Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

8. oldal Gazdasági Tükör 1999. július 20., kedd Figyelmeztetés. „Jobb len­ne még akkor tárgyalni, ami­kor a traktorok nincsenek az utakon” - mondta Nagy Ta­más, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének elnöke hétfőn, reagálva Torgyán Jó­zsefnek a mezőgazdasági ér­dekképviseleteknek tett tár­gyalási ajánlatára. Sorozat. Az Első Tőzsde­klub (ETK) Rt. megjelentet­te az ETK-fuzetek nevű soro­zat első öt tagját - jelentette be Rotyis József, a sorozat főszerkesztője, a tőzsde volt elnöke, hétfőn. A füzetek alapszintű, a befektetők szá­mára a mindennapi döntése­ikhez nélkülözhetetlen infor­mációkat tartalmaznak. Otthoni pénzügyeink. A háztartások nettó finanszíro­zási képessége júniusban az előzetes adatok alapján 55,1 milliárd forint volt, ami meg­egyezik a múlt év azonos idő­szaki adatával - közölte a jegybank hétfőn. Ezen belül a pénzügyi eszközök állomá­nya kiszűrve az átértékelődés hatását 63 milliárd forinttal, a hiteltartozások értéke pedig 7,9 milliárd forinttal emelke­dett idén júniusban. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) angol font 382,38 euró 249,00 japán yen (100) 203,74 svájci frank 155,00 USA dollár 245,37 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A kár eddig tízmilliárd A következő napokban nem várható jelentős csapadék Az agrártárca eddig mintegy tízmilliárd forintra becsüli a mezőgaz­daságot ért, Medárd utáni ár- és belvíz okozta károk nagyságát. Ennek mértéke azonban - a szakemberek szerint - várhatóan tovább fog növekedni. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium legfris­sebb felmérése alapján a legna­gyobb, mintegy 15 millió forin­tos kár a Heves megyei kisgaz­daságokat érte. Székely Berta­lantól, az agrártárca főosztályve­zetőjétől megtudtuk: a közvet­len természeti csapások mellett közvetett károk is jelentkeznek majd, amelyek plusz költségrá­fordítást - az elpusztult anya­gok feldolgozása, felapritása, ta­lajba dolgozása - jelentenek majd. A szaktárca képviselője tízmilliárd forintra becsülte a Medárdot követő második nagy esőzési hullám következtében kialakult árvíz, belviz, valamint a jégverés és vihar okozta károk összegét. A természeti csapás az ország tizenegy megyéjét súj­totta - leginkább Heves, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád és Békés megyét. Ezeken a terüle­teken főként a növényi kultú­rákban keletkeztek tetemes károk, felmérésük még jelenleg is tart. Az állatokat sok helyütt sikerült kimenteni, de a gazdál­kodókat ért veszteség mértéke így is eléri a 18-20 millió forin­tot. A FVM-hivatalok a falugaz­dászok jelentései alapján folya­matosan végzik a kárfelmérést. Amennyiben csapadékmen­tes marad az időjárás, néhány megye kivételével - mint példá­ul Heves és Békés - jelentősen felgyorsulhat a búza aratása. A betakarításról szólva Szé­kely Bertalan elmondta: az őszi árpát már learatták, befejezés előtt áll a káposztarepce betaka­rítása. Az őszi búza aratása jó ütemben halad, a termés várha­tóan a korábban becsült hozam, hektáronként 4 tonna körül ala­kul. A minőség attól függ majd, hogy a gazdálkodók milyen gyorsan tudják magtárakban el­helyezni a termést. A következő két-három nap­ban jelentős csapadék nem várható. Nálunk a nők elégedettebbek A magyarok 18 százalékának nincs spórolt pénze A magyar lakosság zöme elégedettebb családja anyagi körülményei­vel, mint a korábbi években. A felnőtt lakosság egyharmada tartja jó­nak vagy kielégítőnek családja jelenlegi pénzügyi helyzetét. A többi közt ezt állapította meg a bécsi székhelyű Fessel - Gfk. piackutató in­tézet hét közép-európai országra kiterjedő vizsgálata az életszínvonal megítéléséről és a fogyasztás változásairól. Felmérésüket, a vizsgált orszá­gok felnőtt lakosságát reprezen­táló 1000-1000 ember szemé­lyes megkérdezésével, 1999 ta­vaszán végezték. Az egyes or­szágok közvéleményének isme­rete azért fontos, mert noha egyik-másik ország teljesítőké­pessége még nem számottevő, de mint régió - együttesen 340 millió lakossal - komoly fejlődő piacot jelentenek. A személyes megítélés egyik sajátossága, hogy a magyarok között az elégedettek aránya ugyanakkora, mint a szlovákok és a románok soraiban. Ugyan­akkor a vásárlóerő Szlovákiában 7, Romániában 56 százalékkal alacsonyabb, mint nálunk. Ha­zánkban leginkább a nők elége­dettek az életszínvonallal. Érde­kes módon az iskolai végzettség ebből a szempontból fontosabb választóvonal, mint a jövedelem. Az érettségizettek és a diplomá­sok adják az elégedetteknek több mint a felét, míg arányuk a válaszolókon belül csak 37 szá­zalék. A legmagasabb jövedelmi kategóriába, ahol a háztartás ha­vi bevétele 70 ezer forintnál több, a megelégedettek 28 száza­léka tartozik. Hazánkban a válaszadók 24 százaléka tesz félre valamennyit a jövedelméből, a legtöbben a család biztonságára és a háztar­tási felszerelésekre. Szlovákiá­ban, Csehországban és Lengyel- országban a nyaralás, Bulgáriá­ban és Romániában a ruházko­dás vezeti a listát. Ukrajnában a megkérdezettek 70 százaléka nem tud takarékoskodni. Kimondott cél nélkül a leg­többen Magyarországon takaré­koskodnak - a válaszadók közül minden ötödik -, egyébként a felnőtt lakosság 18 százaléká­nak egyáltalán nincs spórolt pénze. Koós Tamás A bérek és a verseny Az Országos Munkaügyi Tanács július 16-ai ülésén a munkaválla­lók képviselői azzal a kívánsággal álltak elő: a munkaadók járul­janak hozzá, hogy a hazai reálbér-növekedés mértéke tartósan meghaladja az EU-országok reálbér-emelkedésének átlagát - a ha­zai kereseteknek az unió színvonalához való felzárkóztatásának ér­dekében. Ehhez szerintük a GDP növekedésének az eddiginél lé­nyegesen nagyobb hányadát kellene béremelésre fordítani. A mini-' málbéreket a szakszervezetek az átlagbérnél is nagyobb mértékben növelnék. A munkáltatók ezzel szemben az élőmunka-költségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozták, beleértve a bérközter- heket is. Úgy vélik, a magyar béreket nem lehet az EU átlagához közelíteni - amelyben nagy súllyal szerepelnek a világ legfejlettebb országainak csoportjába tartozó államok, mint Németország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia -, hanem inkább a felzárkózó, a ha­zánkhoz hasonló helyzetű országok - mint amilyen Görögország és Portugália - bérszínvonalát kellene alapul venni. Első pillantásra mégis rokonszenves az elsősorban a szakszerve­zetek által előterjesztett javaslat. Ki irigyelné a munkavállalóktól a magasabb jövedelmet, a nagyobb fogyasztást, illetve megtakarítást; a belföldön értékesíteni óhajtó kereskedőtől, termelőtől, szolgáltató­tól a nagyobb értékesítési árbevételt; az államtól és az önkormány­zatoktól a nagyobb adóbevételt; az országtól a látványosan optimis­tára forduló közhangulatot? A munkavállalók fenti elképzelésének nagyon sok szövetségese akadna saját körükön kívül is - ha a ja­vaslatnak valódi realitása lenne, s nem csupán a tagság maguk mö­gé állítását szolgálná. Hiszen aligha hihető, hogy manapság olyan szakszervezeti vezetők képviselnék a munkavállalókat, akik ne tud­nák: felettébb kétséges, hogy a magasabb bérekkel, s a hozzájuk kapcsolódó közterhekkel megdrágított árukat és szolgáltatásokat külföldön, az egyre élesedő versenyben el lehetne adni, továbbá, hogy a belföldi piacon a hasonló többletköltségek nélkül megjelenő importcikkek részesedése nőne a forgalomban - mégpedig jelentő­sen. Az is világos, hogy a többletköltségnek inflációgerjesztő hatása is van, és ez visszavetné az eddig sikeresnek mondható inflációelle­nes pénzügyi erőfeszítéseket. Végül, de nem utolsósorban a maga­sabb minimálbér észrevehetően fékezné a foglalkoztatás bővítését. Valószínűleg a szakszervezetek döntéshozói is tudják, hogy Né­metországban például a bérköltség - ami nem azonos a bérrel - csökkentését tartják a versenyképesség kulcskérdésének; azt is tud­hatják, hogy magas bérek még jelenthetnek kis bérköltséghányadot - az összköltség, illetve az árösszeg százalékában kifejezve. Feltéve persze, hogy a terméket vagy a szolgáltatást annak korszerűsége, minősége, formatervezettsége, egyedisége miatt magas árfekvésben lehet exportálni. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a szakszervezeti ve­zetők - ahelyett hogy bázisukat harcosságuk megannyi jelével káp­ráztatnák el -, miért nem a termékek és a szolgáltatások verseny- képes előállítására, kivitelezésére, a magasabb termelékenységet eredményező szaktudás megteremtésére, színvonalasabb munkára ösztökélik tagjaikat? Miért nem tartják a béremeléssel legalább egyenértékű célnak a beruházásokra szánt összegek és a foglalkoz­tatás növelését? Bácskai Tamás tP Női top 2790 viszkóz 1390.­Férfi short *2iö (több színben) 1390.' Nyári ruha /!95ü riasztikus, 3490.- rövid, u||u ijf i Női szandál ^99ö 4990, bőr, színes pántos \ K Női pólóruha pamut 790. A Férfi Á. úszónadrág *29ö---------------—2#— ­9 0.­mm Személygk. tehergk. busz AUTÓÜVEG CENTRUM GIMA Kft. Eger, Mátyás kir. u. 122. Tel.: 36/320-868, 30/9433-107 értékesítés, beszerelés, gravírozás, kőlelverődés- javítás Szerezz új barátokat! TE és EN! Kettesben a lehetőségek vonalán! Lányoknak a hívás alapdíjas: a 488-5603-as telefon szám on Fiúknak: 06 90 230-395 A hívás díja 99 Ft+áfa/perc*6jS0 Ft*áfa A telefonszám nem hívható a 27, 28, 62, 63~as körzetekből,rádiótelefonról, nyilvános ntcai készülékről.) Ejjal-nappal hívható! Axel Springer-Bp. Kft. Audiotext TeW8S­I88-561S Az EGRI NYOMDA KFT. segédmesteri képzést indít munkanélküli, szakmával rendelkező fiatal férfiak részére. Műszaki szakközépiskolai végzettség előnyt jelent. Jelentkezni lehet személyesen Eger, Vincellériskola u. 3. alatt, s a munkaügyi előadónál. I Telefon: 36/313-699 A HMB KFT. belsőépítészeti üzemébe azonnali belépéssel felvesz:- asztalos- lakatos szakmunkásokat,- valamint betanított munkásokat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni: HMB KFT. Eger, Vécsey-völgy út 99/10 Donnán Pál üzemvezetőnél. QUztSTOR 3300 Eger, Szent János u. 11. Tel.: (36) 428-410 3200 Gyöngyös. * Kedvezményes ajánlatunk az 500.000,- Ft egyedi árfolyamérték feletti megbízásokra Köztársaság tér 1. ‘ Tel.: (37) 301-072 vonatkozik és az OMEGA 1999. szeptember 4-i koncertjéig érvényes! (53525) (53613)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents