Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnap Reggel 28. szám

12 ★ KÖZELRŐL ★ 1999. július 11. BARÁTI LÁTOGATÁS SILVERSTONE-BAN Reméljük, ma nem esik. Vendég­látóink mindennap ezzel fogad­tak, de ez csak amolyan kincstá­ri optimizmus volt a részükről, hiszen angliai tartózkodásunk idején csupán egyszer fordult elő, hogy nem kellett esőkabátba bújnunk. Bár lenyűgöző látvány volt a nyüzsgő London, a mér­hetetlen nyugalmat árasztó fa­lucska, Woodstock, a tudomány fellegvára, Oxford, számunkra, magyar újságíróknak mégis Silverstone, a Formula-1-es versenypálya és Brackley, a Brotosh American Racing köz­pontja jelentette a legnagyobb élményt. A gyár - nevezzük így azt a pa­tyolattisztaságú üzemet, illetve kutatóközpontot, ahol a BAR- csapat autói készülnek - nem vé­letlenül itt épült fel. A silver- stone-i pálya kőhajításra találha­tó, és ahogy a csapat főmérnöke, Malcolm Oastler fogalmazott, ötven kilométeres körzetben megtalálható itt a rajtrács fele, vagyis azok a teamek - mint pél­dául a Benetton, az Arrows, a Williams, a Jordan -, amelyek a mezőny felét jelentik. A BAR története 1997. novem­ber 25-én kezdődött, amikor há­rom tulajdonossal megalakult a csapat - a híresztelésekkel ellen­tétben Jacques Villeneuve-nek nincs érdekeltsége a gyárban -, szigorúan védett objektumban, ahol készségesen megmutatnak mindent - vagy inkább majdnem mindent -, ám nem egy esetben kértek bennünket, hogy kapcsol­juk ki a kamerát, és ne fényké­pezzünk. Ilyen volt például az a terem, ahol a versenyautó szi­mulációját végzik. Itt a műhol­das kapcsolat révén ugyanazt a mozgást végzi a „másolat”, an­nak futóműve, mint a versenyen, vagyis olyan ez, mintha a mér­nökök testközelben követnék végig a száguldó autót. De ugyanígy az összeszerelő részleg­majd nem sokkal később beje­lentették, hogy megveszik a Tyrellt, amire tulajdonképpen csak azért volt szükség, hogy kezdettől fogva élvezzék azokat az előnyöket, amelyek megillet­nek egy Formula-l-es csapatot. A BAR-központot tizenöt hó­nap alatt hozták tető alá. Ultra­modern. Ezzel az egy szóval le­hetne leginkább jellemezni az épületet, azt a technológiát, ami­vel dolgozik a mintegy kétszáz al­kalmazott. Előttünk csak német, finn és kínai újságírók jártak a Ferrarival, Coulthard is kime­részkedett, Barrichello se volt rest, és bemutatkozott a Hill he­lyére szerződtetett Verstappen is, ám nem volt csúcsforgalom az eső áztatta aszfaltcsíkon. A BAR-boxban csak egy au­tón dolgoztak a mérnökök. Villeneuve vagy Ricardo Zonta tesztel ma, kérdeztük a kísérőn­ket. Zonta biztos hogy nem, Jacques-nál pedig nem lehet tudni, hogy mikor mit akar, kap­tuk a választ. Nos, tény, Villeneuve nem egy átlagos fickó, aki ugyan két éve világ­nál sem fényképezhettünk, ahol éppen a másnapi tesztre építették az autókat. Azt viszont megen­gedték, hogy kézbe vegyük a Formula-l-es autó kormányát, amiről később kiderült, nyolcmillió forintnak megfelelő angol font az értéke... Az persze köztudott, hogy a Formula-1 mé­regdrága sport, épp azért Bernie Ecclestone-nak csak jó­módú, tőkeerős csapato­kat áll szándékában beengedni a „cirkuszi porondra”. Kíváncsi vol­tam arra, hogy elárulják- e, vajon mennyi egy át­lagos csapat éves költ­ségvetése. Nos, Malcolm Oastler nem tért ki a válasz elől, csu­pán annyit jegyzett meg, a Formula-1-ben nem beszélhetünk átla­gos csapatról. Szerinte 15 millió fontból már lehet versenyezni, ám az élmezőnyhöz tarto­zó teamek, akár ötvenmilliót is elkölthetnek. Ez pedig durván 20 milliárd forint! Másnap Silverstone-ban ver­tünk tanyát. Ezen a héten mind a tizenegy csapat tesztelt. Azu­tán, hogy vasárnap véget ért a Francia Nagydíj, rá két napra újra beültek a volán mögé a piló­ták. Hogy nem nagy kedvvel tet­ték, abban biztosak lehettünk, hiszen a teszt első napján öm­lött az eső Silverstone-ban. Michael Schumacher azért megtett néhány kört a tűzpiros bajnokságot nyert, ám az idén még egyetlenegy futamot sem fejezett be. A kölcsönösségre egy picit jellemző, hogy a csa­patnál minden autó, kamionkék színben pompázik, ám a kana­dai lakóbusza mintegy kakukk­tojás, méregzöldre festett. Nem véletlen, hogy a két cigaretta- márka közül, ő képviseli a Lucky Strike-ot, brazil csapat­társa pedig az 555-öt. A Lucky szlogenje ugyanis így hangzik: Az eredeti amerikai. S bár Villeneuve nem amerikai, az azonban vitathatatlan, eredeti fazon! A csapat sikertelensége termé­szetesen téma volt a látogatá­sunk során is. Ez az év már nagy valószínűség szerint nem hoz át­törést, ám a következő idénytől lényegesen többet vár a BAR. A bizakodás alapja a Hondá­val megkötött szerződés, ami annyit jelent, hogy egy év után lecserélik a Supertec motort, és a japánok új, tizenkét hengeres erőforrását építik a Reynard sasszéba, amitől nagyobb telje­sítményt várnak. Az idén egyéb­ként a csapat nyolc autót épített, és negyven-negyvenkét motor­ból gazdálkodott. Hogy aztán ne térjünk úgy ha­za, hogy nem találkoztunk Villeneuve-vel, másnap újra ellá­togattunk Silverstone-ba. Jacques tűzálló overállban várta, hogy mikor ülhet autóba, köz­ben mérnökével beszélgetett, fi­gyelte, hogyan dolgoznak a ko­csin, majd pár perccel később már a pályán rótta a köröket. Tíz- tizenkét új dolgot, beállítást, al­katrészt próbált ki ezalatt a négy nap alatt, hogy aztán az e hét vé­gi versenyt felkészülten várják. Villeneuve ezen a napon a hato­dik legjobb időt futotta, de az előzmények ismeretében korai lenne bármit is elkiabálni. Egy tény, a British American Racingnek a silverstone-i futam hazai versenynek számít. Hol másutt, ha nem itt szeretnének jó eredményt elérni. Vagy már azzal is beérnék, ha mindkét pi­lóta sikeresen célba érne? Bő egy hónap múlva a Hungaroring ad otthont a Formula-l-nek. Villeneuve nyert már a mogyoródi pályán, és ahogy korábban nyilatko­zott, a magyar ring az egyik kedvence. Jaques szereti a Hungaro- ringet, reméljük, az autó is át- érzi ezt - mosolygott Malcolm Oastler, aki legalább olyan bol­dog lenne, ha egy picit rájuk sütne a Nap. Mint ahogy ránk, amikor el­hagytuk az angliai Formula-1 fellegvárát. Budai Ferenc Ma állítják fel Szent Donát szobrát a Donát-dűlőben „A követ, miként a szőlőt, kezelni kell...” Egy jó egytonnás robbantott tamaszent- máriai dácittufa-szikladarab szolgált alap­anyagul Oláh Szilveszter Budapesten élő, de a fővárostól nem messzi Káván alkotó szobrászművész számára, aki az Eger Vá­ros Hegyközsége, a Segít a Város Alapít­vány, illetve az önkormányzat megbízásá­ból, s támogatásával, Fajcsák Attila kutatá­saira támaszkodva készítette el a XVIII. szá­zadban állított, ám a II. világháború végén szétlőtt Szent Donát-szobor másolatát.- Kétségkívül a szőlő és a bor védő­szentjei közül a viharok és a jégverés el­len védő Szent Donátnak volt a legna­gyobb kultusza Egerben. Szent Donát napján, július első teljes hetének végén - utoljára 1949-ben (más források szerint az ‘50-es években) - körmenetet és búcsút is tartottak - tudtuk meg dr. Dula Bence egri hegybírótól. Mint hozzátette, a Donát-dűlő a legismertebb egri szőlőföldek közé tarto­zott, amelyről egy, a XIX. században ké­szült európai felmérés is említést tesz. (En­nek külön érdekessége, hogy a csupán né­hány itt felsorolt magyarországi szőlőföl­dek közül hét egri.) Az erősen sérült, a vármúzeum kőtárá­ban fekvő szobor másolatának elkészítésé­hez Oláh Szilveszter még márciusban kez­dett hozzá, s a jó kétmázsás mű - a Segít a Város Alapítvány közreműködésével - most szerdán érkezett meg a városba. - A dácittufa sajátossá­ga, hogy nehéz na­gyolni, míg a finom faragást jobban szereti - vallotta a művész a szobor el­készültekor. - Jó kő, amely a vidé­ken meghatározó, s persze a remek egri borok alap­anyagául szolgáló szőlők is ilyen tala­jon nevelkednek. Ekképp bátran ki­jelenthetem: ennek a kőnek a szenthez és a szőlőhöz is na­gyon sok köze van, ugyanaz a megtes­tesülés. Oláh Szilveszter nem mulasztotta el hozzátenni azt sem, hogy ezt a követ, hasonlóan a szőlőhöz, gondozni kell. Nem szabad, hogy megáll­jon a szobron a víz, ezért víztaszító szerrel szükséges kezelni. A most elkészült mű ezzel együtt nem tökéletes másolata a tönkretett Szent Donát-szobornak, lévén az csupán mintegy 40 százalékban ma­radt meg, ezért a művész szakmai isme­retére és fantáziájá­ra is nagy szükség volt a több hónapos munka alatt. Szent Donát szobrának felavatá­sára ma délután 5 órakor kerül sor a Donát-dűlőben, a borvidék zászlós borának, az Egri Bi­kavérnek az ünne­pén. A szobor alap­zatában - amely egy esztendeje készült el - egy üveg Bika­vér, egy metszőolló, boroscímkék, pénz­érmék, egy pápai érme, s újságok pi­hennek. A jövő évi Szent Donát-napon csavarozzák fel azt ru.u: Mnrjuflr. «UIL* a gránittáblát, amely az Ezredforduló Bikavérének alapanyagát beszállító 119 borosgazda, valamint az adományozók nevét - így pél­dául Bolyki Jánosét, aki az alapanyagul szolgáló követ biztosította, illetve Szegedi Attilláét, aki pedig a szikla szállításában segédkezett - örökíti meg az utókornak. Kühne Gábor Villeneuve, az eredeti amerikai &7QZ

Next

/
Thumbnails
Contents