Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-16 / 164. szám

1999. július 16., péntek Megyei Körkép 3. oldal Jó hely A nagy ember kiszáll a te­repjáróból szemrevételezni az árvizet. Félcipőben van, de ahová lép, ott pici a víz. Az autóját kísérő' fotósok nyomban leugrálnak a te­hergépkocsiról megörökí­teni az eseményt. Vala­mennyien térdig süllyednek a barna lében. Csak a fotó­zott illetékes nadrágja ma­rad száraz. ő mindig tudja, hogy hová kell állni. (tóm) A Hírlap Párádon. A Pa­lócnapok keretében szomba­ton a Cifra istálló előtti par­kolóban kedvezményes elő- fizetésekkel és ajándékokkal várjuk olvasóinkat. Adományok Egerben. Dr. Nagy Imre polgármester fel­hívással fordul a lakókhoz és a gazdálkodó szerveze­tekhez, hogy lakásfelszere­lési tárgyakkal támogassák az ár- és belvízkárosultakat. Felajánlásaikat a Családse­gítő' Intézetben (Deák Fe­renc u. 19.) személyesen te­hetik meg, vagy a 411-689 és a 326-700 telefonokon. Gyermekrajzok a könyv­tárban. A hatvani Ady Endre könyvtárban het­vennyolc általános iskolás rajzaiból nyílt kiállítás. A városban és a környező te­lepüléseken élő kisdiákok csaknem kétszáz alkotást küldtek be, ezek közül vá­lasztotta ki a zsűri a tárlat anyagát. A kiállítás egész nyáron megtekinthető. Tárlatok Zagyvaszántón. A fennállásának 700. évfor­dulóját ünneplő község is­kolájában több kiállítás is várja a látogatókat. A torna­teremben a hímzó'szakkör 700 kézimunkát állított ki. Az emeleti részen Kiss László és Nagy László fotói, valamint Pajkos Endréné egyedi gyöngyfüzérei látha­tók. Az allergia szempontjából továbbra is a legtöbb gondot a pázsitfűfélék pollenje okozza, de az allergén pené­szek légköri mennyisége is erősen megnövekedett az esős időjárás következté­ben. A libatopfélék még nem okoznak allergiát. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület 3. sz. fótit. Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. Segíteni a helyi áruk térhódítását Erősödhet a Mátraalja regionális szerepe A magyar és ezen belül a térségi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek piaci térhódításának erősítését, az agrárszférá­ban dolgozók érvényesülési lehetőségeinek szélesítését tűzte ki célul többek között a Magyar Agrármarketing'Centrum (AMC) nemrég megnyílt regionális irodája. GYÖNGYÖS - A kirendeltség Heves, Nógrád és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye agrár- és élelmiszeriparának marketing- tevékenységét látja el, s ezáltal elsősorban a regionális áruk fej­lesztéséhez kíván segítséget nyújtani. Az iroda megnyitásá­val Gyöngyös megyehatárokon átívelő térségi szerepe is meg­erősödött.-Nem titkolt célunk a ma­gyar alapanyagú, a helyi terme­lőik által előállított termékek felfuttatása, annál is inkább, mivel sajnálatos módon vásár­lóinkban még nem alakult ki e téren a kívánt hazafias érzés, nevezetesen az, hogy a külföldi áruk helyett a hazai, ezen belül a régió termékeit válasszák, pedig ezáltal a hazai gazdaság fejlődését, új munkahelyek te­remtését segítenék elő - mondja Németh Attila Gábor, a kirendeltség vezetője. Mindjárt hozzátette azonban, hogy a vá­sárlói szelekcióért nem mindig a vevő hibáztatható, mert né­mely magyar tennék minőségi és csomagolási szempontból nem tudta sikeresen felvenni a harcot a külföldi áruval. Ezen a téren ez utóbbi években ked­vező változás állt be, s ez a po­zitív folyamat folytatódik. Am a termékek minőségi javítása, versenyképessé tétele még nem elegendő, ha minderről a vevő nincs megfelelően tájékoztatva. Az iroda különböző rendez­vényeken való aktív részvétel­lel, megfelelő marketingtevé­kenységgel is változtatni kíván ezen. Az idén az Agrármarke­ting Centrum országosan regi­onális programokra több mint háromszázmilliót kíván fordí­tani. Célul tűzte ki többek kö­zött a turisztika, a vadászat, a természetvédelem és a falusi vendéglátás fejlesztését is. A helyi, a térségi termékek versenyképességének javítását célozza a Kiváló Magyar Élel­miszer és a Bio védjegy meg­szerzése. Ehhez is segítséget kíván nyújtani az új iroda. A ki­rendeltségvezető azt is el­mondta, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari szférán belül a legtöbb pályázat benyúj­tási határideje augusztusban le­jár, így most a projektek megfe­lelő összeállításához nyújtanak hathatós segítséget. Az elbírá­lásra decemberig kerül sor, és fontos, hogy a következő évben az ágazaton belül tevékenyke­dők közül minél többen jussa­nak pályázati pénzekhez. A regionális áruk külföldi térhódítását is támogatni kí­vánja az újonnan létesült cent­rum. A rendelkezésére álló for­rásokat olyan országokra össz­pontosítja, ahol potenciális le­hetőséget lát a magyar élelmi­szerexport növelésére. A lehet­séges piaci rések megtalálására akciókat rendeznek a Közel- és a Távol-Keleten, a tengerentúli és a fejlődő országokban is. (t. z. m.) Petíciót fogalmaztak, népszavazást szeretnének a felháborodottak Szemétre a hulladéklerakó tervével? (Folytatás az L oldalról) A petíciófélével a kezdemé­nyező Mihály család azután kezdett el házalni, amikor la­punkban is beszámoltunk róla, hogy a tervezett térségi hulla­déklerakóval kapcsolatban ké­szül a környezeti hatástanul­mány.- Természetesen rákérdez­tünk a dolgok állására önkor­mányzati képviselőiknél is - ma­gyarázza Mihály úr. A tőlük kapott válasz nyugta­lanító volta miatt fogalmazó­dott a kézzel írt hatpontos köve­telés. Ebben kifejezetten csak a falubeli szemét elhelyezése, a heti leföldelés, a bekerítés, az őrzés, a régi lerakó megszünte­tése és eltakarítása, valamint falugyűlés összehívása iránti igény szerepel. Az ottjártunkkor 302 aláírást tartalmazó tiltakozáshoz csípős megjegyzést fűz Mihályné: -Pedagógus egy sem írta alá. Félnek a polgármestertől meg a helyettesétől. Mindegyik félti az állását... A házigazda is megtoldja, de más megközelítésből füstölög:- Ha ide hordják a környék összes hulladékát, idővel meg­jelennek najd Szihalmon a gu­berálók. Tudja, az olyan embe­rek - mondja sokat sejtetően akik ha nem találnak, majd a faluból visznek... A polgármesteri hivatal felé az elmondottak miatt vesszük az irányt. A polgármester, Far­kas József arca nem tükröz megütközést. Vet néhány pil­lantást a nálunk lévő tiltakozó jegyzék fénymásolatára, majd sorba veszi mindazt, amit ér­demes tudni a témáról.-A képviselő-testület 1993- ban fogadta el a község rende­zési tervét, amelyben új helyen jelöli ki a szeméttelepet. Ezt akkor kifüggesztettük, a lakos­ság véleményezhette. Az ön- kormányzat a régi hulladéktá­roló megtelte miatt három éve tartja napirenden a szemételhe­lyezés megoldását. Hogy lesz-e az új helyen valamilyen beru­házás, azt most felelősséggel megmondani még nem lehet. Ha a környezetvédelmi hatóság a még általunk sem ismert, ké­szülő tervváltozat valamelyikét elfogadja, úgy arról is tájékoz­tatjuk a lakosságot. Ennek for­mája közmeghallgatás vagy fa­lugyűlés lehet. Farkas József szerint döntés- helyzet elé az ügy leghamarabb az év utolsó negyedében kerül. Addig nem érdemes vele fog­lalkozni. Lehet, hogy a háromszázas lista ma szintúgy csak eldobni való? Budavári Sándor A tiltakozás szervezője, Mihály Antal (balról) folytatja a meggyőzést fotó: ötvös imre Tollvégen Aradat és remény Víz, víz és megint víz. Errefelé az emberek nagy többsége most vízzel kel és vízzel fek­szik. Időnként megkönnyebbül, hogy talán már vége, apad az ár, aztán jön az újabb felhő- szakadás, és minden kezdődik elölről. Med­dig? Még nem tudni. Az emberek azt mondják, hogy már nem bírják. Fel kellene adni a harcot, kész, vigyen az ár mindent. Aztán mégsem hátrál meg senki. Újra mennek a gátra, az elgyengültek helyére a kevésbé fáradtak állnak. Igaz, ilyen talán már nincs is. Vörösek most a szemek az kialvatlanságtól, fájnak az izmok a megerőltetéstől. Megfutamodni mégsem lehet. Az emberek közben idegesek. Három dél-hevesi település egymásra mutogat. Az öklüket rázzák az emberek a szomszéd felé, hogy az engedte rájuk a vizet. Pedig hát erről szó sincs. Van víz elég, jut mindenkinek. Csak hát az emberek felelőst ke­resnek. Az nem lehet, hogy a víz csak úgy jöjjön. Az elöntött falu polgármestere kesereg, hogy az emberek kö­zül jó néhányan keresztre akarják feszíteni. Pénz kellene, segít­ség kellene, de ő egyikkel sem tud szolgálni. Nehéz ezt elmon­dani az embereknek, még nehezebb elhitetni velük. Főleg azokkal, akiknek mindenét elvitte az ár, akik éjszaka arra ébred­tek, hogy a szobájukban csörgedezik a patak. Árvíz van, katasztrófahelyzet van. Ebből kell majd kijutni. Vélhetően nem lesz könnyű. Sok pénz kellene hozzá. Ám egyelőre már a védekezésre is alig telik, a központi alapból alig csurran*cseppen valami. Egyelőre csak ígéret van, hogy rende­zik majd az igényt. A valóst. És sokan attól félnek, hogy e szó mögé majd szépen el lehet bújni. Lehet majd vitatkozni a kifize­tendő kár nagyságáról. Persze, most az embereknek talán leginkább a remény hiány­zik. Hogy minden helyrejön. Hogy újra állni fog a megroggyant ház, a határban a sáros lé helyett termőföld lesz, hogy le lehet majd heveredni a fűbe és nézni a kék eget. Csak úgy, semmitte­vőén. Esténként akár majd szalonnát is lehet sütni a száraz ro­zséból rakott tűzön. Mellette talán emlékként lehet majd a nagy árvízről mesélni. A sebeknek, ha nehezen is, de be kell gyó­gyulniuk. Hinni kell ezt, különben most nem lehetne kibírni. Tompa Z. Mihály Akadt, akit meglepett a gyógyszerek áremelése Spájzolni nem érdemes Hiába foglalkoztak hetek, sőt hónapok óta a híradások az­zal, hogy július 15-től áremelkedés lesz a patikákban« akad­tak olyan betegek, akik meglepődve szembesültek a ténnyel: megint mélyebben kell a zsebbe nyúlni a pénztáraknál. EGER - Elsősorban az idő­sebb korosztály körében volt meglepetés a hír - összegzi tapasztalatait Szilágyi Jó­zsef né, a Zalár Patika veze­tője. - Ezen aztán egy kicsit mi is csodálkoztunk, mert már hetekkel ezelőtt tudni lehetett, hogy ismét emelnek a gyógy­szergyártók. Túl drasztikus változás azonban nem történt.-Mérséklődött-e a forga­lom tegnap?- Nem mondhatnám, mi­után voltak olyan betegek, akiknek hiába írta fel az orvos július 12-én a receptet, csak ma váltották ki. Nyilván nem figyelték a híradásokat. Ám az ezt megelőző napokban óriási rohamot éltünk át. Álta­lános tapasztalat szerint a be­tegek szeretnek bespájzolni.-Érdemes tartalékolni? A gyógyszereknek ugynis lejá­rati idejük van.- A legkorábbi lejáratú ké­szítményünk is 2000-ig érvé­nyes, de a többség akár 2002- ig is felhasználható. Melles­leg az orvosok sem írhatnak fel háromhavi mennyiségtől többet. így a tartalékolással nem lehet egy szekrényt fel­tölteni.- Az általános fájdalom- csillapítók iránt nagy volt a kereslet?-Ezek mindössze 1-3 fo­rinttal drágultak. Mégis úgy tapasztaltuk, hogy aki értesült az árváltozásról, az igyekezett újabb adagokat beszerezni. Természetesen ezt is korláto­zott mennyiségben adtuk ki, tehát nem fordulhatott elő, hogy fájdalomcsillapítóból valaki tíz dobozzal vitt. Ha or­vosi vény nem is szükséges hozzá, azért csak gyógyszer­ről van szó. (-romi) Rajztanár, festő és „világpolgár” Simon Tünde, a makiári /. Ist­ván Általános Iskola tanára bi­zonyára elmosolyodik majd, ha a címben lévő világpolgár kifejezést látja a lap hasábjain. Pedig valójában az: épp any- nyira otthon érzi magát a Bor­sod megyei Szentistvánban - ahol gyermekévei teltek -, mint az ország határain túl, ne­tán az egri MÁS-klubban, vagy a diákjai számára szerve­zett nyári alkotótáborokban. Persze, az igazi az számára, ha ecsetet vehet kezébe. Ma már alkalmanként elfogadja azt is, ha azt hallja magáról: festő. Harmadik kiállításán van túl röpke két év alatt, amelyek mindegyike nagy siker volt számára. Első tárlatát Mezőkövesden mutatta be. Lenyűgöző anya­got - ötven alkotást — állított ki. A megnyitón ritkán látott tömeg köszöntötte az elsőtárla- tos alkotót. így volt ez a ké­sőbbiekben is: az egri Ifjúsági Házban, s legutóbb a Megyei Művelődési Központban. Ba­rátain, kollégáin túl jöttek a műértők is szép számmal. Egyikük megfogalmazásában: „ha ez a lány a fővárosban élne és alkotna, már ország-világ- szerte ismert lenne a neve”. Simon Tünde magáról a fes­tészetről ritkán beszél. Nem valószínű egyébként sem, hogy az alkotó folyamat tár­salgás tárgya kellene, hogy le­gyen. Annál szívesebben szól viszont az ismét elővett „szív­szerelméről”, a gyermekek számára készített falfestmé­nyekről.-Amikor a gyerekek szo­báit festem, arra törekszem, hogy egy varázslatos tündérvi­lág legyen a falon. Egy olyan világ, amelyre akárhányszor ránéz a szoba kis lakója, él­ményt jelentsen számára. Gyermekkoromban mindig firkáltam a falakon, de a fel­nőttek nem hagyták. Úgy vé­lem: minden csöppség szereti, ha van valami dekoráció a szo­bán, az üresség irritáló. Mint Simon Tünde mondja, volt olyan anyuka, aki egyene­sen azt kérdezte: „Ki az a bo­lond, aki a gyermekszobába festet valamit? Annak úgyis csak az összefirkálás lehet a sorsa”. Aztán kiderült, tévedett a szülő, mert amiket festett, az hosszú-hosszú ideig érintetlen maradt.- A szülők gyakori téve­dése, hogy azt képzelik: csak az a jó, amit ők látnak. Pedig a gyerekek sokkal nyitottabbak annál, mintsem gondolnánk. Ami pedig a falfestményeket illeti, meggyőződésem, hogy az életkor sem számít. A fel­nőttnek is ugyanolyan külön­leges élményt nyújt, amennyi­ben jól van megcsinálva. A szoba eldugott sarkában nyíló virágon pihenhet egy katica­bogár, a villanykapcsolón ücsöröghet egy lepke, a szek­FOTÓ: GáL GáBOR rény mögül kikukucskálhat egy-egy kicsi tündér vagy manó... Barlangbejárattá ala­kítható az ajtó, rózsával futtat­ható körbe az ablak. Mint a mesékben: minden lehetséges. Sike Sándor A HEVESTHÍRIAP ííí Ka CTtena. »TW. mm Kumom j[(y dMnrtiwWMrtwwbttaiTteiMiiiim S; ÜGYELETE: Újságíró: Suha Péter Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetés: Petruczné Kovács Agnes Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztés: Hancsák Orsolya Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents