Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-30 / 150. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. június 30., szerda Orömóda és Európa lobogója Hatvan fölött A vezető államok nagykövetei is megtisztelték jelenlétükkel a települést (Folytatás az I. oldalról) Hasso Buchrucker méltatta ha­zánk szerepvállalását a NATO- ban, s ezen belül a koszovói konfliktus rendezésében. - A jog győzött a jogtalanság felett -jelentette ki, majd az Unióhoz való csatlakozásunkról szólva nyomatékosította: „ezt az Eu­rópát Magyarország számára is építjük. ” Michael Lake nagykövet, a hazánkba akkreditált Európa- bizottság vezetője szerint a csatlakozás nemcsak orszá­gunk, hanem a közösség szá­mára is fontos. Ugyanígy véle­kedett dr. Molnár László he­lyettes államtitkár, aki a Kül­ügyminisztérium képviseleté­ben volt jelen. A vendégek és a nagyszámú érdeklődő a köszöntőket A délelőtti fórumon európai diplomaták válaszoltak a hall­gatók kérdéseire- A főváros közelsége ideális a vendéglátó település számára, amelyet remekül ki lehet hasz­A szalagok közé felkerült a hatvani pántlika is, majd Hasso Buchrucker német nagykövet hazája zászlaját is elhelyezte követően a parkba sétáltak, ahol a delegációvezetők - nagykövetek és képviselőik - az e célra kiképezett ágyásba virágokat ültettek az Európai Közösség tagországait jelké­pező' zászlók tövébe. A program a Damjanich Já­nos Szakképzési Intézet aulájá­ban fórummal folytatódott, „Határok nélkül otthon Euró­pában” címmel. A fiatalok fog­lalkoztatásáról, elhelyezkedé­sük lehetőségeiről, az oktatás­ról és a képzésről neves hazai és külföldi előadók - köztük ál­lamtitkárok - vázolták állás­pontjukat. Lehetett kérdezni is, s a közönség soraiból sokan él­tek ezzel a lehetőséggel. Az esemény kedves gesztus­sal zárult: magas rangú diplo­maták adták át a díjakat az eló'ző napi - szintén a prog­ramba illeszkedő' - idegen nyelvű vers- és prózamondó verseny győzteseinek. Miközben visszatértünk a városházára, hosszasan elbe­szélgettünk Paul Poudade úr­ral, a Francia Köztársaság ha- zánkbeli nagykövetével, aki di­csérte a szervezést, s elragadta­tással beszélt Hatvanról. nálni - jelentette ki a nagykö­vet. - így mi, külföldiek is mind jobban megismerhetjük Ma­gyarországot. (A Paul Poudade-del készült hosszabb interjúnk lapunk ké­sőbbi számában lesz teljes ter­jedelmében olvasható.) A HBH Sörözőiben elköltött remek ebéd után több helyszín várta a vendégeket. A fakultatív programon belül el lehetett lá­togatni például a Bosch épülő üzemébe. így tett Michael Lake is, aki Farkas Kálmánná pol­gármester asz- szony társaságá­ban kereste fel a német céget, s az impozáns lát­vány őt is meg­lepte.-Egész Euró­pában versengés folyik a Bosch- hoz hasonló, tő­keerős beruhá­zók „elhalászá­sáért” - mondta az Európa Bi­zottság elnöke. - Hatvan büszke lehet magára, hogy sikerült „megfognia” ezt a neves befekte­tőt. A vendégek egy másik cso­portja Ecsédre lá­togatott, némi borkóstolásra. A faluban - a szomszédos Szű­csivel közös szervezésben ­az Agraria Szövetkezet egyik hűs pincéjében jólesett a társa­ságnak egy kis lazítás; a házi­gazdák ehhez többfajta pom­pás, helyi termésű nedűvel já­rultak hozzá. Mindeközben azok is hasz­nosan töltötték idejüket, akik a hord, gazdálkodók részére ren­dezett fórumon vettek részt, amelynek egyik meghívott elő­adója Szabadi Béla, az agrár­tárca államtitkára volt. S ami ezt követően várt az Európa-nap résztvevőire, az - mint elmondták - minden kép­zeletüket felülmúlta! Az immár újból „egyesült” vendégsereg ugyanis Boldogra utazott, ahol hamisítatlan helyi lakodalma­son vehettek részt. A színes népviselet, a veretes rigmusok, a pompás zene és nem utolsó­sorban a többfogásos vacsora A nap zárásaként Boldogon vettek részt a vendégek hagyományőrző lakodalmon T. 0. FELVÉTELEI A Kossuth Lajos Általános Iskola három nyelven, nyugati országok népviseleteiben előadott műsora osztatlan sikert aratott mindenkit levett a lábáról, le­gyen az külföldi vagy éppen hazánk más tájainak fia-leánya. Méltó befejezése volt ez a napnak, amelynek során az em­lítetteken kívül számos érde­kesség várt még a közönségre. A legkisebbek - a Városi Diák­liga szervezésében - játékos ve­télkedőn adhattak számot tudá­sukról, majd játszóházi foglal­kozáson vehettek részt. Termé­szetesen az összművészeti fesz­tivál is folytatódott a Kossuth téri színpadon, a régió műked­velőinek közreműködésével. Ma - az expo nyitónapján - Euro-café és kerekasztal-be- szélgetés várja a résztvevőket, majd leengedik a zászlót, amit a következő Európa-nap helyszí­nére, Tiszafüredre visznek. Sugár István (1917-1999) Gyermekkorától élt Egerben, itt is érettségizett. Mivel ifjú korától vonzotta a történe­lemkutatás, a históriai bú­várkodásnak szentelte életét. Több mint húsz önálló kötete jelent meg. Mindent megtett azért, hogy a kortársak meg­ismerjék a helyi krónikát. Az önkormányzat a barokk vá­ros díszpolgárát saját halott­jának tekinti. Temetése ma 15 órakor lesz az egri Hat­vani temetőben, amelyen - kérésére - csak a szőkébb család tagjai vesznek részt. Nemcsak érdekelt a múlt, hanem szenvedéllyel tártad fel a precízen összegyűjtölt adalékok mögötti lényeget: az egykor volt emberek, a messzi elődök lelki, érzelmi mozgatórugóit, azokat a megpróbáltatásokat, sikereket, amelyekkel birkóztak, amelyeknek örültek. Különösképpen Dobó István híres várának régi eseményeit idézted, vallva azt, hogy szeretnél hatni a fiata­lokra, hogy bennük is fellobbanjon a hon iránti lelkesedés. Az elmúlt évtizedek során sokat disputáztunk, s meggyőződhettem arról, hogy bensődben e nemes hevület munkált. Emberarcú „foglalatban”, hiszen olykor egy, másfél óráig adomáztál. Sze­rencsére értékének megfelelően méltatták közhasznú tevékeny­séged. Mindazok, akiket szolgáltál, a szakma iránt elkötelezett tudósok szerénységétől áthatva. Elmentél, s távozásoddal újabb szín szökött el körünkből. Mégsem mentél véglegesen, hiszen ránk hagyományoztad műveid, amelyek arra intenek, hogy a voltból okulva, emberségtől áthatva formáljuk a jövőt... Pécsi István Több száz milliót - ingyen? (Folytatás az 1. oldalról) Az ingatlan kezelői jogának megosztásáról mé£ 1990 jú­niusában állapodott meg az egri városi tanács és az okta­tási intézmény azzal, hogy ha a főiskolán egyetemi kar léte­sül vagy a főiskola egye­temmé válik, egy éven belül a teljes épületet megkapja. Az egyetemmé válás ugyan nem következett be - ez a kor­mány tervei alapján a jövőben sem várható -, ám az alpol­gármester szerint ,jó gesztus” lehet, ha a főiskolát így is tá­mogatják. Eger bérleti díjat nem szedhet a gyenge anyagi helyzetű főiskolától, s az épü­let felújítására költeni is kel­lene. Más - nem oktatási célú - hasznosításra nincs esély. Az anyagot rövidesen tár­gyalja a tanácsnoki testület. Az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskolában huszonkét olyan fiatal fejezte be a 4 plusz 2-es képzést, akik érettségi okiratot kaptak a szakmunkás-bizonyítvány mellett. Közöttük voltak cukrászok és kertészek. Tegnap heten érettségiztek. Sipeki Tamás (képünkön) történe­lemből mondja a vizsgatételt. fotó: perl marton Parit: az emberi szellem tükre (Folytatás az 1. oldalról) Az elkövetkező napokban a meghívottak több érdekes kér­dés gyakorlati oldalával is meg­ismertetik a hallgatókat. Dr. Román András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bi­zottság főtit­kára (első ké­pünkön) pél­dául arról szól, hogyan tükrözik a parkok az emberi szellemet.- Párizsban a Louvre termé­ben a francia királyok képmá­sával szemben helyezték el a parképítőkét is - mondja az épí­tészmérnök. - Nem véletlen, hiszen Le Notre alkotása, a ver- sailles-i kastély parkja a mai napig is elkápráztatja a látoga­tókat. A kul- túrtáj védel­mét a ’70-es években, a granadai egyezmény­ben fogadták el. Az előadó emlékeztetett arra: kissé mos­toha gyermek a tájvédelem, hi­szen gyakorta előfordul, hogy a műemlékes és a tájvédelmi szakember a probléma megol­dásakor egymásra mutogat. Baloghné Ormos Ilona leve­zető elnök (második képünkön) előadásában arra emlékeztetett: a „privatizálás” világában, amikor a tulajdonviszonyok változnak, milyen fontos a ter­mészeti táj védelmének foko­zott felügyelete. (-romi) K orán bejött az ősz. A csípős szél üres cigarettás skatu­lyákat és zsírpapírt hurcolt a parton. De reggelre mintha fé­nyes simára polírozta volna va­laki a tó vizét. A késői nyaralók fázósan húzták össze magukon az anorákot, és borzongva néz­ték a víz fölött billegő sirályo­kat. A sirályok váratlanul le-le- buktak a vízre hulladékért, hogy aztán rikoltozva szánja­nak föl. A pavilonsoron a ke­reskedők ásítoztak, és a pultra könyökölve bámulták a szürke égszínű vizet. Alig reményked­tek benne, hogy megfordul a szél, és jöhet még jobb idő. Többen már a rácsokat szerel­ték a fumérlemez házikókra, vagy a téliesítésre készültek. Legjobban a lacikonyhásnak ment, ahol forró teát és forralt bort is mértek. Itt mindig álldo­gáltak néhány an, egy-két hurka-kolbász végre várakozó macska oldalgott a környékén. A pecsenyés melletti fagylaltos viszont savanyú képpel ült a té­Fél Hét Egy mindegy gelyei mellett, és keresztrejt­vényt fejtett. De az, hogy mit mondott Hippokratész, az ókori orvoslás nagyja, sehogy sem akart kijönni. Fásultan legyin­tett és letette az újságot. Egy arc tűnt föl a pult előtt. - Mes­ter, miért nem csinál rántott húsból fagylaltot, azzal na­gyobb sikere lenne - vigyorgott be egy szalonnás arcú nyaraló. A fagyialtos morgott egyet a jó tanácsokról, aztán lehúzta a ro­lót és kiállt a házikó elé. Gond­terhelten méregette a laci­konyha vendégeit. Másnap kint volt a tábla: csípőskolbász-, májas- és véreshurka-ízű fagyi kapható. A nyaralók először idegenkedve és furcsállva jár­ták körül, aztán a bátrabbak vet­tek egy-egy adagot. Nagy sikert nem aratott, mégis egyre többen álltak meg a bódé előtt. Javasolták, a fagy­lalt lehetne egy kicsit melegebb és tehetne bele több borsot is. A mester teljesítette kérésüket. Legyen gazdagabb a töltelék, mondták mások, és úgy lett. Akkor egyesek azt tanácsolták, legjobb lenne nem tölcsérbe adni, hanem praktikusan ke­nyérdarabokra helyezni a fa­gyit. Lehessen mellé tormát, savanyított uborkát, marinált paprikát meg mustárt és kecsö- pöt is kapni, ajánlották. A mes­ter hajlott rá. így ezen a hideg nyárvégen a fagylaltozó for­galma föllendült, a pult mögül forró olaj sercegése hallatszott, zsíros pára úszott a levegőben, a pult előtt pedig családok tun­kolták a szaftos kolbászt a barna mustárba. A mester hátrament a ház mögé, a tepsi alján lévő maradékot kiszórta a két meg­kötött kutyának, és némi büsz­keséggel arra gondolt: azért a fagylaltnak még sincs párja. Kovács János A NEM! ünnepe (Folytatás az I. oldalról) Ezt követően az önkormányzat elnöke, Pancsosz Jorgosz is­mertette a fővárosban nemrégi­ben megtartott országos ülés témáit, amelyen a kisebbségi törvényről és az együttműködés lehetőségeiről, s a csütörtökön elhangzó görög nemzetiségi rádióműsorról esett szó. Ezt követően határoztak a második fél év munkatervéről. Folytatódik a Hellász történetét bemutató történelmi előadás- sorozat, bővítik a nyelvoktatás­ban résztvevők által használt tan könyvkészletet, és október végén ünnepséggel emlékeznek a görög nemzet által kimondott NEM!-re. Szeptembertől görög tánc­ház indul, eleinte fővárosi, majd egri oktatóval, s kísérletet tesznek egy helyi görög tánc- együttes megszervezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents