Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-25 / 146. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. június 25., péntek Eempelen Farkas lesz az ötös HEVES - Az önkormányzat szerdai ülésén - lapzártánk után - még több, a lakosságot érintő kérdésben is állást fog­lalt a testület. Az 5. Számú Általános Is­kola névváltoztatási kérelmét - számítástechnikai tagozat lévén, Kempelen Farkas nevét kívánják felvenni - jóvá­hagyta a grémium. Ugyan­csak elfogadták az idei esz­tendő második félének mun­katervét, azzal a kiegészítés­sel, hogy november 24-én közmeghallgatást tartanak. Rendeletbe foglalták a pla­kátok, illetve hirdetőfeliratok kihelyezésének módját is. Eszerint műemlék vagy mű­emlék jellegű épületeken, he­lyileg védett épületcsoporto­kon, élő fákon, köztéri szob­rokon és emlékműveken tilos bárminemű hirdetményt elhe­lyezni. Erre lehetőség csak a rendeletbe foglalt henger alakú és sík felületű hirdető- táblákon lehetséges. Ezek he­lyét konkrétan rögzítik. Akik a helyi szabályozás ellen vé­tenek, tízezer forintig büntet­hetők. A testület kérte: vegyék szigorúan a plakátragasztók elleni fellépést. Zárt ülésen született döntés arról, hogy az idén ki kapja meg a Pro Űrbe Heves em­lékérmet, s ki lesz az a közal­kalmazott és köztisztviselő, aki a Heves város közszolgá­latáért kitüntetésben részesül. Az érintettek neve augusztus 20-ig nem kerülhet nyilvá­nosságra. (-romi) A helybeliek még most is tartanak a rossz időtől Milliók az árokrendszerre PÉTERVÁSÁRA - Elsősor­ban az esős idő által okozott károk miatt tartott tegnap rendkívüli ülést a város ön- kormányzata, amely Pál László polgármester javasla­tára elfogadta, hogy előre nem tervezett kiadásként több mint 3,7 millió forintot fordít­sanak a csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésére. A polgármester szavai sze­rint két napon keresztül „na­gyon kritikus volt a helyzet” az ár- és belvizek miatt a tele­pülésen, igaz, a megyében másutt még komolyabb gon­dokkal küszködtek. A testület több tagja szóvá tette, hogy a javaslatban sze­replőknél több munkálatot is el kellene végezni, mivel a város más részein is problé­mák vannak a vízelvezetéssel. Elhangzott az is: a helyiek „még most is félnek”, hogy a rossz idő visszatér. Pál László mindezek kap­csán megjegyezte: annyi pénz pillanatnyilag nincs, hogy minden szükséges teendőre jusson, de a legfontosabbakra sort kerítenek. Ez a mostani gyakorlatilag csak az első lé­pés a teljes rendszer korszerű­sítésére, az anyagiak függvé­nyében folytatódik a munka. Pétervására egyébként a na­pokban egymillió forintos gyorssegélyt kért a megyei védelmi bizottságtól. Az ülésen elfogadták a környező települések új kis­térségi társulási szerződését, valamint döntöttek a központi orvosi ügyeleti társulás létre­hozásáról és a többletbevéte­lek felhasználásáról is. Dühöngősarok Fűrésszel jár a néni réme GYÖNGYÖS - Él egy hetvenhét esztendős néni a Deák Fe­renc utcában. Pici kertjében minden talpalatnyi helyet kihasz­nálva veteményez, háza előtt gyümölcsfák állnak. Illetve állná­nak, ha valaki rendre tönkre nem tenné azokat. A fákkal a kis kert növénykéit szeretné védeni portól, benzingőztől, s persze, a cseresznye-, szilva-, mandulatermés is jól jön. Hat éve azonban, mindig mikor épp érni kezdene a gyü­mölcs, jön valaki, és hol tőből vágja ki a fákat, hol az ágait csu­paszítja le csonkig. Az ismeretlen éjjel jár, senki nem látta még. Gyanú persze van, ám bizonyíték híján sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem tud mit kezdeni a bejelentésekkel. A néni pedig nem magándetektív, hogy egész éjjel a rongáló után les- kelődhessen. Marad a bosszúság, a tehetetlen méreg. S a lábujj­hegyen ólálkodó gyanú nyomán a gyűlölet. Tudom, hogy saját kertemben nem vághatok ki fát önkor­mányzati engedély nélkül. Ha mégis, megbírságolhatnak. Ám hogy kihez fordulhatna oltalomért az, aki az utcát is szépíti? Minden ötletet szívesen fogadunk. Jónás Ági Húszmilliós előleg a vízkárokra (Folytatás az I. oldalról) Az oktatásban a minőségre helyezik a hangsúlyt Az Eventus látványos fejlődése Sírokban a patakba szivattyúzzák a belvizet Sós Tamás, a megyei területfej­lesztési tanács elnöke, egyez­tetve a tanács tagjaival, úgy döntött: a kár enyhítésére - a Vis Major-keretet szinte teljes mértékben felhasználva - mint­egy húszmillió forint előleget folyósít az érintett harminckét települési önkormányzat ré­szére. Az összeget a törvény értel­mében az önkormányzati va­gyoni károk helyreállítására, védekezési költségre és a bajba jutott családok megsegítésére lehet fordítani. Az elemi csapások által ke­letkezett tételes károk felmé­rése folyamatos, annak ered­ményéről a megyei vezetés tá­jékoztatja a Belügyminiszté­rium önkormányzati gazdasági főosztályát. A Kötivízigtől kapott előre­jelzés szerint a következő na­pokban az ár- és belvíz szem­pontjából kedvezőbb, szára­zabb időjárás várható. A Tárná tegnap Tamamérá­nál az előző napi 418 cm he­lyett már csak 376 cm-en állt. Ápadt Apcnál a Zagyva is, 309- ről 295 centire. A kiskörei bel­vízvédelmi szakaszon elsőfokú a készültség. Kisköre belterüle­tén a polgármesteri hivatal a tűzoltóság, a lakosság és a vál­lalkozók bevonásával kezdte meg a vízelvezetést. FOTÓ: PILISYE. Újhatvanban éjjel-nappal a gátak megerősítésén fáradoztak az emberek. Az árvíztől veszé­lyeztetett terület - a Liszt Fe­renc, az Irinyi és a Bartók Béla utca - lakóinak segítségében nem volt hiány. Tucatjával jöt­tek az önkéntesek, s volt, aki egyéb módon próbálta meg­könnyíteni a védekezést, például a Zombori-pékség 1500, a Gö- csey-pékség pedig 750 zsákot adott - ingyen. A polgári védelem, a tűzoltó­ság - köztük egri lángőrök -, s a rendőrség is kivette részét a mentésből. A polgármesteri hi­vatal vezetőivel és munkatársa­ival, egy országgyűlési képvise­lővel - Érsek Zsolttal - és több városatyával is találkoztunk a helyszínen. Hatvanba látogatott Sós Tamás, a megyei önkor­mányzat elnöke is. A megyei területfejlesztési tanács 800 ezer forint gyorssegélyt juttatott a kiadások fedezésére. Kora este a Zagyván és a Nógrádi-patakon határozott apadás volt érzékelhető. Építik a töltést a megáradt Zagyva partján fotó: t. 0. Az Eventus Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola kuratóriu­mának vezetői tegnap sajtótájékoztatón ismertették az intéz­mény eddigi tevékenységét, illetve jövőbeni céljait. EGER - Sajtos Attila igazgató elmondta, hogy az 1991-ben alakult iskola, mint felnőttkép­zési oktatási vállalkozás jött létre, vállalva a munkaerőpiac igényeinek kielégítését, illetve a felnőttek átképzését. A későbbiekben vezették be a művészeti (elektronikus gra­fikai) szakképzést. Az alapfokú művészeti oktatás, valamint az extemátusi szolgáltatás mellett nagy hangsúlyt fektettek az ide­gen nyelvi képzésre is. A tanulói létszám az elmúlt években megduplázódott. Az itt végző diákok jelentős része fel­sőoktatási intézményekben folytatja tanulmányait, illetye sikeresen helyezkedik el kü­lönböző munkakörökben. Az Eventus az első oktatási intézmények között dolgozta ki a minőségbiztosítási progra­mot, illetve ezzel kapcsolatos pályázatokat. Az iskola alapí­tója és munkatársi csapata idő­ben vette észre, hogy a modem felsőoktatásban sajátos funkci­ója lehet az akkreditált felső­fokú szakképzést folytató intéz­ményeknek. Az iskola jelentősen hozzájá­rul a térség modernizációjához is, miután a különböző telepü­lések számára szükséges szak­emberek képzésében vesz részt. Ugyanakkor teret ad azoknak a fiataloknak is, akik a középis­kola elvégzése után még bi­zonytalanok abban, hogy to­vább tanuljanak-e, vagy mun­kát vállaljanak. Segíti őket az önbecsülésükben, s szunnyadó képességeik kibontakoztatásá­ban. Ehhez az intézményben minden feltétel adott, miután je­lentős korszerűsítéseket hajtot­tak végre, ugyanakkor kiváló szakembereket nyertek meg a magas színvonalú képzéshez. Mára elmondható, hogy az intézmény nem csupán sikeres üzleti vállalkozás, hanem mo­dell értékű kísérlet is nemcsak a térségben, hanem országos vi­szonylatban is. (barta) Változó félfogadás EGER - A városi rendőr- kapitányság igazgatásrendé­szeti osztályán június 28-tól megváltozik a félfogadás deje. Eszerint hétfőn 8-12 és 13-15 óra között, szerdán szintén ezekben az idő­pontokban, míg pénteken 8- tól 12-ig várják az ügyfele­ket. Az említett naptól az osz­tály közlekedésigazgatási alosztályának gépjármű­ügyintézési részlegén beve­zetik a sorszámok kiadását. A sorszámokat hétfőn reg­gel fél 8-tól, illetve délután fél 1-től, szerdán ugyaneb­ben az időben, pénteken pe­dig csak reggel fél 8-tól le­het átvenni az Egri Rendőr- kapitányság (Klapka u. 3.) objektumőrénél. Sorszámo­kat előre nem adnak ki, az érintett napra kiadott sor­szám kizárólag a kiadás napjára érvényes. Ismét Strauss-est EGER - A Kis Dobó tér a nyári hónapokban késő dél­után megtelik muzsikával. A turisták, de a megyeszék­hely lakói is kedvelik a tér­zenét, ezért hat évvel ezelőtt a vendéglátósok az Egri Szimfonikus Zenekarral karöltve megrendezték az első Strauss-estet. Az esemény mára olyan nagy népszerűségnek ör­vend, hogy évről évre több híresség látogat el Egerbe, hogy részesei legyenek a csodálatos zenei élmény­nek. Az idén július 4-én 19 órától (esőnap július 5.) tart­ják a koncertet. Az Egri Szimfonikus Zenekart Szabó Sipos Máté vezényli, a mű­sort Szolnoki Tibor konfe­rálja, aki előadóként is közreműködik Zsadon Andrea és Berkes János mel­lett. Kerekezők miatt Félpályás útlezárás HEVES MEGYE - Vasár­nap az Eger - Egerbakta - Bükkszék - Egerbakta - Eger útvonalon kerül meg­rendezésre a magyar or­szágúti kerékpáros egyéni bajnokság. A verseny ideje alatt - 10 és 16 óra között - az útvonalon rendőri bizto­sítással félpályás útlezárás lesz érvényben. A szervezők az útvonalon közlekedőktől fokozott fi­gyelmet és türelmes megér­tést kémek. Boldogító gyermekzsivaj ra várva Citerazenekarok fesztiválja EGER - A Megyei Művelődési Központ szervezésében holnap délután 4 órától a Dobó téri szabadtéri színpadon citeraze- nekari fesztivál kezdődik. A seregszemlén olyan jeles formációk vesznek részt, mint az Egri Citerazenekar, a buda­pesti Gyöngyvirág népzenei együttes, a Szentdomonkosi Ci­terazenekar, a kazincbarcnikai Garabonciás citerazenekar, a váraszói Gyöngyvirág citeraze­nekar és a hatvani Vadvirág ci­terazenekar illetve Fajcsák At­tila, Dsupin Pál és Szőke Sán­dor előadóművészek. A szabadtéri seregszemlét követően az MMK-ban Muzsi­kának szép a hangja címmel a népművészet ifjú mesterei tarta­nak szakmai tanácskozást Bimbó Zoltán vezetésével. 'Ádám Andrásné megpróbál le­beszélni az interjúról. Azt mondja, nem szokott ő az ilyesmihez, meg aztán semmi rendkívülit nem tett. A Gyer­mekekért Emlékérmet meg­kapta ugyan, de már a ceremó­nián is feszélyezetten érezte magát. Csak később, amikor min­denki gratulált, amikor virá­gokkal árasztották el, amikor a családja köréje gyűlt és látta, hogy ők mennyire boldogok, akkor lágyult el a szíve. Hivatalsegédet ritkán tün­tetnek ki. O csak végzi napi munkáját, takarít, gyorsfutár­ként hivatalokba talpal, szóval egyfajta mindenes. Munkáját talán akkor értékelnék a leg­jobban, ha nem végezné el. Mert hát akkor akár meg is áll­hatna az élet az intézményben. Akkor kiderülhetne, hogy a hi­vatalsegéd egyszerűen nélkü­lözhetetlen. Persze, a leállás egy vérbeli hivatalsegédnél nem fordulhat elő. Ádámné 1965-től van a hat­vani 4-es iskolában. Huszonkét évig az alma mater az otthont is jelentette számára, hiszen gondnokként ott lakott férjével és két gyermekével. Azt mondja, egyfajta próbaként fogadta el annak idején ezt az állást, s nem is gondolta, hogy évtizedekig összeköti életét az iskolával. Most már köszöni a sorsnak, hogy felkínálta számára ezt a lehetőséget. Ettől lett igazán gazdag az élete. Mert hát az is­kolai hivatalsegéd, a takarítónő egy kicsit különbözik más hi­vatalokban dolgozó sorstársai­tól. Pedagógus meg szülő is ő egy kicsit, a gyermekek ked­venc mindenese. ő az, aki úgy tud rendet tar­tani, mint otthon a tisztaságot féltő anyuka, ő az, aki a legvá- sottabb nebulót is meg tudja győzni, hogy óvni, vigyázni kell az iskolát, mert idejártak a szülők, és a majdani gyerme­kek számára is a tudás otthona kell, hogy maradjon.- Szép volt ez a harminc­négy év, csak azt kívánhatom, hogy a többi is ilyen legyen - mondja kissé elmerengve Ádám Andrásné, minden gyermek Marika nénije, a va­káció csendjébe burkolózó is­kola egyik tantermében. A csendet a kitüntetett is szóvá teszi. Azt mondja, nehe­zen szokja meg az ember, hogy a kicsengetések után nem telik meg gyermekzsivajjal a fo­lyosó, az udvar. A július még eltelik valahogy, ám augusz­tusban azon kapja magát az ember, hogy számolja a napo­kat, várja a diákokat. Szeptemberben aztán Ádám Andrásné végigjárja az osztá­lyokat, úgy veszi számba a di­ákokat, mint anya a gyerme­keit. Legszívesebben mind­egyiket megsimogatná, kifag­gatná, hogy miként töltötte a vakációt. Igazán akkor érzi jól magát, amikor újra lüktetni kezd körü­lötte az iskola. És ez már örökre így marad. Tompa Z. Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents