Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnap Reggel 28. szám
10 * HAZAI TÜKÖR ★ 1999. július 11. A füzesabonyi piacon ki az afgánok A Heves megyei Besenyő- telek polgármesteri hivatala előtt, a 33-as főút mellett strázsált Pálfalvi Gábor. A rendőr törzs- zászlós - akárcsak egy éve - most sem hiába nézelődött. „Ezúttal is az ébresztett gyanút bennem, hogy az előttem elhaladó mikrobusz hátulja nagyon leült. Gondoltam, igazoltatom, ezért kocsiba pattantam” - meséli. A helyi körzeti megbízottban talán még élénken élt, hogy tavaly hasonló előzmények után a befogott Ford kisbusz rakteréből 18 tamil került elő. Ezúttal a sötétített ab lakú VW Transporter pilótája a sziréna hangjára alaposan rálépett a gázpedálra. A követésből Füzesabonyban lett üldözés.- A vasútállomáshoz vivő utcán értem mellé, de akkor rám húzta a kormányt. A kocsi jobb eleje törött el csupán, mert balra, épphogy a betonkerítés előtt meg tudtam állni. A város egyik legFiizesabonyig tartott az ót I o *i sL forgalmasabb szakaszán nem vállaltam a lövés kockázatát, inkább erősítést kértem - így a jó szemű rendőr. Az embercsempész végül egérutat nyert, és rakományával a közeli piactéren fékezett. Gyalogosan menekült. Mint azt egy szemtanú állítja: mobiltelefonálására hamarosan egy zöld BMW érkezett, s elhajtott vele. A piactéren ismerkedett Magyarországgal 24 afgán állampolgár. A mikrobusz rák- terében 7 gyermek, 11 férfi és 6 nő préselődött össze. Az egyik kimerült asszonyt azonnal kórházba kellett szállítani. Többségük a tadzsik törzshöz tartozónak vallotta magát, ám akadtak köztük hératiak is. Az otthoni polgárháború, a tálibok uralma elől menekültek. Kétezer dollárt fizettek azért, hogy Németországba jussanak. Eközben a villamos- és építőmérnökből, tábornok fiából, élsportolóból, pedagógusokból álló középkorú társasát got rendre „levették” az embercsempészek. Még a kenyérért és a vízért is fizetniük kellett. A gyanú szerint a menekülő sofőr Sz. Gy. vá- sárosnaményi vállalkozó volt, akit eddig nem sikerült előkeríteni. A megnevezett férfi bérelte ugyanis egy kft.- től a hátrahagyott mikro- buszt. Az afgánokat Nyírbátorban, a közösségi szálláson helyezték el. Róluk a legfrissebb hír: egy kivétellel vala- mennyiüket visszatoloncol- ták Ukrajnába. Mindössze egy férfi folyamodott menekültstátusért a magyar hatóságokhoz. Budavári Sándor Amikor megjelent egy születésnapi zsú- ron, a legkisebb indiánok megijedtek tőle, azt hitték, hogy a Nagy Szellem jött el közéjük. A kaposvári Gáspár Kingának akkor hosszú, egyenes szálú, fekete haj keretezte rézbőrű arcát. aránylag kisszámú törzsekben gyakori a rokonházasság, a biológiai botlás. Mi Indiánnak nézhették volna, csak hát a szeme... Az ugyanis gyönyörű kék, és kék szemű indiánt még nem láttak a chipewa- rezervátum kis lakói. A sasszemű, korosabb indiánok viszont azonnal észrevették, amikor fehér bőrű ült velük egy asztalhoz.- Egy alkalommal a társaság legidősebb tagja nem állta meg szó nélkül és bejelentette: vagy én megyek, vagy ő - meséli Kinga. - Nem szívelte az álságos fehér embert, aki annak idején egy üveggyöngyért is képes volt kioltani rézbőrű társa életét. Végül a házigazda döntött: én maradtam, az öreg harcos távozott. Családtagként éltem a chipewák közt, a „szüléimét” anyunak és apunak kellett szólítani. Augusztus közepén találkoztunk először, de csak októberben tudtam azt mondani egy idegen nőnek, hogy anya. Vojt egy húgom és egy bátyám, meg 52 unokatestvérem. Az indiánok ugyanis nagy családokban élnek, s az Kinga álomfogójának hálóján fonnakad a rossz álom, ) jó pedig kiszáll a lyukon. Ágya fölé helyezve csak jó álma lesz kolbász, palacsinta. Olykor vadásztunk, amit én nem nagyon kedveltem. Tipikus indián étel azonban a bölényhúson kívül nem volt.- A regények, kalandfilmek rézbőrűit ismerjük. Milyen a mai indián?- A valóság szegény, nyomorúságos. Ezt azonban nem élik meg tragikusan. A chipewák között sokan vannak, akik még el sem hagyták a rezervátum tíz kilométeres körzetét. Szépen, kényelmesen múlatják napjaikat. Meglehetősen szabad szexuális életet élnek, sok a vadházasság. Észak-Dakotában a nagy hideg miatt rendes faházakban laknak, csak júniusban költöznek ki a sátorszerű kunyhóba, a tipibe.- A törzsön, nemzetségen kívül élőkkel mennyire keverednek? c - Egyre jobban. De van, ahol kü- | lön útlevél kell ahhoz, hogy valaki e elhagyja, és ahhoz is, hogy bemenjen a rezervátumba. Ha valamilyen- a fehérek elől zárt - szertartásra be akartam menni, sötét napszemüveggel takartam el az arcomat, — hogy ne lássák: kék a szemem.- Az indiánok nagyon szép nevet adnak egymásnak. Hogy szólították?- Tündöklő Kék Szemek. Én voltam a mintagyerek, aminek nem nagyon örültem. Szerettem tanulni, minden ünnepségen kaptam kitüntetést, nem csavarogtam, nem fogyasztottam drogot.- Honnan az indián jog iránti vonzalma?- A rezervátumban tantárgy a törzsi kormányzástan. Ennek keretében ismerkedtünk meg a törzsi felépítéssel, a szövetségi indiánviszonnyal, a speciális indián vízjoggal, az adózással. Az indián jog pedig az indián törzsek jogállásával foglalkozik.- Itthon mivel tölti az idejét?- Szeptembertől a kaposvári bíróságra vettek fel. Addig időm nagy részét az indiánjogi kutatások töltik ki. Augusztusra meghívást kaptam Washingtonba a Legfőbb Indiánügyi Hivataltól, ennek szeretnék eleget tenni. Várnai Ágnes // Őrzik emlékét a navajók A kaposvári Gáspár Kingát május 8-án, 24 évesen avatták jogi doktorrá a pécsi egyetem állam- és jogtudományi karán. Szeptember elsejével elnyerte a kaposvári bíróság fogalmazói állását. Kinga egy nemzetközi szervezet anyagi támogatásával jutott ki 1992-ben Észak-Dakotába, a chipewa indiánok földjére. Itt ismerkedett meg az Amerikában élő 552 indián törzs egyikének hétköznapjaival, s itt szerezte meg érettségijét is. 1998-ban - immár joghallgatóként - Kalifornia államba kapott meghívást. A Los Angeles-i bíróságon töltött gyakorlat után lépett ismét indián földre: az Arizonában és Új-Mexi- kóban élő navajo nemzetségére. A több államban élő navajók mintegy 200 ezres populációja főként kézművességből él. A rézbőrűek már életének részévé váltak, s úgy érzi, igazán sosem tud elszakadni tőlük. Az indiánok pedig - tiszteletük és szeretetük jeléül - egyik utcájukat Kinga névre keresztelték. egy téglaházban laktunk a préri közepén, a legközelebbi szomszédunk tőlünk három kilométerre. Anyuka a helyi rádió bemondónője, apa útépítő munkás volt és alkalmilag dolgozott. Ha volt munkája, sokat keresett. Ha nem, szűkösebben éltünk, de azért nem éheztünk, mert megkaptuk az állami segélyt, a tejport, a kukoricaport. Hétvégeken dúsabban terítették az asztalt, jutott rá tojásrántotta, őzEZ NEM VICC, EZ A JÓ VÍCC! MEGJELENT A 2. SZÁM! ELŐFIZETŐI FORRÓDRÓT Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689 Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hétben Tvr-hét - a műsorújság
