Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

4. oldal Körkép 1999. július 13., kedd ________Ellenzéki szemmel________ A foglalkoztatáspolitika Az elmulasztott lehetőségek, a meg nem tartott ígéretek és a tendenciózusan rossz döntések évének nevezte az elmúlt esz­tendőt hétfőn Budapesten a munka világáról szólva Filió Pál a szocialista frakció ne­vében. Az MSZP képviselőcsoport foglalkoztatáspolitikai munka­csoportjának vezetője szerint a kormányzat nem használta ki a gazdasági helyzet adta lehe­tőségeket a munkahelyterem­tésre, a foglalkoztatási helyzet javítására. Hibás döntésnek tartja a Munkaügyi Minisztéri­um megszüntetését, az érdek- egyeztetés rendszerének szét­verését, a közszférában végre­hajtott tisztogatást és a munka törvényköny-vének módosítá­sát. Jelezte: a jneghirdetett tár­sadalmi párbeszéd helyett mo­nológot folytat a kormány, el­maradt a 7 százalékos gazdasá­gi növekedés, az autópályák in­gyenessé tétele és az egészség- ügyi dolgozók 400 százalékos béremelése. Fiiló Pál szerint az MSZP az elmúlt egy évet a bérek jelentő­sebb emelésére, az egészség­ügyben és az oktatásban dolgo­zó közalkalmazottak, köztiszt­viselők egyszeri bérrendezésé­re használta volna. - Ha az MSZP kormányra kerül, meg­szünteti az indoklás nélküli fel­mondás lehetőségét a közszfé­rában - közölte a képviselő, hozzátéve: a szocialisták sze­rint 2000-ben kompenzálni kell a nyugdíjasokat, és növel­ni kell a közmunkára fordítha­tó keretet. A szocialisták kez­deményezni fogják, hogy az 50 év felettiek a jövőben tartósan vállalhassanak közmunkát. Az Orániai Rend érzelmeket korbácsolt fel Feszültség Belfastban Protestáns tüntető Portadownhan fotó: reuters Széles körű bizton­sági intézkedések közepette kezdődött és tartott hétfőn ko­ra délután is Belfast­ban és Észak-íror- szág számos más vá­rosában a protes­táns Orániai Rend legnagyobb felvonu­lása, amelyen Orániai Vilmos an­gol uralkodónak a katolikusok fölött 1690-ben aratott boyne-i győzelméről emlékeznek meg az idén is. Észak-írországban, ahol július 12-e a nyári felvonulási időszak csúcspont­ja, a menetek meg­tartását szabályozó bizottság számos helyen csak megváltozatott út­vonalon engedélyezte az orá- niaiak demonstrációját. A felvonulások több évszá­zada rendszeresen felkorbá­csolják a katolikus lakosság ér­zelmeit, az elmúlt 30 év pol­gárháborús viszonyai idején pedig rendszeresen feszültség- forrássá váltak a tartomány protestáns és katolikus lakos­sága között. Utóbbi provokáci­ónak tartja a felvonulásokat, amelyeken a protestánsok a katolikusok feletti győzelmei­ket ünnepük. Belfastban az említett bi­zottság megtiltotta a menet át­haladását a tartományi szék­hely katolikus főutcáján, a Lower Ormeau Roadon. Az utca elején lévő hídnál vasbe­ton kapuval, szögesdróttal zár­ták le a biztonsági erők az út­vonalat. A menet útját, a par­kot katonai és rendőrjárőrök felügyelik. A Lower Ormeau Road ka­tolikus lakossága a torlasz mö­götti útszakaszon figyelte né­ma tiltakozással a menet útját. A katolikusok bírálják a bi­zottságnak azt a döntését, amellyel engedélyezte, hogy a szomszédságukban lévő Ormeau Parkban ünnepelhes­senek az orániaiak július 12- én. A protestánsok felvonulása és a miatta kiújult feszültség beárnyékolja az északír rende­zési folyamatot és csökkenti az önálló kormány létrehozá­sának esélyeit. Egyetértés a Vajdaság autonómiájáról Az amerikai védelmi miniszter találkozott Orbán Viktorral A magyar miniszterelnök és az amerikai vendég FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A Vajdaság kérdését a stabilitási egyezmény külön fejezetében kelle­ne rendezni, s annak teljesítésére nemzetközi garanciát kellene vál­lalni - mondta újságíróknak Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt követőn, hogy Budapesten megbeszélést folytatott William Cohen amerikai védelmi miniszterrel. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a Vajdaságban élő kisebbségek a mostani jogi keretek között nem érzik ma­gukat biztonságban - fejtette ki a miniszterelnök. Hangsú­lyozta, hogy a vajdasági ma­gyarok és az ott élő más ki­sebbségek autonómiát szeret­nének. Leszögezte: legitimnek, természetesnek és támogatan­dónak tartja azt az igényüket, hogy a Vajdaság kérdését a nemzetközi közösség a rende­zésnek egy külön fejezeteként, önállóan is garantálja.- Ez olyan példát teremthet Közép-, illetve Dél-Európában, amelyben nem kellerőszakot alkalmazni ahhoz, hogy egy ki­sebbség megkaphassa azt, ami egyébként Európában minden kisebbségnek jár - hangsúlyoz­ta Orbán Viktor. William Cohen egyetértett abban, hogy a Vajdaság példája lehet a ki­sebbségi jogok erőszakmentes érvényesítésének. A megbeszélés középpontjá­ban a Vajdaság helyzete mel­lett a Magyarország és a NATO között létrejött szerző­désnek az elkövetkező évek­ben való megvalósítása, illetve annak költségvetési kérdései, a KFOR-feladatokban való ma­gyar részvétel, valamint a bal­káni helyzet kilátásai és újabb fejleményei álltak..- Magyarország rendkívül fontos tényező volt a koszovói válság megoldása szempontjá­ból, és legalább ilyen fontos a magyar szerepvállalás a KFOR-ban - szögezte le. Úgy vélekedett, hogy a jugoszláviai válság nem változtatta meg a védelmi egyensúlyt az Egyesült Államok és Európa között. A Jugoszlávia elleni katonai fellé­pés a NATO akciója volt.- A válság kapcsán viszont megmutatkozott, hogy egyre nagyobb az aránytalanság az Egyesült Államok és az euró­pai országok képességei között - mutatott rá William Cohen. Mentőövért kiáltó önkormányzatok Növelhető a támogatási keret Minden eddiginél nagyobb, 20,7 milliárd forintos támogatási igényt nyújtottak be az első félévben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok. A pénzügy és a belügy 10,4 milliárd forint, az egész évre rendelkezésre álló keretet több mint 1,8 milliárddal meghaladó összeg kifizetését javasolja. A szak­emberek szerint némi átcsoportosítással összeszedhető a pénz. Ma tárgyalja az Országgyűlés önkormányzati bizottsága azt a PM-BM előterjesztést, amelynek készítői 1098 forrás- hiányos helyhatóság jogos igé­nyének kielégítésére tesznek javaslatot, s kitérnek a közpon­ti pénztárcából pillanatnyilag hiányzó összeg előteremtésé­nek lehetséges módjaira is. Még sohasem folyamodott ennyi település ekkora összegű segélyért. Az általános elszegé­nyedés okai között a szakem­berek főként az önkormányza­tok évek óta tartó pénzügyi ki­éheztetését, valamint a tavaly óta egymást érő természeti ka­tasztrófák miatti váratlan ki­adásokat említik, amelyek a legrosszabb helyzetben lévő falvak, városok nyakába zúdul­tak. Elismerik ugyanakkor, hogy az átengedett, személyi jövedelemadó terhére zárolt, majd törölt céltartalék is ludas a rendkívüli állapot kialakulá­sában. A két tárca a 20,7 mil­liárd forintnyi támogatási kére­lemből 10,4 milliárdot ítélt jo­gosnak - annak ellenére, hogy a működőképesség helyreállí­tását szolgáló keret egész éves összege sincs ekkora. Az elfo­gadott pályázatok több mint 90 százalékát a községekben adták be. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségé­nek vezetője szerint a bajok gyökere az állami támogatások reálértékének évek óta tartó csökkenésében keresendő, va­lamint abban az elhibázott gyakorlatban, miszerint a tele­pülésekhez átkerülő feladatok mellé az állam nem rendelt elég forrást. Gémesi úgy véli: az odaítélt ös^eg hiányzó részének előte­remtése nem okozhat gondot, hiszen több település vissza­szolgáltatta a korábban igé­nyelt, de fel nem használt cél- támogatást. (takács) Gazdálkodj okosan! Ma kerül sor arra a hatpárti egyeztetésre, amelyet Bánk Attila kisgazda frakcióvezető egy héttel koráb­ban kezdeményezett a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosításával kapcsolatosan A szocialisták és az SZDSZ már múlt héten jelezte részvételi szándékát, a MIÉP viszont nem kíván részt venni az egyezte­tésen. Kispapok randevúja. A hatá­ron túli magyar katolikus kö­zösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négy­napos találkozót a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmi Bencés Kolostorba Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkezett kispapo- kat hétfőn délután Várszegi Asztrik püspök, főapát köszön­tötte. Magyarul külföldön. A 2000. év első hat hónapjára szóló kul­turális programok tervezetét vi­tatják meg a külföldön működő magyar kulturális képviseletek vezetői a tegnap, Budapesten kezdődött háromnapos tanács­kozáson. Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség el­nöke egy székelyudvarhelyi inci­dens sürgős kivizsgálását kérte Costin Georgescutól, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) veze­tőjétől. Július 8-án Székelyudvarhelyen Polgári es­ték elnevezéssel rendezvényt tartottak, amelynek meghívott vendége Csoóri Sándor, a Ma­gyarok Világszövetségének el­nöke volt. Az est után az épület­ből távozók azt vették észre, hogy egy parkoló gépkocsiból videóra veszik őket. Az Európai Bizottság hétfőn üdvözölte, hogy a szlovák parlament a hét végén elfogad­ta a kisebbségi nyelvek iiaszná' latáról szóló törvényt. Az Eu­rópai Unió végrehajtó szerve fontos elemnek tartja a jogsza­bályt Szlovákia politikai meg­ítéléséhez, és figyelembe fogja venni a szavazás kimenetelét az országról októberre elké­szülő éves jelentésében - han­goztatta a bizottság egyik szóvivője. Kilenc ember meghalt, so­kan megsebesültek, többen el­tűntek hétfőn reggel a románi­ai Hunyad megye Malomvíz nevű falujának határában be­következett katasztrófában. A helyszínről érkező, s részint egymásnak ellentmondó hírek szerint a Raul Maré (Nagypa­tak) nevű hegyi folyón épülő vízgyűjtő gát munkásainak la­kótelepét és a vízműépítő vál­lalat felvonulási létesítményeit temette be a heves esőzések okozta földcsuszamlás. Egyes jelentések szerint átszakadt a húsz éve épülő, döngölt földgát. Ha kedd, akkor Kiskegyed! M'iUCUS ll'kAM ★ Ha elvétik, kihal a család ★ Végig az utcán, mezítelenül ★ A macsónak befellegzett ★ Kislányom, nyertem egy Suzukit! Előfizetői forródrót Telefon: 488-5611 Fax: 488-5689 Ró’d&öi.waf Jcevés&é Hjum Kalinyingrád jövője Bizonytalannak érzik jövőjüket a Moszkvától 1300 kilométerre lévő kalinyingrádi terület lakói. Gazdasági helyzetük siralmas, a távoli központtól hathatós támo­gatást aligha remélhetnek. Ta­lán az EU segít majd? A Litvánia és Lengyelország kö­zé beékelődött, tizenötezer négyzetkilométeres exláve 1946- ban került a Szovjetunióhoz. Az egykori Kelet-Poroszország egy- harmadát képező területről a né­met lakosság javarészt elmene­kült. A Kalinyingráddá átkeresz­telt Königsberg Moszkva fontos stratégiai támaszpontjává vált a Keleti-tenger partján, a biroda­lom felbomlása után azonban kérdésessé vált, miként lehet az orosz fővárosból igazgatni. A gazdasági összeomlás nem sokat váratott magára. Az ener­giaellátás akadozik, az iparvál­lalatoknak több mint a fele vesz­teséges, termelésük össz- volumene az 1990. évinek mindössze egynegyede. A vala­ha jövedelmező halászati cégek ma abból élnek, hogy ócskavas­nak adják el hajóikat. A kalinyingrádi lakosság fele a Nyugat felé kacsingat. A helyi Köztársasági Párt azt ajánlja, hogy alakítsák meg a „Königsbergi Balti Köztársá- got”. A városi közigazgatás pe­dig elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Unióval „különleges kapcsolatokat” építsenek ki. Biztatónak tartják, hogy Günter Verheugen, az Európai Bizottság új bővítési felelőse a balti álla­mok minapi külügyminiszteri konferencián síkra szállt Kalinyingrád és az EU közele­dése mellett. (toronyi)

Next

/
Thumbnails
Contents