Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-17 / 165. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. július 17., szombat A legtöbb munkát a gázolaj-visszaigénylések adják - Gondok a fuvarköltségekkel Új vezető, korszerűsödő vámhivatal Több mint fél esztendeje, pontosan 1998. december lótól új parancsnok irányítja az Egri Vámhivatal munkáját Bodnár Béla pénzügyőr százados személyében. A testülettel kapcsolatos elvárásokról, a vámkezelések módjáról, az adóztatásban való részvételükről, a jövedéki termékekkel összefüggő teendőikről kérdeztük a szimpatikus és dinamikus vezetőt. Korábban öt évet dolgozott a hidasnémeti vámhivatalnál, Miskolcon volt gyakorlaton, másfél évig dolgozott Budapesten az országos parancsnokságon, négy és fél éven át Tisza- újvárosban parancsnokként tevékenykedett. Ezt követően kérték fel az Egri Vámhivatal vezetői teendőinek ellátására.- Mint új vezetőnek, milyen elvárásokat kell teljesítenie ebben a tisztségében?- A feladatom, mint általában minden új vezetőnek, az, hogy bizonyítsak - válaszolja Bodnár Béla. - Növelni kell a mutatószámainkat, minél eredményesebben kell ellátnunk a ránk bízottakat. Természetesen az elmúlt hat hónapban pluszmunkát adott magának a hivatalnak a megismerése. Nyilvánvalóan bővebbek a hatásköreim, mint a korábbi munkahelyeimen. Feladataink meghatározottak az adóztatás terén: a jövedéki termékek adóztatása, az adófeldolgozás és a helyszíni ellenőrzés. Szintén fontosak munkánkban a vámkezelések. Ezek közé sorolandó a jövedéki termékek vámkezelése, többek között a cigarettáé, az alkoholé. Teendőink sorába tartozik az illegális termék-előállítások felderítése, utólagos ellenőrzése. Mindezek mellett a mezőgazdasági gázolajjal kapcsolatos visszaigénylések feldolgozása. Meglepetés volt számunkra, hogy igen magas, több mint ötezer volt ezek száma az elmúlt fél évben. Ehhez át kellett csoportosítani létszámot, túlórákra volt szükség, ráadásul tartani kell a 30 napos határidőt is. Mindezt végül is eredményesen hajtottuk végre.- A vámkezelésben is hasonlóan megsokasodtak a teendőik?-Vámterületen az első negyedév elég szerény eredményeket hozott. Ám a fél év végére utolértük a tavalyi féléves mutatóinkat. Mind a vámkezelések mennyisége, mind pedig a bevétel szempontjából.- Számszerűsítve ezeket?- Összességében 14-15 ezer közötti mennyiségű vámkezelést végeztünk el. Előtérbe került az importtal kapcsolatos teendők ellátása, ami a második fél évre várhatóan még jelentősebb növekedéssel jár együtt. Az egyik nagy egri cég ugyanis itt kívánja a vámkezelést elvégeztetni Budapest helyett.-Ez egyszersmind elismerése az egri hivatal jó munkájának is, nemde?- Reméljük hogy az, annak értékeljük. A napi 80-90 vámkezelés helyett 130-150-et végzünk el.- Hogyan megy végbe egy vámkezelés?- Adott mondjuk egy külföldi érdekeltségű cég. Ahhoz az anyacégtől érkeznek az áruk. Eddig budapesti vámhivataloknál végeztek el vámkezeléseket. Kamionokkal hozzák a termékeket, amelyeket elküldenek Egerbe. A vámkezelés abból áll, hogy a benyújtott vámáru-nyilatkozat és a csatolt okmányok alapján megnézzük, hogy vámkezelhető-e a szállítmány, majd a kereskedelmi vámtarifa alapján kiszabjuk az esedékes vámot és egyéb köztartozásokat. Az így megállapított összeget általában öt napon belül kell leróni, ami az állami bevételt növeli.- Van-e olyan cég, amely a vámkezelés szempontjából gondot okoz Önöknek?-Nincs ilyen problémánk. Általában visszatérő cégekről van szó, amelyeknél tisztában vannak ennek az eljárásnak a menetével. A második negyedévben rendkívül felerősödött a tendencia, hogy ez a régió a közös vállalatok bázisává válik külföldi és hazai viszonylatban, s komoly fejlesztéseket hajtanak végre. Például egy szintén komoly egri cégnél igen korszerű műszaki megoldásokat vezetnek be. Az is tapasztalat, hogy nagyon megbízhatók. Gyakorlatilag tőlünk kémek nyilvántartási számot, s a többi, vámkezeléssel összefüggő feladatot tulajdonképpen maguk végzik el, a tőlünk kapott engedély alapján. Összeköttetésben állnak a mi rendszerünkkel, s a vizsgálat elvégzése után tíz perccel már mi is nyomon követhetjük a vámkezelés eredményét. Természetesen ha szükségesnek tartjuk, mi is elvégezzük a szükséges teendőket. Ez a régióban az első ilyen megoldás, amely már kifejezetten európai stílusú. Ez megfelelő fejlesztést igényel, s szakemberek is szükségesek hozzá.-Adódnak-e gondok a tőlünk keletre lévő cégekkel?-Nem a földrajzi elhelyezkedés szabja meg, hogy problémák lennének bizonyos cégekkel, inkább a magyar fogadó cég az, amelynek a gazdasági megoldásai gondot okozhatnak. Ha valaki csalni akar, az teljesen független a földrajzi helyzettől. Mi a magyar gazdasági élet szereplőivel vagyunk kapcsolatban, s előfordul, hogy egyesek próbálkoznak olyasmivel, ami nem biztos, hogy megfelel a jogszabályi előírásoknak.- Erre volt példa?- Egyelőre szerencsére nem. Rendszeresen szűrjük az effajta lehetőségeket. Általában a fuvarköltségekkel kapcsolatban vetődik fel gond. Nem vallják be a valódi fuvarköltséget. De ez se biztos, hogy tudatos, gyakran megesik, hogy egyszerűen nem tudja az adott cégnél a bal kéz, mint csinál a jobb. Azaz, adminisztrációs hiba következik be. Ha a jogszabályi előírásokat nem veszik figyelembe, akkor bizony szankcionálnunk kell, vagyis megbírságoljuk a céget. Az pedig minimum 50 ezer forint.- Magánszemélyek behozott áruinak vámkezelése tekintetében mi a helyzet?- Ez a fajta tevékenység nagyon leszűkült, általában a határokon folyik ez a munka. Többnyire beköltözőkkel találkozunk, vagy ide települőkkel. A gépjárművekkel fordul elő olykor probléma. Legtöbbször amiatt, mert az emberek nem kellően ismerik az ezzel kapcsolatos szabályokat. Igyekszünk megfelelően felvilágosítani a turistákat, elsősorban az utazási irodákon keresztül.-Az adózás terén melyek a legfőbb feladatok?-Aki jövedéki terméket kíván előállítani, annak az engedélyezési hatósága egyben a mi testületünk. Ide tartoznak a szeszfőzdék, a sörfőzdék, a sörgyárak, a dohánygyár, a dohány-előkészítő cégek, az italpalackozók. Ez 8 üzemet érint a megyében, az ő adózásukat kísérjük figyelemmel. Különösebb gond nincs velük, ugyanis aki ilyen tevékenységet kíván folytatni, az többnyire tudja, miiyen kötelezettségei és jogai vannak. A legjelentősebb adóalanyunk az egri dohánygyár.-Korábban jellemzőek voltak a nagyobb felderítő akciók. Volt-e erre példa az idén ?- Igen nagy értékű felderítés nem történt, inkább sok apró, s elsősorban alaki szabálysértések fordultak elő. Ebben a félévben 316 ellenőrzést végeztünk, ebből a kiskereskedelemben fordult elő lefoglalás, leginkább cigaretta, szeszes ital, továbbá tiltott pálinkafőző berendezések esetében. Épp ma, beszélgetésünk napján is sikerült hármat lefoglalnunk a nyomozóhivatallal közösen Egerből és Eger környékéről. A hat hónap alatt 102 jövedéki- bírság-határozatot hoztunk. Ez a tavalyi egész esztendőben kiadottaknak a kétszerese. A bírságokkal együtt a köztartozás több tízmillió forint. Ebbe beletartozik jövedéki és adóbírság, késedelmi pótlék. A legnagyobb rész, közel 99 százalék jövedéki bírság. Azt is hozzá kell tenni, sok esetben élünk a mérséklés vagy a kedvezménynyújtás lehetőségével. Nagyon méltányolandó esetben még csökkentjük is a bírság összegét.-Mi kell ahhoz, hogy a vámhivatal elengedje a bírságot?- Ilyenre még nem volt példa, legfeljebb arra, hogy a fizetésre kötelezett időközben elérhetetlenné vált, vagy elévült a bírság. Az idén 96 ügyünk volt szabálysértési területen, továbbá 11 bűncselekmény miatt kellett eljárnunk. Ez utóbbiak a mezőgazdasági gázolaj-visszaigényléssel kapcsolatosak, amikor szabálytalan számlakibocsátás és számlafelhasználás történt. Egy ügy volt gépjárműcsempészet. A szabálysértések közül 46 volt saját kezdeményezésű, a többi esetben más vámhivatalok indították az eljárást, amely illetékességből került hozzánk. A mi ügyeink többnyire a jövedéki ellenőrzésekből adódnak.- A vámhivatal nemrég költözött erre az új helyére Egerben, a Grónay utcába. Bevál- totta-e a hozzá fűzött reményeket az állampolgárokkal való kapcsolattartásban ?- Hasznos volt a költözés. A földszinten az ügyfélszolgálatunk többrétű feladatot lát el, s mind a vámkérdésekben, mind az adózás szempontjából kellő felvilágosítást tudunk nyújtani az állampolgároknak. Áttekinthetőbbé, korszerűbbé tettük az ügyfelek kiszolgálását, munkatársaim is világosabb, tágasabb irodákban tehetik a dolgukat. Szalay Zoltán Bodnár Béla: A csalás nem földrajzfüggő FOTÓ: PERL MÁRTON Mennyire kell vigyázni a Szépasszony-völgyre? a Tordai Ányos utca: kinn is vagyunk, benn is vagyunk „Alulírottak, Eger, Tordai Ányos utca végén lakó, ingatlannal vagy zártkerti ingatlannal rendelkezők az alábbi kéréssel fordulunk T. Címhez: A fenti útszakasz város felé eső oldalán lakóházak, a másik oldalán zártkerti, hétvégi házas ingatlanok vannak. Mint tulajdonosok, saját erőből kiépítettük a víz-, villany- és telefonhálózatot. A további fejlesztés lehetőségét - szilárd burkolatú út, csatorna, gáz - akadályozza, hogy adottságai ellenére az útszakasz jobb oldalán lévő ingatlanok nem minősülnek beltelkeknek. A korábbi városfejlesztési tervekben már volt olyan változat, amely szerint ezeket beltelekként vették figyelembe, de előttünk ismeretlen okból ez nem került jóváhagyásra. Alulírottak azzal a kéréssel fordulunk T. szakhatósághoz, hogy a fent megnevezett és a mellékelt helyrajzon feltüntetett külterületi ingatlanok belterületté történő minősítését és közműfejlesztési terveinket szíveskedjenek elősegíteni és biztosítani. 12 aláírás” Az Egri Városháza főmérnöki irodájának címzett fenti levél négy éve, 1995 szeptemberében született. Végleges válasz rá igazából azóta sincs. Az említett utcát is érintő, szépasz- szony-völgyi részletes rendezési terv sokszor megismételt módosítási kérelmét az elmúlt években többször is tárgyalta a közgyűlés urbanisztikai és környezetvédelmi bizottsága. A kérés rendre elutasításra talált, anélkül, hogy az ügy a bizottságtól a közgyűlés elé került volna. Ám idén májusban - újabb lakossági panasz nyomán - az Egri Városi Ügyészség kifogásolta, hogy a kérelem nem jutott el a képviselő- testületig. Hiszen - olvasható az egri jegyzőhöz intézett ügyészségi levélben - a helyi önkormányzatokról szóló törvény a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatként határozza meg a településrendezési terv jóváhagyását. Az urbanisztikai bizottság ugyan több döntésében is kimondta, hogy nem javasolja a Tordai Ányos úti ingatlanok belterületbe vonását, de a kérelmet elbírálás végett egyetlen esetben sem terjesztették Eger Megyei Jogú Város közgyűlése elé. Ezáltal pedig törvénysértő mulasztást követtek el. Az ügyészség felszólalással élt, és indítványozta, hogy az ügyet tárgyalja meg végre maga a képviselő-testület. Ez aztán júniusban meg is történt. Az ülésre az urbanisztikai és környezetvédelmi grémium elnöke, Vízi Gyula külön összefoglalót készített az előző öt esztendő eseményeiről. Az első, igaz, csak egy aláírással ellátott kérelem még 1994. márciusi keltezésű. Az utolsó tavaly novemberi: akkor a 17 érintett telektulajdonos nevében, felhatalmazással Kontra Lajos és Szerdahelyi József járt el, akik az urbanisztikai bizottságnak küldtek levelet. A belterületté minősítés mellett indokként többek között azt hozzák fel, hogy a telektulajdonosok telkeiket teljes mértékben saját erőből köz- művesítették, sok saját munkával, jelentős anyagi áldozatok árán, azért, hogy a belterületbe vonásnak ne legyen akadálya. Ha végre ott házakat építhetnének, hosszú távon családok lakásgondjai oldódnának meg, úgy, hogy a városkép is szebbé válik. A bizottság ezzel szemben fenntartotta korábbi nézetét, és egyhangúlag úgy határozott, nem támogatja a Szépasszony- völgy részletes rendezési tervének módosítását. Indokul az a tervezői állásfoglalás szolgál, amelynek értelmében a völgy karakterét, jellegét, arculatát meg kell őrizni. Emiatt 1994 és 1996 között a völgy rendezési tervének programját is úgy alakították, hogy az 1960-as években létesített lakóterületeken kívül más lakóterületi fel- használásra ne nyíljon mód. „A Szépasszony-völgy a gyümölcs- és szőlőkultúra területe, a termeléshez kapcsolódóan pincék, borházak sorai jöttek létre, kialakult a borvölgy jellege, megindult az idegenforgalmi fejlődés. A lakóterületi átalakulás a természeti táji jelleg megőrzésére, a »borvölgy« megóvásának folyamatára kedvezőtlen hatást gyakorolna. A domboldalra felkúszó lakó- területi beépítés negatívan befolyásolná a tájképi sziluett látványát" - olvasható Wolf Beáta településtervező június 7-i állásfoglalásában. A közgyűlés mindehhez képest úgy döntött, hogy nem döntött sehogy. Sem a belterületbe vonást engedélyező, sem az azt elutasító határozati javaslat nem kapta meg a szükséges többséget. Az ülésen jó néhányan úgy vélekedtek: a képviselőknek alaposabban meg kellene ismerkedniük az ügy részleteivel, akkor talán könnyebben jutnának dűlőre a kérdésben, hogy melyik gombot is nyomják meg legközelebb a szavazáskor. Ennek szellemében a körzet egyéni képviselője, Gallovits László (MSZP) a helyszínre invitálta képviselőtársait. A meghirdetett szemlére a huszonhat testületi tag közül mindössze Vizi Gyula tanácsnok, a leginkább érdekelt urbanisztikai bizottság elnöke ment el. Azóta, mint azt Gallovits Lászlótól megtudtuk, különböző időpontokban még körülbelül tíz képviselő járt kinn a Tordai Ányos utcában. Az ügy jövő kedden újra a testület elé kerül, a szervezeti és működési szabályzat értelmében ugyanis, amennyiben valamilyen témában nem született döntés, azt a következő ülésen újra elő kell terjeszteni. Vizi Gyula lapunknak ennek kapcsán elmondta: az urbanisztikai bizottság nem tárgyalta újra a kérelmet, és mivel új körülmény nem lépett fel, előző, elutasító véleményüket sem változtatták meg. Elfogadják a szakmai, a tervezői állásfoglalást. Gallovits László viszont bízik a kedvező elbírálásban, szerinte semmi sem indokolja, miért ne lehetne a Tordai Ányos utca belterület, amit a környékbeliek nagyon szeretnének elérni. (rénes) Az utca. A bizottság és a szakma elutasítja, a helyiek támogatnák. fotó: Gál Gábor
