Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-10 / 159. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. július 10., szombat Tanügyigazgatásból nyolcvanan államvizsgáztak Továbbképzés a főiskolán EGER - Mintegy 80 hallgató a közelmúltban államvizsgá­val zárta a tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szakot az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán - tájé­koztatta lapunkat dr. Este­fámé dr. Varga Magdolna tanszékvezető, a főiskola ta­nárképzési intézetének veze­tője. Mint megtudtuk, a tanügyi vezetőképzés célja az orszá­gos szintű hatóságoknál, ille­tőleg oktatási intézmények­ben dolgozó tanügyi irányítók képzése. Azzal, hogy az egri intézmény két évvel ezelőtt meghirdette a szakot, részben hiányt pótolt, hiszen Magyar- országon nem volt ilyen irá­nyú képzés.- Indokolta a tanügyigaz­gatási szak indítását többek között az is, hogy a terület egésze rövid időn belül jelen­tős átalakuláson ment keresz­tül - mondotta az intézetve­zető. - A változások követ­keztében a korábbi tapasztala­tok egy része érvényét vesz­tette, s ezért még azoknak is szervezett tanulásra van szük­ségük, akik egyébként ko- moly gyakorlati tapasztala­tokkal rendelkeznek. Mint megtudtuk, a most végzettek zöme jelenleg is ve­zető beosztást tölt be külön­böző oktatási intézmények­ben, illetőleg a tanügyi igaz­gatás más területein. Szá­mukra azért is elengedhetet­len a kiegészítő diploma meg­szerzése - például az egri fő­iskola tanügyigazgatási sza­kán -, mert a többször módosított közoktatási tör­vény 2000-től ehhez a felté­telhez köti a vezetői állások megpályázását az oktatásban. (sike) Fiktív számlák révén gazdagodott a vállalkozó? (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő elmondta: az eddigi vizsgálatok szerint T. István cége 1994-től 1998 végéig az egész országra kiterjedően 22 gazdasági társaság nevében fogadott be olyan számlákat, amelyek valódi gazdasági eseményeket nem tartalmaz­tak, azaz köznyelven fiktív számláknak minősülnek. Kide­rült, e kft.-k nem is álltak kap­csolatban a vállalkozásával. A június eleji házkutatás so­rán újabb tárgyi bizonyítéko­kat foglaltak le T.-nél, aki a számlák kiállítójaként olyan budapesti személyt nevezett meg, aki 1914-ig visszamenő­leg semmilyen gazdálkodással összefüggő nyilvántartásban sem szerepel. Az adónyomozók szerint együttesen mintegy 400 millió forintról van szó, s T. István 134 millió forint jogtalan ha­szonra tett szert, őt bűnügyi őrizetbe vették, s a nyomozó- hivatal előterjesztése alapján az ügyészség indítványozta az előzetes letartóztatásba helye­zését. A fogva tartást azonban sem a városi - majd fellebbe­zés után -, sem a megyei bíró­ság nem rendelte el. Az eljá­rást természetesen tovább folytatják. Lapunk tegnap megkereste a vállalkozót, aki annyit meg­erősített, hogy cége ellen va­lóban folyik APEH-vizsgálat. Határozatot azonban még nem kapott, ezért az ügyről egy­előre nincs mondanivalója. Szomszédom a halál-A történet most zajott le, alig pár hónapja. Minden szerep­lője él még, na persze, csak azok, akik különös utazásom so­rán nem kerültek a fegyverem elé - avat be sajátos sztorijába Daniel Skagen, akiről nem tudni, hogy kicsoda is valójában, mert - ha a helyzet úgy hozza - még négy további névre ki­állított, teljesen hiteles személyi igazolványt mutat fel. Nem beszélve félelmetes hírű társáról, a Browning G. P.-ről... Dániel Skagen - fordulatokban és meglepetésekben bő­velkedő történetünk hőse - ugyanis kém a javából, akinek kalandos útját követhetjük nyomon Nemere István izgalmas folytatásos regényében, amelynek közlését hétfői lapszá­munkban kezdjük el. A Szomszédom a halál című, negyvenhárom részes soroza­tot naponta a 2. oldalon találják majd érdeklődő olvasóink, akiknek ajánljuk: amíg nem tisztázódnak a történet szálai, lehetőleg kerüljék el a dél-franciaországi Montpellier és Mar­seille közötti 48-as út környékét... Száz család él veszélyben Lakatosék két kisgyerekkel élnek a vak bizonytalanságban fotó: ötvös (Folytatás az 1. oldalról) A határozatban az is szerepel, hogy a címzett 15 napon belül fellebbezhet a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezető­jéhez, a levelet ötezer forintos illetékbélyeggel ellátva. Az érintettek túlnyomó több­ségének még ez az ötezer forint is komoly érvágást jelentene. A Honvéd, a Csaba vezér és az Arany János utcában főként kisnyugdíjasok élnek születé­sük óta, vagy olyan szegény családok költöztek ide két-há- rom gyerekkel, akik olcsó la­kásmegoldást kerestek. Mert ezekben az utcákban állítólag 400-600 ezer forintért juthattak egy-két szobás, jó esetben für­dőszobás kertes házhoz. Nem véletlenül. A helybéliek jól tudják, hogy tavaszonként megindulnak a kövek. Az évszázadok óta masszív tufák a környezeti ha­tások nyomán porladni kezdtek, s hatalmas tömbökben zúdul­nak le. Megerősítésük nem gye­rekjáték, s meglehetősen drága mulatság. Az önkormányzat sem győzi állami támogatás nélkül a közterületekkel határos partfalak karbantartását. Pá­lyázati úton nyert pénzből vég­zik a tűzoltómunkát. Ám az os- torosi partfalak hovatovább a Kőműves Kelemen építette várhoz hasonlatosak. Az egyik helyen felrakják estére, a másik helyütt leomlik hajnalra. Kisari Zoltán polgármester a kormányrendeletre hivatkozva elmondta: a magántulajdon vé­delmére nem lehet állami pénzt fordítani. így az önkormányzat támogatást nem adhat - nincs is miből. Ugyanakkor, mint első­fokú építési hatóság, feladatuk, hogy határozatban értesítsék a lakosságot: mi a teendőjük. A határozat nem jelent köte­lezést - bármily szigorúnak is hat az „azonnali hatállyal el­rendelem az építést” kitétel. Hogyan is utasíthatnák az in­gatlantulajdonosokat, ha azok­nak nincs miből építkezniük? Pénzintézet sincs, amely kétmil­lióforint - legalább ennyi kéne ingatlanonként - hitelt adna úgy, hogy fedezetként a 400-600 ezer jforintot érő há­zukat ajánlanák az igénylők. Akinek viszont lenne ennyi pénze, már rég nem lakna itt. S most már el sem menekül­hetnek. Mert kinek tudnák eladni egyszerű kis házukat ezzel a te­hertétellel? Esetleg egy balek­nak, aki nem ismeri a helyzetet. Elvileg a jelenlegi tulajdonos­nak kötelessége volna a vevőt figyelmeztetni: „a ház árához számolja még hozzá a támfal­megerősítés költségeit is!” De ha ezt bemondja, az érdeklődő­nek máris hűlt helye. Csak az az átkozott partfal marad, ami bármikor ledőlhet, maga alá temetve a házat, tel­ket, tulajdonost. Négyessy Zita Négyes koccanás. A rendkívüli időjárás megviselte az autósokat is, az egri Vörösmarty utca és Törvényház utca sarkán négy szép autó hátfala, szélvédője, lámpája, sárvédője, orra ment tönkre egy szempillantás alatt. Az utasok szerencsére nem sérültek. fotó: pilisy elemér Délelőtt a si'rkertben: Tisztelgő emlékezés EGERFARMOS - Ma, 11 órakor a temető sírkertjében műsoros emlékezés kereté­ben emlékműveket avatnak újra. A híres feltaláló Kandó Kálmán szépapjára, vala­mint a településen az 1848/49-es szabadságharc idején eltemetett négy hon­véd katonára emlékeznek. Az Idősek klubjában az ünnepség után nyitják meg az amatőr Kandó-kutató, Bíró Károly tablókiállítását. Helytörténeti tudásanyaga miatt vendégként várják az eseményre Fojtán János írót és dr. Molnár Lajos állator­vost. Egri rajz szakosok nyűt tárlata HEVES - A Móricz Zsig- mond Művelődési Központ évek óta lehetőséget nyújt az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola rajz szakos hallgatóinak a bemu­tatkozásra. Idén immáron hatodik al­kalommal nyílt tárlat a leg­tehetségesebb rajzosok munkáiból. Ezúttal Magyar István másod- és harmad­éves tanítványainak munká­iból válogattak. A külön­böző technikával - olaj, ak- varell, pasztellkréta, rézkarc - készült alkotások augusz­tus 13-ig tekinthetők meg az intézmény aulájában. Hétfőre Virradóra A Duna TV-ben július 12- én, hétfőn is változatos és érdekes témákban gazdag programokkal várja a néző­ket a Virradóra című infor­mációs műsor. A szerkesztők beszámol­nak arról a debreceni nyári egyetemről, amelyet a hatá­rokon túli magyar tanítóje­lölteknek szervezett a Köl­csey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. Ezt követően a műsor készítői felteszik a kérdést: a hon­védség vezérkarának mi­nisztériumi integrálódása után a fegyveres erők képe­sek lesznek-e eleget tenni az új követelményeknek? Terítékre kerül továbbá a főváros és a kerületek vi­szonya is - Demszky Gábor vitapartnerei Juhos Katalin, Bencze B. György és dr. Szabó Zoltán polgármeste­rek -, majd a fogyasztóvé­delmi rovatban a kötelező gépjármű-eredetvizsgálat­ról esik szó. Nemcsak a palackokra, hanem azok tartalmára is kíváncsiak voltak a résztvevők fotó: Gál Borarculat a fogyasztók megnyeréséért NOSZVAJ, EGER - Ideális helyen, a noszvaji Mágnás Bo­rok Házában tartották tegnap az I. Magyar Borarculat - pa­lack és címke - kiállítást, va­lamint szépségversenyt. A ren­dezvény védnöke, Homa János országgyűlési képviselő meg­nyitójában a hazai szőlő- és borágazat elmúlt tízéves fejlő­dését méltatta. Ennek részei a nemes italok mellett az igényes palackok és díszes címkék is. Müller István, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főborásza azt emelte ki, hogy a jó címke igyekszik kitűnni a többi közül, s utal a palackba töltött nemes nedű eredetére, főbb tulajdon­ságaira. Véleménye szerint az egri borvidék „magvát” adó Nagy-Eged környéki szőlők hűen reprezentálják a tulajdo­nosok szakértő munkáját, amelynek eredményeként a hegy levéből kiváló minőségű borokat érlelnek. Ezek a terüle­tek fokozott védelmet kell, hogy kapjanak a jövőben. A házigazdák nevében Pin­tér Elemér, Noszvaj polgár- mestere köszöntötte a részt vevő szakembereket és mél­tatta a vendégváró bükki üdü­lőfalu értékeit. Kiemelte a He- vér János vállalkozó által idén megnyitott Mágnás Borok Há­zát, amely méltó helyet biztosít a borarculat kiállításnak. Kora délután hirdették ki a verseny győzteseit. A har­minckét benevezett hazai cég közül a fehérborok arculatából legszebbnek Szeremley Huba ’98-as évjáratú badacsonyi olaszrizlingjét találta a zsűri. A Rose borok kategóriájában a nagyrédei Szőlőskert Szövetke­zet múlt évi Rose Cabernet Kékfrankosa volt eredményes. A legszebb megjelenésű vö­rösbor az Egervin Rt. ’97-es Egri Bikavér Reserv-je lett. A borarculat díjat teljes címke­családjával az egri Vincze Béla nyerte el. A legszebb borcím­kékért járó elismerésben a Varga Nyomda Kft. részesült. A délutáni zápor után Eger­ben, a Dobó téren dr. Nagy Imre polgármester nyitotta meg a bikavér ünnepét. Ezután ad­ták át az idei egri borvidéki borverseny különdíjait, majd az érdeklődők megkóstolhatták a híres ételeket és az Ezredfor­duló Egri Bikavérét is. (mentusz)

Next

/
Thumbnails
Contents