacco, no narkotics! Vagyis sem alkohol, sem dohány, sem kábító­szer. Dino közben fényképezett. Lelkesen csat­togtatta gépét - csak én tudtam, hogy még nincs is benne film. A tiszt és egyik embere odamen­tek a mi dzsipünkhöz hátulról, és benyúltak. Fegyverünk nem volt - nálunk. Igaz, én egy Be- rettát eltettem a kis utazótáskámba, ami a veze­tőülés mellett a padlón hevert. De még egyikünk sem hordta magánál az arzenált. Minden a bő­röndökben volt.- Ebben mi van? - a tiszt az egyik bőröndre mutatott.-Tartalék ruhák, cipők, egyéb felszerelés. Kinyissam? - készségeskedett Roland, de lát­tam, valahol egy csöppet sem nyugodt. Én oda- álltam a dzsip mellé, és a táskámba nyúltam, hogy kikaphassam a pisztolyomat, ha úgy hozza a sors. Dino és Will egy-egy katona mellé kerül­tek, Torben pedig a katonai terepjáró felé gravi- tálódott észrevétlenül. Ha kitör a lövöldözés, első dolga lesz szétcsapni a dzsip rádióját. A ka­tonák nem riadóztathatják a bevetési központot. A tekintetem körbeszaladt - láttam, a járóke­lők a két járdán ügyet sem vetnek ránk. A beton­tömbök pedig már mélyen belevágódtak az út melegtől olvadozó aszfaltjába. Kicsit fellélegez­tem. A két dolog együtt arra utalt, hogy hetek vagy hónapok óta állnak itt katonák, és minden járművet ellenőriznek. Tehát nem a mi akció­nkat fújta be valaki az ittenieknek. Nem sejtenek semmit. De azért a pillanat feszült volt. Ha a tiszt azt mondja, „nyissa ki”, Roland megteszi, de ugyanazzal a mozdulattal ki is kap egy töltött fegyvert a bőröndből, és lő. Ha lesz rá ideje. Ne­kem is lőnöm kell, a többiek pedig elintézik a katonákat. Hatan voltunk hat ellen, de a járóke­lőkből szemtanúk lesznek, leolvassák a dzsipek rül majd, milyen névre, útlevélre bérelték a két autót, tehát két fehér embert akkor már név sze­rint kereshetnek... Még ha meg is menekülünk ebből a csapdából, attól kezdve űzött vadak le­szünk, és a feladatot nem teljesíthetjük. Roland most megnyugtatóan mosolygott. A tiszt kis habozás után intett:- Nem szükséges. Mehetnek. Lassan ültünk be. Dino még kattintott egyet a fényképezőgéppel, Will komótosan letörölte a port az oldaltükörről, és csak utána lépett fel. Torbe, Heinz és Paul is tudták, miképpen kell ilyenkor viselkedni. Szép lassan elhajtottunk. Teherautók jöttek mögöttünk, a katonák már ve­lük foglalkoztak. Pálmasorok között, majdnem világvárosi ne­gyedbe jutottunk. Ez volt Port Lorre - bocsánat, Mzinga! - belvárosa. Az üzleti negyed a maga irodáival, bankjaival, toronyházaival. Persze, mindez szerényebb, afrikai léptékben. A Hotel Liberty nem volt túl nagy épület, de látszott, gondoskodnak róla, ápolják. Mint ké­sőbb megtudtuk, egy portugál volt a tulajdonosa. A recepcióban kiderült, hogy a többiek már itt vannak. Az első, aki szembe jött velünk a lép­csőn, Elisa volt. Arcán széles mosoly. Szemlá­tomást jól érezték magukat Rogerrel... Beren­dezkedtünk a szobáinkban, aztán lementünk reggelizni. Utána kivonultunk az úszómedence mellé. A kékes víz megnyugtató hűvösséget árasztott, néhány pálma árnyéka rajzolódott a vízre. Kis szellő lengedezett. Roland telefonált a francia követségre, délre beszélt meg randevút valakivel. Nem kellett hozzá nagy ész, hogy ki­találjam: a titkosszolgálat itteni emberétől kap majd információkat az újabb eseményekről. Mi addig úsztunk, beszélgettünk. Heinz elaludt, de láttam rajta, hogy ez nem igazi alvás. Egyetlen figyelmeztető szóra hasára fordulna, és öve kö­rül a keze már fegyvert keresne... De ott még nem tartottunk. Úgy viselkedtünk, akár a turisták. A többiek három-négy fős csoportokban elmentek várost nézni. Bérelt taxikon, ahol a sofőrök egyben idegenvezetők is, bejárták a főteret. (Folytatjuk) Nemere István: t Szomszédom a halál (9. rész)

Next

/
Thumbnails
Contents